Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

1987. április 15. Kelet-Magyarország •7 Postabontás Perben­haragban Jóska bácsi, már túl a hetvenen, nyugalomban szeretné eltölteni a hátra­lévő éveket. De nincs szá­mára békesség abban a házban, amit pedig ő épít­tetett, ö vette fel rá a köl­csönt, s fizeti annak rész­leteit mind a mai napig. Ugyanis nevelt fia és a fiú családja nagyon rosz- szul bánik az öreggel, aki az épülethez toldott kis sufniban lakik — írta mindezt Jóska bácsi nevé­ben a két szomszédasz- szony, akik pártfogásukba vették panaszosunkat. A helyszíni látogatáskor szerencsénk volt, a fiatal- asszonynak aznap csak délután kellett munkába mennie, délelőtt otthon találtuk. A két szoba, konyha, előszobás lakást láthatóan nemrég tataroz­ták, még friss a külső va­kolat. A nagy munkára öt­venezer forint kölcsönt vett fel a házaspár, egy­úttal a vizet is bevezették az udvarra. A fiatalasz- szony azt is elmondja, hogy a most 13 éves ka­maszfiúval, azaz hárman laknak egy szobában. A másikban tavaly őszig — haláláig — anyósa élt, Jóska bácsi elvált felesé­ge. Jóska bácsi azt szeret­né, ha volt felesége halá­la után beköltözhetne az ő szobájába és a hozzá tartozó, de udvari bejára­tú kis konyhába. A fiata­lok viszont úgy tervezik, hogy a gyereké lesz a má­sik szoba, és csak a kony­hát adják át az idős em­bernek. Tessék mondani, hát igazság, hogy mi hár­man lakjunk egy szoba­konyhában, ö meg egye­dül? — méltatlankodik a fiatalasszony, Jóska bácsi ragaszko­dik a szoba-konyhához, nem hajlandó elfogadni a fiatalok által felajánlott megoldást — sőt, azt mondja, inkább eladja a házat, aztán menjenek is­ten hírével, mert itt úgyis minden az övé. De ez nem így van. A hivatalos iratok szerint a telket a nevelt fiú kapta ajándékba vér szerinti szüleitől, ez tehát az ő tulajdona. Sorkatonai szol­gálata idején — akkor nyilván még jó viszony­ban voltak — valóban hozzájárult ahhoz, hogy nevelőnapja építési köl­csönt vegyen fel, 85 ezer forintot, amiből 34 ezer­nek a törlesztése még hát­ra van. Mivel azóta a fia­talok is körülbelül annyit költöttek a lakásra, ezért ők is jogot formálhatnak a házra, ami legalábbis azt jelenti, hogyha Jóska bácsi esetleg valóban el akarná adni, a fiút elővá­sárlási jog illeti meg ... Az előzmények ismere­tében nem vállalkozha­tunk, nem is vállalkozunk rá, hogy, úgymond igazsá­got tegyünk. A bíróság­nak kell eldöntenie, kit mi illet az ingatlanból. De bármilyen ítélet szülessen is, ha a fiatalok és Jóska bácsi nem.tudnak egymás­sal egyezségre jutni, bár­kinek a javára billenjen is a mérleg, sosem lesz bé­kesség a házban. Gönczi Mária TÉPETT NYUSZIK Egy évről évre visszatérő, apró, de bosszantó prob­lémával fordulok önökhöz. Húsvét közeledtével mindig jó előre megvásárolom az ajándékba szánt csokoládé­tojásokat és egyéb figurákat. De szégyellem őket úgy odaadni a locsolóknak (két kislányom van), hogy rajta van a szavatossági időt és az árat jelző cédula is. Saj­nos, csak úgy lehet eltávolítani, hogy ezzel a papírral együtt szakad a csomagoló sztaniolpapír is... Az ár­cédulák ugyanis nálunk kiválóan ragadnak, más tár­gyaknál is tapasztalom, hogy jó ideig egyszerűen nem lehet eltávolítani a ragasztó nyomát. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ezt a problémát önök nem tudják megoldani, de ha közük soraimat, talán felfi­gyelnek rá az illetékesek. Fekete Imréné Vásárosnamény MÉG MINDIG SZÓL A SZIRÉNA A. jósavárosiak nevében megköszönjük az itteni taka­rékszövetkezet szirénájáról írott cikket, amelyben szóvá tette az újságíró, hogy már­cius első napjaiban éjsza­kánként sziréna üvöltése verte fél álmukból a környék lakóit. Válaszában a takarék- szövetkezet megígérte, hogy a szirénát összekapcsolják a rendőrkapitánysággal, amely baj esetén intézkedhet. Azóta több mint egy hó­nap eltelt. Mégis, április 2- án és 4-én ismét megszólalt a sziréna, félórás megszakí­tásokkal vijjogott. Innen, a Jósavárosból sok ezer ember jár dolgozni Nyíregyháza üzemeibe, és nem lehet közömbös, hogy pihenten, vagy fáradtan, ide­gesen állnak munkába. Tar­tunk tőle, ha nem intézked­nek mihamarabb, .életre kel a cikkben találó példaként megemlített tanulságos mese a pásztorfiúról és a farkas­ról. Papp István Nyíregyháza, Etelköz 18. HOL VAGY, FLÓRA? Hónapok óta nem találok Flóra mosóport az üzletek­ben. Flóraszept viszont álta­lában kapható, holott tudo­másom szerint mindkettőt ugyanaz a cég gyártja. Az említett hiánycikket — amely aránylag olcsó — ' áztatáson kívül klórérzékeny tárgyak tisztítására is jól lehet hasz­nálni. Panaszommal, úgy gondo­lom, a nyugdíjasok és a kis fizetésből élők is egyetérte­nek. (név és cím a szerkesztőségben) MÉG EGY HIÁNYCIKK... Sokáig töprengtem rajta, előhozakodjak-e ilyesmivel a nyilvánosság előtt, de a múlt­kor a televízióban is meg­kérdezte valaki — ráadásul egy férfi! —, így most én is elszántam magam. Rendkí­vül bosszantó ugyanis, hogy hosszú hónapok óta nem le­het egészségügyi tampont kapni. Azelőtt is akadozott az ellátás, de újabban telje­sen eltűnt ez a fontos cikk az üzletekből és a gyógyszer- tárakból, már pult alól vagy magánkereskedőnél sem le­het hozzájutni ... Nekem legalábbis nem sikerül, egy­két helyen már az ajtóra ki van írva, hogy „tampon nincs”. Vajon miért? Tud­tommal a Rico Kötszermű­vek gyártja ezt a fontos egészségügyi cikket — ha gyártja még egyáltalán ... F. M. Kisvárda HIÁNYZIK a VÍZELVEZETŐ A nyíregyházi Hunyadi ut­ca közepe táján még évekkel ezelőtt is megvolt az a víz­elvezető árok, amit akkor te­mettek be. amikor az épülő örökösföldi lakónegyed épü­leteit bekötötték a vízháló­zatba. Mivel az utca termé­szetes lejtése körülbelül fél méter, így azóta a víz nem tud elfolyni, s emiatt a házak lábazata szinte állandóan nedves. Jómagam már régen szóvá tettem ezt, de úgy lát­szik hiába, mert nem törté­nik semmi, továbbra sincs vízelvezető árok. Izsák Imre Nyíregyháza, Selyem u. 14. (Olvasónk panaszát eljut­tattuk a Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztályához. A tőlük kapott tájékoztatás szerint a vízelvezető árok helyreállításának elvégzésére felhívták a NYÍRBER Vál­lalatot.) FÓRUM A KLUBKÖNYVTÄRBAN Érdekes beszélgetésen ve­hettünk részt a közelmúltban községünk klubkönyvtárá­ban. Dr. Hangyái Zsuzsa ko­runk betegségeiről, a dohány­zásról, annak káros hatásai­ról. az AIDS-ről tartott elő­adást. Tóth László a közbiz­tonságról szólt, és elmondta, hogy területünkön sajnos nö­vekedett a bűncselekmények száma, különösen azoké, amelyet fiatalkorúak követ­tek el. Kozák Károly az új almafajták telepítéséhez, ol­tásához adott tanácsot. Szűcs Zoltán a Vásárosnaményi Vá­rosi Tanács munkatársa is­mertette az új házadórende­letet és válaszolt a lakosság kérdéseire. Kosa Éva Tákos SEGÉLYKÉRŐ TELEFON A bokorvilág délután 4 órától másnap reggel 8-ig és hétvégeken el van szigetelve a világtól, mivel több helyen nincs még segélykérő telefon sem. Mi is ilyen helyzetben vagyunk, pedig gyerekek és öregek is élnek itt szép szám­mal, s ftekik gyakran szüksé­gük lehet orvosi segítségre, Ezért szeretnénk, ha mi is mielőbb kaphatnánk egy se­gélykérő telefont. Déri Albert Nagycserkesz, Cigánybokor 23. Szerkesztői üzenetek Ágoston Béla, Dombrád: Az állást kínáló munkahe­lyekről, munkaalkalmakról részletes tájékoztatást kap­hat a Nyíregyháza, Benczúr tér 18. szám alatt található munkaerő-szolgálati irodá­ban, ahol minden szerdán 8-tól 12-ig, délután pedig 16-tól 19 óráig, csütörtö­könként 8-tól 12 óráig van ügyfélfogadás. Ugyanitt minden hétfőn jogász ad ta­nácsot az érdeklődőknek. Balogh János. Tiszalök: Köszönjük szívélyes sorait, örülünk, hogy közreműkö­désünk eredményes volt. Tóth Vilmosné, Paszab: A budapesti nyugdíjfolyó­sító igazgatóság arról tájé­koztatta szerkesztőségün­ket, hogy intézkedtek özve­gyi nyugdíjának és a gyer­mekek árvaellátásának megállapításáról, elhunyt férje nyugellátását pedig január elején — mint ha­gyatékot — kiutalták. Z. F,, Mátészalka: A munkaviszonyát megszünte­tő, valamint fegyelmi úton elbocsátott dolgozó tarto­zását az új rendelkezések értelmében a munkáltató a munkabérből levonhatja. A levonás a munkabér legfel­jebb 30 százalékáig terjed­het. De a munkáltató ezek­ben az esetekben is köteles követelését kártérítési ha­tározattal, illetve fizetési felszólítással érvényesíteni. Téri Gyula, Kisvárda: Ér­tesülései helytállóak. Az új munkaügyi szabályok sze­rint a rendes szabadság (te­hát az alap- és pótszabad­ság) kétharmadát valóban egybefüggően kell kiadni. Ezeket a rendelkezéseket már az idei szabadságok ki­adásánál is kötelesek alkal­mazni a munkáltatók. Tö­redéknap esetén lefelé kell kerekíteni. A szabadság ki­adásának időpontját a mun­káltató jogosult meghatá­rozni, lehetőség szerint fi­gyelembe véve a dolgozó ké­rését is. Áz illetékes válaszol tetőráépítést TERVEZNEK Kisvárdán, a Dombköz tér­ségében lakó családok nevé­ben kérte szerkesztőségünk segítségét egy olvasónk. Le­vele szerint az ottani szövet­kezeti lakásokat lapos tetejű­ből magas tetősre kívánják átalakítani, mert a lapostető beázik. A házban lakóknak arányosan kell viselniük a tetőtér-beépítés anyagi költ­ségeit — sérelmezte — holott a legfelül kialakított lakás kizárólagos tulajdonjoggal fogja megilletni az emeleten lakókat. A panasszal a kisvárdai Új Város Lakás-, Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezetét ke­restük meg, mint illetékest. Poncsák László ügyvezető a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket az üggyel kapcsolatban: Kisvárdán a Dombköz tér­ségében épült szövetkezeti la­kások többsége sajnos való­ban beázik, ám — mivel a törvényes szavatossági idő már lejárt —, a kivitelezőt nem lehet javításra kénysze­ríteni, a probléma saját szer­vezésű megoldására van szükség. Az ügyben érintett tagság véleményének megkérdezése után a tagok kezdeményezé­sére döntött úgy a szövetke­zet, hogy a lehetséges meg­oldások közül a magas tetős ráépítést szorgalmazza. Ez nemcsak építészeti, hanem városképi szempontból is a legkívánatosabb megoldás lenne. Mindemellett nem törek­szenek mindenáron a tetőte­rek beépítésére, hisz tudatá­ban vannak annak, hogy a tagok egy része nem képes vagy nem kíván nagyobb költséget magára vállalni, de mint későbbi lehetőséget (a tervezés és kivitelezés során) figyelembe fogják venni. Ügy gondolják, hogy azonos költ­ségek mellett az előnyösebb megoldást kell választani, amely a későbbiekben lakás- bővítési célokat is szolgálhat. A tetőterek beépítésének módjára, költségére, a kiala­kított lakótér használatára, tulajdonjogának rendezésére a szövetkezet csak javaslatot tett, a döntések meghozatalát a lakóközösségre bízta, felhí­vása csak tájékoztató jellegű volt. Azonban az alapsza­bályban rögzített többségi elv alapján, ha a tagság érvényes határozatot hoz, az a kisebb­ségben maradt tagok számá­ra is kötelező. Mivel az épü­letek felújításával kapcsola­tos költségeket valóban egyenlő arányban kell visel­niük a lakóknak, a szövetke­zet most csakis azoknál az épületeknél tervez tetőráépí­tést, ahol a lakók ezzel meg­bízták a szövetkezetei. Lakáscsere és lakáshasználat Közös tulajdonban K. I. nyíregyházi lakos elmondta, hogy elvált felesége a közös tulajdonban lévő lakást elcserélte egy tanácsi bér­lakásra. Az új tulajdonos még nem íratta nevére az in­gatlant, de máris árulja a szóban forgó családi házat. A hátralékos törlesztések megfizetésére az OTP olvasónkat, azaz a volt férjet szólítja fel, aki az iránt érdeklődik, mit tehet, hogy megszűnjön méltatlannak érzett helyzete. Az elmondottak alapján úgy ítéljük meg, hogy a szer­ződéskötéskor nem a legkörültekintőbben jártak el: vagy a csereszerződés, vagy az adásvételi szerződés érvénytelen. Olvasónk ugyanis közös tulajdont említ, de a cserében csak a volt feleség működött közre. A helyes eljárás ebben az esetben a következő: az el­adók, tehát olvasónk és volt felesége adásvételi szerző­désben, lakottan eladják a közös tulajdonukat képező csa­ládi házat, megjelölve a vételár összegét is, majd lakás- csere-szérződést kötnek az IKSZV-vel. Utóbbi okiratot a lakásügyi hatósághoz kell beküldeni, ahol döntenek a ta­nácsi bérlakás kiutalásáról — az ilyen lakáscserét ugyanis csak a hatóság jóváhagyása után lehet lebonyolítani. OTP-hitel átvállalása esetén az OTP hozzájárulása is szükséges a lakáscseréhez. Az adásvételi szerződést mel­lékleteivel együtt az illetékhivatalhoz kell küldeni. Az il­leték kiszabása után a szerződés a földhivatalhoz kerül, ahol átvezetik a tulajdonosváltozást. Ha olvasónk esetében nem a fentiek szerint bonyolí­tották le az adásvételt és a cserét, akkor először a városi tanács lakásügyi csoportjánál érdeklődjön, hogy jóváhagy­ták-e a cserét. Ha igen, akkor kérjen felvilágosítást az OTP-nél, hogy a vevő aláírta-e a tartozásátvállalási nyi­latkozatot. Egyébként megnyugtathatjuk az olvasót, hogy közös lakásukat a „telekkönyvön kívüli” tulajdonos nem tudja érvényes szerződéssel eladni, ehhez az önök nyilat­kozata is szükséges. K. M.-né vásárosnaményi levélírónk elvált férjétől. Közösen épített családi házuk lakáshasználatát a bíróság megosztotta, olvasónk ennek ellenére visszaköltözött gyer­mekeivel a szüleihez. A közös lakást a férj nem hajlandó eladni, de nem fizeti az OTP-törlesztést sem, amit így a volt feleség fizetéséből tiltanak le. Tájékoztatjuk a levélírót, hogy — mivel nem bírói ítélet, hanem bírói egyezség született a lakáshasználatról — kérheti a bíróságtól a közös lakás kizárólagos haszná­latát (tekintettel a férj iszákosságára) neki és gyermekei­nek ítélje. Mód van arra is, hogy — szintén bírósági úton — kérje a közös lakás kényszerértékesítésének elrendelé­sét. Az így kapott összegből bizonyára tudna venni egy kisebb értékű ingatlant. K. I. fehérgyarmati lakos szociális tanácsi bérlakást igényelt és már fel is került a lakáshoz juttatandók név­jegyzékére. Az után érdeklődik, hogy OTP-lakás vásár­lása esetén kaphatna-e 100 ezer forint tanácsi támogatást, illetve milyen feltételekkel vehet részt az OTP ún. „sza­badkeretes” lakásvásárlási akciójában. Mivel a lakásigénylések sorolásának rendjét a helyi sajátosságok figyelembevételével helységenként más és más módon készítik el a tanácsok, olvasónk a helyi vá­rosi tanács hatósági osztályánál kaphat pontos felvilágo­sítást. Nyíregyházán az ehhez hasonló kérést soron kívül tel­jesíti a tanács, vagyis a szociális tanácsi bérlakáshoz jut­tatandók névjegyzékén szereplő igénylő a tanácsi keretből jut OTP-értékesítésű lakáshoz, sőt tanácsi támogatásban is részesülhet. Az OTP „szabadkeretes” lakásainál egyet­len feltétel, hogy milyen nagyságú előtörlesztést ajánlott fel a licitálásnál a vevő. Az ajánlatba a készpénz össze­ge, a szociálpolitikai kedvezmény és a vissza nem térí­tendő tanácsi támogatás számít bele, a munkáltatói és a tanácsi kölcsön azonban nem. Az azonos összegű licit ese­tén a kedvezőbb kamat-visszafizetési ajánlat dönt. Dr. Kovács Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents