Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. március 12. Belvizes terület KáHósemjén határában, (cs.) Mjwpgwsg «' >':v; . . ■ ;V‘ ■■ ; - ; . ' Kúriák, templomok, régi házak Megőrizni a múlt értékeit A képen a komlódtótfa- iui v?lt Becsky-kúria látha­tó. Sajnos az is látható, hogy milyen leromlott, elhanya­golt állapotban van, mint ahogy sok más kastély és kúria a megyében, amelyek pedig egytől-egyig jobb sors­ra volnának érdemesek. Ezért határozták el a tanácsok, hogy gazdát keresnek nekik, de helyreállításukhoz, meg­óvásukhoz anyagilag is hoz­zájárulnak. A komlódtótfalui kastély felújítására javaslatokat is készítettek már. s meglehe­tősen tekintélyes összeggel segítenék azt, aki turistaház­zá. vadászházzá, fogadóvá alakítaná. Még az épület ke­zelői jogát is átruháznák, legalábbis egy meghatározott időre, ami akár 15—20 év is lehet. Pátyod, Keres, Kotaj Van persze másutt is. de legfontosabbnak találnák a komlódtótfalusi mellett a pá- tyodi Madarassy-kúria, a nyírkércsi Jármy-kúria fel­újítását, tatarozását, haszno­sítását. Ezek mellett termé­szetesen a kótaji Fráter-kúria helyreállítása is folytatódik. Ebben az évben a tető és a héjazat újul meg, erre a cél­ra 2,5 milliót költenek Az idén kezdődik a tuzsé- ri Lónyay-kastély főépületé­nek felújítása. Ezt is a tető­vel kezdik, s a tavalyi 1,2 millió után az idén újabb 1 millió forintot költenek rá. Vajúdik a mándoki Forgách- kastély sorsa, mert egyelőre nincs rá pénz. pedig felújí­tása szintén sürgős volna. A tiszadobi Andrássy-kastélyra 5 milliót, a nagydobosi Peré- nyi kastélyra 1,3 milliót, a cégénydányádi Kende-kúriá­ra 800 ezer a baktalóránthá- zi Dégenfeld-kastélyra 850 ezer forintot költenek az üze­meltetők. A legnagyobb be­ruházás most a megyei ta­nács B épületének felújítása, erre 25 millió forintot költe­nek. Másik nagy program a kö­zépkori templomok felújítá­sa. Az egyházakon kívül ezt az állami szervek is komo­lyan veszik, hiszen olyan épületek megőrzéséről van szó, amelyek az egész társa­dalom számára igen nagy ér­téket jelentenek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 8 millió forintot biztosított 1987 és 90 között az egyházi műemlékek helyreállítására. A kisszekeres! református templom, a nyírteleki Szent­háromság szobor, a nyíribro- nyi, a nyírbátori református templorr:,- a nyírbátori volt Az enyészet nyíívi a komlódtótfalui Becsky-kúriát. minorita templom, az ököri- tófülpösi lelkészlak, a gem- zsei, a szabolcsbakai refor­mátus fa harangtorony szo­rul legsürgősebben felújítás­ra. Ezek zöme középkori ere­detű. tehát reneszánsz és gó­tikus stílusúak, vagy leg­alábbis ilyen maradványok lelhetők fel bennük. Program hosz- szabb távra A VII. ötéves terv idejére készítettek egy komplett ter­vet. amit összehangoltak az Országos Műemléki Felügye­lőséggel is. Ebben a prog­ramban a kölesei, a lónyai, a gyügyei református temp-, lomok, a túristvándi és vajai templomok szerepelnek. Van egy harmadik nagy program is, amely az olyan falvak műemlékvédelmét szolgálja, amelyek tömegesen megőrizték a népi építészeti értékeket. Értendő ez telepü­lésszerkezetre, népi hagyo­mányokra épp úgy, mint a népi építészeti emlékekre. Ilyen műemléki faluvizsgálati programokat készítettek el Tarpára, Túristvándira, Ti- szacsécsére, s most készül Ti- szadobra és Szatmárcsekére. E tervek alapján olyan ren­dezési program készül, amely a kiemelt értékeket funkcio­nális módon is hasznosítja. hogy kívülről ^megőrizzék eredeti formájukat Nagyjából ilyesmit szerel­nének a többi településen is. Számítanak az idegenforgal­mi hivatalokra, hiszen nekik nyílik legtöbb módjuk meg­ismertetni ezeket a lehetősé­geket a pihenni vágyó turis­tákkal. Sok új műemlék került vé­delem alá 1986-ban, illetve már most az év elején is. Tarpán például 16 népi la­kóházat védenek. Most van folyamatban az úgynevezett műemléki védett környeze­tek kijelölése többek között Kisvárda és Nyíregyháza központjában, Anarcson a kastélypark környékén, Sza­bolcs községben pedig a vár környékén. (b. ,j.) Hétfőtől lapunkban Ifjúságtörténeti vetélkedő A fődíj: egyhetes nyaralás A KISZ megalakulása 30. évfordulója alkalmából ve­télkedősorozatot hirdet a KISZ megyei bizottsága sós­tói politikai képzési központ­ja. Hatfordulós totójátékban vehetnek részt a 10 fős csa­patok, amelyek dolgozói vagy tanulói KlSZ-alapszervezete- ket képviselik. A magyar if­júsági mozgalom története 1918-tól 1987-ig — ebből a témakörből válogatták a kér­déseket a szervezők. Az első totó március Id­án, hétfőn jelenik meg a Ke- let-M agyarországban, majd ezt követően hat héten át a hétfői újságban nézhetik meg a versenyzők. Egyéni meg­fejtésekkel is részt vehetnek a sorsoláson, amely minden héten öt szerencsés verseny­zőnek juttat öt darab ötven- forintos könyvutalványt. A hatfordulós totóra hibát­lan megfejtéseket beküldőket hívják meg . a május 1-i egész napos megyei döntőre. A dolgozói KlSZ-alapszerve- zetek kategóriájában az első három helyezett csapat egy­hetes belföldi nyaralást nyer. a középiskolai kategóriában az első és második helyet el­érő csapat külföldi építőtábo- rozást, a harmadik helyezett belföldi jutalomüdülést nyer. A totóval párhuzamosan a csapatok rádiós feladatot is kapnak. Ezek elhangzási ide­jét, valamint a totók bekül­dési határidejét a totólapon közlik. Beküldési cím: KISZ politikai képzési központ, Nyíregyháza-Sóstó, 4431 Sós­tófürdő. A borítékra írják rá: KISZ-kviz. TUS 4 * llok az ABC sütemé­nyes pultja előtt. Nincs nagy választék, viszont van Lúdláb — a ked­vencem — meg mézes zser- bó. Tudom, hogy nem kéne, de kérek kettőt-kettőt. Már számol az eladónö, mikor megakad a szemem egy ró­zsaszín csodán. A teteje zse­lés. a krémben meggysze­mek csillognak — ennek vég­képp nem lehet ellenállni. Kérem a meggyes szele­— Ezt tetszik mondám? pillant föl a hölgy valami furcsa kíváncsisággal és bi­zonytalanul a meggyesre mu­tat. — Igen bólintok. — Ezt? — kérdi még egy­szer, s olyan sokatmondóan húzza fel a szemöldökét, hogy egy pillanatra elbizonytala­nodom. No nemi Engem nem lehet csak úgy eltéríteni a szándékomtól! Nekem kell az a sütemény. — De... ebből csak ez az egy van ... — tesz egy utol­só próbálkozást. Látom rajta, tusakodik, hogy szívesen mondana még valamit. Ám ennyi elszánt konokság lát­tán, vállrándítva megadja magát. Csak otthon értettem meg. hogy egy öldöklő lelki csata szemtanúja voltam az ABC- ben. A hőn óhajtott megy- gyes amilyen csábítónak tűnt a hűtővitrinben, olyan el­szomorító volt a valóságban. .Tésztája kőkemény, krémje szoi^ás. Hiába, az idő a cuk­rászremekek fölött sem mú­lik el nyomtalanul. Az eladó- nőben ökölharcot vívott * a koros sütemény miatt a jó­szándék és a kereskedőszel­lem. A tusban az utóbbi ki­ütéssel győzött . . . (h. zs.) Egy csak egy... „Aggódás” Lezárult egy félév az általá­nos iskolákban is, kinek így, kinek úgy sikerült. A szülők is — vérmérséklettől függően — tudomásul vették az ered­ményeket, és ki szép szóval, ki egy-két — uram bocsá’ — pofonnal eligazította csemeté­jét. Nem, nem arról akarok most szólni, mennyire helyes módszer, magatartás az, ha egy szülő előveszi néha a gyere­két. Hanem azokról a szülők­ről, akik még odáig sem ju­tottak el, hogy megkérdezzék: miként is mennek a dolgok az iskolában? Egyik fiatal városunk általá­nos iskolájában szülői értekez­letet tartottak. Volt osztály, ahol írd és mond egy (!) szü­lő ment el! Elgondolkodtató ez a — sajnos, nemcsak egy is­kolában tapasztalható — kö­zömbösség. Pedagógusok mond­ják, vallják: a gyerekek előtti viselkedés, példamutatás óriá­si nevelöerö . . . Ilyen szülői magatartás láttán mit gondol­hat egy tanár? S mit a tanuló? Egy iskolás öt-hat, ha nap­közibe jár akár nyolc órát is az iskolapadban tölt. Annyit mint egy felnőtt a munkahe­lyén. (Relatíve a tanítónő-ta­nárnő több időt van vele, mint a szülei.) Van rá módja, hogy megismerje egyik oldalról. S ha anyuka, apuka lemond ar­ról, hogy ezt megtudja — nem lesz az féloldalas?) A tapaszta­latok szerint a legtöbb részt­vevő az elsősöknek és a nyol­cadikosoknak az értekezletén szokott lenni. Nem véletlenül. De elég-e csak ekkor aggódni gyermekünkért? <«.) Népi lakóházak Van néhány olyan épület Tarpán, amely építészetileg csodálatos. Ezeket az épüle­teket a tanács szeretné meg­vásárolni, s olyan funkció­kat szán nekik, amelyek fel­lendíthetik a község idegen- forgalmát. Lehet bennük tu­ristaszálló, fogadó, kifőzde, ajándékbolt, az a fontos. A tárgyalóteremből Minden évben, ha nem is sokan, de azért vannak, akik figyelmetlenül közelítik meg a vasúti átjárókat. Pedig kü­lönösebben pligha kell indo­kolni. hogy mennyire veszé­lyes ..találkozóhelyről" van szó, ha közlekedünk. A múlt év karácsonyán, de­cember 24-én mintha össze­beszéltek volna megyénk út­jain közlekedők közül néhá- nyan, hogy „vonatot fognak" maguknak. Sikerült is. Ezen a napon csak az időpont és a helyszín változott, az esetek kísértetiesen hasonlítottak egymásra. Bandi János 24 éves tokaji gazdálkodó a Virányos és Ra- kamaz közötti vasúti átjáró­ban ütközött össze reggel 8 óra körül személygépkocsival a vasúti átjáróban'közlekedő vonattal. Személyi sérülés nem történt, sőt a személy- gépkocsiban is -csupán 15 000 forint kár keletkezett. A bí­róság 6300 forint pénzbünte­tést szabott ki. Kiss Gábor 28 éves leve- leki lakos délután 3 óra kö­rül az ófehértói vasúti átjá­róban személygépkocsival a személyvonat mozdonyával ütközött. Két utasa 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A személygépko­csiban 80 000 forint kár ke­letkezett. A mozdony is meg­rongálódott. Kiss Gáborra 8100 forint pénzbüntetést sza­bott ki a bíróság. Kovács Sándor 27 éves nagyhalászi lakos Ibrány és Nagyhalász közötti vasúti át­járóban ütközött szentestén a személyvonat mozdonyával. Utasa 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Neki 6400 forint pénzbüntetés volt a karácsonyi „ajándék". A bírói ítéletek jogerősek és emlékeztetőek. sőt tandíj­nak is felfoghatók, mert sze­rencsések voltak, hiszen em­beri életet nem követeltek. Dr. Koplányi Mihály közlekedési ügyész FEJLESZTŐ PROGRA­MOK címmel új tehetséggon­dozó füzetsorozatot indít a Megyei Pedagógiai Intézet. A sorozatban először -a Szakkö­ri munkafüzet kísérletező kis fizikusoknak, valamint, a Ma­tematika fakultáció a 7. osz­tályban című munkák jelen­nek meg. TESTNEVELÉS Az Egészségnevelés című szak­folyóirat J987 január—februári számában a tiszántúli tanuló if­júság testnevelésének gondjait összegző cikkben olvashatjuk, hogy ..Szabolcs-Szatmár megyé­ben az általános iskolák 69,1%- ában nincs tornaterem. Rossz a helyzet a szakmunkásképzőkben is. ahol 61,5% nem rendelkezik tornateremmel. Az iskolák 62.2’ ,,-a hiányolja a testedzésre alkalmas termet . . . Egy iskolá­nak van saját uszodája. Az ál­talános iskolások 2.6" o-a, a kö­zépfokú iskolások 6,8%-a, a szakmunkástanulók 5,2%-a is­merkedhet meg az úszás alap­elemeivel." A szabadtéri létesít­mény állomány az iskolákban jobb, mint a fedett, de hiányos­ságok itt is vannak. „Szabolcs megyében a 214 iskolából mind­össze 79 rendelkezik szabadtéri sportpályával, s 135 nem." Az általános iskolákban — annak ellenére, hogy testnevelő tanár­képzés folyik Nyíregyházán a megyeszékhelyen — 39 fő, sza­kos hiány mutatkozik (15,5%). Szabolcs-Szatmárban az általá­nosiskolákban tanulók 0.6" „-a, a középfokú iskolákban L4"„, a szakmunkásképzőben 0,5% a test­nevelés alól felmentettek száma. bégi tüzek Az Élet és Tudomány február 13—i számában dr. Farkas József az Ecsedi-lápról és régi tüzekrö! közöl adatokat. A cikkből meg­tudjuk. hogy „Kisebb-nagyobb tüzekről a láp lecsapolása előtti időkből is tudunk, egy nagyobb szabásút fel is jegyeztek a vég­leges lecsapolás előtt harminc- három évvel. 1863-ban. Akkor az aszályos időjárás miatt jórészt kiszáradt a láp növénytakarója, s a száraz környezet valamilyen oknál fogva meggyulladt ... A végleges lecsapolás után — az úgynevezett hasznosítás, telke­sítés korszakában, valamikor 1890—1905 között — a gyakori tűzesetek onnan eredtek, hogy a még feltöretlen, dús növény­zetű őstalaj fizikailag és anya­gilag is próbára tette háborga- tóit. A verejtékes munkát azál­tal akarták megkönnyíteni, hogy felgyújtották a zsombékosokat. Hosszas szárazság utam, külö­nösen szeles időben a zsombék tözétől begyulladt a láp kiszá­radt tőzege, s a lappangó tűz a föld alatt terjedve 3 jókora te­rületeket pusztítva fenékig ham­vasztotta a tőzegréteget. 1903-ban körülbelül 1600 katasztrális hol­don fenékig és még kétszer any- nyi területen pedig jókora vas­tagságban kiégett a láp tőzege:." Adatközlők szerint a felgyújtást azért is alkalmazták, hogy na­gyobb legyen a termés. ITT ÉLNED KELL A botpaládi „Üj Barázda" té- eszről közöl kétoldalas vezető ri­portot a Képes Üjság idei 7. száma. Az „Üj Barázda" téesz- nek ötszáz tagja, alkalmazottja van. Nyolcvan embert tudnak az alaptevékenységben foglal­koztatni. Mi legyen a többiek­kel? A bűvös szó a melléküzem­ág. Botpaládon evőeszközt polí­roznak. gépkocsik alá faéket fűrészelnek, sámlit. hokedlit gyártanak, a Fővárosi Csator­názási Müveknek szerszámokat éleznek és nyeleznek. És varr­nak. A botpaládi. kispaládi asz- szonyok most például nadrágot varrnak. Huszonhét művelettel varrják a Budapestről ideszallí- tott harminöt darabos szabványt, férfinadrággá. Ha ügyesen varr­ják, akkor fiz forint is lehet az órabérük. Ha varráshoz nem szokott, elnehezült kezekkel dol­goznak. akkor nyolc forint. El­vétve akad a harminc asszony között, aki megkeres két. két c; tél ezer forintot havonta. Az itteni asszonyokhoz hasonló haj- tós és univerzális munkaerő több nincs talán az országban. Öl: azok. akik átképzési támogatás, fizetett tanfolyam, drága okta­tótermek, taneszközök nélkül is alkalmazkodnak a változó piac-’ hoz. És a szükséghez, a vállala­tok érdekéhez." MIT JELEZ? Ez a tábla Nyír­egyházán, a Búza tér nyugati olda­lán található. El­helyezésével talán tilalmat kívántak kifejezni, mert a környék forgal­ma az átlagosnál is nagyobb, olykor büntetésekre is sor kerül. A do­log szépséghibája: ilyen jelzőtábla nem található a magyar KRESZ- ben. Ismerünk egy közel hasonló szí­nű és alakú „Vá­rakozni tilos" táb­lát, de azon az átlónak, bal­ról fentről kiindulva kell lennie. Pedig valakik egy­szer megrendelték, elhelyez­ték és átvették e fránya táb­lát. Azóta így árválkodik. Veszélyes átjárók

Next

/
Thumbnails
Contents