Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-12 / 60. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. március 12. Belvizes terület KáHósemjén határában, (cs.) Mjwpgwsg «' >':v; . . ■ ;V‘ ■■ ; - ; . ' Kúriák, templomok, régi házak Megőrizni a múlt értékeit A képen a komlódtótfa- iui v?lt Becsky-kúria látható. Sajnos az is látható, hogy milyen leromlott, elhanyagolt állapotban van, mint ahogy sok más kastély és kúria a megyében, amelyek pedig egytől-egyig jobb sorsra volnának érdemesek. Ezért határozták el a tanácsok, hogy gazdát keresnek nekik, de helyreállításukhoz, megóvásukhoz anyagilag is hozzájárulnak. A komlódtótfalui kastély felújítására javaslatokat is készítettek már. s meglehetősen tekintélyes összeggel segítenék azt, aki turistaházzá. vadászházzá, fogadóvá alakítaná. Még az épület kezelői jogát is átruháznák, legalábbis egy meghatározott időre, ami akár 15—20 év is lehet. Pátyod, Keres, Kotaj Van persze másutt is. de legfontosabbnak találnák a komlódtótfalusi mellett a pá- tyodi Madarassy-kúria, a nyírkércsi Jármy-kúria felújítását, tatarozását, hasznosítását. Ezek mellett természetesen a kótaji Fráter-kúria helyreállítása is folytatódik. Ebben az évben a tető és a héjazat újul meg, erre a célra 2,5 milliót költenek Az idén kezdődik a tuzsé- ri Lónyay-kastély főépületének felújítása. Ezt is a tetővel kezdik, s a tavalyi 1,2 millió után az idén újabb 1 millió forintot költenek rá. Vajúdik a mándoki Forgách- kastély sorsa, mert egyelőre nincs rá pénz. pedig felújítása szintén sürgős volna. A tiszadobi Andrássy-kastélyra 5 milliót, a nagydobosi Peré- nyi kastélyra 1,3 milliót, a cégénydányádi Kende-kúriára 800 ezer a baktalóránthá- zi Dégenfeld-kastélyra 850 ezer forintot költenek az üzemeltetők. A legnagyobb beruházás most a megyei tanács B épületének felújítása, erre 25 millió forintot költenek. Másik nagy program a középkori templomok felújítása. Az egyházakon kívül ezt az állami szervek is komolyan veszik, hiszen olyan épületek megőrzéséről van szó, amelyek az egész társadalom számára igen nagy értéket jelentenek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 8 millió forintot biztosított 1987 és 90 között az egyházi műemlékek helyreállítására. A kisszekeres! református templom, a nyírteleki Szentháromság szobor, a nyíribro- nyi, a nyírbátori református templorr:,- a nyírbátori volt Az enyészet nyíívi a komlódtótfalui Becsky-kúriát. minorita templom, az ököri- tófülpösi lelkészlak, a gem- zsei, a szabolcsbakai református fa harangtorony szorul legsürgősebben felújításra. Ezek zöme középkori eredetű. tehát reneszánsz és gótikus stílusúak, vagy legalábbis ilyen maradványok lelhetők fel bennük. Program hosz- szabb távra A VII. ötéves terv idejére készítettek egy komplett tervet. amit összehangoltak az Országos Műemléki Felügyelőséggel is. Ebben a programban a kölesei, a lónyai, a gyügyei református temp-, lomok, a túristvándi és vajai templomok szerepelnek. Van egy harmadik nagy program is, amely az olyan falvak műemlékvédelmét szolgálja, amelyek tömegesen megőrizték a népi építészeti értékeket. Értendő ez településszerkezetre, népi hagyományokra épp úgy, mint a népi építészeti emlékekre. Ilyen műemléki faluvizsgálati programokat készítettek el Tarpára, Túristvándira, Ti- szacsécsére, s most készül Ti- szadobra és Szatmárcsekére. E tervek alapján olyan rendezési program készül, amely a kiemelt értékeket funkcionális módon is hasznosítja. hogy kívülről ^megőrizzék eredeti formájukat Nagyjából ilyesmit szerelnének a többi településen is. Számítanak az idegenforgalmi hivatalokra, hiszen nekik nyílik legtöbb módjuk megismertetni ezeket a lehetőségeket a pihenni vágyó turistákkal. Sok új műemlék került védelem alá 1986-ban, illetve már most az év elején is. Tarpán például 16 népi lakóházat védenek. Most van folyamatban az úgynevezett műemléki védett környezetek kijelölése többek között Kisvárda és Nyíregyháza központjában, Anarcson a kastélypark környékén, Szabolcs községben pedig a vár környékén. (b. ,j.) Hétfőtől lapunkban Ifjúságtörténeti vetélkedő A fődíj: egyhetes nyaralás A KISZ megalakulása 30. évfordulója alkalmából vetélkedősorozatot hirdet a KISZ megyei bizottsága sóstói politikai képzési központja. Hatfordulós totójátékban vehetnek részt a 10 fős csapatok, amelyek dolgozói vagy tanulói KlSZ-alapszervezete- ket képviselik. A magyar ifjúsági mozgalom története 1918-tól 1987-ig — ebből a témakörből válogatták a kérdéseket a szervezők. Az első totó március Idán, hétfőn jelenik meg a Ke- let-M agyarországban, majd ezt követően hat héten át a hétfői újságban nézhetik meg a versenyzők. Egyéni megfejtésekkel is részt vehetnek a sorsoláson, amely minden héten öt szerencsés versenyzőnek juttat öt darab ötven- forintos könyvutalványt. A hatfordulós totóra hibátlan megfejtéseket beküldőket hívják meg . a május 1-i egész napos megyei döntőre. A dolgozói KlSZ-alapszerve- zetek kategóriájában az első három helyezett csapat egyhetes belföldi nyaralást nyer. a középiskolai kategóriában az első és második helyet elérő csapat külföldi építőtábo- rozást, a harmadik helyezett belföldi jutalomüdülést nyer. A totóval párhuzamosan a csapatok rádiós feladatot is kapnak. Ezek elhangzási idejét, valamint a totók beküldési határidejét a totólapon közlik. Beküldési cím: KISZ politikai képzési központ, Nyíregyháza-Sóstó, 4431 Sóstófürdő. A borítékra írják rá: KISZ-kviz. TUS 4 * llok az ABC süteményes pultja előtt. Nincs nagy választék, viszont van Lúdláb — a kedvencem — meg mézes zser- bó. Tudom, hogy nem kéne, de kérek kettőt-kettőt. Már számol az eladónö, mikor megakad a szemem egy rózsaszín csodán. A teteje zselés. a krémben meggyszemek csillognak — ennek végképp nem lehet ellenállni. Kérem a meggyes szele— Ezt tetszik mondám? pillant föl a hölgy valami furcsa kíváncsisággal és bizonytalanul a meggyesre mutat. — Igen bólintok. — Ezt? — kérdi még egyszer, s olyan sokatmondóan húzza fel a szemöldökét, hogy egy pillanatra elbizonytalanodom. No nemi Engem nem lehet csak úgy eltéríteni a szándékomtól! Nekem kell az a sütemény. — De... ebből csak ez az egy van ... — tesz egy utolsó próbálkozást. Látom rajta, tusakodik, hogy szívesen mondana még valamit. Ám ennyi elszánt konokság láttán, vállrándítva megadja magát. Csak otthon értettem meg. hogy egy öldöklő lelki csata szemtanúja voltam az ABC- ben. A hőn óhajtott megy- gyes amilyen csábítónak tűnt a hűtővitrinben, olyan elszomorító volt a valóságban. .Tésztája kőkemény, krémje szoi^ás. Hiába, az idő a cukrászremekek fölött sem múlik el nyomtalanul. Az eladó- nőben ökölharcot vívott * a koros sütemény miatt a jószándék és a kereskedőszellem. A tusban az utóbbi kiütéssel győzött . . . (h. zs.) Egy csak egy... „Aggódás” Lezárult egy félév az általános iskolákban is, kinek így, kinek úgy sikerült. A szülők is — vérmérséklettől függően — tudomásul vették az eredményeket, és ki szép szóval, ki egy-két — uram bocsá’ — pofonnal eligazította csemetéjét. Nem, nem arról akarok most szólni, mennyire helyes módszer, magatartás az, ha egy szülő előveszi néha a gyerekét. Hanem azokról a szülőkről, akik még odáig sem jutottak el, hogy megkérdezzék: miként is mennek a dolgok az iskolában? Egyik fiatal városunk általános iskolájában szülői értekezletet tartottak. Volt osztály, ahol írd és mond egy (!) szülő ment el! Elgondolkodtató ez a — sajnos, nemcsak egy iskolában tapasztalható — közömbösség. Pedagógusok mondják, vallják: a gyerekek előtti viselkedés, példamutatás óriási nevelöerö . . . Ilyen szülői magatartás láttán mit gondolhat egy tanár? S mit a tanuló? Egy iskolás öt-hat, ha napközibe jár akár nyolc órát is az iskolapadban tölt. Annyit mint egy felnőtt a munkahelyén. (Relatíve a tanítónő-tanárnő több időt van vele, mint a szülei.) Van rá módja, hogy megismerje egyik oldalról. S ha anyuka, apuka lemond arról, hogy ezt megtudja — nem lesz az féloldalas?) A tapasztalatok szerint a legtöbb résztvevő az elsősöknek és a nyolcadikosoknak az értekezletén szokott lenni. Nem véletlenül. De elég-e csak ekkor aggódni gyermekünkért? <«.) Népi lakóházak Van néhány olyan épület Tarpán, amely építészetileg csodálatos. Ezeket az épületeket a tanács szeretné megvásárolni, s olyan funkciókat szán nekik, amelyek fellendíthetik a község idegen- forgalmát. Lehet bennük turistaszálló, fogadó, kifőzde, ajándékbolt, az a fontos. A tárgyalóteremből Minden évben, ha nem is sokan, de azért vannak, akik figyelmetlenül közelítik meg a vasúti átjárókat. Pedig különösebben pligha kell indokolni. hogy mennyire veszélyes ..találkozóhelyről" van szó, ha közlekedünk. A múlt év karácsonyán, december 24-én mintha összebeszéltek volna megyénk útjain közlekedők közül néhá- nyan, hogy „vonatot fognak" maguknak. Sikerült is. Ezen a napon csak az időpont és a helyszín változott, az esetek kísértetiesen hasonlítottak egymásra. Bandi János 24 éves tokaji gazdálkodó a Virányos és Ra- kamaz közötti vasúti átjáróban ütközött össze reggel 8 óra körül személygépkocsival a vasúti átjáróban'közlekedő vonattal. Személyi sérülés nem történt, sőt a személy- gépkocsiban is -csupán 15 000 forint kár keletkezett. A bíróság 6300 forint pénzbüntetést szabott ki. Kiss Gábor 28 éves leve- leki lakos délután 3 óra körül az ófehértói vasúti átjáróban személygépkocsival a személyvonat mozdonyával ütközött. Két utasa 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A személygépkocsiban 80 000 forint kár keletkezett. A mozdony is megrongálódott. Kiss Gáborra 8100 forint pénzbüntetést szabott ki a bíróság. Kovács Sándor 27 éves nagyhalászi lakos Ibrány és Nagyhalász közötti vasúti átjáróban ütközött szentestén a személyvonat mozdonyával. Utasa 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Neki 6400 forint pénzbüntetés volt a karácsonyi „ajándék". A bírói ítéletek jogerősek és emlékeztetőek. sőt tandíjnak is felfoghatók, mert szerencsések voltak, hiszen emberi életet nem követeltek. Dr. Koplányi Mihály közlekedési ügyész FEJLESZTŐ PROGRAMOK címmel új tehetséggondozó füzetsorozatot indít a Megyei Pedagógiai Intézet. A sorozatban először -a Szakköri munkafüzet kísérletező kis fizikusoknak, valamint, a Matematika fakultáció a 7. osztályban című munkák jelennek meg. TESTNEVELÉS Az Egészségnevelés című szakfolyóirat J987 január—februári számában a tiszántúli tanuló ifjúság testnevelésének gondjait összegző cikkben olvashatjuk, hogy ..Szabolcs-Szatmár megyében az általános iskolák 69,1%- ában nincs tornaterem. Rossz a helyzet a szakmunkásképzőkben is. ahol 61,5% nem rendelkezik tornateremmel. Az iskolák 62.2’ ,,-a hiányolja a testedzésre alkalmas termet . . . Egy iskolának van saját uszodája. Az általános iskolások 2.6" o-a, a középfokú iskolások 6,8%-a, a szakmunkástanulók 5,2%-a ismerkedhet meg az úszás alapelemeivel." A szabadtéri létesítmény állomány az iskolákban jobb, mint a fedett, de hiányosságok itt is vannak. „Szabolcs megyében a 214 iskolából mindössze 79 rendelkezik szabadtéri sportpályával, s 135 nem." Az általános iskolákban — annak ellenére, hogy testnevelő tanárképzés folyik Nyíregyházán a megyeszékhelyen — 39 fő, szakos hiány mutatkozik (15,5%). Szabolcs-Szatmárban az általánosiskolákban tanulók 0.6" „-a, a középfokú iskolákban L4"„, a szakmunkásképzőben 0,5% a testnevelés alól felmentettek száma. bégi tüzek Az Élet és Tudomány február 13—i számában dr. Farkas József az Ecsedi-lápról és régi tüzekrö! közöl adatokat. A cikkből megtudjuk. hogy „Kisebb-nagyobb tüzekről a láp lecsapolása előtti időkből is tudunk, egy nagyobb szabásút fel is jegyeztek a végleges lecsapolás előtt harminc- három évvel. 1863-ban. Akkor az aszályos időjárás miatt jórészt kiszáradt a láp növénytakarója, s a száraz környezet valamilyen oknál fogva meggyulladt ... A végleges lecsapolás után — az úgynevezett hasznosítás, telkesítés korszakában, valamikor 1890—1905 között — a gyakori tűzesetek onnan eredtek, hogy a még feltöretlen, dús növényzetű őstalaj fizikailag és anyagilag is próbára tette háborga- tóit. A verejtékes munkát azáltal akarták megkönnyíteni, hogy felgyújtották a zsombékosokat. Hosszas szárazság utam, különösen szeles időben a zsombék tözétől begyulladt a láp kiszáradt tőzege, s a lappangó tűz a föld alatt terjedve 3 jókora területeket pusztítva fenékig hamvasztotta a tőzegréteget. 1903-ban körülbelül 1600 katasztrális holdon fenékig és még kétszer any- nyi területen pedig jókora vastagságban kiégett a láp tőzege:." Adatközlők szerint a felgyújtást azért is alkalmazták, hogy nagyobb legyen a termés. ITT ÉLNED KELL A botpaládi „Üj Barázda" té- eszről közöl kétoldalas vezető riportot a Képes Üjság idei 7. száma. Az „Üj Barázda" téesz- nek ötszáz tagja, alkalmazottja van. Nyolcvan embert tudnak az alaptevékenységben foglalkoztatni. Mi legyen a többiekkel? A bűvös szó a melléküzemág. Botpaládon evőeszközt políroznak. gépkocsik alá faéket fűrészelnek, sámlit. hokedlit gyártanak, a Fővárosi Csatornázási Müveknek szerszámokat éleznek és nyeleznek. És varrnak. A botpaládi. kispaládi asz- szonyok most például nadrágot varrnak. Huszonhét művelettel varrják a Budapestről ideszallí- tott harminöt darabos szabványt, férfinadrággá. Ha ügyesen varrják, akkor fiz forint is lehet az órabérük. Ha varráshoz nem szokott, elnehezült kezekkel dolgoznak. akkor nyolc forint. Elvétve akad a harminc asszony között, aki megkeres két. két c; tél ezer forintot havonta. Az itteni asszonyokhoz hasonló haj- tós és univerzális munkaerő több nincs talán az országban. Öl: azok. akik átképzési támogatás, fizetett tanfolyam, drága oktatótermek, taneszközök nélkül is alkalmazkodnak a változó piac-’ hoz. És a szükséghez, a vállalatok érdekéhez." MIT JELEZ? Ez a tábla Nyíregyházán, a Búza tér nyugati oldalán található. Elhelyezésével talán tilalmat kívántak kifejezni, mert a környék forgalma az átlagosnál is nagyobb, olykor büntetésekre is sor kerül. A dolog szépséghibája: ilyen jelzőtábla nem található a magyar KRESZ- ben. Ismerünk egy közel hasonló színű és alakú „Várakozni tilos" táblát, de azon az átlónak, balról fentről kiindulva kell lennie. Pedig valakik egyszer megrendelték, elhelyezték és átvették e fránya táblát. Azóta így árválkodik. Veszélyes átjárók
