Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-24 / 96. szám
1987. április 24. Kelet-Magyarország 3 Versenytárgyalás — ami van is, nincs is „Párhuzamosan folyik a Korona szálloda tervpályázata. Amikor ezt is Alpár nyeri el, nagy a felzúdulás: ezentúl már, nem is érdemes pályázni, mert minden nagyobb építkezés tervezését Alpár és irodája kapja meg. A kivitelezési versenytárgyalás előkészületekor „közéletünk egyik kiváló egyénisége” keményhangú belső vezércikket ír a Nyírvidék 1893. szept. 24-i számában. Quo usque tandem címmel. Tele vádaskodással, hogy most meg ezt az építkezést is Voj- tovitsék fogják elhalászni a többiek elől... 1894 márciusában kötik meg a vállalási szerződéseket: a kőműves munkákat itt is ez a társascég végzi el, közmegelégedésre.” Az idézet Margócsy József Utcák, terek, emléktáblák című várostörténeti könyvéből (II. kötet) való. Hogy miért idéztük? Száz évvel ezelőtt egy-egy nagyobb munka tervezését, vagy építését versenytárgyaláson lehetett elnyerni. Ma egyáltalán nem így van, sőt néhány beruházó nem átallja azt mondani: ismeretlen, nem elterjedt ez a módszer, így nem is sok értelme van. Fáziscsúszás Ez volt az oka, hogy népi ellenőrök indultak el nemrég és tizenhárom, tervezésekkel, beruházásokkal, kivitelezésekkel foglalkozó vállalatnál, intézménynél és szervezetnél szereztek tapasztalatokat: hogyan funkcionál a gyakorlatban a versenytárgyalások meghirdetésének és a pályázatok elbírálásának rendszerei Létrejöttek-e a gazdasági életben a versenyeztetés feltételei ? Hatékonyabbá váltak-e a kivitelezések attól, hogy versenytárgyalásokkal nyerik el a munkát a vállalatok? Az előírások szerint csak a kétmillió forint értékhatárt meghaladó vállalkozási szerződéseket kell versenytárgyalás útján megkötni, de azt is csak akkor, ha a pénzt az állam adja, vagy tanácsi fejlesztési alapból származik. Az AGROBER például az elmúlt két évben a megye területén lévő mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásoknak csupán 4—9 százalékára hirdetett' versenytárgyalást és tulajdonképpen elfogadható indokaik is vannak az áldatlan helyzet meg- okolására. Mert míg nincs kínálati piac az építőipari kapacitásban, addig nem érvényesülhet igazán a verseny árlejto "szerepe sem. És van még valami. Amikor elhatároznak egy mezőgazdasági beruházást, például egy «rieliorációt, még nem lehet versenyt hirdetni, amikor pedig megkapják az állami támogatási, olyan rövid az előkészítési idő, hogy a verseny kiírására sem elegendő. « Nem versenyeztet az OTP sem, m< áldván: házgyári technológiával építtetnek, alkalmazására pedig csak egy szervezet képes, vagy ha hirdettek, akkui- sem lett jobb a minőség, aztán pedig úgysem a vállalkozási, hanem az értékesítési ár az irányadó. Milyen az ajánlat? „ A versenytárgyalásos rendszer működésének problémáit jelzi, hogy a lefolytatott versenytárgyalások 10—40 százaléka eredménytelen. Előfordul, hogy nem érkezik megfelelő számú és minőségű pályázat, az eredménytelenül zárult tárgyalásoknál pedig a Vállalási ár, illetve a vállalkozó technológiai ajánlata nem elfogadható. Milyenek az ajánlatok? Sajnos, nem eléggé kidolgozottak, mert kevés rá az idő. Még a 2 millió forint alatti beruházásokhoz elegendőnek is látszik a 3—35 nap (ennyi volt a vizsgált kivitelezőknél az ajánlatok elkészítési ideje), viszont a nagyobb értékű (pl. 100 millió forint feletti) beruházások esetében semmiképp sem elegendő ennyi idő. Ront a helyzeten, hogy a tárgyalásokra sein mindig felkészült szakembeu k érkeznek, s az is, hogy ; kivitelező vállalatok nem i ndelkeznek olyan szervezel i gységekkel. ameÜj lakásszövetkezeti házak Nyíregyházán, a Soltész Mihály utcán. (Elek Emil felvétele) lyek képesek a piaci információkat fogadni és feldolgozni. Egy jellemző példa: a NYÍRBER versenytárgyalást hirdetett Gulács—Tivadar ivóvízellátásának kivitelezésére. Hat pályázó volt, köztük a legalacsonyabb árajánlatot a Beregi Vízgazdálkodási Társulat tette. A NYÍRBER elmondta a beruházónak — a tarpai tanácsnak —, hogy a vízgazdálkodási társulat felkészültsége nem garancia a munkák elvégzésére, a tanács ennek ellenére ezt a pályázatot fogadta el. A beruházás nem készült el az eredetileg tervezett határidőre, nyolc hónappal később adhatták át rendeltetésének .. . A legtöbb ajánlat a vizes közműves beruházások hálózatépítéseire érkezik. Ezt annak tulajdonították a népi ellenőrök, hogy viszonylag egyszerű és több nyereséget tartalmazó munkáról van szó, amelyek elvégzésére kisebb létszámú szervezetek, alacsonyabb technikai felkészültségű vállalkozók is képesek. De élénk a verseny azoknak az építési és szerelési feladatok esetében is, ahol a piaci igényekhez jobban igazodó, rugalmasabban alkalmazkodó kisebb szervezetek is jelentkezhetnek. Lejt vagy nem lejt A vállalkozási szerződések elnyerésének bevezetésivel az volt a cél, hogy elősegítse a vállalási árak csökkentését, a határidők lerövidülését. E kettős követelménynek a vállalkozások csak részben feleltek meg. A mélyépítési munkák esetében a Felső- Tisza-vidéki Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésénél megállapították, hogy 1983-ban és 1984-ben a versenytárgyalásoknak kifejezetten árcsökkentő hatása volt. Egy évvel később már igencsak megközelítették a maximált árat, tavaly pedig már inkább árnövelő hatása volt a versenytárgyalásoknak. Versenyt hirdettek például a kálmánházi vízmű építésére. Négy ajánlat érkezett, mindegyik több volt, mint amennyi pénze erre a kálmánháziaknak lett volna, ám egyik kivitelező sem volt hajlandó engedni az árból, így a tárgyalás eredménytelenül zárult. Fontos szerepe lenne a versenynek a minőség javításában is, ám ez sem mindig igazolódik a gyakorlatban. A szerződéseket természetesen mindig első osztályú minőség vállalásával kötik, .aztán nem tudnak vállalásuknak maradéktalanul eleget tenni. A gazdasági verseny ki- bontatkozását azonban jelentősen gátolja, hogy a nagyobb beruházások megvalósítására felkészült kivitelezők nem kényszerülnek versenytárgyalások útján lekötni kapacitásukat; hogy még mindig nincs egyensúly a beruházói piacon és kevésnek tűnik a kivitelezők versenyeztetése, ha nincs verseny az építőanyag-iparban is. Balogh József' Háztáji föld Sok munka kockázattal M ezőgazdasági üzemeinkben a háztáji, vagy illetményföld a tavaszi szántóterület 20— 25 százaléka, összességében ez több mint 50 ezer hektár. Éppen ezért nem mindegy, hogy a jogosultak hogyan hasznosítják. Homokon gazdálkodó termelőszövetkezet vezetőinek véleménye '■ kukoricával nem kifizetődő a háztájit bevetni. Kukorica itt nem sok terem, ha valaki jövedelmet akar, termeljen zöldséget, dohányt és jobban jár, ha a kukoricát az üzletben veszi meg. A véletlen műve, hogy az említett tsz-vezetők véleményét mint kivételes szabályt erősíti egy panaszos levele. A Kemecsei Állami Gazdaság dolgozója írta, hogy kétezer négyzetméter illetményföldön termett kukorica után mindössze 600 forintot kapott. Nem érti, hogy lehet ez, amikor kukoricából rekordtermés volt. A kemecsei földeken tavaly hektáronként durván 6 tonna kukorica termett. Ebből, ha termelési és egyéb költségeket nem számítanának, a 2000 négyzet- méter illetményre jogosultat 1,2 tonna kukorica illetné meg. A termelési és más költségeket azonban számítani kell, ez viszont nem kevés, 80—90 százalék, így a kukorica tiszta jövedelme az illetményre nem több az említett 600 forintnál. A számítás pontos, a panasz — még ha kevésnek tűnik is a 600 forint — alaptalan. Természetesen mint a legtöbb helyen, úgy a Kemecsei Állami Gazdaságban is az illetmény hasznosításának több változatát kínálták és kínálják. Lehetőség van például a zöldségés gyümölcstermesztésre. Készült egy kimutatás arról is, hogy a kukoricával szemben egyes növények milyen jövedelmet adtak. Húszán termesztettek uborkát, jövedelmük 1000 négyzetméterenként 10 ezer 198 forint volt. A 16 fő paradicsomtermesztő ezer négyzetméterenként 5626 forintot kaszírozott. A háztáji és illetmény- föld hasznosítása itt Sza- bolcs-Szatmárban sokirányú. A tájjellegű kultúráknak megfelelően a burgonyától a mákon át a magkenderig a 80 ezernél több háztájira és illetményföldre jogosult szükség szerint sok mindennel foglalkozik. Hogy ki miként hasznosítja területét, az szuverén joga, de aki árutermelő és jó jövedelmet akar elérni, az legyen tekintettel a piac igényére. Zöldségfélékből, csonthéjas és bogyós gyümölcsökből a kereslet mindig nagy. Természetesen az említett termesztési módok sok munkát és nem kevés kockázatot tartalmaznak. Az viszont soha sem lesz, hogy mint a kukoricánál, az 1000 négyzetméterenkénti jövedelem csak 300—400 forint. A háztáji és illetményföldek kimérése és hasznosításuknak a megkezdése ezekben a napokban, hetekben esedékes. Eltekintve azoktól, akik valamilyen oknál fogva — idősek, katonák, gyesen lévők — nem tudják vállalni a kézi munkát, az lenne jó, ha a földhasznosítás munkaigényes és jövedelmező növények termesztésével történne. A feldolgozó üzemek és a fogyasztók is ezt igénylik. Seres Ernő Tévéjegyzet Lakás, per, Nemieti... Túlságosan nem kényeztetett el bennünket a szerda esti tévéműsor. Áz 1-es csatornán a várható film, tévéjáték, vagy hasonló műsor helyett a szellemi árverést közvetítették, majd korunk pestiséről, az AIDS-ről sugároztak tájékoztató műsort. A kettesen sem igen akadt szórakoztató program. A műsor egyik íegvillózóbb része volt az, amely a lakásperekről szólt, amikoris mindenki mindenkit perel a rossz minőségű, dohos, penészes Bőrdíszmű Nyírparas? iyáról A nyírparasznyai vegyesipari üzem hr''? :.öt asszonynak- lánynak ad munkalehetőséget. Egy műszakban dolgoznak, bőröndöket, pénztárcákat t ; egyéb búi di>/.inű terméket gyártanak. Képünkön: irattartók készüli. ’ házgyári lakások miatt. Több javaslat is elhangzott a műsorban arról, hogyan lehetne gyorsítani a hibák kijavítását, a lakók idegeinek védelmét. Módfelett elgondolkoztató — epizód volt a Nemzeti Színház felépítéséről, illetve a már előkészített terep visz- >zarendezéséről szóló riport, amelyből megtudhattuk: egyelőre tulajdonképpen levették a napirendről az illetékesek a Nemzeti Színház építésének ügyét, mert az ország teherbíróképessége nem teszi lehetővé a nagyszabású tervek megvalósítását. A nyilatkozó illetékes szerint 1990-ig szó sincs az építkezés megkezdéséről. Sőt. A Dózsa György úton, a Városligetben már szabaddá tett — fákat, díszcserjéket, közműveket eltüntető munkát a visszájára fordítják, újra parkosítják a területet és Visszahozzák a közműveket. Az már bizonyos, ha épül is majdan a Nemzeti Színház, nem itt fog megépülni. Meglepő. A terep szabaddá tétele, a nyilatkozó szakember szerint több mint 3 millió forintba került. Arról még senki nem tudott összeget mondani — mennyibe fog kerülni az eredeti állapot visz- szaállítása. Ügy tűnik, máris több millióba került a fel nem épülő színház, nem is beszélve az erkölcsi kárról. Talán mindkettőt meg lehetett volna takarítani, ha meg tudnánk szabadulni a beidegződéstől, a rögtönzéstől, amiért mindig nagy árat kell fizetni. P. G. Senki kevesebbért? Háborog egy atyc húsvét után. — Hétfőn délelőtti fiaim azzal kezdték c napot, hogy előszedték a rádió-tévé új ságot, böngészn kezdték. Aztán elém álltak: úgy kell idő zíteni a locsolkodá. rendjét, hogy ekko\ meg ekkor legyünl Pista bácsiéknál, ot színes tévé van. Min denképpen meg akarták ugyanis nézni a; akkor vetített ame rikai rajzfilmet. Há most mondjátok meg miféle gyerek a; ilyen, hogy még hús vét hétfőn is csak a: az átkozott tévé érdekli. De nem is e: a legrosszabb. Hanen az: mi az ördögnél tesznek ilyen műsor ekkorra? Loholtunk KA mint az őrültek, hogy pót kéne ifetiteni. időre odaérjünk. El- nem rajzfilmeket, mondták sietősen a A harmadik férfiú verset,, ?locsolkodtak, mélán pislog, majd c aztán puff, le a tévé is hozzáfűzi a magá- elé... ét. lista, amit összeállított. Nem tudtam nyugodtan végignézni azt a jó kis rajzfilmet — kábé három részletben lát-' tam. három különböző helyen. Aztán a negyedik felteszi a pontot az i- re. — Én a fiaimmal mindössze három helyen voltam. Többre nem futotta az időből. A harmadik háznál ugyanis be volt kapcsolva a képmagnó, és éppen egy jó kis bunyósfilm ment. Azt néztük ... Lehet, hogy igazatok van a tévé-műsorszerkesz- tőket megszólva. De kit szidjak én?! (tgy) — Lényegében igazatok van, rossz volt az időpont. Én például rengeteget mérgelődtem, amikor a fiam, akit más se érdekelt, mint, hogy minél több hímes tojást meg pénzt szedjen össze a locsolko- dáson, állandóan ráncigáit, hogy menjünk már, hosszú még a A másik atya — lányai vannak! —rá- tromfol. — Az én két lányom szidta a rajzfilm idején érkezőket, mint a bokrot, mert hogy ők is nézni akarták. Csak ültek a tévé előtt, nem törődve a vendégekkel ... Ilyenkor szerintem a monoszkó' , ' , , ' . '■í ~ A ' =■% - v, ' KS SS ^ Összefüggések : . .......
