Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. április 25. Kinek a vesztesége? Közismert: alapvető fon­tosságú, hogy a boltokban még zárás előtt is minden vásárlónak jusson elegendő tej és kenyér. Csakhogy az üzleteknek és a gyáraknak az az érdekük: az említett kereskedelempolitikai alap­elvnek minél kisebb kocká­zattal, veszteséggel tudjanak eleget tenni. Ugyanis tejből és kenyérből a biztonságos ellátásért a kereskedelem az ipartól valamennyivel többet rendel mint ami elfogy. Vi­szont a lakossági igények olykor megmagyarázhatatlan ingadozása miatt nehéz el­dönteni: mekkora legyen e tartalék? • — Inkább hétvégeken és ünnepeken van gond — em­líti Kostyál Jánosné, a nyír­egyházi Toldi utcai ABC-áru- ház vezetője. — Például ta­valy augusztus 20-a után hétszáz kiló kenyér maradt meg, melynek darabját szá­raz kenyérként 5 forintért tudtuk eladni, • • Hasonló a problémánk a tejjel is. A megmaradt tejet a tejipar ol­csón veszi vissza. Mindez az ABC-nek komoly veszteséget okoz. — Van-e valamilyen javas­lata? — A kenyér esetében ré­gen jó volt a napi kétszeri szállítás, a tejnél viszont a mind több féltartós tej hozna nagy előrelépést Szeretnénk, ha a lakosság biztonságos el­látásából az ipar nagyobb kockázatot vállalna. Donka Miklós, a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat ter­melési osztályvezetője a kö­vetkezőket mondja: — A lakosság zavartalan kenyérellátásából vállalunk kockázatot, méghozzá nem is keveset. A hétvégeken Nyíregyháza számára 15—20 mázsányival több kenyerei gyártunk, mint amennyit a kereskedelem megrendel. A nagyobb ünnepek előtt a tartalék csak a megyeszék­hely esetében eléri a 30—50 mázsát. Például az idén áp-. rilis 4. előtt a kereskedelem 16 mázsa kenyértartalékot igényelt, de a sütőipari vállalat ezen felül 70 mázsát gyártott. Elkelt va­lamennyi. A vállalat il­letékesei az ünnepek előtt járják a várost, a boltokat, és a saját tapasztalataik, meg az üzletvezetők jelzései alapján — ha kell — a pé­kek rátesznek egy „lapáttal”. Nemrégen jelent meg a nyíregyházi üzletekben a francia­kenyér. Képünkön: Pilák Lajos süti a kedvelt terméket. (Elek Emil felvétele) A szakember elmondta, hogy a higiénia meg az élel­miszertörvény előírásai sze­rint a boltokban megmaradt kenyeret nem szabad a gyár­ba visszavinni. Ami az üzlet­ben nem kel el, az a keres­kedelem vesztesége. Kará­csonykor 100 mázsa kenyér maradt a gyár nyakán, de kénytélenek voltak „lenyel­ni”. Ezek után Bogár Jánost, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat üzemigazgatóját ke­restük meg. — A boltokból a tejet csökkentett áron tudjuk visszavásárolni — mondja —, mert az csak állati takar­mányozásban alkalmazható. Évente egymillió liter tej jut erre a sorsra! A lakosság tej- ellátásának biztonságáért hétköznap ötszázalékos, az ünnepek előtt ennél is na­gyobb tartalékot gyártunk. Április 9-től az ipar és a ke­reskedelem kockázata csök­kent, mert napi 15 ezer li­ter, vagyis 30 ezer félliteres (5 Ft.'db) hűtés nélkül hét na­pig eltartható féltartós tejet értékesítünk. Cselényi György Világjárók gondja Közeleg az utazás/ szezon A nyári utazások ideje ugyan még odébb van, az in­formációk. az iratok beszer­zését azonban nem lehet elég korán kezdeni. A valu­tával kapcsolatos intézkedé­sek legfrissebbike ez év már­ciusában lépett életbe. Petró Lászlónét, az IBUSZ csoportvezetőjét kértük, fog­lalja össze a változás lénye­gét: — A valutakeret az az ösz- szeg, amit az állampolgár a háromévenként engedélyezett egyéni turistaútjainál fel­használhat, amiért valutát vásárolhat. Március 12-ig ez az összeg 16 500 forint volt. Az új rendelet nyolc száza­lékkal felértékelte a valutát, így a Magyar Nemzeti Bank az e célra fordítható forint összegét 18 000-re növelte. Ennyiért vásárolhatnak nyu­gati fizetőeszközt azok, akik 14 napot meghaladó ideig maradnak külföldön. Meg­nőtt a 14 éven aluli, tehát szülői útlevéllel utazó gyer­mekek valutakerete is. A ré­gi szabály szerint a gyer­meknek a kinttartózkodás idejétől függetlenül szemé­lyenként 2600 forintért vá­sárolhatott valutát a szülő. Ez az összeg most 2800 fo­rintra emelkedett. A látoga­tó útlevéllel utazók eddig 2400, ezentúl 2600 forintért vásárolhatnak valutát. Az emelés tehát minden tőkés kiutazásra, és a Jugo­szláviába szervezett turista- utakra is vonatkozik. A Ju­goszlávián keresztül vezető tranzitutakra azonban nem terjed ki az áremelés. Az utazók érdekeit szol­gálja az a rendelkezés is, amelynek értelmében a kül­földre induló turisták meg­határozhatják, milyen valu­tában szeretnék felvenni az utazáshoz szükséges pénzt. Ehhez azonban nem árt ide­jében szólni. Az IBUSZ Le­nin téri központjában már most bejelenthetek az igé­nyek, amiket az iroda dol­gozói igyekeznek teljesíteni. A személygépkocsival uta­zók számára adható valuta- keret továbbra is kötött, és országonként változik. A szempontok között a távol­ság, valamint az adott or­szágban érvényes benzinár az elsődleges. (k. é.) Csökkenjen a távolság Információs bázis a könyvtárban Ma már aligha meglepő, hogy a könyvtárakat csak­nem annyian keresik fel a számukra szükséges infor­mációkért, mint egy-egy jó könyv, folyóirat kölcsönzése céljából. Nincs ezen mit cso­dálkozni, világszerte átala­kulóban vannak — részben már át is alakultak — a könyvtárak. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Megyei és Városi Könyvtárban sincs ez más­ként, az információs szolgál­tatások a könyvtári tevé­kenység első vonalába kerül­tek. A legutóbbi megyei Könyvtári Híradóban a könyvtárosok elmondják: a megyei könyvtárban a nö­vekvő érdeklődés miatt álta­lános tendencia, hogy az is­meretközlő irodalom rész­aránya tovább gyarapszik a könyvállományon belül. Ez az arány a legutóbbi statisz­tika szerint 55,7 százalékos volt. Életünk változó körülmé­nyeit, a gazdálkodás, a tár­sadalom átalakításának sür­gető követelményeit igyek­szik színvonalasabban szol­gálni, segíteni a könyvtár is. Ennek egyik módja, megfe­lelő mennyiségű és minőségű friss információkkal ellátni a hozzáfordulókat. A megyei és városi könyvtár — amint er­ről Magyari Béláné beszámol — nagy gondot fordít a tár­sadalomtudományi szakrész­leg fejlesztésére. Azzal kezdődött, hogy min­den alapvető idegen nyelvű kézikönyvet, bibliográfiát, enciklopédiát, lexikont, adat­tárat, periodikát előfizettek, s a főként angol, német, orosz nyelvű segédletekkel igye­keztek arányosan minden Tejnél csökkent a kockázat Gyermekintézmények ellenérzése Életveszély miatt zárva Életveszélyessé nyilvání­tották Nagyhalászban a Pe­tőfi utcai óvodát. Az épület állapota kritikán alulinak minősült, ezért a nyíregyhá­zi közegészségügyi és jár­ványügyi szolgálat bezáratta az intézményt, még a múlt esztendőben. Ideiglenesen, két helyen működtetik az óvo­dát, de minden bizonnyal csak az új intézmény fel­építése után rendeződik a gyermekek elhelyezése. Egy új, 120 kisgyermeknek kor­szerű körülményeket nyújtó óvodának a helyét jelölik ki az idén. Nem ez az egyedüli eset, amikor radikálisan intézked­nek a gyermekek egészsége, életének, biztonságának vé­delmében. A nyíregyházi köz­egészségügyi és járványügyi szolgálat — amelynek hatás­köre a megyeszékhelyre és a körzetre terjed ki — tavaly egy híján ezer közegészség- ügyi ellenőrzést végzett, Mostoha körülmények Az óvodák igen eltérő ké­pet mutattak az ellenőrök­nek. Nagy a zsúfoltság az új lakótelepek, például a ro­hamosan bővülő Örökösföld óvodájában, de egyes köz­ségekben is sokkal több gye­reket kényszerülnek felven­ni, mint azt a rendelkezésre álló helyek száma lehetővé tenné. Rendkívül mostoha körülmények közt foglalkoz­tatják a gyerekeket a Tisza- nagyfaluhoz tartozó , virányo- si óvodában. Csak egy adat: udvari W. C.-t használnak, és a kézmosásra sem kielé- gítőek a feltételek. Szükség­megoldások jellemzik az új­fehértói óvodai helyzetet. Kimagaslóan jók viszont a higiénés feltételek a bölcső­dékben — ezt állapították meg az ellenőrök. Mégis, a 18 nyíregyházi bölcsőde el­lenőrzése után 8 esetben hoztak határozatot a tárgyi feltételek javítására, az egészségügyi hiányosságok megszüntetésére. Zsúfoltság Űj bölcsődét Tiszavasvári- ban avattak tavaly, de a 40 személyes intézmény még­sem enyhíti a zsúfoltságot a többi bölcsődében. Tavaly volt olyan időszak, hogy mindössze 14-en jártak az új gyermekintézménybe! A meglévő bölcsődéknél sok helyen sürgető a teljes re­konstrukció. Így például a nyíregyházi Asztalos János utcai, a Bessenyei téri, va­lamint az Öz utcai is na­gyobb anyagi ráfordítást igé­nyelne. Utóellenőrzés A községek egy részében új iskolaszárnyakat vehettek birtokba a gyerekek. Nyír­turán, Tiszavasváriban a Pethe Ferenc általános isko­lában, Bökönyben avattak új épületrészeket. Halasztha­tatlan lenne az iskola bőví­tése Baktalórántházán, Gá- vavencsellőn, Kéken, Nyír- bogdányban, Sényőn, Tisza- dadán, Tiszavasváriban és Űjfehértón. A közegészségügyi feltéte­lek javítására tavaly 42 esetben hoztak határozatot, ez kétszer annyi, mint az előző év Statisztikája. A ke­vésbé súlyos szabálytalanság esetén 135 alkalommal át­iratban figyelmeztették az üzemeltetőt a hiba kijavítá- . sára, ,és utóellenőrzésen győ­ződtek meg , a hiányosságok megszüntetéséről. Tóth Kornélia szakterületet ellátni. Ennek eredményeként mintegy 1500 kötet ilyen tartalmú könyv gazdagítja az állományt. Ter­mészetesen a könyvtár igyek­szik naprakész információk­kal állni az olvasók rendel­kezésére a társadalmi, gaz­dasági folyamatokkal, a köz­gazdasággal, a vállalkozások­kal, az innovációval, a ter­vezéssel, szervezéssel, a ve­zetéstudománnyal összefüggő hazai és nemzetközi kérdé­sekről. Az évek során gazdag in­formációs bázist alakított ki az országos szakirodalmi in­formációs központok szolgál­tatásainak átvételével, vagy „átcsomagolásával”. Azzal is, hogy tíz éve gyűjtik az Or­szággyűlési Könyvtár világ- politikai információit és cikk- fordításait, amelyről azonban még sok szabolcsi, szatmári, beregi szakember, érdeklődő nem tud. Elérhetők a nyír­egyházi könyvtárban a bu­dapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem Központi Könyvtárának kurrens szol­gáltatásai is, a közgazdaság- tudományt és határterületeit tíz témacsoportban regiszt­ráló cikk-katalógus. Ez évtől újabb szakirodal­mi szolgáltatással gazdagí­tották az olvasók ellátását; az Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum külföldi cikk­fordításaival és a Hungarika Információ négy sorozatával. Egyéni, szelektív információ­szolgáltatást is havonta kér­hetnek az érdeklődők. így is csökken a távolság megyénk és a főváros, me­gyénk és a nagyvilág között. Mindehhez természetesen to­vábbra is igénybe vehetők a könyvtárközi szolgáltatások. Takács Gáborné könyvtáros Tűréshatár tapasztalatai szerint az utób­bi öt évben megközelítőleg ha­sonló szinten mozog a könyv­tárközi kölcsönzések muta­tója. Ez a szolgáltatás is nemzetközi: az Országos Szé­chényi Könyvtáron keresztül a szabolcsi olvasók által kért könyvek folyamatosan érkez­nek a világ számos könyvtá­rából. Érdekes megfigyelés, hogy a kért könyvek között 55 százalékos arányt képvi­selnek a társadalomtudomá­nyok témái, mint a pedagó­giai, politika, történelem. Megszívlelendő viszont, amit a könyvtáros mond: nagyobb propagandára lenne szük­ség, hogy az olvasók felfe­dezzék és igényeljék ezt a szolgáltatást. (P. G.) T alán sajnálni ille­nék azokat, akik mindent meg akar­nak tenni azért, hogy a kor társadalmi és embe­ri kérdéseire becsületes válasz adassák. A pyel- vészt, aki küzd a szép be­szédért. A tudóst, aki su­gallni akarja, hogy mit je­lent ma magyarnak lenni: a sok-sok önzetlen aktivis­tát és hivatásos családvé­dőt, aki harcol, hogy a társadalom legkisebb egy­sége zavartalanul működ­jék. A néprajzost és nép­zenét bemutatót, aki azért dolgozik, 'hogy mentődjék mindaz, amit a tiszta for­rás kínál. Sajnálom őket s magunkat, hiszen nin­csen olyan nap, hogy ne taglózna le valami, ami pontosan e törekvések el­len dolgozik. Nézem a televíziót. Sky Chanell. Még egy magyar együttes is angolul ver­gődik. Hallgatom hús­vét vasárnap reggel a rádiót. Onnan is bárgyú külföldi rocklimonádé öm­lik. S mikor nem? Nézem a televízió Nyolc évszak című sorozatát, benne az alkoholista, a házasság­törő, a céda. a buta, a ki­tartott, a csalódott, a raf- finált. Normális ember egy se. Nézem a mozit, sí ., ár­zik az erőszak — feL:nelt helyárral. A Stúdi > ’87- ben aberrált művés1 ma­gyarázza, hogy a bolha .miként Szeretne megis­merkedni az oroszlánnal, aki nem más, mint ő. És forgatom a magáhkiádá- sú könyveket, ahol á rock-műszakiak kötősza­vát ide nem lehet leírni, mert a szerkesztőm ki­húzza. no meg aztán szé­gyellem is magam. Heti képes magazinunk címol­dalán március 15-én ma­jom képe látható. Utcá­inkon sprayvel megcsú­folt szobrok, ahogy azt a híradók, a külföldi filmek példái sugallják. Az érték magától nem torzul, azt torzítják. Ha­talmas médiák, a mi pén­zünkön. Mily szánalma­san erőtlen az a harc, ami ellene folyik! Híjával mindannak a lehetőség­nek, amit az értékbom­lasztó erők birtokolnak. Vagy tán lehetőség, hogy a szép beszédre a tévé­ben heti tíz perc jut? (A trágár, a sanda, a kitalált szövegre pedig sok-sok óra.) Keményebb, tisztes­ségesebb szűrők, fékek kellenének. Szép és jó példák arról, hogy van­nak nálunk becsületes csa­ládok, szépen beszélők, ér­tékeiket őrzők, hazájukat szerető, ezért tévő embe­rek. V alaki mondta: türe­lem, jön a csömör, s aztán majd más­képp lesz. Félek, dőre e remény. Ideje lenne el­dönteni, mit tűrünk, s mit tiltunk. Holnapra esetleg késő. Bürget Lajos EGY KIS PIHENŐ. (Farkas Zoltán felvételé)

Next

/
Thumbnails
Contents