Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

Kelet-Msgyarország 3 987. április 22. KEVÉS SZÓ ESIK RÓ­LUK, talán még kevesebb arról, hogy .a kultúra ter­jesztésében, népszerűsítésé­ben milyen szerepet töltenek be. Az amatőr képzőművé­szekről van szó, akik me­gyénkben a közelmúltban tartották idei közgyűlésüket. Az Amatőr Képzőművé­szek Tanácsa (az AKT) min­den évben beszélgetésre hív­ja az öntevékeny alkotókat, festőket, szobrászokat, a kép­zőművészet különböző ágai­val foglalkozókat, akik kö­zött a kétkezi munkás épp­úgy megtalálható, mint az or­vos, pedagógus, nyugdíjas, vagy éppen háziasszony. Továbbá említést érdemel megyénkben a Dohányfer­mentáló Vállalat amatőr képzőművészeti csoportja, mely több ízben szerepelt a gyáron és megyén kívül is, országos tárlatokon. A MEGYEI KÖZGYŰLÉ­SEN elhatározottak szerint, a továbbiakban az országos tárlaton és konferencián va­ló szereplés az egyik legfon­tosabb. 58 alkotó 243 mun­kájával jelentkezett erre me­gyénkből, s 25 alkotó 47 munkája került az országos bíráló bizottság elé. Mindez azt jelzi, megyénkben is erősödik a mozgalom. (P. K ) PALÁNTANEVELÖK. Nyíregyházán, a Korányi Frigyes u. 76. szám alatti melegházban Gyirán István és felesége gondozza a primőr palántákat. (F. Z.) PONTYTELEPlTÉS. Több mint tizenöt mázsa, másfél kiló átlagsúlyú pontyot tele­pített nemrég a Nyíregyházi Vasutas Horgász Egyesület a Nagy-Vadasi tóba. Egyúttal természetesen fogási tilalom is életbe lépett, hogy az ide­gen helyen otthonra találja­nak a jövevények. Ám biz­tonságban csak néhány na­pig érezhetik magukat a ha­lak, hiszen április 27-én meg­szűnik a tilalom. További érdekes, új híreket is hozott Baján Antal. El­mondta: nemcsak a napi szórakozást, hanem o távla­tokat is figyelembe vették. Jó néhányan orosz, angol vagy spanyol nyelvtanulásba fogtak, vagy éppen gépkocsi- vezetőképző tanfolyamra jár­nak. E programokat a külke- resek, műszaki szakemberek egyéb napi munkájuk mel­lett vezetik — az itthoni ille­tékes szervezetek támogatá­sával. Az eddigiekből az tűnhet ki, hogy Tengizben az élet a jó fizetésekért főként a kul­turális és sportprogramból, tanulásból áll, ha nem szól­nánk arról: naponta 10, ese­tenként 12 órát is dolgoznak, a szabadidő csak ezután kö­vetkezik. Ami azonban — az itthonitól eltérően — mindig kitesz „tisztán” napi 3-4 órát, mert nem kell utazni a mun­kahelyre, nincs ott a család, nincs háztáji, vagy zsebpén­zért ide-oda végzett munka. Végül is — mint a távoli munkahelyről néhány napra hazajött KISZ-titkár mondja — a dolgozók többsége meg­szokta a sajátos körülménye­ket, jól érzi magát, és (az ilyenkor néhány embernél óhatatlanul előforduló ta­vaszi náthát leszámítva) mindenki egészséges. (m. s.) Katorca fehér hullámokat vet W' a szél a víz hátán. A Fehér-szik, itt, Tiszavasvári alatt tisztára mosakodva sütkérezik a tavaszban, fent, az ég alatt valami lomha vízi- madár köröz. A fasoron túl, az or­szágúton kamionok dübö­rögnek. De itt csend van. Csak a tavalyi nád zö­rög a szélben, a hullá­mok megtörnek délceg testükön. A száraz nád és a part között keskeny kis sáv, a sekély, áttetsző víz­ben semmi sem mozdul. Hányszor ültem így egy­kor otthon, a Nagy-lapos putriján! Hátam a rücskös nyárfának vetve lestem, merről rebben fel majd az egyszem vadkacsa, s indul portyára a Kraszna mellé. Haragos, sötétkék víztükör, a frissen kihaj­tott nád arasznyi dárdái. Mint most, itt a Fehér­szik mentén. Hegyével 'ágy igyekszik ki a leve­gőre mindahány, mintha attól tartana, menten a vízbe zápul, ha sokáig té­továzik. Harmatos hajtás mindegyik ... sosem tud­tam, hogy régen a sze­gényember eledele volt. A rétközi ember ette az ín­séges időkben, mikor el­fogyott már a búza, a tengeridarából is csak néhány marékra való ma­radt. Az öreg torzsáról le­szakította a zsenge, még hófehér csírát, pótolta a kenyeret. Ha pótolta. Katorca volt a neve. Letépek egy darabot. Erős illatú, akár az eső utáni uborka. Kóstolni már nem merem. Pedig meg kéne ízlelnünk egy­szer. Hogy tudjuk, hogy sose feledjük, min éltek, s hogyan eleink. B. G. Patthelyzet után Nagyhalászon Alig egy hónapja, március 20-án feleslegesen gyűltek össze a nagyhalász! Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. Elnökválasztási közgyűlésre jöttek, de kiderült: nincs olyan jelölt, akit az illetékes tanácsi és érdekvédelmi szervek javasolni tudnának. Nyitottság a szerepléshez Kultúraterjesíeíő amatőrök Két évvel ezelőtt az egyik elhatározásuk az volt. hogy igyekeznek jobban tájékoz­tatni a tagságot a kiállítási, szereplési lehetőségekről, a különböző pályázatokról. Ugyancsak igényként mond­ták ki a közösségi összejö­vetelek, alkotótáborok szor­galmazását. ahol a résztve­vők megismerhetik egymás művészi törekvéseit és em­berileg közelebb kerülnek egymáshoz. Ennek is köszön­hető, hogy legutóbb a Tu- zsérról Tiszavasváriba áthe­lyezett amatőr képzőművé­szeti táborban a korábbiak­nál többen jelentkeztek, bár a közgyűlésen is szóba ke­rült, hogy a tábor tárgyi és személyi feltételei korántsem kifogástalanok. Úgy tűnik, a tábor az egyik legalkalmasabb forma a megméretésre, az alkotói módszerek kölcsönös megis­merésére, a közös kiállításo­kon való részvétel megalapo­zásához. A TÁBOR MUNKÁJÁ­NAK BEMUTATÁSÁRA, az ott készült festmények, szob­rok és egyéb alkotások be­mutatására első ízben két évvel ezelőtt került sor, ami­kor 68 alkotó 390 munkáját küldte el zsűrizésre. ebből 240-et láthatott a közönség a tárlaton. Külön is foglalkoztak a megyei közgyűlésen az 1971 óta eredményesen dolgozó nyírbátori képzőművészeti stúdió munkájával, melynek irányítója hivatásos művész, s a stúdió tevékenységét min­den évben alkotótáborral fe­jezik be. Rendszeres részt­vevői a megyei és országos őszi tárlatoknak. Tűzzománc alkotásokból kiállításokat rendeztek a budapesti Fák­lya Klubban, a hajdúböször­ményi művelődési központ­ban, Kisvárdán és természe­tesen helyben. Nyírbátorban, a Báthori István Múzeum­ban. Elnökválasztási hercehurca tanulságokkal A tagságé a döntés felelőssége A korábbi elnök távozásá­ról már jó ideje tudtak, így a több hónaposra húzódó ve­zetőválság akkor, amikor sürgetnek a tavaszi munkák, igencsak felborzolta a kedé­lyeket mind a közös gazda­ság, mind a község berkei­ben. Patthelyzet alakult ki, mert a nagyközségi párt­végrehajtóbizottság megvon­ta a bizalmat az egyetlen je­lölttől, a termelőszövetkezet vezetősége pedig határozatot hozott, amely szerint nem hívják össze az újabb válasz­tást előkészítő munkahelyi kisgyűléseket. Többet engedhet meg? Ilyen előzmények után — a sürgős megoldás igényével — avatkozott be az elnökvá­lasztási hercehurcába a fel­ügyeletét gyakorló nyíregy­házi városi pártbizottság. A pontos tájékozódáshoz ápri­lis 10-én négyszemközti elbe­szélgetéseken egyenként is­merték meg a termelőszövet­kezetben dolgozó párttagok véleményét. Ennek tanulsá­gait feldolgozva hozott ha­tározatot a városi végrehajtó bizottság, amelyet a pártde­mokrácia normáinak betar­tásával ismertettek másnap, április 14-én a nagyközségi pártszervekkel, a termelőszö­vetkezet összevont taggyűlé­sével. Egy évtizede mélyponton volt a szövetkezet, azóta vi­Ha végre kisüt a nap... Kalákában Mátészalkán. (Csi- ky Antal felvétele.) szont jó gazdálkodásról adott számot. Csakhogy úgy tűnik, a siker néhány vezetőnél azt is jelentette, többet enged­het meg magának, mint a másik. (Mire vélni különben, hogy van olyan iroda, ahová munkásruhában tsz-tag — tehát a szövetkezet tulajdo­nosa! — be sem léphet, jó ha a küszöbön áll vele szóba munkahelyi vezetője.) Nem árt két véleményt idézni a taggyűlésen elhang­zottakból: — A tagság lát fantáziát ebben a tsz-ben. De most ha három ember összeáll, az el­nökválasztással foglalkozik, ahelyett, hogy dolgozna. (Te­ráz József vezetőségi tag.) — A feszültség már a be­számoló taggyűlésen tapasz­talható volt. A kettős jelölés óhaja nemcsak a párttagok­ra, a tsz-tagságra is vonat­kozik. Ebben a szövetkezet­ben több van, ide olyan ve­zetés kell, amely a jó elkép­zeléseket megvalósítja. (Ka­rácsony Dániel főkertész.) Személyi ellentétek Annyi mindenesetre kide­rült, hogy a mostani válság­hoz a termelőszövetkezetben korábban felhalmozódott személyi ellentétek vezettek. A helyi pártszervezet sem állt feladata magaslatán, "hagyta, hogy a káderhatás­köri jogosítványok is kicsúsz- szanak a keze közül. Ezenkí­vül szubjektív vélemények is motiválták a nagyközségi végrehajtó bizottságot. Az elbeszélgetéseken 99 párttag véleményét tudakol­ták meg a városi pártbizott­ság tagjai, munkatársai, tisztségviselői. Szükség volt erre a véleményfeltárásra, mert ilyen kemény fogalma­zás is elhangzott: „A veze­tők között eluralkodott a kapzsiság és a harácsolás, ezért nagyon sok helyrepa­kolni való van és minél előbb keménykezű tsz-elnök- re van szükség.” Mindezek kiderítésére, az erkölcsi és anyagi visszaélések feltárásá­ra feltétlenül indokolt a meg­felelő állami és pártvizsgá­lat. Azonban a városi párt­végrehajtóbizottság sokkal fontosabbnak tartotta, hogy minél előbb megoldja a ve­zetői válságot. (A vizsgála­tot az elnökválasztás után bonyolítják le.) A vb határozata alapján a választásig az ezzel kapcso­latos nagyközségi határozato­kat hatályon kívül helyez­ték, a káderhatáskört magá­hoz vonta a városi végrehaj­tó bizottság. Mivel a pártta­gok többsége a kettős jelölés mellett állt ki, ezért felkérte őket a véleményük megfogal­mazására a tagság előtt is, a jelölőbizottság a tanácsi és érdekképviseleti szervekkel együtt ennek alapján áll a tagság elé az április 23—24- én tartandó munkahelyi kis- gyűléseken. — A feladatokat helyben kell megoldani — fejtette ki Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság első titkára, amikor ismertette a nagyköz­ségi pártbizottsággal a tag­ság véleményét, a következ­tetéseket és a határozatokat. — A társadalomépítés azon fokán vagyunk, amikor a tsz- elnök megválasztása a tag­ság joga. Legfontosabb a termelés Az április 30-ra kitűzött elnökválasztáskor a felelős­ség ismét a nagyhalászi, ti- szateleki termelőszövetkezeti tagságra hárul. 'A pártszer­vek őrködnek a káderkivá­lasztás tisztaságán, odafigyel­nek a későbbiekben is arra, hogy a hatáskörükben lévők a párt írott és íratlan nor­máinak megfelelően dolgoz­zanak. Azonban a tagságnak kell eldöntenie, hogy a két, alkalmasnak ítélt jelölt közül melyik az, aki képes elsimí­tani az ellentéteket és a ter­melést, az eredményes gaz­dálkodást tartja a legfonto­sabbnak. Mert csak ebben az esetben zárhatják jól az idei és a következő esztendőket is. Lányi Botond Tengizben, bő négyezer kilométerre a Nyírségtől, Krúdy Gyula nevét viseli néhány hete egy KISZ-alapszervezet, a Kelet-Magyarországi Állami Építőipari Vállalat (KEMÉV) fiataljainak 38 fős kollektívája. Ezt Baján Antaltól, az alapszervezet titkárától tud­tam meg, aki a múlt héten küldetésben itthon járt: részt j vett a KEMÉV KlSZ-bizott- sági ülésén, beszámolt a Ten­gizben végzett ifjúsági mun­káról és vázolta terveiket is. (Közel háromezer magyar munkás dolgozik már jelen­leg Kazahsztánban, a Kasz- pi tenger melletti, nagy jö­vő előtt álló kőolaj- és föld- gázlelöhely létesítményeihez tartozó építkezésen. Köztük háromszáz KISZ-tag van; március 29-én alakult meg a tengizi KISZ-bizottság, amelyben a KEMÉV ifjú­munkásait Kiss József köny- nyűgépkezelő képviseli.) — Rengeteg tervünk van — mondja Baján Antal .— Igaz már alakul a nagy épít­kezés kulturális- és sport- központja (még uszodáról is szó van, ami félsivatagi kö­rülmények között nem lenne csekélység, de mi szeretnénk együtt tartani a KEMÉV-ese- ket. Azt már látjuk, csak az érdeklődési körök alapján szervezett kisebb kollektívák pótolhatnak valamit a távol­iján lévő család melegéből, hangulatából, éppen ezért ezeket gyarapítjuk. — Tudnak erről az ittho­niak is, hiszen a KEMÉV KISZ-bizottsága már magnót, erősítőt, hangfalakat küldött Tengizbe, s most újabb 15 műsoros kazettával utazhat vissza a kinn dolgozók kül­dötte. A szakszervezeti bi­zottság kétszer 200 kötetet adott a minikönyvtárba. A vállalat pedig rendszeresen küldi a Kelet-Magyarorszá- got és az üzemi lapot, hogy munkatársaik a távolban a szükebb haza híreihez is mindig hozzájuthassanak. A kisebb kollektívák jó hatásával érvelt a tengizi alapszervezeti titkár a KE­MÉV múltheti KlSZ-bizott- sági üléséit is, amikor egy videomagnót kért a távoli munkahelyen dolgozók szá­mára. Szeretnék ugyanis megszervezni a filmklubot, s otthonosabb klubkörnyezet­ben vetíteni az egyébként ka­zettán rendszeresen kapott magyar filmeket, tévéműso­rokat. A fiatalok méltányol­ták a kérést, a maguk által szerzett közösségi pénzből megveszik és kijuttatják a videót. Tengizi híradás Családi meleg a távolban...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents