Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. április 16. Érdemes tudni Adófizetés íj alapikon Április elsejétől ismét sokan keresik tel a sóstói falumúzeumot. A múlt évben több mint 30 ezren látogatták meg a szatmári, beregi, rétközi parasztépületek bemutatóját, (elek) Környezetvédők A nnak van igaza, aki azt állítja: az igazi környezetvédelem majd akkor lesz napi való­ság. ha felnő az a ma fia­tal vagy éppen gyermekko­rú nemzedék, mely már fel- készülten képes szembenéz­ni a bennünket körülvevő világra leselkedő napi ve­szélyekkel. Éppen ezért van különös jelentősége annak, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében immár három olyan oktatóközpont működik, mely az óvodáskortól a fő­iskolás korig terjedő nem­zedék céltudatos nevelésé­vel foglalkozik. Tiszav.asváríban az álta­lános iskola udvarán lévő épületben kaptak helyet. Több mint 270 fiatal a köz­pont állandó tagja, vannak közitük óvodások, de szép számmal gimnazisták is. Az Országos Környezet- és Tájvédelmi Hivatal támoga­tásán kívül helyi segítséget is kapnak. Van táborfel­szerelésük, vannak távcsö­veik, fényképezőgépeik, szemléltetőberendezéseik, a kirándulásokhoz és megfi­gyeléshez szükséges eszkö­zeik lehetővé teszik, hogy minél több időt töltsenek a természet, a környezet ta­nulmányozásával. Nyíregyházán a Pro Na­tura csoport fogja össze a világunkért felelősséget ér­ző fiatalokat. Áprilisban, májusban és júniusban elő­adásokat hallgatnak meg többek között a természet és költészet kapcsolatáról, a vadászatról, a hazai halak védelméről, a környezetvé­delmi jogszabályokról. Nyá­ron táborokba mennek, hi­szen több, nagy céljuk van. Így a balkányi mammutfe- nyő megmentése, a varan­gyok védelme, a bátorligeti íátogókökörcsin-mezö fel­mérése, tanulmányozása, valamint jó néhány madár­tani megfigyelés. Tornyospálcán működik a harmadik oktatóközpont. Jó pár éve nemcsak a falu, hanem a környék fiatal­jainak is gyűjtőhelye, - Tá­boraik a Ricsikai erdőben, a kirándulások, megfigyelé­sek, a község belső területé­nek óvása, szépítése épp­úgy feladatuk, mint a me­gye, az ország és a világ környezetvédelmének meg­ismerése, s a felelős maga­tartás kialakítása. Itt Agár- dy Sándor, Nyíregyházán Petrilla Attila és Tiszavas- váriban Legány András szakszerű vezetése biztosít­ja. hogy élményt adó és ha­szonná váló munkával tel­jenek együttléteik, kirándu­lásaik, táboraik. A z oktatóközpontok nagy jelentősége ab­ban áll, hogy szék­helyükön kívül a megye minden iskolájához eljut­nak, programjaikat mások­nak is kínálják, szakembe­reik ,a megye egész terüle­tén megmozgatják a fiata­lokat. Így társaik a munká­ban a szatmár-beregi tájvé­delmi körzet felügyelői, körzetvezetője, a Magyar Madártani Egyesület tagjai. Az eddigi munka azt sejte­ti: jól képzett, lelkes és lel­kiismeretes fiatalok nagy csapata nevelődik körünk­ben — értünk, világunkért. B. L. Tudunk már róla néhány hete, hogy az Elnöki Tanács egy múlt évben alkotott tör­vényerejű rendeletével újra­szabályozta a házadót. Az új házadó egész rendszere (az adó alapja, mértéke, a fize­tésre kötelezettek köre, az adómentességek, a kedvez­mények) eltér a múlt év vé­gén hatályos házadóétól, ezért az adóhatóság felmérést ké­szít a személyi tulajdonban lévő lakásokról. (Személyi tu­lajdonnak számit természete­sen az OTP, a szövetkezeti, vagy a lakásszövetkezeti la­kás is.) Ez az oka annak, hogy ezekben a napokban a pos­tás csönget be egy kitöltésre váró lappal, amelynek első két oldalát akkor kell kitöl­teni, ha a lakás után adót kell majd fizetni, a másik két oldalt — a nyomtatvány Nyilatkozat részét — pedig azoknak, akiknek nem lesz adóköteles a lakásuk. Kevesebben Az új rendelet alapján ke­vesebb családnak kell majd házadót fizetni, mint eddig kellett. A rendelet ugyanis megszüntette az olyan laká­sok adókötelezettségét, ame­lyek aLapterülete az egy- és kétlakásos épületben a száz négyzetmétert, az ennél több lakásos épületben a 80 négy­zetmétert nem haladja meg. Nem kell adót fizetni a kom­fort nélküli, illetve szükség- lakások után sem, függetle­nül azok alapterületének nagyságától. (Komfort nélkü­li az a lakás, amely legalább 12 négyzetmétert meghaLadó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a la-- káson kívül WC-használatá- val, egyedi fűtési móddal rendelkezik és a vízvétel le­hetősége biztosított.) Nem ígér könnyű élményt Kádas István tárlnta Nyíregyházán Kádas István a megyénk­kel való szoros kapcsolatát fémjelzi mostani nyíregyházi kiállításán. Itt született Nagy- kállóban, 1941-ben, ide tért vissza hosszabb időre 1977- ben is, mint jegyzett mii­vész. „Ügy jöttem meg ide szülőhelyemre, ahogy az el­csatangolt, férfivá érett fiú tér vissza atyjához, tisztelet­tel és alázattal lábai elé téve küzdelmei gyümölcsét.” Ter­mékeny és gazdag időszak volt az itt töltött néhány esz­tendő. Kádas István volt mező­gazdasági munkás, bányász, kirakatrendező, műszaki raj­zoló. Nem az iskolában hul­lott elé a tudás, maga szedte össze mindazt, amit tudnia kell a világról, hogy a dara­bokra, ízekre szedett valósá­got újraalkotva, a művészet törvényei szerint összerakja. Alkotásai egyszerre keltenek esztétikai örömöt és indíta­nak el mély gondolatokat. A Kádas-képek nem könnyen érthetők, nem csendéletek, nem belső szobadíszek, az alkotói szándék szerint is gondolkodtatnak. A művész birtokában van annak, ami egy vérbeli gra­fikusra jellemző. Alkotás­módja emlékeztet a szürrea­lizmusra, a késő gótitkára. Felfedezte a mítoszt, a mi­tológiát, de ez nála nem a valóságtól való elrugaszko­dás. Képeiről — ha őrzik is az ősi eredetet — a XX. szá­zad tekint ránk. Kádas útja saját út. Nem lenne jó, ha a magyar művé­szet csak ilyen művekből áll­na, de jelentékenyen szegé­nyebb lenne művészetünk Kádas István grafikái nélkül. A nyíregyházi kiállítás sem ígér könnyű élményt. A Má­gikus hegedű, a Bálvány, a Halhatatlanság keresése, a Turul madár, Kiűzetés a pa­radicsomból, A magyarok an­gyala, Az utolsó ítélet mester­művek. Tóth László Kovács Éva kerámiái Újfehérión Kovács Éva keramikusmű­vész tárlatát rendezik meg április 16-tol 28-ig az újfe­hértói Ady Endre Művelődé­si Házban. A megyénkből el­származott művész nagy utat tett meg, amíg Nyírcsaholy- ból Debrecenen és Budapes­ten át eljutott a művészetek városába, Szentendrére, ahol most él és alkot. Legújabb kiállítását a Budapesti Mű vészetbarátok Szövetsége és az újfehértói művelődési ház közösen rendezi és az csü törtökön délután 4 órakor nyílik és keddtől szombatig 10—18 óráig, szombaton-va- sárnap 17—20 óráig tekinthe tő meg. ...minden napra egy lopás Ok: az alkoholizmus, a durvaság, az anyagias szemlélet Kisvárda Város Tanácsa már­cius 25-én vitatta meg „A tár­sadalmi beilleszkedés zavarai­ról Kisvárda városban” című előterjesztést. A tanácsülés anyaga alapján készült az alábbi összeállítás. A város bűnözési helyzeté­ről az utóbbi 10 évben a bűn­cselekmények és a bűnelkö­vetők számának fokozatos növekedése a jellemző. Az ismertté vált közvádas bűn- cselekmények száma az 1985. évben 380, az 1986. évben pe­dig 549 volt. Ez a bűnelköve­tések 44,5 százalékos emelke­dését jelenti. A bűnözés struktúrájában hagyományosan a vagyon el­leni és az erőszakos garázda jellegű bűncselekmények do­minálnak. A vagyon elleni bűncselekmények száma 1985-höz képest 68,6 száza­lékkal növekedett. Abszolút számokban kifejezve a múlt évben 393 ilyen bűncselek­ményre derült fény a város­ban. Ezek túlnyomó többsége a személyek javait károsítot­ta, de magas a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmé­nyek száma is. A város polgárait egyre jobban nyugtalanítják a sza­porodó betörések. 1986. évben összesen 90 betöréses lopás történt, két és félszer annyi, mint egy évvel korábban. A bűnözés második legna­gyobb csoportját az erősza­kos, garázda jellegű bűncse­lekmények alkotják. Számuk szintén emelkedett, a múlt évben 88 volt. Az ide sorol­ható bűncselekmények közül kiemelkedő társadalomra ve- szélyességűek a rablások, és a növekvő számú súlyos tes­ti sértések. Az utóbbi bűn­tetteket főként családtagok és más ismerősök egymás sérel­mére, zömmel ittas állapot­ban követték el. Az ismerte­tett 'kategóriákon kívül ki­sebb mértékben emelkedett a közrend elleni és a közleke­dési bűncselekmények száma •is. Az össZbűnözés 10 ezer la­kosra számított aránya a vá­rosban lényegesen nagyobb, mint az országos és a me­gyei átlag. Kedvezőtlen he­lyet foglal el Kisvárda az ország városainak bűnügyi fertőzöttségi rangsorában is: 1984-ben a 16., 1985-ben pe­dig a 23. volt. Az itt lakók biztonságérzetét hátrányosan befolyásolja, hogy 1985-ben az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények rang­sorában a második helyen álltunk, súlyos testi sértés bűntettében pedig, az elsők voltunk. A bűnözés okaiként a vá­rosban is az országosan ta­pasztalt negatív jelenségek — az alkoholizmus, a kedve­zőtlen szociális helyzet, az állampolgári fegyelem rom­lása, a családi kapcsolatok fellazulása, a durvaság, az ér­tékvesztés, a harácsoló anya­gias életszemlélet és a nem kielégítő vagyonvédelem — jelölhetők meg. A városban működő bűnül­döző és igazságszolgáltatási szervek komoly erőfeszítése­ket tesznek a bűnözés meg­előzésére és a bűncselekmé­nyek visszaszorítására. Tevé­kenységünk azonban csak az állami és társadalmi szervek, « munkahelyi kollektívák és a Város becsületes lakosai összefogásával lehet eredmé­nyes. Dr. Barabás Bertalan ügyész Adóbevallást kell adni azokról a lakásokról is, ame­lyeket 1987. január 1. előtt vettek használatba tulajdo­nosai és a korábbi jogszabá­lyok alapján az adóhatóság a lakásra határozott időre szóló adómentességet biztosított. Természetesen csak akkor, ha a lakás alapterülete az egy- és kétlakásos épületben a 100 négyzetmétert, az en­nél több lakásos épületben a 80 négyzetmétert meghalad­ja. Milyen helyiségek 7 Fontos tudni: milyen helyi­ségek alapterületét számítják be az adó megállapításakor. • A lakóhelyiségek (a lakószo­ba, a hálófülke, a hall, az ét­kező, a lakóelőtér), a főző­helyiségek (a főzőfülke, a fő­zőszekrény) után, de adózni kell a fürdőhelyiség (a fürdő­szoba, a mosdó, a zuhanyozó­fülke, a WC) és a közlekedő­helyiségek után, amelybe az előszoba, a szélfogó, az elő­tér, a zárt veranda, a tornác, a belső folyosó, az átjáró, a lakáson belüli lépcsőtér szá­mít, végül a tárolóhelyiségek után, amelybe az éléskamra, a lomkamra és az öltöző (gardrób) számít. Nem kell tehát adót fizet­ni a 80, illetve 100 négyzet- méter alatti alapterületű la­kások után, de ha a család létszáma nagyobb, akkor en­nél nagyobb is lehet a lakás alapterülete.' Ilyenkor egy családtagra, vagy hozzátarto­zóra 25 négyzetmétert vesz­nek figyelembe, tehát egy 6 tagú család 150 négyzetméte­res lakásban is lakhat úgy, hogy nem kell adót fizetni. Településenként más Hogy melyik településen mennyi házadót kell fizetni, azt nem tudjuk megírni, mert településenként tanácsrende­letben szabályozzák az adó mértékét. Ez függ attól, hogy a ház a településnek milyen részén fekszik. Lesznek tehát magasabb adójú zónák és lesznek olyan területek, ahol kevesebb lesz az adó mérté­ke. Adót kell fizetni a gará­zsok után is, mégpedig az 1985-ben megjelent — a nem lakás céljára szolgáló épít­mények adójáról szóló ren­delet alapján. <b. j.) KUEKINTÉSj MEGYEI APÓKBAN OLVASTUK VEGYSZERREL AZ aszálykárok ellen A növények szárazságtűrésé­nek növelésére új módszert dol­gozott ki az MTA Szegedi Bioló­giai Központja Növényélettani Intézetének egyik kutatócsoport­ja. Szabadalmaztatott eljárásuk egy olyan vegyszer alkalmazásán alapul, amely a kereskedelmi forgalomban kapható. Ha ezt a vegyszert az általuk meghatáro­zott töménységben permetezik ki a növényekre, azok jól tűrik a csapadékhiányt. Kukoricával végzett kisparcellás kísérleteik szerint a szer hatására a növény vízháztartását szabályozó, a leve­leken lévő légzőnyílósok mintegy 20 napra összeszűkülnek, így a növények a száraz időszakban is jól tárolják a rendelkezésük­re álló vizet. A néhány hetes aszály időszakában vegyszerrel kezelt kukoricák fajtától függő­en, 10—20 százalékkal nagyobb termést adtak. Lényegesen ki­sebb lett a betakarított termés nedvességtartalma, így keveseb­bet kellett költeni a kukorica szárítására. (Csongrád Megyei Hírlap) Áprilisi tréfa A Békés megyében megjelenő újság április l-én arról írt, hogy a Körösök vizében, a hordalék­ban arany Is található. Igen so kan „felültek a tréfának”. Vol­tak azonban kételkedők is. A legnagyobb meglepetés a tréfa kitalálójának jutott. Jelentkezett ugyanis egy idős ember, aki a Kettős-Körösön megpróbálkozott aranymosással. Bizonyítékként beküldött kimosott aranyrögöket és fémszemcséket is, melyeket évekkel ezelőtt sikerült kimosnia a hordalékból. A mintát szakér­tők is megvizsgálták, s kénytele­nek voltak megállapítani, hogy az tartalmaz aranyat. így hát visszafelé sült el az áprilisi tré­fa. (Békés Megyei Népújság) HEGYALJAI ÁSVÁNY EXPORTRA Számszerűsített eredményeik mutatják, hogy az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Mü­vei, Mád, különösen kiemelkedő eredményt értek el termékeik tő­kés exportjának értékesítésében. A Hegyaljai Művek termékei kö­zül nőtt a kereslet például a per- lit, iránt, amelyet a pálházai üzemben állítanak elő. A koráb­bi években végrehajtott korsze­rűsítés révén j-elenleg már 9 kü­lönböző szemnagyságban tudják szállítani ezt az építőiparban használt anyagot. Vevőik közé NSZK-beli, svájci, osztrák, vala­mint jugoszláv cégek tartoznak. Ugyancsak ezeknek a partnerek­nek szállítottak az erdőbényei üzemben előállított kalcinált ko­vaföldből, amelyet a folyékony műtrágya vivőanyagaként hasz­nálnak fel. A ikovaföld egy má­sik változatát pedig osztrák meg­rendelésre a műtrágya beporzá­sára, annak összetapadását meg­gátolandó, szállították. A már bevezetett cikkek mellett a szegi üzemből őrölt kaolin, valamint az egyik zeolitfajta, a zeotrix exportjára is felkészültek. (Észak- Magyarország) KOSSUTH-LEVELEK TISZAFÜREDEN Egy évszázaddal ezelőtt kezdte meg a gyűjtőmunkát a tiszafü­redi Kiss Pál Múzeum elődje. Elsősorban a szabadságharccal kapcsolatos dokumentumok, kéz­iratok gyűjtését tűzték ki célul. Magángyűjtők gyakran ajándé­kozták meg a múzeumot féltve őrzött kincseikkel. Ily módon ke­rült a Tiszafüredre vonatkozó do­kumentumok közé Kossuth La­jos két darab, kézzel írott ere­deti levele is. Az elsőt 75 évve! ezelőtt ajándékozta Schleiminger László, a másodikat pedig a szá­zad elején juttatták adomány­ként a múzeumnak. (Szolnok Megyei Néplap) Szaktanácsadás a KlOSZ-nál Csak a „megégettek"? Ha kisiparos volnék és nem tudnám, hogyan szá­moljam el a teherautóm költ­ségeit, vagy nem ismerném a szabályokat arra vonatkozó­an: miként hozhatok be nyu­gatról egy kötőgépet, esetleg gondjaim volnának az adó­zással, én bizony eljönnék egy ingyenes jó tanácsért Nyíregyházára, a Kisiparo­sok Országos Szervezete me­gyei titkárságára, ahol már­cius elseje óta hétfőn dél­utánonként hozzáértő szak­embergárda várja az ügyes­bajos gondjaikkal jelentkező KlOSZ-tagokat. Ez a nemrég szervezett közgazdasági szaktanácsadás újdonságnak számít Szabolcs- Szatmárban. Mi több, az or­szágban is'ritka az ilyen tel­jes körű szolgáltatás, hiszen itt az iparostevékenység so­rán felvetődő bármilyen problémára választ tudnak adni az illetékesek, amelyek között van ár- és adószakér­tő, pénzügyőr, illetékhivatali felelős, a társadalombiztosí­tásban és az OTP-ügyinté- zésben járatos ember. A több mint 6600 tagot számláló megyei érdekvédel­mi szervezetnek megérte megszervezni a tanácsadást, már csak azért is, mert a fel- világosító munka következté­ben minden bizonnyal keve­sebbszer marasztalja majd el a hatóság a kisiparosokat, kevesebb lesz a vitára, perre okot adó ügy. A dolog egyet­len szépséghibája, hogy — egyelőre legalábbis — nem nagyon tolakodnak tanácsért az iparosok. Ahogy azt meg­tudtuk, jobbára csak azok je­lentkeznek, akik már „meg­égették” magukat, vagy attól tartanak, hogy hamarosan meg fogják ... (sztancs)

Next

/
Thumbnails
Contents