Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. április 22. Űj házsor Kisvárdán, » Móricz Zsigmond utcában. Családért, gyermekért Segít a pártfogó Kellemetlen és szégyenletes dolog történt az egyik kis- várdai óvodában. Az óvónők akarva-akaratlan felfigyeltek arra, hogy az egyik kisgyermeket apja részegen hozta be az intézménybe. Az eset többször is előfordult, sőt az is megtörtént, hogy az apa ittasan olyan megbotránkozlatóan viselkedett, hogy a gyermekek között is riadalmat keltett. A város kitöltetett ei Ismét megváltozott Az ügyfél- fogadás Jó tudni, hogy márciustól ismét megváltozott a városi tanács ügyfélfogadási rendje. A szakigazgatási szervek hétfőn és szerdán fogadnak, 8- tól 16 óráig. A tisztségviselők hétfőn 10—12-ig, szerdán pedig 15—17-ig várják a panaszosokat. javaslattevőket. Az ügyfélszolgálati iroda viszont a hét minden napján a lakosság rendelkezésére áll. Hétfőn és szerdán meghosszabbított ügyfélfogadás van 7,30-tól 18,30-ig. Érdemes ezeken a napokon felkeresni az ügyfélszolgálati irodát, hiszen ilyenkor a munkaidőn kívül is elintézhetek az ügyes-bajos dolgok. A tapasztalat azt mutatja. hogy a meghosszabbított ügyfélfogadásra nagyon kevesen mennek, pedig ilyenkor soron kívül intézkednek. Az ügyfélszolgálati irodán például mindenféle bejelentést lehet tenni, a lakcím ki- és bejelentését intézik, többek között, hatósági bizonyítványokat, anyakönyvi kivonatokat állítanak ki, különböző nyomtatványokat adnak át. — így például a lakásigényléshez is —, de a számos egyéb ügyintézés mellett a különböző szak- igazgatási szervekhez is készségesen és haladéktalanul továbbítják az itt beadott kérelmeket, bejelentéseket. Művelődés a Tangsramban Lassan véget érnek a Tungsramban a gyári művelődési hetek. A már hagyományosnak számító, hosszúra nyúló munkásművelődési heteket minden évben márciusban és áprilisban rendezik meg. Az idén sok színes programot kínáltak a gyár dolgozóinak, s a programok jó választását tanúsítja, hogy sokan mennek el egy- egy találkozóra, vagy műsorra. Márciusban például Szilágyi Szabolcs újságíró könyvvásárlással egybekötött beszámolóját hallgathatta a közönség a nehéz varsói tudósítói évekről. Praktikus előadásnak bizonyult Tóth László tanácselnök beszámolója is a lakásépítők számára. Több kiállítást is megnéztek az érdeklődők. A szocialista brigádok versidézeteket kereső versenyén bizonyára sok régen hallott vagy olvasott vers is elhangzott. A gyár dolgozói márciusban ingyenes színházi jegyeket kaphattak, a budapesti Népszínház egyik előadását nézhették meg. A múlt héten rendezték meg az „Igaz ez a szép" megyei vetélkedő üzemi döntőjét, hat szocialista brigád részvételével. És ami még hátra van? tró—olvasó találkozók, egy érdekesnek ígérkező útiél- mény-beszámoló és szintén egy kedvezményes színházi produkció. Örkény István darabjának, a borzongatóan kellemes Tóték című előadásnak a megtekintése. Az oldalt összeállította: BODNÁR ISTVÁN Az óvónők a városi tanács családvédelmi csoportjánál kénytelenek voltak'jelenteni az esetet, a szülőt behívták a tanácsra, ahol nyomatékosan kérték, hogy változtasson magatartásán. Sajnos a figyelmeztetés nem használt. A családvédelmi csoport ezért javasolta a társosztálynak, hogy az édesapát utalják be alkoholelvonó kezelésre. Veszélyeztetett csalódok Pataki Lászlót, a városi tanács csoportvezetőjét kérdeztük meg, vajon a városban sok-e a hasonló eset, és felelősségteljes munkájuk meghozza-e a kívánt eredményt. — Sajnos évről évre több a munkánk. Egyre több gyerek és család helyzete veszélyeztetett. Tavaly például már kétezer olyan ügy került hozzánk, amikor vizsgálatot kellett indítanunk. 150 esetben intézkedtünk a legkülönbözőbb módon. Gyakran kell figyelmeztetni a szülőket vagy éppenséggel a kiskorúakat. A sok energia, a befektetett munka, áldozat- vállalás nem mindig hozza meg a kívánt eredményt. A jegyzőkönyv felvételével természetesen nem fejeződhet be az ügy, néha évekig kell figyelemmel kísérnünk egy- egy esetet. Kisvárdán sok a veszélyeztetett gyerek, általános iskolában 174, középiskolában 379. Ez bizony nagy szám, a tanulók 10-15 százaléka. A veszélyeztetettség fogalma, meglehet, vitatott dolog. Társadalmi bázisát viszont cáfolhatatlanul a szociális szempontból hátrányos helyzetű családok adják. Ennek viszont nem feltétlenül velejárója, de sokszor kísérője az elmaradott tudati szint, az iskolázatlanság és a kulturális igénytelenség. A családvédelmi csoport munkája sokirányú, de elsősorban a veszélyeztetett gyermekek helyzetén igyekeznek segíteni. Ha kell, védő és óvó intézkedéseket tesznek, de legfontosabb feladatuk közé sorolják azokat az intézkedéseket, amelyekkel megelőzhetők a később esetleg bekövetkezendő tragikusabb események. A közelmúltban történt, hogy K. Péter 17 éves kiskorú az egyik pincéből ellopott egy kempingkerékpárt és elrejtette. Majd néhány hét múlva, amikor úgy gondolta, hogy a kerékpárt nem keresik, elővette. A lopás rövidesen kiderült. A bíróság a büntetés mellőzésével a fiatalkorút próbára bocsátotta, de pártfogói felügyelet alá helyezte, és magatartási szabályokat írt elő számára. K. Péternek az idejekorán végrehajtott intézkedés hasznára szolgált és ez remélhetőleg egyszeri kisiklás marad. P. Dénes viszont 15 éves korában rablásban és garázdaságban vett részt, és nem úszta meg ilyen könnyen. A fiatalkorúak börtönébe került, ahol több mint két évet töltött. Am a szabadságvesztés kitöltése után több évig is figyelemmel kísérik életútját, és pártfogói felügyelet alá helyezték. Szigorú magatartási szabályokat írtak elő számára (pl. szeszes italt nem fogyaszthat, nem látogathat olyan helyet, ahol italt mérnek és 22 óra után a lakását csak munkavégzés céljából hagyhatja el). Figyelemmel kísérik — A pártfogói felügyelet sok esetben hatásos — mondja Pataki László. — Sajnos egyre kevesebb az olyan személy, aki vállal ilyen fontos feladatot. Egyébként a börtönbüntetés, vagy az állami gondozás nem célja a társadalomnak. A gyerek számára az a legjobb, ha a családban marad, és ha kell, mi igyekszünk rábírni a szülőt arra, hogy jobban, eredményesebben neveljen. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a veszélyeztetett családok helyzetén, a jogszabályok keretein belül, a leghumánusabb módon igyekszünk segíteni. Anyagi támogatás is A segítség egyik módja lehet az anyagi támogatás is. A városi tanács rendszeresen oszt úgynevezett rendkívüli szociális és nevelési segélyeket is, amely, ha nem is javít a hátrányos helyzeten, de átmenetileg segíthet. Az idén például 80 ezer forintot osztanak szét a kiskorúak megsegítése érdekében. Egy-egy család 500—1500 forintig terjedő összeget kaphat alkalmanként, hogy használja fel a legszükségesebbre. Természetesen a pénz önmagában semmit sem oldhat meg, a társadalmi összefogás is keveset — a legtöbbet ma is a család tehet. A Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az idén Kondrai Gertinek és Makay Lászlónak adományozta a Kisvárda Városért kitüntetést. Dr. Kondrai Gerät, nyugdíjas sebész főorvost nemigen kell bemutatni a kis- várdaiaknak, hiszen közel negyven éve a város lakója, és túlzás nélkül mondható, hogy orvosként nagyon sok ember életét mentette meg. Műtétéi számát nem tartotta számon, de úgy becsüli, hogy mintegy 20 ezer esetben operált sebészként. Hosszú és sikeres orvosi pályát mondhat magának. Diplomáját pontosan ötven évvel ezelőtt szerezte, és nyugdíjasként ma is dolgozik, sőt ügyeletet is tart. 1951-ben került Kisvárdára az akkori rendkívüli siralmas állapotú Bocskai utcai kórházba. Ma már ő is hihetetlenkedve meséli, hogy milyen körülmények között gyógyítottak akkor. Szalmazsákos ágyak, jéghideg folyosók. A patkányok miatt a kórház spaniel kutyát tartott, hogy legalább napközben ne mutatkozzanak a kellemetlen jószágok. Ennek ellenére egyre hatékonyabbá vált a gyógyító munka, a sebészeti osztályon is, ahol Kondrai Gerő előbb főorvos, majd igazgató sebész főorvos lett. Kondrai doktor azok közé a régi típusú orvosok közé tartozik, akik mindenféle műtétet, orvosi feladatokat elvégeznek. — Az olyan orvosok, mint én, lassan kihalnak — mondja. Ma már az orvosi tudomány annyira specializálódott, hogy ritka az olyan orvos. aki egy szülést, vagy egy szájsebészeti műtétet egyaránt levezet, vagy elvégez. Az igazgató-főorvos nem egyszer tette azt, amit a feladat éppen megkívánt. Munkáját mindig hivatásszeretet és lelkiismeretesség jellemezte. A sok évtizedes tapasztalat alapján a hazai sebészek között elismert szaktekintély. Mindig nagy szeretettel foglalkozott az utánpótlással. Számos tudományos publikációja jelent meg. Magatartásában, életvitelében, megnyilvánulásaiban és munkájában mindig a humánus emberi célok voltak a meghatározók. Az ötvenes években ő volt az új kórház létesítésének megszervezője, de a városi gyógyfürdő kialakításában és megvalósításában is aktívan részt vett. Egész élettevékenysége és lokálpatriotizmusa összeforrott a várossal. ★ Makay László tanár úrhoz, a Kisvárda Városért másik kitüntetettjéhez személyes emlékek fűznek. A Bessenyei Gimnáziumban ő tanította nekünk a művészettörténetet. Felkészült, színes előadásaival ő kedveltette meg a képzőművészet számos irányzatát egészen a legmodernebbekig. 1943-ban Debrecenben szerezte meg a történelem-földrajz szakos diplomáját, s a Márciusi Front egyik meg- alakítója. A tanítást Nyíregyházán kezdte, s 1951-től Kisvárda lakója. Az akkori Líceum, majd később a tanítóképző Intézet tanára. 1959- től 1975-ig a Bessenyei gimnáziumban tanított. A tanári pálya nem elégítette ki érdeklődését, tenniakarását, az ötvenes években bekapcsolódott a helytörténeti kutatásokba, a vár területén folyó ásatásokba. Aktivitására jellemző, hogy tanártársait, és a tanítványait is lelkesíteni tudja, sokan járnak el az ő általa vezetett honismereti szakkörbe. Folyamatosan dolgozott és dolgozik jelenleg is a város és a környező községek történelmi múltjának a gyűjtésén és az előkerült régészeti leletek mentésén. Nagy része volt . abban, hogy 1962-ben megnyílt a Vármúzeum. Soksok ötlettel, leleménnyel gyarapítja ma is a múzeum kincseit. Több helytörténeti kiadványt szerkeszt és ír. Az ő irányításával jelenik meg a legtöbb város és környékével foglalkozó történelmi és természettudományos munka. A Vármúzeumot 1979-ig vezette, s azóta is a múzeum munkatársa-. Most sem pihen, két kiállítást is előkészít, egyiket a várban, a másikat a Rétközi Múzeumban. Köz- - ben a készülő Kisvárda monográfia egyik fejezetét írja. Továbbra is azon fáradozik, hogy igazi múzeuma legyen a történelmi városnak. Közéleti tevékenységet is végzett, a Hazafias Népfront Városi Körzeti Bizottság titkáraként. Eddigi munkásságáért több miniszteri elismerésben részesült, s 1974-ben megkapta a Kisvárdáért kitüntetést is. Ami szem-szájnak ingere Sütemény ünnepi asztalra Keveset pihent a múlt héten a kisvárdai cukrásztermelő üzemben a dagasztó- és a habverő gép. S bizony, a cukrászok és segítőik is napi 10—12 órát dolgoztak azért, hogy eleget tegyenek a sok megrendelésnek és elegendő finom sütemény és torta kerüljön az ünnepi asztalokra. Mintegy 2000 torta és tízezer szelet sütemény dicsérte a kisvárdai cukrászok munkáját. Közel harminc község presszóiba, boltjaiba jut el a Kisvárdán készített cukrász- termék. Újkenéztől Laskodig, Dombrádtól Záhonyig ismerik és fogyasztják a Várdán készített süteményeket. A termelőüzem évi forgalma közel 8 millió forint és ha meggondoljuk, hogy egy-egy sütemény 5—6 forintba kerül, bizony igen sokat kell dolgozni ezért. öt éve új, korszerű üzemben dolgoznak a városban a cukrászok. Minden feltétel biztosított ahhoz, hogy sok finom sütemény kerüljön ki innen. Hatalmas hűtőberendezések, tágas helyiségek, korszerű berendezések állnak rendelkezésre. A személyi feltételek is megfelelőek. Tizenhatan dolgoznak itt, s közülük tíz cukrász. Az üzem egyik vezetője Lőrinczy Gyula, aki a közelmúltban rangos elismerésben részesült. A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége által a budapesti Kongresszusi Palotában megrendezett országos vendéglátóipari szakmunkásversenyen két terméke bronzérmes lett. A csokoládéból készült gyümölcstál. marcipán gyümölcsökkel megpakolva, illetve a mandulás linzer. — A versenyen 103-an vettünk részt — mondja Lőrinczy. Gyula. — A munkám megméretése és elismerése mellett azért is jó volt ott lenni, mert ilyenkor az ember újabb tapasztalatokat, ötleteket szerez, amit majd itthon is hasznosíthat. Kisvárdán egyébként régi és országosan is ismert hagyománya van a cukrászmesterségnek. Sipos István, az idős mester, önzetlenül igyekezett átadni utódjainak hozzáértő tudásának, a mesterség fogásainak minden csín- ját-bínját. Lőrinczy Gyulát is ő tanítgatta, s nem véletlen talán, hogy a kisvárdai cukrásznak éppen olyan készítménye — a marcipánból készült. sütemény — lett díjazott, amely Sipos Pista bácsi fő erőssége volt. A héten már újból a régi, megszokott, nyugodtabb tempóban folyik a munka a termelőüzemben. Legközelebb majd karácsony előtt lesz hasonlóan sok munkája a kisvárdai cukrászoknak.
