Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. április 18. LOVAS KOCSI A CSÄRDA TETEJÉN. A csaknem 300 éves Megyeri csárdában a vendégek becsalogatására különleges cégért találtak ki: a csárda tetejére, a bejárat fölé, könnyű, századeleji alföldi parasztszekeret tettek. (MTI fotó) iMe „sétáljon“ az áru Hála a kiskerteknek, egyre többször kapható friss, jó mi­nőségű zöldség-gyümölcs az ABC-áruházakban és az élel­miszerboltokban. Bár a me­gyében nem kedvez az időjá­rás a fólia alatti termesztés­nek, de szabadföldi kertész­kedéssel egyre többen foglal­koznak. A múlt évben csak a Zöldért üzleteiben 6 és fél millió forint értékben került pultra áru a kistermelőktől. Hiába van jó piaca a friss portékának, mégis előfordul, hogy házalni kell vele. A bol­tok ugyanis csak annyit vesz­nek át, amennyit biztonságo­san el is tudnak adni. Így aztán van rá példa, hogy ne­héz vevőt találni a még oly szép árura is. A biztonságosabb értékesí­tés miatt ez évtől áruátvételi szerződést köt a kistermelők­kel a Zöldért. Elsősorban I olyan zöldség-gyümölcsfélék- j re szerződnek, melyek nehe­zen tűrik a szállítást és kü- I lönleges tárolást igényelnek j Ilyenek a korai primőrök, a puha gyümölcsök, a főzeiék- I növények. Ezzel lehetővé vá­lik, hogy — a vállalat nagy raktárait kikerülve — köz­vetlenül a boltok pultjaira kerüljön a termés a kertek­ből. Megyénk valamennyi Zöl- dért-üzletében, ahol zöldség- gyümölcs értékesítéssel fog­lalkoznak, megtalálhatók a szerződéshez szükséges nyom­tatványok : az örökösföldi Család Áruházitól a nyírbá­tori ABC-ig. A megállapodást az üzletekkel kötik a terme­lők. Ez mindkét fél számára kedvező. Hiszen a termelő biztos piacra szállíthat — vagyis nem kényszerül rá, hogy egyik helyről a másik­ra sétáltassa a termést. Más­részt a bolt is számíthat rá, hogy folyamatosan friss áru­val várhatja a vásárlókat. Ki-ki akár több bolttal is megállapodást köthet. De ha valaki nem akarja elaprózni az áruját, viheti közvetlenül a borbányai értékesítő rak­tárba is. A szerződéses rendszer se­gítségével várhatóan elke­rülhető lesz az áruromlás. Remény van rá, hogy az ed­diginél jobb minőségű áru kerül forgalomba, a szokott­nál nagyobb választékban. Az üzletek a kényes zöldség­gyümölcsfélék mellett más termékekre is szerződést köt­hetnek, attól függően, hogy miből mennyi van az érté­kesítő raktárakban. Ezekben a hetekben például céklát, karalábét, sárgarépát várnak nagyobb mennyiségben a termelőktől. Lényeges szempont, hogy az egyes cikkekből csak any- nyit vesz át a Zöldért, amennyire szükség van. Ki­vétel a méretes uborka. Eb­ből jóval többet is megvásá­rolnak, mint a lakossági igény. Az uborka egy részét feldolgozza a vállalat, de jut belőle exportra, illetve a kon­zervgyár részére is. Ebben az esztendőben a ta­valyinál 20—30 százalékkal több zöldség-gyümölcsfélére számít a szerződéses rendszer jóvoltából a kiskertekből a vállalat. (hzs) Tanulságos sorsokról pszichológussal Automata éjjel-nappal Expressze! a semmibe Harapnivaló a váróteremben Megyei művelődési köz­pont. pszichológiai tanács­adás. Riadt tekintetű, angyal­arcú fiú kuporog a széken. Majd' szétfeszíti az indulat: — Gyűlölöm az apámat! Ez a fiatalember jól szitu­ált, tanult szülők gyermeke, nem tartozik a hátrányos helyzetűek közé. Mindene megvan, bár nem az elké­nyeztettek közül való. Mióta telket vettek — ahol gyógy­növény-termesztéssel foglal­koznak — minden szabad ide­jüket ott töltik. Vakáció nincs, pihenés nincs, beszél­getés sincs. A családi együtt- lét arra korlátozódik, hogy esténként az apa kikérdezi középiskolás fiát a leckéből. Szóról szóra. S ha valami nem megy úgy, mint kellene, már csattan is a pofon. Nem csoda, hogy a fiú válságba került. Bár kilátástalannak gondolja helyzetét, van re­mény. Ő még nem tudja, hogy az érzelem — legyen az akár gyűlölet is — ezerszer jobb, mint a teljes közöny. Hol a helyem? — Sokan nem is sejtik, hogy mennyi segítségre szo­ruló ember fordul meg a ta­nácsadásokon — hallottam Diczházy Veronika pszicholó­gustól, aki a nyíregyházi ne­velési tanácsadó igazgatója. — Különösen a közép- és fő­iskolások kopogtatnak nálunk gondjaikkal. Hol a helyem? Szükség van-e rám? Miért nem sze­ret senki? Alkalmas vagyok- e arra, amit csinálok? Hosz- szan sorolhatnánk, milyen kérdések merülnek fel. Az elvárás olyan fokú a család­ban és a társadalomban — gyerekeknél az iskolában — hogy a többség a legjobb szándéka ellenére sem felel meg a követelményeknek. — Évek óta foglalkozom egy fiúval. Rendkívül érzé­bukott. Pedig nagyon tehet­séges! Kitűnő verseket ír és színész szeretne lenni. Emi­att olyan konfliktusokba ke­rül a családjával, hogy már többször foglalkozott az ön- gyilkosság gondolatával. Mi az. hogy megbukott? Miért nem választ egy tisztességes foglalkozást? Mit képzel, hogy színész akar lenni? Az eltűnt bizalom Vajon okos dolog, hogy 14 évesen sorsdöntő választás elé állítják a gyermekeket? Hiszen sokan még harminc­évesen sem biztosak abban, hogy megtalálták az igazán nekik való helyet... — Rengeteg a pályatévesz­tett fiatal. Sok olyan tanu­lót, s főiskolást ismerek, aki fogcsikorgatva hadakozik a számára érdektelen tantár­gyakkal, holott tudja, sosem fog a választott pályán elhe­lyezkedni. Mégis tanul — a család kedvéért. Mert a szü­lők azt akarják, hogy minél előbb biztos kenyér legyen a csemetéjük kezében. Végső soron a szülőket is meg lehet érteni. Az életünk­ben túlságosan sok lett a bi­zonytalanság. Ami nagyon aggasztó: az utóbbi néhány évben megnőtt az egymás iránti bizalmatlanság. Az egyik páciens nemrég arról számolt be a- pszicholó­gusnőnek, hogy sírógörcsöt kapott, mert nem hitt neki az apja. „Hazudsz" — üvöltötte és hozzávágta a papucsát . .. — Néhány hete történt, hogy este 8 után fejeződött be a tanácsadás, mert renge­tegen voltak. A sor végére két fiú maradt. Azzal kezd­ték a beszélgetést, hogy írjak egy igazolást, mert a szüleik nem fogják elhinni, hogy va­lóban itt jártak. A gyermek iránti bizalmatlanságnak na­gyon sok oka lehet. Például a szülő saját bizonytalansága, vagy a hajszoltság. — Néha úgy tűnik, mint­ha egy száguldó vonaton ül­nénk es mégsem jutnánk se­hová. Visszafojtott lélegzettel várunk, telve mindenféle fe­szültséggel, indulattal. Elég egy apróság a robbanás­hoz .... Teie van a hócipőm... Nagy baj, hogy az embe­rek keveset törődnek egy­mással. Ha valaki csak egy­szer is észreveszi, hogy a má­sik nem figyel rá, talán soha többé nem fogja elhinni: iga­zán fontos a társának. A sza­kadatlan rohanásban semmi­re sincs idő, legkevésbé arra, hogy emberi módon elbeszél­gessünk. — Én úgy szoktam monda­ni, hogy sok ember „zsilipel- ni” jön a pszichológiai ta­nácsadóba. Azzal kopogtat­nak, hogy „tele van a hóci­pőm”. Súlyos gondjuk nincs, de valakinek el kell monda­niuk azt a millió apró-cseprő bosszúságot, ami naponta éri őket. Ki kell beszélniük ma­gukból. S ha erre lehetőség van, ez már önmagában is elég lehet ahhoz, hogy meg­nyugodjanak, hogy erőt me­rítsenek. Döbbenetes ez az őszinteség, amivel találko­zom. S ehhez még csak kér­deznem sem kell — egyszerű­en figyelek rájuk. — Az egyik legérdekesebb esetem egy tizenéves kislány volt. Tanárai javasolták, hogy jöjjön el a tanácsadó­ba, mert érezhetően nem volt rendben vele valami. Ő el is jött, csak éppen nem szólt egy szót sem. Tíz percig néz­tük egymást. Azt mondtam neki: gondolkodjon nyugod­tan, döntse el, mit akar. Ha úgy látja jónak, mondja el, ami a szívét nyomja, ha akar, akkor hallgasson. Tíz perc múlva felállt, szépen köszönt és elment. Ez így ment három héten át. Csak a negyedik héten kezdett el be­szélni .. . Az élet bizonyította, hogy szükség volt a pszichológiai tanácsadóra. Ideális megol­dás, hogy nem kórházban, vagy rendelőintézetben van a rendelés. Itt nem kell attól tartani, hogy megszólják, ki­nevetik, vagy sajnálják azt, aki segítségre szorul. A sé­rült lélekre, a felborzolt ide­gekre ilyen „apróságokká!" is vigyázni kell. Házi Zsuzsa Nyíregyházi vasútállomás, reggel 7 óra. A csarnok Utas­ellátó-pultja előtt hosszú sor kígyózik: zömmel diákok. Itt pótolják az elmaradt regge­lit tejjel, kakaóval, hozzá péksüteményt, szendvicset vesznek. Bő a választék ilyen­kor, van rántott hús, felvá- gottas óriászsemle, pogácsa, Túró Rudi, gesztenyepüré. Tyúkok tojásviadala Téesztyúk — háztáji tyúk 220:100. Nem kosárlabdameccs- eredmény. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetke­zetben egy tyúk 9 hónap alatt átlagosan 220 tojást tojik, a háztájiban tartott pedig százat. Ä téesz tyúk­jai zárt helyen vannak, koncentrált takarmányt kapnak: a háztájiban tar­tottak pedig az udvaron szabadon járnak, nem a tojás a legfőbb gondjuk. Mégis: a piacon az utób­bi tojás keresettebb. A tyúkok bírják a stra­pát és a versenyt. Annyi tojást tojnak, hogy csak győzzük megvenni, meg­enni. A nyíregyházi Ság­vári Termelőszövetkezet a közületi konyháknak, élel­miszer- és Zöldért-boltok- nak, ABC-áruházaknak évente 18 millió tojást ad el. Tekintettel a húsvéti ünnepekre, 30 ezer tojást reklámáron adtak az élel- miszer-kiskernek. A lo- csolkodás dacára április­ban csupán 700 ezer tojást tudnak értékesíteni. A közös nem haragszik a háztáji konkurenciára, sőt örül, ha az egy-egy körzetet ellát tojással. A Ságvári Termelőszö­vetkezet tojásüzemében részben a tyúkoknak, részben a rövid ideig való tárolásnak köszönhetően a tojásnak kevesebb, mint az egy százaléka lesz se­lejt (záp, törött). Ennek pedig mi, vevők örü- lünk... (cselényi) Szénsavas üdítőkön kívül § rostos ivólevet is árulnak. Aki meleg harapnivalóra vágyik, elfogadható áron jut­hat hozzá a bisztróban. Kul­turált körülmények között azonban csak reggel 9-ig le­het étkezni, mert utána egy csapásra talponálló lesz a helyiségből. Sör, bor, vermut kapható, röviditalt szeren­csére már jó ideje nem árul­nak. Délután 5 körül egy tűt sem lehet leejteni, annyi­an vannak, mindenki csapolt sört iszik. Az egyik kinti pa­vilonban is hasonló a hely­zet — amelyik az állomás­épület és a posta között áll —, ahol a pultokon üvegek, poharak árulkodnak arról, hogy mi fogy leginkább. Aki enni szeretne, az arrébb megy inkább pár lépéssel a ma­szekhoz, ahol pizzát, fagylal­tot és más „slágereket” kap. Az Utasellátó büféiben az áruk mindig frissek. Az el­adók egyszerre csak kisebb tételeket rendelnek, és ha va­lami elfogy, abból azonnal újra kérnek. Az állomásépü­letben készítik a cukrászsüte­ményeket, szendvicseket, sült halat, burgonyaszirmot — így biztosítják a folyamatos ellátást. Valami azért mégis hiányzik: a nyitva tartást je­lölő táblák. A pavilonok álta­lában reggel 6-tól este fél 6- ig üzemelnek, de az automa­tasor helyén lévő büfé 9-ig van nyitva. (Csak május el­sejéig, mert utána éjjel-nap­pal működni fog!) Az autóbusz-pályaudvar grillbüféje is az Utasellátóé. Gusztusos kis kiszolgálóhe­lyiség, nagy konyhával, ami meleg ételek készítésére al­kalmas. Meg lehet tekinteni kívülről, mert még mindig zárva van. Az Utasellátó és a tanács között ugyanis fo­lyik a huzavona: az előbbi alacsony alkoholtartalmú ita­lokat is szeretne árulni az ennivalón kívül, az utóbbi viszont nem egyezett bele. Attól tartanak, hogy a kis kiszolgálóhelyiségből kiszo­rulnak majd az étkezni vá­gyók. Addig is, míg a büfé sorsa el nem dől, a buszra várakozók választhatnak: vagy éheznek, vagy — ha idejük engedi — átmennek az állomásra, esetleg a tér el­lenkező oldalán lévő kis bolt­ba. B. A. Egyszer olvastam vala­hol, hogy a második világ­háborúban Sztálingrád vé­res, öldöklő ostroma alatt — mikor ezrek fagytak meg és haltak éhen — egyetlen haláleset sem fordult elő szívinfarktus miatt. Napja­inkban, mikor senkit sem fenyegetnek Magyarorszá­gon fegyverek, megismer­tük, a bőrünkön érezzük mi a neurózis, a stressz — és még mindig nem felejtet­tünk el félni. t­keny, jó eszű — mégis meg­i Monce^im&nü j ajr íiimstrkikms's ' i—— --------------—.— H Lord és társai Nem unatkozhatnak a popzene rajongói ezen a nyáron (illetve a nyárelőn és szeptemberben sem), hi­szen legismertebb zeneka­raink, énekeseink egész so­ra iktatta koncertprogram­jába Szabolcs-Szatmár me­gyét. Már megszokott do­log, hogy a jó időben első­sorban szabadtéri színpado­kon lépnek fel, s közülük is az egyik legnépszerűbb helyszínnek számít a sóstói ifjúsági park. Május elsején kezdődik a nagy program az ifipark­ban. Ráhangolódásként ek­kor (este hattól) a nyíregy­házi amatőr zenekarok kö­zül lép néhány az erdei színpadra. Egy hétre rá (egészen pontosan május 9-én. húsz órától) távoli, szombathelyi illetőségű együttes lesz Sóstó vendége: a Lord hosszú évek alatt tudta ledolgozni valame­lyest a vidékiségből adódó hátrányokat, de most már országosan is népszerűséget szerzett magának. Riport­könyv mutatta be küzdel­müket az elismertetésért, s a közelmúltban végre meg­jelent első nagylemezük is. A hagyományosabb rock­zenét játszó Lord után az újhullámos Ninó következik — ők 16-án adnak koncer­tet Rangos előadó, Deák Bili Gyula lesz a vendég 23-án. A kitűnő énekes új zenekarral a Box Company- vel mutatkozik be Nyíregy­házán. A legendás dzsessz- rockegyüttes, a Mini fuvo- lása-énekese, Török Ádám (és a Mini RC) 30-án sze­repel az ifiparkban. Főnixként újjászületőnek. de kaméleontermészetűnek is titulálják (ki-ki ízlése szerint) Fenyő Miklóst, aki sokféle stílussal jelentkezeti már. Legújabb (bár való­színűleg nem utolsó) csapa­ta, a Modern Hungária jú­nius 6-án koncertezik Sós­tón. Remélhetőleg ezúttal semmi nem jön közbe, s valóban fellép ismét a Z’Zi Labor — júliusban. Ugyan­ebben a hónapban várható az átalakult, de a korábbi­hoz hasonló sikereket elérő Első Emelet együttes is. Még korai lenne pontos időpontokat közölni, azon­ban így is érdemes felso­rolni mindazokat, akiknek a hangversenye biztosnak lát­szik a 87-es szabadtéri idényben a sóstói ifjúsági parkban. A csikidamhivők örömére eljön az R-GO Szi- kora Robi vezette csapata. Valószínűleg a napokban megjelent Ginsberg-album legsikeresebb dalait is el­játssza majd a Hobo Blues Band. Varga Miklós zene­kara is Nyíregyházára érke­zik, akárcsak — a dzsessz- kedvelők örömére — az im­már harmincesztendős Bén­ító Dixieland Band. A Skor­pió és a Bikini közül az egyik biztosan, de remélhe­tőleg mind a kettő fellép a nyáron. Tárgyalások foly­nak arról is, hogy az Ome­ga nagy, születésnapi kon- centjének a főpróbájára is sor kerülhessen a sóstói ifi­parkban. Szeptember első hetében várható a hagyományos fémzene legsikeresebb hazai képviselője, a Pokolgép. Nem dőlt még el, hogy kik lépnek fel az őszi zárókon­certen, de ha a májusi be­mutatkozásuk sikeresnek bizonyul, akkor valószínűleg ismét a Lord zenészeié lesz a színpad. (po — pp) , . a ,

Next

/
Thumbnails
Contents