Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

2 Kelet-Magyarorsüág 1987. április 24. T&ur?'maws QQQQQQ la¥iiifésmérleg, sxezonz&ísm előtt Húsz kórus fellépésével Múzeumbaráti Daiosünnep Záhonyban kör Rangos zenei eseménnyé vált a záhonyiak egykori kezdeményezése, hogy ren­dezzék meg a munkás- és ifjúmunkáskórusok megyei találkozóját és koncertjét. A hagyományos tavaszi dalos­ünnepet most ezen a hét végén tartják meg a „vas­utasvárosban”, 20 szabolcs- szatmári énekkar közremű­ködésével. Április 25-én reggel felvo­nulnak az együttesek a Ke­let kapujához, ahol köszön­tő hangzik el, majd a hang­versenyek következnek a művelődési ház színházter­mében. Délelőtt fél 12-től négy kórus mutatja be pro­dukcióját: a nyíregyházi Nyírség Konzervipari Vál­lalat munkáskórusa, a Záho­nyi Művelődési Ház énekka­ra, a Nyírcsaholyi tsz-kórus és az SZMT Nyíregyházi Mű­velődési Háza, Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakközépis­kola együttese. Délután 3-tól nyolc iskolai kórus lép a A nyíregyházi Váci Mháiy mű­velődési ház programjából: Rendezvények: Április 24-én és 25-én az örökzöld mesét, az Öz, a Nagy varázsló című zenés me­sejátékot láthatják újra a gyere­kek a szolnoki Pinokkió gyer­mekszínház előadásában. Szom­baton — április 25-én — tartják az niyés Gyula vers- és próza­mondó verseny megyei döntőjét. Ugyanezen a napon a sárospata­ki diák napokon bemutatkozó csoportok gálaműsorát nézhetik meg az érdeklődők. Április 26- án — vasárnap — is „színházi nap” lesz a művelődési köz­pontban, a dramatikus játszókö­rök megyei bemutatóját rende­zik meg. Többszintű bankrendszer Ma­gyarországon. Ezzel a címmel tart előadást április 27-én — hét­főn — Antal László, a Pénzügy- kutató Intézet igazgatóhelyettese. Április 30-án, a vallástörténeti sorozat soron következő előadá­sán a Keleti és nyugati típusú vallásokról tart előadást Gecse Gusztáv. pódiumra: a KPVDSZ mű­velődési ház és a kereske­delmi iskola, a 110-es és a 107-es szakmunkásképző, az élelmiszeripari, a mátészalkai 138-ias iskola és a BFK kóru­sa, a mátészalkai Baross László középiskola, a nyír­egyházi egészségügyi szakis­kola kórusa és az újfehértói leánykar. Vasárnap délelőtt tíztől folytatódik a dalostalálkozó. Ebben a műsorban fellép a nyíregyházi Landini kórus, bemutatkoznak a nyírkátai, a nyírmeggyesi, a csengeri és a csengersimai dalosok, szín­padra lép a kisvárdai ifjú­munkáskórus, a tiszavtasvári szakmunkásképző énekkara, majd a programot a záhonyi szakközépiskola együttesé­nek szereplése zárja. Két érdekes előadás hang­zik el a nyíregyházi Jósa András Múzeumban a Múze­umbaráti kör, illetve a Tá­jak, korok, múzeumok című sorozat következő foglalkozá­sán. Balogh László a föld­rajzi névgyűjtés gyakorlatát, módszereit ismerteti, Köké- nyesi Mihály pedig a vallás- történet egy speciális téma­körét, a bizánci rítus kiala­kulását és elterjedését elem­zi. A rendezvény április 27- én délután fél hatkor kezdő­dik. És még egy múzeumi hír: a Sóstói Múzeumfalu már lá­togatható, április 1-től ismét kinyitotta kapuját, és hétfő kivételével naponta 2-től délután 5-ig lehet felkeresni. mmm: Gábor Marianne Főleg a gyűjtők­nek szerez nagy örömet a Képző- művészeti Kiadó a mmm, azaz Mai Magyar Művészet sorozatban meg­jelent újabb kö­tettel, amelyben Pogány ö. Gábor mutatja be Gábor Marianne művé­szetét. Az egykori Szőnyi-tanítvány tevékenysége kor­szakos jelentőségű a legújabbkori magyar festészet­ben : az ellenfor­radalom után 1957 tavaszán az ő kiállításával in­dult új utakra a hazai képzőművé­szet. A művésznő 1942 óta vesz részt rendszeresen ha­zai és külföldi ki­állításokon, művei a világ számos közgyűjteményében megtalálhatók, tagjává vá­lasztotta több külföldi tár­saság, akadémia. A képen: Mentoni pálmák. Tanfolyamok, klubok: április 24-én és 29-én Jazztaníolyam, 27-én pedig szülők klubja lesz. Ez alkalommal az AIDS megbe­tegedés okairól, tüneteiről és megelőzéséről tart előadást Sza­bó Péter kandidátus, főorvos. Tanácsadás: pszichológus a szokott időben, hétfőn és szer­dán délután 5-től este hétig ad tanácsokat. Kiállítások: Acs Lászlóné és Makrai Zsuzsa kiállítása a sza­badidős térben, Kádas István grafikusművész tárlata pedig a Lenin téri kiállító teremben lát­ható. Április 25—26-án vásárral — és szaktanácsadással — egybekötött tulipán- és kaktusz­kiállítás lesz a galériában. Színháznaptár Üjabb bemutatóra készül a Móricz Zsigmond Színház társulata: több a próba, ke­vesebb az előadás. A május 3-i premierig már csak ezen a hét végén játszanak, pén­teken és szombaton. Ma este a nagyszínpadon a Szóki­mondó asszonyságot adják elő Benczúr—Moliere-bérlet- ben, és ugyancsak ez a vígjá­ték szerepel műsoron holnap, ' 25-én este is, amikor a Mó­ricz- és Molnár Ferenc-bér- letek érvényesek. A stúdió- színpadon is két előadás lesz pénteken és szombaton este: Az őfelsége pincére voltam című színmű 24-én a Vörös­marty-, 25-én a Bajor-bér­letben kerül színre. Hétfőn tájelőadásra utazik el a Pi­nokkió szereplőgárdája és közreműködői: ezúttal a sá­rospataki gyerekek ismer­kedhetnek meg két előadá­son a megelevenedett fabábu kalandjaival. Az évad záró­produkciójaként világhírű színpadi sláger kél életre a nyíregyházi színpadon. Nagy közönségsikernek ígérkezik az Irma, te édes című zenés komédia, melynek bemutató­ja május 3-án, vasárnap este lesz. Vezényel: Medveczky Adóm Sok új barátot szerzett a komolyzenének a tévé nép­szerű karmesterverseny-so­rozata. Ennek a rendezvény­nek az 1974-es koncertjein ismerkedhettek meg a nézők Medveczky Ádámmal, aki a verseny II. díját nyerte el. Azóta 1976-ban újabb jelen­tős sikert ért el, kitüntették a Liszt-díjjal. Ö áll most egy koncertre a Szabolcsi szim­fonikus zenekar élére, az Or­szágos Filharmónia bérleti sorozatának záróhangverse­nyén. Elérkezett a hatodik, sze­zonzáró koncert ideje. Ápri­lis 27-én hétfőn este a nyír­egyházi Váci Mihály művelő­dési házban a korábban itt vendégszereplő együttesek után ismét „saját” zenekarát hallhatja a közönség. A Sza­bolcsi szimfonikusok műso­rán a zeneirodalom legismer­tebb alkotásai közé tartozó művek szerepelnek. Felcsen­dül Schubert: Rosamunda- nyitánya, Mozart: A-dúr klarinétversenye (közremű­ködik Kovács Béla klarinét­művész) és Beethoven: V. (Sors) szimfóniája. KÁLYHÁK — ÖNTÖTT­VASBÓL. Messziről érkező vendégeket is rabul ejt a vásárosnaményi Beregi Mú­zeumban összegyűjtött mí­ves öntöttvas kályhák látvá­nyának varázsa: a hatalmas méretek és a cizellált, áttört, csipkefinom minták össz­hangja, harmóniája. A Kár­pátaljai műhelyekből szár­mazó egykori fűtőalkalmatos­ságok ma már használaton kívül hirdetik a kézművesek ügyességét, az egyéb vastár­gyak, edények, lámpatartók is a kemény anyag művészi formálhatóságának bizonyí­tékai. Megragadta az itt lát­ható sok-sok kincs egy bizo­nyos Steur Ronald nevezetű úr figyelmét is, aki egy kis kiadványban örökítette meg naményi élményeit. A Beregi Múzeum öntöttvas tárgyai cí­mű füzet a Laurens Janszoon Costerpers cégnél jelent meg Amsterdamban, 36 fotó­val, a múzeumszervező Csi­szár Árpádnak címzett aján­lással. Képünkön: egy a dí­szes kályhák közül. Meleg kétszázmillióért A szabolcs-szatmári városok távfűtése nem állt le a csalóka áprilisi fölmelegedés idején — s ez mindenképp a Szabolcshő józan előrelátását dicséri. Igaz, a pótfűtési na­pok száma így többi mint másutt, ám kevesebb a morgo- lódás a fogyasztóknál. Hivatalosan április 15. a fűtési szezon vége, és a nap­tár szerint 183 napon át tart október közepétől. — A rendelkezés úgy szá­mol — mondja Fodor József, a Szabolcshő műszaki igazga­tóhelyettese —, hogy ennek az időszaknak az átalánydí­ját kell megfizetniük a fel­használónak. Ez a lakások­ban idényenként 28 forint 80 fillér egy légköbméterre szá­mítva, a közületi fogyasztók­nál pedig több, mivel szá­mukra másképp számítjuk a díjat. Hozzá kell tenni: úgy számol a rendelet, hogy át­lagban plusz négy fok a napi középhőmérséklet a szezon­ban. Egy-egy idényben több mint kétszázmillió forintba kerül a felhasznált hőener­gia a vállalatnak, s ez bi­zony nem térülne meg, ha csak fűtési díjat szednének. Tetemes az állami dotáció is mind a fűtésre, mind a me­leg vízre: 164, illetve 243 szá­zalék! — Az idei tél kemény volt és hosszú — mégis úgy érez­te a lakosság, hogy zökkenők nélkül zajlott a fűtés. S ez már nem az első ilyen esz­tendő ... — Ennek mi örvendünk a legjobban. Az idei szezon­ban másfél tucatnyi hiba for­dult elő a nyíregyházi táv­fűtésben — de mivel már előrehaladott állapotban van az évekkel ezelőtt megkez­dett szakaszolás, komolyabb fennakadás nélkül ’ vészeltük át. Ez annyit jelent: ahol csak lehet, beiktattunk olyan elzáró szerkezeteket, melyek­kel rövid szakaszokra bont­ható a rendszer, s ha hiba van, kisebb területek esnek ki a fűtésből. Ez a ' munka lassan befejeződik, s mint a példák is mutatják: meg­érte. — A pótfűtés idejét még nem tudni, hiszen még tart ez a furcsa tavasz. Mégis: a vállalatnak jó a pót fűtés? — Lényegében igen. Mint említettem, voltak igen hi­deg időszakok, akkor több energia fogyott, mint az át ­lagos napokon. Most — bár fűtűnk — kevesebb hőener­giára van szükség. Így kissé helyrebillen a mérlegünk. Tudni kell ugyanis: kor­mányprogram szabályozza, hogy egy-egy idényben mennyi energiát használjunk fel a fűtéshez, s igyekezni kell tartani ezt az átlagot. Persze, ha az időjárás enge­di, abbahagyjuk a fűtést — nyugodt lélekkel mondha­tom: egy nappal se fűtünk tovább, mint az szükséges ... (tarnavölgyi) ÉLETRE ----------- VALÓ ÚTRA VE%LU Házaspárok, jegyespárok vetélkedője Életrevaló útra- valót akar adni a fiatal házaspárok­nak és a jegyespá­roknak az a játé­kos vetélkedő, me­lyet a Magyar Vö­röskereszt megyei vezetősége rendez. Az ötlet olyany- nyira jónak tűnt, hogy ahhoz csat­lakozott a - szak- szervezetek me­gyei bizottsága, a népfront, a KISZ, az alkoholellenes bizottság és a Hungária Biztosí­tó is. Tették ezt azért, mert a csa­lád sokféle és szerteágazó életé­nek, jó működé­sének megismerte­tése az életbe in­dulók számára lét­kérdés. A háromfordu­lós vetélkedés so­rán a párosán je­lentkezőknek a következő témák­ban kell össze­mérniük erejüket: családtervezés, gyermekvárás, csecsemőgondozás, gyermeknevelés, háztartásvezetés, pénzbeosztás, ven­dégvárás, főzés, terítés; egészséges életmód, környe­zetkultúra, lakás- kultúra; biztosítá­sok, melyek az életet és a vagyont védik. Aki május 30-ig levelezőla­pon a Vöröske­reszt megyei ve­zetőségénél, Nyír­egyháza, Benczúr tér 3. alatt jelent­kezik, részese le­het a vetélkedés­nek. Hogy érde­mes-e? Nos, amit megtudnak a ve­télkedőn, már az is főnyeremény. De tegyük ehhez azt is, hogy a szakszervezet egy kéthetes beutalót, a biztosító ötezer forintos díjat ad, ajándékutalvány, ifjúsági csereüdü­lések teszik még vonzóbbá a fiata­lok versenyét. TAURUS KONTRA KÓTAJ Megkésett per A tárgyalótermi tudósítá­sok általában olyan esetek­ről számolnak be, melyek felelősség megállapításával érnek véget. Pedig a bírósá­gok hozhatnak olyan dönté­seket is, melyekben nem marasztalnak el senkit. Az ilyenfajta ügyek is szolgálnak azonban nem egy tanulsággal, mint az alábbi, ia gazdasági életből szár­mazó is. Hét éve kezdődött A megyei bíróság egy kö­zelmúltban hozott ítéletében elutasította a Taurus Gumi­ipari Vállalat keresetét, amelyben a kótaji Egyesült Erő Mezőgazdasági Termelő- szövetkezettől 5257 futózásra alkalmas gumiabroncs ki­adását, vagy azok ellenérté­keként 584 650 forintot köve­telt. A budapesti székhelyű nagyvállalat keresetének előzménye az, hogy megbí­zásából 1980-ban a SZÖV- AUT 16162 használt gumi­abroncsot szállított a sza­bolcsi termelőszövetkezet­nek újrafuitózás céljából. A szövetkezet a vállalt munka elvégzését 1981 már­ciusában kezdte meg, csak­hogy szakembereik az előze­tes műszeres vizsgálatok so­rán azt tapasztalták, hogy abból több mint ötezer ko- pottabb annál, mintsem hogy újra lehessen futózni. A vál­lalkozók annál is inkább ko­molyan vették a minőségi paraméterek betartását, mert az újrafutózott gumiabron­csok személygépkocsik üze­meltetésére szolgálnak, így nagyon fontos, hogy csak üzembiztos abroncsokat újít­sanak fel. Válasz nines... A felvetődő problémákról a tsz 1980 márciusában, majd áprilisában is levélben tájékoztatta a Taurus illeté­keseit, azok azonban érthe­tetlen módon, a vállalat ér­dekeit is figyelmen kívül hagyva, nem tettek érdemi lépéseket. Holott elvárható lett volna, hogy szakembe­rek a helyszínen megvizs­gálják a szóban forgó gumi­kat, és tisztázzák az eset­leges nézeteltéréseket. Saj­nos, ez nem történt meg. így a felperes vállalat nem csu­pán annak a jogszabályi ren­delkezésnek nem tett eleget, hogy a felek a szerződés tel­jesítése -érdekében együttmű­ködésre kötelesek, és az adott helyzetben elvárható módon elő kell segíteniük a teljesítést. De — mivel pert csupán sok év elteltével in­dított — olyan helyzetet te­remtett, hogy immár a kóta­ji termelőszövetkezethez ke­rült több ezer gumiabroncs közül nem lehet kiválaszta­ni azokat, melyeket 1980 au­gusztusától 1981 márciusáig adott át a Taurus, s melyek alkalmatlanságát vitatja. A gumiabroncsok ellenér­tékét pedig azért nem kö­vetelhetik, mert gazdálkodó szervezetek csak egy éven belül érvényesíthetnek egy­mással szemben pénzkövete­lést, az ennek lejárta után elévül. így — a bíróság megálla­pítása szerint — felperesnek csupán arra lehet igénye, hogy az alperes által külön tárolt, futózásra alkalmatlan gumiabroncsokból átvegye a követelt több mint ötezer darabot, melyek átvételét egyébként a termelőszövet­kezet már korábban is kérte. Mindezekre figyelemmel döntött a Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság a fent emlí­tett módon — elutasította a felperes keresetét azzal, hogy az ítélet ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. Fellebbezés azonban nem történt, így az ügy lezárult. Ha másképp nem, így? Mégis, érdemes elgondol­kozni azon, hány embernek mennyi idejébe és energiá­jába került ez a semmin nem változtató eljárás. Bár már van egy jogerős ítélet, játsz- szunk el egy kicsit gondolat­ban a tényekkel! Ha a fel­peres kereseti jogalapként előadott állítása igaz — te­hát valóban alkalmasak vol­tak futózásra azok a gumiab­roncsok — akkor nem csu­pán a Taurus szenvedett kárt, hanem a népgazdaság is, hisz sokan keresnek ilyen gépkocsi-alkatrészt. Ám abban az esetben sem sokkal jobb a helyzet, ha — tegyük fel, — a bíróság meg­ítél a vállalatnak a gumiab­roncsok ellenértékeként több, mint félmillió forintot. Így ugyanis a felperes kielégí­tést nyer ugyan, de egy má­sik gazdálkodó egység zsebé­ből. Akárhogy nézzük, lett vol­na olcsóbb, gazdaságilag cél­szerűbb megoldása az ügy­nek. Persze a pereskedéshez joga van a gazdálkodó szer­vezeteknek is... Czine Gáspár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents