Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

1987. március 9. Kelet-Magyarország 3 mint ahogyan arról is, hogy hány évtől számítják a törzs- gárda-tagságot, illetve léte­sítenek-e egyáltalán törzs­gárdát. Tudniillik — olva­sónk információival ellentét­ben — ez nem kötelező a munkáltató számára. A kol­lektív szerződés azonban mindenben eligazítja. Még egy kérdés, hasonló témakörből. A válasz címzettje Papp Mihály- né, újfehértói lakos. Gönczi Mária újságíró válaszol A háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolására évenként és gyer­mekenként 42 nap táppénz jár (egyedülállónak 84 nap). Az egy év a gyermek egyik születésnapjától a másikig számítandó. Az igénybe nem vett napok a következő esz­tendőre átvihetők, kivéve, ha az adott évben a fizetésnél­küli , szabadság, a külföldi tartózkodás időtartama a 180 napot meghaladta, vagy ha a biztosításban töltött idő a 180 napot nem érte el. Többen is számon kérik az illetékesek ígéretét, miszerint 1986. decem­ber 31-ig vonatvezérlésü fénysorompót kellett vol­na működésbe helyezni Nyíregyházán a Tokaji úti vasúti átjáróban. A kedves olvasóknak töké­letesen működik az emléke­zetük. Az 1975-ös felülvizsgá­latot követően több „házi fel­adatot” is kapott a MÁV, köztük az említettet. Azon­ban pénzszűkére hivatkozva határidő-módosítást kértek. Az újabb megállapodás értel­mében 1987 első felében kell üzembe helyezniük a kérdé­ses, vonat által vezérelt fény­sorompót. Reméljük, meg­lesz. Bernáth Gedeon, sza- mosangyalosi lakos ami­att aggódik, hogy a ke­mény hideg esetleg meg­ártott az üzletek raktá­raiban telelő permetsze- reknek. Megnyugtathatjuk olva­sónkat, ezek a vegyszerek nem szenvednek fagykárt. Csak arra ügyeljen majd a vásárlásnál, hogy a szava­tossági időn belül legyen a permetszer akkor is, ha el­jön az idő a felhasználására. F. Károlyné Mátészalká­ról azt panaszolja, hogy nem kap nevelési se­gélyt, holott tudomása szerint a nagycsaládoso­kat megilleti. Nos, ez nem egészen így van. Többször is megírtuk, hogy a nevelési segély nem „jár”, hanem adható. Eleve visszautasításra számíthat az a család, amely kizárólag ön­hibájából. a szülők könnyel­műsége, felelőtlensége miatt küzd anyagi gondokkal. Nagy Lászlóné, Nyíregy­háza, Dohány utcai lakos telefonügyben érdeklő­dik. A Dohány utcában a Vas­vári Pál utca felőli oldalon kezdik meg a készülékek fel­szerelését. A 2, 4, 6 8, 10-es számú épületben másfél-két hónapon belül telefont kap az, aki 1985 első negyedéig beadta kérelmét. Az 1985 vé­géig beadott kérelmeket is valószínűleg még az idén tel­jesítik. Egy lapra? A pályaválasztás — vagy inkább továbbtanu­lás — hosszú évekig a megszokás, a beidegződés — és részben az adott le­hetőségek miatt — legin­kább egytényezős volt. Azaz, még ma is úgy tű­nik, egy lapra tesznek fel mindent a fiatalok — megyénkben az általánost tízezer fiatal fejezi be — holott világjelenség; ami­vel hazánkban is szembe­kerültünk: a népgazdaság egyes ágainak szerkezeti átalakítása miatt a széle­sebb sávon történő pálya­előkészítés, orientáció. Már az általános iskola felső tagozataiban szüksé­ges tágabbra nyitni a gyermekek érdeklődését, és nem egyetlen pályára leszűkíteni a figyelmüket, lehetőleg szélesebb alapo- pokat nyújtó ismeretekhez juttatni a fiatalokat. Nem egy, hanem egy pályacso­port, rokonszakterület le­hetőségeit feltárni előttük. Nem a sötétben tapoga­tózást kívánjuk előnyben részesíteni, mondván, nem szükséges egy 12—14 éves fiatalnak pontosan tudni, mi lenne számára — a lealitásokat is nézve — a legalkalmasabb szakma, ahol jól érezné magát. A rugalmasságra, a vál­tás viszonylag kis zökke­nőkkel történő leküzdésé- se kellene jobban felké­szíteni a fiatalokat, nem a bizonytalanságot, a kiszá­míthatatlanságot sugall­va, hanem a változások­hoz való alkalmazkodás képességét erősítve. Ehhez azonban az is kell, hogy a szülő — mint ez annyiszor előfordul — ne tévessze össze a remé­nyeit. a gyermek iránt táplált illúzióit a valóság­gal. Ismerje meg jobban gyermekének személyisé- ' gét s ehhez ne röstellje igényelni a szakemberek, a pedagógusok, a pálya- választási tanácsadó in­tézet, netán más intézetek által nyújtott lehetősége­ket sem. (P- g-> V _________________________> Az új tőkés megrendelők mellett a szovjet “**'!*'*■ piacra gyártják a legtöbb lábbelit a nyírbátori Auróra Cipőgyárban. A tervek szerint ebben az évben 1,8 millió pár női cipő és szandál készül a szomszédos baráti országnak. (Elek Emil felv.) Két kótaji diáklány írja, hogy nagyon készültek a Z’Zi Labor nyíregyházi koncertjére, ami, legna­gyobb csalódásukra, el­maradt. Tudok-e valami vigasztalót mondani, kér­dezik. Nem sokat. Tudomásom szerint nemcsak a nyíregy­házi koncertet, hanem a tel­jes vidéki turnét lemondta az együttes. Ugyanis a zenekar kulcsemberének, Janicsák Istvánnak — gerincbántalmai miatt — kiadós pihenőt ja­vasolt az orvos. Csak ennek lejárta után lehet szó újra a turnéról. Egyébként — mint azt levelükben feltételezték — miért írnék rosszat az együttesről?! Popzenében sem vagyok ugyan minden­evő, de a Z’Zit történetesen én is szeretem ... Gaál Ferencné kisvárdai olvasónk azt fontolgatja, hogy amint lejár a gyer­mekgondozási díj, visz- szamegy dolgozni, a ki­csivel pedig a nagyma­ma menne gyesre, ha ez lehetséges. Elvileg megoldható, de nem pusztán levélírónk és édesanyja elhatározásán mú­lik. A nagymama akkor me­het gyesre unokájával, ha ő is rendelkezik a gyermek- gondozási segély folyósításá­hoz szükséges feltételekkel. Ez esetben a nagymama ki­vételes méltányosságból kér­heti a gyest a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság igazgatójától. A munkavi­szonyban álló nagymamának a nyugdíjhoz szükséges szol­gálati idejébe beszámítják a méltányossági gyesen töltött időt. A levelét név nélkül író vásárosnaményi fiatal- asszonynak viszont nem tudom megmondani, hogy a gyesen töltött éveket figyelembe ve­szik-e a törzsgárdatag- ságnál. Erről a vállalat maga dönt, Minden nagyon szép, min­den nagyon jó — mondhat­nánk. Mégis. Érdemes meg­nézni, hogyan dolgozik, mi­lyen nehézségekkel néz szembe a jelenlegi közgazda- sági feltételek közepette ez a javítással foglalkozó kollek­tíva. Kis erőszakolással azt is kijelenthetnénk: gondjaiknak modellértéke van. Alkatrészgondok Magyarország második legnagyobb targoncajaví­tó bázisa a balkányi Sza­bolcs Tsz-ben van. Száz­millió forintot meghaladó termelési értéke mellett az üzem esztendőnként nyolc-tíz millióval járul hozzá a szövetkezet nye­reségéhez. — Egycsapásra mintegy ötödével javulna a termelé­kenységünk, vagyis másfél­két hónap helyett három hét alatt megcsinálnánk egy-egy nagyjavítást. — közli Demjén Ferenc, a javítóműhely ve­zetője —, ha az anyagszállít­mányokat ütemesen kapnánk. — El lehet képzelni, milyen kellemetlen az, hogy manap­ság másfél-két évre előre kell megrendelnünk a pótalkatré­szeket. Például az 1988-ra szóló igényeinket már most muszáj volt bejelentenünk, leadnunk. Ráadásul könnyen megeshet: két egymáshoz tar­tozó alkatrészt úgy kapunk majd meg, hogy az egyiket januárban, a másikat decem­berben küldik. A bizonyta­lanság, a készletezés sokba kerül nekünk. A csehszlovák Desta-cég gyártja azokat a Diesel-mo­toros targoncákat (illetve tar­tozékaikat), amelyeket Bal­kányban javítanak és felújí­tanak. Az utánpótlás zava­raiért mégsem elsősorban a gyártó vállalat marasztalható el, hanem az a külkereskedel­mi rendszer, amely kontin­gensekben, előre meghatáro­zott érték-, illetve árumeny- nyiségekben gondolkodik, amely meglehetősen korsze­rűtlenül „hoci-nesze" alapon működik. Vállalatközi kooperáció — A külső feltételeken nem változtathatunk. A nagyobb termelési biztonság érdeké­ben azonban tehetünk egyet, őri János és Csabai János, fiatal szakmunkások targoncasze­relés közben. s mást — mondja Veczkó Tibor ipari főmérnök. — Pél­dául kooperációt ajánlottunk a cseh partnernek. Mi itt ten­gely- és hajtóműgyártásba kezdenénk, amit az új tar­goncákba szerelhetnének be. Jelenleg a nullszériánál tar­tunk. Ha beindul az üzlet, kialakul egy szoros vállalat­közi kapcsolat. Ezt egyéb­ként mindkét ország illeté­kes minisztériuma támogatja. Egy gazdasági köldökzsinór jönne létre, amelynek mind­két végén életbevágó érde­keltség volna. Fontos ez egy­részt azért, mert valószínűleg biztonságosabbá válna az al­katrész-utánpótlás, másrészt pedig az említett alkatrész- gyártással lekötné szabad ka­pacitásait a tsz-üzem. A gé­pek és a munkaidő, vagyis a kapacitások kihasználására különös gondot kell fordíta­niuk, hiszen a szabályozóvál­tozások iránya arra mutat, hogy élőbb-utóbb meggondol­ják majd a vállalatok, érde­mes-e nekik targoncát felújí­tani, vagy hasznosabb újat venni? Szívós piackutatás — Azzal számolunk — foly­tatja a főmérnök —, hogy valamennyire csökkenni fog a javítanivaló a jövőben. Nem csoda. Mert ha hinni lehet a szabályozóváltozások­ról keringő híreknek, ame­lyek szerint megszűnik majd a puha költségforint, vagyis ugyanolyan érzékenyen érin­ti a cégeket az is, hogy beru­háznak, meg az is, hogy ja­víttatnak ... szóval ilyen esetben várhatóan keveseb­ben veszik igénybe a mun­kánkat. Annál ds inkább, mert egy nagyjavítás, egy új gép árának majdnem kéthar­madába kerül. Túlzott illúzók nélkül, vi­szont a piaci lehetőségeket szívósan keresve tervezik a jövőt Balkányban. Tudják, a nyereség tartásának, esetleg növelésének nincs más módja. Sz. J. j zon a tava- A szón... il­letve a meg­előző télen egyre hidegebb és fagyo­sabb voltál. Végül olyan lettél, akár egly jégcsap. Aztán elhagytál. Ügy éreztem. ezzel megölsz. És tárgyi bizonyíték sem marad, mint annál az embernél, akit jégcsappal szúr­tak meg és rásü­tött a nap. Akkor hetekig nagyon rosszul éreztem magam. Érzéketlenül fo­gadtam, hogy be­köszöntött a ta­vasz. Hogy karis- tolni, futkározni kezdtek a föld há­tán a bogarak, akár ha cirógatás­ra. szeretőkön a borzongások. Ügy éreztem. terhes nekem az élet. A múló napokkal, percekkel nem tudtam igazából mit kezdeni. És ha elgondoltam, mi­lyen rossz érzések­kel telik az időm, az szinte fájt. Az idő, mint fáj­dalmat okozó el­lenség. Ügy fo­gadtam a múló napokat. mint nagyvad egy-egy sőréiét. Sörétna- pok? A sőrétek le nem teríthettek, de mégis kelle­metlenül eltalál­tak ... Aztán mi ketten újra kezdtük. Mintha szerel­münk életritmusá­nak valami köze lett volna a mér­sékelt égöv év­szakváltozásaihoz. Szerelmünk hatá­sára a sörétnapok rögtön átváltoztak. Nem voltak többé ellenséges kemé­nyek. Élveztük, ahogy testünk kö­zött szétőrlődnek, mint valami kü­lönleges kávésze­mek, és ettől foly­ton frissek vol­tunk, fáradhatat­lanok. Azon a tavaszon — emlékszel? — jó volt élni. (sztancs) Gazdasági köldökzsinór Targoncával emelnek nyereséget Túlzott illúzióié nélkül, de terveznek Balkányban Az olvasó kérdésére Serét* napok i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents