Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

2 Kelct-Magyarorazág 1987. március 13. Gyógyszer: a nevetés Színháznaptár „1848, Te csillag..." Az Új Délibáb együttes és Sziki Károly színművész ze­nés irodalmi összeállításával kezdődik március 14-én dél­után három órától az MVMK kamaratermében az 1848-as forradalom évfordulóját kö­szöntő műsor. A Váci Mihály művelődési központ és a Párbeszéd kulturális és tudo­mányos egyesület közös rendezvényén fellép Kiss Péter Ernő előadóművész is, aki Gerencsér Miklós Aradi naplóját mutatja be, Pinczés István rendezésében. A prog­ram hátralévő részében két filmet vetítenek az érdeklő­dőknek. A Szirmok, virágok, koszorúk című alkotást, amelynek főhőse Szendrey Júlia, Lugossy László, a Ma­gyarokat pedig (amely Ba­lázs József regényéből ké­szült) Fábri Zoltán rendezte. A Fekete Pétert játsszák ma, 13-án és szombaton, 14- én este a Móricz Zsigmond Színházban, ma a Hevesi-, holnap hat órától a Kiss Má­nyi-bérletben. Vasárnap és hétfőn nincs előadás, majd kedden, szerdán és csütörtö­kön a Lélekharangot adják elő, 17-én a Krúdy-, 18-án az Ódry—Déryné-, 19-én a Bla- ha—Paulay-bérletben. Több tájelőadást tartanak ebben az időszakban. Március 15-én Földesen mutatják be a Ha­lálos szerelem című vígjáté­kot, 16-án, hétfőn este pedig Tiszavasvániban, ahol délután a Pinokkiót nézhetik meg a gyerekek. A Vőlegény 17-én Sárospatakon kerül színre, 19-én pedig Vásárosnamény- ban lesz két előadás ebből a Szép Ernő-színműből. Két hét múlva lesz újabb bemutató a színházban, ami­kor Hrabal: Egy pincér val­lomásai című művét adják elő a társulat ifjú művészei Ivó Krobot cseh vendégren­dező irányításával. A már­cius 27-i premiert 28-án újabb követi, a nagyszínpa­don igazi közönségsikernek ígérkező Szókimondó asz- szonyságot mutatják be Sa­lamon Suba László rendezé­sében. A címszerepben Pap Évát, a fontosabb szerepek­ben Szigeti Andrást, Bárány Frigyest, Földi Lászlót, Csi­kós Sándort és Simor Ottót láthatja a közönség. GYERMEKKÖNYVTÁRBAN. A mai korban a legifjabb nemzedékre jellemző, bogy a kötelező iskolai tananyagon kívül könyvet alig vesz a kezébe. Szívesebben kapcsolják be a televíziót vagy nézik a videót. Egy jó gyermekkönyv­tárban azonban még akadnak olvasni vágyó gyerekek. (MTI fotó) A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjá­ból. A családi és társadalmi ünnepeken közreműködő mű­vészeti csoportok bemutató­ja lesz március 14-én a hangversenyteremben. Az in­novációs klub március 18- án tartja első foglalkozását. Azur expressz. Ez a címe a nosztalgia mozi következő előadásának, ami március 19-én, 16, 18 és 20 órakor kezdődik. Bizonyára sok em­bert érdekel majd a szintén március 19-én kezdődő val­lástörténeti sorozat, melynek előadója ezúttal Gecse Gusz­táv vallástörténész. A me­zőgazdaság iránt érdeklődő­ket várják szintén 19-én egy biokertészeti előadásra. Tanácsadás: március 16- án és 18-án 5-től 7-ig a pszichológus ad tanácsokat. Zene: A diszkókat a szo­kásos rend szerint tervezik, pénteken, szombaton, va­sárnap ill. csütörtökön. A jazzklubba az igényesebb könnyűzene kedvelőit már­cius 18-án, 18 órára várják a klubkávéházba. ★ Az orosi művelődési ház­ban március 16-án „Lázár Ervin-nap” lesz. A neves if­júsági író meséiből ezen a napon 15 órától a debreceni Alföld ifjúsági színpada ad ízelítőt, majd ezután a szer­zővel találkozhatnak a je­lenlévők. Március 16-án je­lentkezik az Élő Üjság ak­tuális közéleti problémáival. Új „folyóirat” Szokatlan formátumú, új „folyóirat” látott napvilágot Nyíregyházán: megjelent a KÉP-TÁR első száma. Az információs füzet negyed­évenként jelentkezik azzal a céllal, hogy megyénk kép­zőművészeti életéről tájékoz­tasson, beszámoljon kiállítá­sokról, pályázatokról, és sa­játos eszközeivel hozzájárul­jon a vizuális kultúra fej­lesztéséhez. Az első számban a szövet­ség megyei titkára Balogh Géza festőművész írt bekö­szöntőt. Ismertetik a szövet­ség programját, bemutatják az országos vezetőséget, amelynek Nyíregyházán élő tagja is van — a festő szak­osztályba beválasztották Til­Továb’bra is igen sikeres és népszerű a nyíregyházi III. kerü­leti Honvéd utcai művelődési házban a Legyen házigazda! ci- mű sorozat. Havonta-kéthavonta egy-egy szombat este program­járól önkéntes jelentkezés alap­ján a környék lakói gondoskod­nak, ami vacsorából, műsorból és közös szórakozásból áll. Leg­utóbb is telt ház volt, amikor a farsangi mulatságon Vigh Mihály és felesége volt a házigazda, a műsort pedig dr. Bánhidyné Ma- róti Magdolna dzsessz-előadó- művész és tanítványai szolgál­A következő ilyen rendezvé­nyen is több mint száz vendég megjelenésére számítanak már­Kép-Tór les Bélát — közreadják a Szabolcs-Szatmárban dolgo­zó művészek legutóbbi meg­bízásainak, kiállításainak híreit, és pályázati felhívá­sokat közölnek. Nyíregyháza, illetve me­gyénk is hirdet képzőművé­szeti pályázatot, a várossá válás 150. évfordulója alkal­mából, ennek részletei is ol­vashatók ebben a tájékozta­tóban. Bemutatja az új fü­zet megyénk legfiatalabb hi­vatásos művészét, A. Szék­helyi Edit festőművészt, aki a tanárképző főiskolán dol­gozik és a közelmúltban Nyíregyházán, Egerben és az NDK-beli Kari Marx Stadt- ban szerepelt kiállításon mű­veivel. cius 14-én. A házigazda ezúttal Négyesi Andrásné, a nyíregyházi háziipari szövetkezet dolgozója lesz, aki örömmel vállalkozott a program megszervezésére, ter­mészetesen a művelődési ház szakembereinek közreműködésé­vel. vacsora előtt termékbemu­tató kiállításra invitálják a ven­dégeket, bemutatják a háziipari szövetkezet legújabb modelljeit, portékáit. A menü töltött csirke­comb lesz, majd a közös vacso­ra után Schlanger András szín­művész pódiumműsora követke­zik. A talpalávalót a Fantom ze­nekar tehetséges tagjai húzzák, közben pihentetőnek videofelvé­teleket vetítenek. Olvasásra ajánljuk Családi kalendárium A Hazafias Népfront Csa­ládvédelmi Tanácsa az 1986- os évben ismeretterjesztő, irodalmi kalendáriumot je­lentetett meg, felelevenítve a régi hagyományokat. Eb­ben az évben is megjelent — igaz egy kis késéssel — a népfront Magyar Családi Kalendáriuma, melyben a szerkesztők a hagyományos formát a mai tartalommal igyekeztek megtölteni, igé­nyesen és szórakoztatóan szólnak a házasság, a csalá­di élet, az öregség, a neve­lés, az ember és természet, a szűkebb és tágabb közös­ségek gondjairól, lehetősé­geiről. Az irodalmi szemelvények között Karinthy Frigyes, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Áprily Lajos művei is szerepelnek, de a kötet több mint kétharmada a Kalendáriumba készült, tu­dósok, művészek, írók, orvo­sok, pszichológusok, újság­írók, tanárok, teológusok munkái. Olyan embereké, akik elkötelezetten szólnak az ember jobb, magasabb színvonalú életkörülményei­nek védelmében. Kellér Dezső: El Aloméin című jeleneté­ben Hankovszki András, Molnár Sándor és Virágb Gyula. Zsúfolásig meg­töltötték a ter­met a MÁV-nyug- díjasklub tagjai. Még vendégeket is hívtak Záhonyból, az ottani testvér­klub képviselői lá­togattak Nyíregy­házára. A napok­ban megtartott farsangi ünnep­ségre szívesen emlékeznek, hisz az újonnan meg­alakult színját­szókor által bemu­tatott darabok mosolyt csaltak az arcokra. Humo­ros jelenetekkel szórakoztat­ták egymást és önmagukat a szereplők. Kellér Dezső rövid jelene­teiben Hankovszki András, Horváth Károlyné, Molnár Sándor, Virágh Gyula lépett fel. Óriási sikert aratott a Pomócsi csúsztat című da­rab, amelyben a 73 éves Ká­dár Emil úgy komédiázott, mintha vérbeli színész lett volna. A konferanszié, Varga István a farsang előtti na­pon még 39 fokos lázzal ágy­ban feküdt, de semmi pén­Új sziréna készül A Kelet-Magyarország március 7-i számában megjelent „Sziré­na” című cikkel kapcsolatban az alábbiakat közlöm. Mindenekelőtt szeretném meg­köszönni a cikk megjelenését, mert valóban sok gondot okoz, hogy felelőtlen személyek a rez­gésre érzékeny riasztóberende­zéssel játszadoznak. Egyszerűen nem lehet kivédeni azt, hogy ezek a személyek szövetkezetün­ket is ne kompromittálják. Arról van szó ugyanis, hogy a jelen­leg alkalmazott riasztóberende­zés elveszti jelentőségét, ha .an­nak érzékelője az ablakon nincs felszerelve. Tájékoztatásul közlöm, hogy a megyei rendőr-főkapitányság il­letékes osztályával megegyez­tünk; Nyíregyházán a két taka­rékszövetkezetünk biztonsági be­rendezését ügy alakítjuk ki, hogy azok betörés esetén a köz­ponti ügyeletnél fognak jelezni. Ennek elkészíttetését megrendel­tük. Petró Gyula, a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet elnöke A szöveget rögzíti, akár egy magnetofon. Az írására bizonyára úgy néztem, mint 27 évvel ezelőtt a Nyíregy­házi 4. számú Általános Is­kolában Kulcsár tanító néni tábláján az életemben elő­ször látott A betűre. Tesse­nek képzelni: egy hasra esett és félre fordult „végig vas­tag” arab egyes számhoz ha­sonlító jelre Varga Mária azt mondja, hogy azt jelenti: fordulat. Ez a kampó véko­nyabban írva például „ösz- szegyűjtet” mutat. Egy csinos, szép, szőke, mo­solygós és nagyon kedves hölggyel, Varga Máriával, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola másodéves ma­gyar—gyors- és gépírás sza­kos hallgatójával beszélge­tek. Az elmúlt hét végén a Gép- és Gyorsírók Országos Szövetsége által Budapesten megrendezett kétnapos gyors­íróversenyen junior kategó­riában (volt felnőtt és ifjú­sági is) harmadik helyezést ért el. — öt perc alatt ezerkettő­százötven szótagot írtam le gyorsírással — mondja Má­ria. — Ez beszédben körül­belül olyan gyors, mint a rádióban a hírolvasás. A gyorsírt szöveg áttevésére 63 perc állt rendelkezésre. A fel­nőtteknek volt olyan ver­seny is, melyben egy perc alatt 400 szótagot kellett le­írni. Varga Mária Ózdon a köz- gazdasági szakközépiskolá­ban is tanult gyors- és gép­zért nem mulasztotta volna el a jeles napot. Még a kö­zönséget is megénekeltette. A fennállásának 14. évfor­dulóját ünneplő nyíregyházi MÁV-nyugdíjasklub far­sangja több volt, mint egy­szerű színdarab-bemutató. Ezek az idős emberek a ma­guk gyönyörűségére játsza­nak. Nem tanultak színpadi előadásmódot, technikát, já­tékuk mégis meggyőző, mi több, szívet melengető. Ar­cukat látva éreztem, hogy számukra gyógyszer a neve­tés, öröm az egymás társasá­gában töltött idő. (t. k) írást. Ott is versenyzett, ek­kor egy országos rendezvé­nyen második lett. A főisko­lán a gyakorlásra kevesebb az ideje. Itt a hangsúly nem az írás gyorsaságának növe­lésén, hanem a tanítási mód­szerek elsajátításán van. A verseny előtt úgy érez­tem, esélytelen vagyok — említi Marika. — De amikor „eldördült a startpisztoly”, akkor már csak arra kon­centráltam, hogy amit hallok, leírjam. Marika elmondta, hogy nagy írássebességet a vasta- gítások miatt csak ceruzával lehet elérni. A vastagítások- kal a hangrendet jelölik. A gyorsírásnak az a lényege, hogy a szavakban állandó rö­vidítésekkel csak a jellegze­tes hangokat írják le. Pél­dául a fordulat szóból csak az „o — u -at” jelölik. A gyorsírásban külön jelekkel csak a mássalhangzókat rög­zítik, a magánhangzókat pe­dig csupán jelképesen, pél­dául vastagítással, emeléssel stb. láttatják.” Ha az ember növelni akar­ja a gyorsírás sebességét — folytatja Varga Mária —, ak­kor minél erősebb rövidíté­seket kell alkalmaznia, éppen azért, hogy az adott szöveget kevesebb idő alatt tudja rög­zíteni. A zsűri Varga Mária jó szereplését egy gyönyörű go­belin garnitúrával és két ok­levéllel jutalmazta. (cs. gy.) Érdekes esettel van dolga a Kisvárdai Rendőrkapitány­ságnak. F. Cs. kisvárdai la­kos február 28-án 11 órakor a Kisvárdai Rendőrkapitány­ságon bejelentette, hogy a la­kása elől február 28-ra vir­radóra ismeretlen tettes a PH 37-91 forgalmi rendszá­mú korallpiros 1200-as Zsigu­liját ellopta. A rendőrség az ügyben nyomozást indított. Március 5-én N. F. komo­rói lakos telefonon a záhonyi rendőrőrssel közölte, hogy ugyanezen a napon Fényes- litke határában a Tisza-par- ton horgászhelykeresés köz­ben a meredek parton szo­katlan, a töltésről a Tiszába vezető személygépkocsi nyo­mokat talált. A rendőrség helyszíni szemle során a Tisza-parton a keréknyom végénél (a víz szélénél lévő terméskőszegé­lyen) egy gépkocsiba szerelhe­tő rádió-magnetofont, egy to­latólámpát, piros festéknyo­mokat, szélvédőüveg-darabo- kat, közvetlenül a vízparton pedig jégbe fagyva Lada-lég- szűrőt talált. A bizottság megállapította, hogy a hóesés után ismeretlen körülmények között a meredek partról va­lószínűleg egy gépkocsi ke­rült a Tiszába. A kiemelése daruval, erőgéppel lehetsé­ges, de erre utaló nyomokat nem találtak, ezért a szak­emberek feltevése szerint az Munkában a könnyűbúvárok (Farkas Zoltán felvétele) autó még a folyóban van. A helyszínre érkező F. Cs. sértett a kőszegélyen talált rádió-magnetofont és a töb­bi tárgyat felismerte, és pél­dául közölte, hogy a rádió­magnetofon a gépkocsiban volt. Március 6-án délelőtt a Kisvárdai Rendőrkapitány­ság a keresett Zsiguli Tiszá­ban való felkutatásához az MHSZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Könnyűbúvár Klubjának segítségét kérte, amely már­cius 6-án 13 órakor érkezett a helyszínre. A folyam­felügyelő a Tisza jegén léket vágott, melyen Kozma Mik­lós felügyeletével, illetve ve­zetésével Márku Sándor és Fülöp György búvárok a fo­lyóban alámerültek, ami a fagyott folyófelszín miatt igen komoly feladat. A köny- nyűbúvárok egy fél óra alatt mintegy 50X50 méteres me­derterületet kutattak át, de az autót nem találták meg, mert azt a víz valószínűleg to­vább vitte. A Tisza erős sod­rása, meg a rendkívüli körül­mények miatt további kuta­tást nem végezhettek. Az autó keresését a folyó jegé­nek megolvadása, valamint a jégzajlás megindulása után folytatják, melyről tájékoz­tatjuk olvasóinkat. Cselényi György Akár a magnetofon... — Rögzíti a gyorsíró Repülő ceruzák Zsiguli a Tiszában? Fényeslitkénél: Rendező: a közönség Töltött csirke — videóval

Next

/
Thumbnails
Contents