Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-27 / 98. szám
1987. április 27. Kelet-Magyarország 3 Az olyasó kérdésére Papp Dénes újságíró válaszol Kezdjük a nehezével! Két olyan levelet is kaptam, amelyre nem tudok választ adni ezeken a hasábokon. Nyírmadai olvasónk az iránt érdeklődött, van-e joga az egyik szomszédnak megtiltani, hogy a mezsgyére építse lakását a másik. Ez olyan részletkérdéseket vet fel, amelyre csak szakember adhatna választ, a körülmények teljes ismeretében. Ettől függetlenül — előzetes időpontegyeztetés után — szívesen látom személyesen a szerkesztőségben, hátha mégis segíthetek. (Egy megjegyzést azért engedjen meg: a harag rossz tanácsadó . ..) Túlságosan bonyolult az ügye fényeslitkei levélírómnak is, sorai alapján nem foglalhatok állást teljes fele- ■ lősséggel. Reménybeli találkozásunk után remélhetőleg többet tudok mondani, ezért őt is arra kérem, keressen meg személyesen. Vissza-visszatérő téma lapunkban Nyíregyháza busz- közlekedése, a Szabolcs-Vo- lán ezúttal sem úszta meg kérdések nélkül. A gondokat, kéréseket Danku Andor személyforgalmi üzemigazgatónak továbbítottam. Három gyermekével és férjével utazott a közelmúltban Orosra K. Gy.-né, s bizony nyolcvan forintot vett ki a családi kasszából ez a rövid út. Kérdése: az iskolás gyermekek nem kaphatnak valamilyen kedvezményt? A helyijáratokon nincsen lehetőség ilyenre — kaptam a választ —, célszerűnek tűnik viszont a tanulóbérlet megváltása, hiszen a harmincforintos ár két orosi út alatt megtérül. T. J. nem érti, hogy az új állomás átadása óta miért parkolnak gyakran az autóbuszok a Petőfi utca szélső sávjában, amikor a pályaudvar szinte üres. A Szabolcs-Volán már intézkedett azóta arról, hogy napközben, az úgynevezett feladat nélküli járművek a központi telep területén parkírozzanak. Az üzemigazgató elmondta — mivel ezt nem tiltja közlekedési szabály — továbbra is előfordulhat, hogy rövid időre az utcán parkol egy-egy busz, de nem rendszeresen, mivel ők is úgy ítélik meg, ez zavarhatja a forgalmat. Tanyik Józsefné (Borbánya, Csárda u.) panaszolta, hogy ismét elvették tőlük a csuklós buszt. A Nyíregyházáról 14,20- kor induló járaton emiatt megint nagy a zsúfoltság. Megtudtam, hogy az állomás átadásával, az útvonalak meghosszabbodásával hét újabb járművet kellett beállítania a közlekedési vállalatnak — de ez is kevésnek tűnik. Próbálnak minél észszerűbben sakkozni a buszokkal, ezt a célt szolgálja az is, hogy április 29-én teljes körű utasszámlálást tartanak. Ennek az eredménye alapján — ha valahonnan sikerül felszabadítani egyet — elképzelhető, hogy a borbányaiak is visszakapják a nagyobb autóbuszt. Oláh Károlynénak (fv utca) több észrevétele is akadt a 17- es busszal kapcsolatban. A válaszok : 1. A reggeli csúcsidőben az eddigi három járat helyett valóban csak kettő közlekedik, ezek azonban már a nagyobb befogadóképességű csuklós buszok. (Az utasszám- lálás itt is sok mindenre választ adhat...) 2. A 17-es hurok járat, a végállomáson, a Szélső-bokori úton azért áll néhány percet, mert vissza, a város felé közlekedők érdekében be kell tartani az indulási időt. 3. Helyijáratoknál (nagy forgalom, jelzőlámpák stb. miatt) nem számítható ki pontosan a menetidő, így minden bizonnyal továbbra is előfordul majd. hogy a munkaidő után a Ság- viári kertváros felé utazóknak várni keli — akár (mint levélírónk jelezte): hét percet is — a Búza téren. 4. Lehet, hogy valamivel több időt töltenek el utazással a kertvárosiak, viszont közvetlen járatot kaptak a bíróságra, az SZTK-ba, a kórházhoz. Ez pedig, csak az ott dolgozókat számítva is, mintegy hetven embert érint kedvezően. 5. Igaza van! Valóban kellene még az esti órákban egy járat fél tíz és háromnegyed tizenegy között. A nyári menetrendváltozás — ha minden a tervek szerint alakul — megoldja ezt a gondot. Néhány rövid kérdés és felelet: Lippai Lászlóné érdeklődött, hogy a szociálpolitikai kedvezményt tényleg nem lehet-e igénybe venni kertes ház vásárlásakor? Sajnos, valóban így van---Kovácsáé Székely Judit (Nyíregyháza, Szalag u.) a kenyér minőségére panaszkodott. A sütőipari vállalat főmérnöke, Bernáth József szerint is túlságosan morzsáló- dó a gyári kenyér. A kutatók országszerte törik a fejüket, miként lehetne úgy módosítani a zárt technológiát, hogy növekedjen a tészta érlelési ideje. (Várjuk az eredményt. Már morzsányi sikerekkel is beérnénk ...) Kiss Lászlóné szeretné tudni, mikor készülnek el a Kalevala sétányon épülő házak. A SZÁÉV termelési igazgatóhelyettesének, Vezse Józsefnek az ígérete szerint a 21 jelűt májusban, a 2 2-őt pedig júniusban átadják. Miczinkó Károlyné (Nyíregyháza, Vasvári Pál u.) szerint ki kellene vinni a kukákat a 42. és 40. számú házak közül. A KÖZTÉR véleménye; a lakásszövetkezeten és a lakókon múlik a változtatás, a tanács hozzájárulásával. (Olvasónkat ez nem nyugtatja meg, tudom, hiszen a szemét ott marad addig a lépcsők előtt, de — ahogyan a telefonbeszélgetéskor is gondoltam — a megegyezést nen> pótolhatja hatósági intézkedés.) Kovács Józsefné (Nyírbátor) úgy tudta, hogy ha a „lobogó típusú” Color-Star tévét lecserélik, a Videoton átvállalja a kamatokat. Én is így tudtam, azonban a gyár és az OTP megegyezése alapján „mesebeli” helyzet állt elő: az egyszeri (Videoton) lány vitt is ajándékot a (vásárló) királynak, meg nem is ... A meskete kicsit bonyolult, részletesen elolvasható a Magyar Hírlap április 22-i számában. (Ha képi, elküldöm a saját példányomat, bár boldogabb aligha lesz tőle.) Az elmúlt években emiatt sok családot ért csalódás. Az előírás szerint azokat a gyermekeket, akik az adott év szeptember 1-íg betöltötték a 6. évüket — függetlenül egészségi állapotuktól, alkalmasságuktól — kötelezően be kellett Íratni. Aki iskolaéretlennek bizonyult — amit az óvoda és az orvos szakvéleménye alapján állapítottak még — azokat felmentették egy tanévre az iskolalátogatás alól. Ez — érthetően — kellemetlenül ériintette a családokat. Az új oktatási törvény és az új tankötelezettségi rendelet az idei beiratkozásoknál már a gyermek érettségéhez köti a beiskolázást. Eszerint azok a kicsinyek tankötelesek, akik az iskola elkezdéséhez szükséges fejlettséget elérték és május 31-ig betöltik 6. életévüket. Ezen felül tan- kötelezetté válhatnak azok, akik szeptember 30-ig érik el a 6. évüket és érettek a tanulásra. Ök az óvoda, vagy a szülő kérésére, de mindenképpen a szülő beleegyezésével kerülhetnek iskolába. A család kérheti gyermeke beiskolázását akÁprilis 27—28—29: Beiratkozások Nyíregyházán Dönt az iskolaérettség Sok ezer kisgyermek készül izgatott kíváncsisággal élete első nagy eseményére: az iskolakezdésre. Azt már az óvodások is tudják, hogy a hatévesek szeptembertől első osztályosok lesznek. Szerencsére az oktatási törvény lehetőséget ad rá, hogy azok, akik éretlenek a tanulásra, ne kezdjék meg az iskolát. kor is, ha csemetéje december 31-ig tölti be 6. évét és az átlagosnál fejlettebb, vagy különlegesen tehetséges. Ilyen esetekben a nevelési tanácsadó' szakvéleménye szükséges a felvételhez. Hat-nyolc héttel a beiratkozások előtt az óvodák szakvéleményt adtak azoknak a szülőknek, akik gyermeke szeptember 30-ig éri el a hatéves kort. A szak- vélemény alapján értesültek arról a családok, hogy kötelezettek-e a gyermek beiratására. Ha a nevelési tanácsadó, - vagy szakértői bizottság vizsgálatára van szükség, melyre az óvoda küldi a gyermeket, csak a vizsgálat után dől el, hogy van-e beiratási kötelezettsége a családnak, vagy sem. A tapasztalatok szerint Nyíregyházán általában az elsősök 93—95 százaléka volt óvodás. Ebben az évben 60—80 olyan gyermek van a megyeszékhelyen, aki iskolaköteles korú, de nem járt óvodába. Nyíregyházán április 27- én, 28-án és 29-én tartják a beiratkozásokat. A szülők a személyi igazolványuk — a gyárnuk a gyermek születési anyakönyvi kivonata — mellett vigyék magukkal az óvoda szakvéleményét is. Az érdekeltek a körzeti, vagy a választott általános iskolában tehetnek eleget kötelezettségüknek. Ez a lehetőség nem jelent szabad iskolaválasztást. Az oktatási intézetek ugyanis elsősorban a körzetükbe tartozó gyermekeket veszik fel. Azokat a leendő elsősöket, akik nem tartoznak a körzetbe, nem köteles felvenni a iskola. Erről 6—8 qapon belül határozatban tájékoztatni kell a szülőt, aki fellebbezhet a határozat ellen. Vitára adhat okot, hogy korán — az év első hónapjaiban — történik a fejlettség vizsgálata. Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, lehetőség van rá, hogy nyáron kontrollvizsgálatra vigye a gyermeket. A következő tanévben várhatóan 1600 gyermek kezdi meg Nyíregyházán az első osztályt. A beköltözések miatt Örökösföldön és a Kert utca térségében nagy zsúfoltság várható. A tanács keresi a megoldást a gyermekek elhelyezésére. (házi) Továbbfejlesztett önállóság Az AGROGÉP válni akar Rossz helyre címezték a levelet: az ágazatot felügyelő ipari miniszterhelyettesnek jelentették be alig egy hónapja, hogy válni szeretnének. A leányvállalati státus helyett önálló vállalat létesítését indítványozta a nyírteleki AGROGÉP, teljes nevén a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat 2. sz. Gép- és Vasszerkezetgyártó Leányvállalata. A válasz is megérkezett: a döntés a MEZŐGÉP-nél tulajdonosi jogkört gyakorló vállalati tanácsra tartozik. — Az országos átlagtól nagyobb hatékonysággal kívánunk dolgozni, mégsem tudunk fejlődni. Pedig a piackutatás, a termékváltás azt mutatja, életképes ez a kis vállalat — indokolja az igazgató. Nagy Sándor. Az AGROGÉP sikereiről a napokban számoltunk be. Az idei AG- ROMASEXPO-n, a mezőgazdasági gépek budapesti nemzetközi kiállításán nagydíjat nyert továbbfejlesztett tartálykocsi családja, melyben veszélyes hulladékot, hígtrágyát stb. lehet szállítani traktorvontatással. (Tavaly ennek egyik tagja a Protenvita nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi kiállításon kapott vásárdíjat.) A saját tervezésű futóműveket az AG- ROMASEXPO-n mutatta be először a leányvállalat. (Elek Emil felvétele) Az alapító MEZŐGÉP két évvel ezelőtt azért hozta létre a korábbi gyáregységből a Firka a tanácskozáson — Tanácskozásunk célja: az áttekintés. Máris átnézünk egymáson. Nem haragból, unalomból. — Kezdjük a tavaszi munkákkal! De ajánlom, maradjunk a realitások talaján. A realitások talajművelése (?), ugyebár. — Nem igaz, hogy a vetőmagvak csávázása mindenütt megfelelő. Na ja. Egyeseket csávában hagytak. De legalább kimondjuk az igazságot. Igazságmagvakat vetünk a realitások talajába. Mi lesz ebből, és ki fogja ezt learatni? Persze azért nem eszik olyan forrón a kását, hiszen... — Nem sikerült mindé- j nütt megjavítani a mag-' szórókat, főként alkatrész- hiány miatt. A vetés azért l nem került veszélybe. ' Aggodalmainkat tehát elvetjük. J — Egyesek újítanak. Föl-' dieperrel akarnak foglalkozni. Ez kívánatos. I Kívánatos szemközt a' hölgy is, mint habostorta közepén a földieper télvíz j idején. — Ne feledkezzünk meg az eketalpbetegségröl! Időn- j ként mélyebben kell szán- I tani. A gondolatokkal is. Ma- I radjunk ennyiben. ' (sztancs) leányvállalatot, hogy a veszteség helyett a nagyobb önállósággal élve, a belső tartalékokat felhasználva nyereségesek legyenek. A bizonyítási vágy munkált a nyírtelekiekben is, amikor a 170 embert foglalkoztató vállalat 1985-ben 73 milliós termelés mellett 2 milliós nyereséget könyvelhetett el, majd tavaly a létszám növelése nélkül, azonban intenzív műszaki fejlesztéssel a 103 milliós termelés mellett hatmilliót könyvelhettek el nyereségként. Az idén hasonló arányú fejlődésre számítanak, amire alapot adnak a megrendelések. Kérdezheti bárki: csak azért akar önálló lenni a leányvállalat, mert jó eredményeket ér el? A válasz korántsem egyszerű. Ugyanis a leányvállalatok státusának jogi rendezetlensége elég nagy bizonytalanságot rejt magában. (Hogy mást ne mondjunk: egyetlen tollvonással, belső vállalati utasítással — természetesen kellő indokokkal — meg - lehet szüntetni még a leányvállalatot is.) A másik gond, hogy az alapítólevél szerint az adózatlan nyereségének tíz százalékát kell befizetni az anyavállalatnak. Bár ez a néhány százezer forint mondhatnánk meg sem kottyan a milliárdos MEZÖGÉP-nek, azonban a leányvállalatnál emiatt éppen csak annyi marad az adók levonása után, ami arra elég, hogy a gépek színvonala ne romoljon tovább. Így érthető, hogy az utóbbi két évben az AGRO- GÉP-nél ötödével - csökkent az állóeszközök értéke: S ez már — a szabályozás szerint teljes joggal — az anyavállalatnak sem mindegy, mert amennyiben a leányvállalat veszteséges, csődbe kerül, akkor a felelősséget az alapító anyavállalat viseli. — Az alapítólevélben még az is szerepel, hogy az általunk létrehozott szellemi termékeket az anyavállalat bármikor elveheti — csatlakozik az igazgató gondolataihoz Raska Zoltán, a szakszervezeti bizottság titkára. Az önállósodás gondolata ugyanis nemcsak a leányvállalat vezetőinek fejében fogant meg. Az idei termelési tanácskozásokon a dolgozók is amellett szavaztak, hogy kérik az önálló vállalat létesítését. Indokolták ezt azzal is, hogy a MEZÖGÉP-es hagyományok ellenére mára az anyavállalat gyáregységeivel jóformán minden kooperációs kapcsolatuk megszűnt, minden sikert és kudarcot csak maguknak köszönhetnek. — Ügy látjuk, ez a törekvés nemes szándékú, a fejlődést is magában hordozza, miközben nem sérti az anya- vállalati elképzeléseket. Ezért támogatjuk az önállósági törekvést — fogalmazza meg Kása Béla. a nyírteleki nagyközségi pártbizottság titkára. — Ettől még a nagyvállalattal megmaradhat a jó szakmai, emberi kapcsolat. A kollektívában úgy érzik, a szervezetkorszerűsítésre vonatkozó párthatározatok nevében fogalmazták meg a nagyobb önállóságra való törekvést. Az AGROGÉP gazdasági vezetése szerint a versenyhelyzetben csak akkor tudnak megmaradni, ha biztosak a távlataik, jut eszköz a szükséges fejlesztésre, be- ■ ruházásokra is. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnál tudnak a nyírtelekiek törekvéséről, hiszen már az előzetes elhatározásnál is tájékoztatást kaptak. Azonban ahhoz, hogy külön véleményt alakítsanak ki — megint az AGROGÉPren a sor. Lányi Botond m ehet meteorológiai, M lehet naptári tavasz, az igazi tavaszkezdet a közfelfogásban mindig is Szent György napja volt. Most pénteken volt György-nap, szombaton pedig már a nagy nyári piacokra emlékeztetett a nyüzsgés a nyíregyházi vásárcsarnokban és a szabadtéri árusí1- tásra kialakított placcon is. A zöldség, a káposzta, a krumpli tavalyi volt még, de volt már csokorba kötött töltikelevél, sóska és spenót, újhagyma, paradicsom és paprika, újzöldség és sárgarépa, hatalmasra nőtt újkaralábé, s természetes már a saláta, az uborka is. Az árak is primőrök voltak, de aki nem rögtön a sza- tyorjáért és a pénztárcájáért nyúlt, hanem körbenézett, és a zöldségboltokat is megnézte, az nem fizetett 80, vagy 100 forintot az uborkáért, hanem megvehette 48-ért. s akinek nagy volt a levesébe a 25 forintos karalábé, vehetett kisebbet 15-ért. A baj csak az, hogy nem szerez már nagy örömet a nagy piac, mert a környéken már se közlekedni, se várakozni nem lehet. A Búza téri parkolóban tovább épülnek a butikok, amelyek nemcsak létükkel idegesítik a parkolóhely nélkül maradt autósokat, hanem azzal is, hogy az építési területnek körbekerített rész mellett is elfoglalják a helyet a teherautók, tehát ha véletlenül lenne is hely, szinte megközelíthetetlen. f\e ha már ez van, MM akkor legalább a piacok idejére tiltsák meg az építkezéshez az anyagszállítást, vagy anyagszállítás ürügyén a teherautóknak a parkoló elfoglalását. Mert különben érthetetlenné válik, miért büntetik a Búza utcán, az Űj utcán az áruház oldalában várakozókat. Ha ugyanis itt tilos megállni, meg kellene mondani: hol szabad. Végezetül egy javaslat: mielőtt ebben döntés születik, az arra illetékesek szombati napon kocsival menjenek ki a piacra bevásárolni. Balogh József SZERKESZTŐI oooooooo a
