Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

Nőnapra Párizsból Februárban lezajlott négynapos 1987-es őszi—téli gyermekruha világkiállításon mu­tatták be ezeket az öltözeteket a francia gyerekek. Első képünkön: a páros modellnek „Pá­rizs—Moszkva” nevet adta a francia divat- tervező, Yann France. Oroszos folklór stí­lusban készült kislányruha színes hímzéssel díszítve. A kisfiú magas nyakú lenvászon inget és kényelmes „répa vonalú” kordbár­sony nadrágot visel. Második képünkön: bájos és ötletes összeállítás a fekete kalap, a fehér szatén ingblúz, melynek széles gal­lérját csipkeszegély díszíti. A csokornyak­kendő alatt érdekes a blúz hajtásos eleje, s a rejtett gombolás. Az együttes harma­dik darabja a divatos szabásmegoldású fe­kete kordbársony nadrág. (Petit Diable- cég.) Harmadik képünkön: a vidám ne­bulók csinos kockás öltözékeket mutatnak be — a felsőrésszel azonos anyagból, vagy bordás kordbársonyból készült nadrággal párosítva. (Ozona) Kovács Mari Mi vápák a „leg-trszág?” A minap hallom a -televí­zióban, nem statisztikus, nem is a szakterület egyik ismerő­je, hanem egy szerencsétle­nül járt asszony szájából: „Ez borzasztó, hogy mi vagyunk a világon a legelsők az autók számához viszonyítva az egy főre jutó halálos balesetek sorában.” Lehet, hogy így van, nem tudom. De azt tudom, tapasz­talom, hogy kezd uralkodni egy furcsa, fordított kivagyi­ság. Nincs nap, amikor ne ol­vasnék, hallanék valami ne­gatív dologról, amiben vi­lágelsők vagyunk. Már szin­te szégyenkezve mondjuk ki, vagy írjuk le, ha csak az „él­mezőnyben” foglalunk helyet. Tessék, sorolom: legalacso­nyabb születési szám, a mun­kaképes korú férfiak legma­gasabb halálozási aránya, a legegészségtelenebbül étkező ország. A legtöbb dohányt mi szívjuk, a legtöbb alkoholt mi engedjük le a torkunkon. Nálunk dolgozik a legrosz- szahbul az X, az Y és a Z hivatal. Mondjuk, írjuk — és el is \ hisszük. Fekete ' Jánost; a / Nemzeti Barik étnökhelyettv •' sét, beszélgetőpartnere szin­te lehurrogja a televízió ka­merája előtt, amikor megpró­bál arra figyelmeztetni, hogy tessék körülnézni a világban, máshol sem megy olyan na­gyon jól. Mintha erre is büszkék lennénk, hogy a rosszulmenésben is a világ­ranglista — no, hát legalább­is — élmezőnyében vagyunk. RECEPTEK TORMÁS MALACHÜS. Hozzá­valók: 1 kg malac- vagy sertés­hús bőrösen (fej, csülök, láb), 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fok­hagyma, 25 dkg vegyeszöldség, reszelt torma, mustár, só. A megtisztított húst leforráz­zuk, majd főzzük, a zöldséget felfővés közben hozzáadjuk, és puhára főzzük. Majd a húst a léből kiszedjük, forrón tálra rakjuk, reszelt tormával meg­hintjük, és mustárt adunk mel­lé. Levét bármikor barnaleveshez elhasználhatjuk. MALACAPRÓLÉK TEJFÖLÖ­SEN. Hozzávalók: 1 kg malachús (lapocka, láb stb.) 20 dkg ve­gyeszöldség, 8 dkg zsír, petre­zselyemzöld, bors, 2 dl tejföl, 1 db citrom vagy borecet, só, 3 dkg liszt. A feldarabolt malachúst lefor­rázzuk, majd 4 dkg zsíron a malachúst lepirítjuk, feleresztjük annyi vízzel, hogy ellepje. Sóz­zuk és a megtisztított zöldség­gel puhára pároljuk. A megfőtt zöldséget eltávolítjuk. Majd 4 dkg zsírral vagy vajjal és a 3 dkg liszttel világos rántást ké­szítünk, feleresztjük és a malac­húsra öntjük. Tejföllel, citrom­mal vagy ecettel ízesítjük. SERTÉSCOMB SAVANYÜAN. Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, 2 dl ecet, 1 citrom leve, 2—3 ba­bérlevél, só, bors, 10 dkg zsír, 3 dl tejföl. Az ecetből 1 liter vízzel, citro­mos levével és reszelt héjával, borssal, babérral, sóval páclevet készítünk, melyben a húst 1—2 napig állni hagyjuk. Ezután a húst sütőben kevés páclében és zsírban gyakran öntözgetve pi­rosra sütjük. A visszamaradt pe­csenyéiéből mártást készítünk oly módon, hogy kevés kris­tálycukrot zsírban megpirítunk, majd a pecsenyelével felöntjük. A tejfölt 1—2 kávéskanálnyi liszttel elkeverjük, majd hozzá­öntjük a pecsenyeléhez, össze­forraljuk. A húst felszeleteljük, köretként zsemlegombócot adunk. Tálalásnál a húst leönt­jük mártással. DISZNÓTOROS KÁPOSZTA. Hozzávalók: 60 dkg sertéshús, 1 kg savanyú káposzta, 10 dkg rizs, 20 dkg zsír, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 3 tojás, 1 dl tejföl, 40 dkg sertésborda, 40 dkg kolbász. 20 dkg tokasza­lonna, 3 dkg pirospaprika, só, bors, majoránna. A darált húst és a félig párolt rizst tálba helyezzük. Vörös­hagymával, sóval, paprikával, borssal, majoránnával, fokhagy­mával fűszerezzük, a tojásokkal összegyúrjuk. Káposztalevelekbe töltjük, henger alakúra formál­juk, a két végét benyomkodjuk. Kevés hagymát pirítunk, a sa­vanyú káposztát belerakjuk, kis­sé átpároljuk, belerakjuk a töl­telékeket, a tokaszalonnát. Erre helyezzük az elősütött bordákat, majd a kolbászokat. Káposztá­val letakarjuk. Kevés vizet ön­tünk alá, lefedve, puhára párol­juk. Tejfölből, lisztből habarást készítünk. Amikor puhára párol­tuk a tölteléket és a húsokat, ki­szedjük, és a habarást beleöntve felforraljuk. Minden adaghoz tölteléket, hússzeletet, kolbászt és tokaszalonnát tálalunk. Tej­föllel külön is meglocsolhatjuk. DISZNÓTOROS KELKAPOSZ- TAS LEVES. Hozzávalók: 15—20 dkg sertésmáj, ugyanannyi ser­téstüdő, -szív, 1 db nagyobb sár­garépa, 1 db petrezselyemgyö­kér, 1 db közepes, gyenge kel, 1 evőkanál zsír, liszt, pirospap­rika, tejföl, citromlé, só. A tüdőt forrásban lévő vízbe dobjuk, egyet forralunk, kivesz- szük, keskeny csíkokra vágjuk, ugyanígy feldaraboljuk a szívet és a májat is. A répát, gyöke­ret, karikára vágjuk, és zsíron a belsőrészekkel együtt fedő alatt pároljuk. Ha szükséges, ke­vés vizet is öntünk alá, amikor majdnem teljesen megpuhult, hi­deg vízzel feleresztjük, és a csí­kokra metélt gyenge kelkáposz­tát belerakjuk. Mielőtt teljesen megfőne, paprikás rántással be­rántjuk, és egyet forraljuk. Cit­rommal, tejföllel ízesítjük. SERTÉSCSÜLÖK SÜLT BUR­GONYÁVAL. Hozzávalók: 1 db sertéscsülök, 1 kg burgonya, 3— 4 db vöröshagyma, só, bors, 20—25 dkg sertészsír. A csülköt megtisztítjuk, csont­jáig bevágjuk. Sózzuk, borsoz- zuk, tepsibe tesszük. Két-három dl vizet öntünk rá, beletesszük a zsírt, és a sütőben pároljuk. Amennyiben szükséges, még sü­tés közben pótoljuk a vizet. Ha majdnem puha a csülök, mellé­rakjuk a karikára vágott burgo­nyát és az ugyancsak felkariká- zott hagymát. Tovább sütjük szép pirosra, közben a csülköt locsolhatjuk. Amikor elkészült, felszeletelve tálra rakjuk a csül­köt, és a hagymás sült burgo­nyát köréje tesszük. Savanyúsá­got adunk mellé. Jogi tanácsok A házi gondozószolgálat A területi szociális gondo­zásról szóló 10/1986, (IX. 24.) jogszabály részletesen szabá­lyozza a gondozásnak ezt a fajtáját is. A házi gondozószolgálat a nagyon elesett, magányos emberek életét könnyíti meg, akik valamilyen okból nem juthatnak, vagy nem is akar­nak. bejutni szociális otthon­ba. Az idősek klubjába pe­dig eleve nem is tudnak el­járni. Az elmondottakból követ­kezik, hogy a házi gondozó- szolgálatot az öregségi kor­határ feletti, fogyatékos, vagy egészségi állapotuk miatt rá­szoruló személyek vehetik igénybe. Nem részesíthető házi gon­dozásban, akinek gondozásá­ra más személy köteles és ké­pes, aki fertőző beteg, illetve veszélyeztető állapotú elme­beteg. Mérlegelést igénylő szem­pont, hogy csupán azon az alapon kizárható-e valaki a gondozásból, mert gyermeke van. A jogszabálynak az a kitétele, hogy „köteles és ké­pes” hozzátartozóról rendel­kezik, magában foglalja an­nak lehetőségét, hogy a gon­doskodás ne mechanikusan történjék. Természetesen ide­kívánkozik a szerződésileg tartásban-gondozásban része­sülők esete is. Sajnos, a gya­korlat bizonyítja, hiába az eltartási, vagy öröklési szer­ződés, a gondozást vállaló gyakran csak az előnyöket akarja élvezni, kötelezettsé­géről megfeledkezik. Amíg az illetékes szervek ezt a visz- szásságot megszüntetik, az ellátatlan gondozásra szoru­ló — ideiglenesen — igénybe veheti a gondozószolgálatot. A Mozgó Világ című folyóirat múlt évi utolsó számában „Panaszkodik az ország” címmel írt cikket Lővey Im­re, aki négy hónapot töltött az Amerikai Egyesült Álla­mokban. A többi között ezt írja: „Az amerikaiak kultú­rájának szerves része a leg- kultusz (nekünk van a leg­magasabb, a legnagyobb, a leghosszabb, a leggazdagabb, a legkisebb, a leghíresebb, a legcsodálatosabb), ami fon­tos alkotóeleme tényleges si­kereiknek.” Még akkor is így van ez, ha ez — mint a szer­ző is csillaggal jelölve meg­jegyzi —, sok esetben nem felel meg a valóságnak, ugyanis egyszerűen nem tud­nak eleget a „maradék” vi­lág dolgairól, eredményeiről. Kinek teszünk jót azzal, ha magunkat mindenben a ne­gatív lista élére tesszük, vagy esetleg csak gondoljuk? Me­lyik anya mondja: „Az én gyerekem a legbutább az is­kolában?” Melyik feleség di­csekszik azzal: „Az én fér­jem a legnagyobb ivó a falu­ban?!” A kis családban igyekszünk takargatni a va­lós rosszat is, a nagy család­ban, a hazában pedig mintha a fordítottja lenne a — no, talán nem is dicsőség, de leg­alábbis — sikk, divat. És mire megyünk vele? Ejtsünk néhány szót a há­zi gondozókról. Ezt a szol­gálatot hivatásos, tehát mun­kaviszonyban álló, és társa­dalmi gondozók látják el. A társadalmi gondozó tisztelet- díjban részesíthető. A gon­dozási központ javaslatára a szociális feladatot ellátó ta­nácsi szakigazgatási szerv állapítja meg a tiszteletdíjat. Ezt adó, társadalombiztosí­tási és nyugdíjjárulék nem terheli. A tiszteletdíjban ré­szesülő társadalmi gondozó­val írásbeli megállapodást kell kötni, amely munkavi­szonyt nem hoz létre. A házi gondozókat el kell látói a Munkavégzésükhöz szükséges eszközökkel és anyagokkal (közlekedési bér­let,. kismotor, kerékpár, taka­rítóeszköz, tisztítószer, stb.) a hivatásos gondozók munka­illetve védőruházatot is kap­nák. /r'L'u' A házi gondozószolgálat dolgozójának a gondozott be­tegsége esetén értesítenie kell az egészségügyi szolgálatot. A házi gondozást meg keü szüntetni, ha arról a gondo­zott lemond. Sem a hivatásos, sem a tár­sadalmi gondozó a gondozot­tól pénzt, ajándékot el nem fogadhat, illetőleg sem maga, sem a vele közös háztartás­ban élő hozzátartozója a gon­dozott személlyel tartási (életjáradéki, öröklési) szer­ződést nem köthet. Gondo­zottja gondnokául nem ren­delhető ki. A legújabb ren­delet pedig megszabja azt a térítési díjat, melyet a gon­dozott nyugdíja, jövedelme arányában esetleg téríteni köteles. Ez valóban terhet je­lent azoknak, akik eddig semmit sem fizettek, viszont lehetővé teszi a magasabb nyugdíjjal rendelkező rászo­rultak gondozását is. Köhögés és krákogás A köhögés nem más, mint zárt hangrés mellett történő hirtelen, gyors ki­légzés. A köhögő ember ál­tal kiadott jellegzetes han­got a gyorsan kiáramló le- yég(rj*1qrvénylése okozza. Tttkifetanképpen egy hasz­nos l^xgfíextevékenységröl van szó, amely bizonyos te­rületek megfelelő ingerlése útján idegi úton, akara­tunktól függetlenül jön lét­re — feltéve természetesen, hogy az ebben a reflexes fo­lyamatban részt vevő idegek épek. A köhögést általában az váltja ki, ha a garatban vagy a légutakban valami­lyen idegen anyag gyűlik össze, vagy kerül be hirte­len, s ez ingerli az idegek végkészülékeit. Ilyen anyag lehet például egy lenyelt vagy belélegzett idegen test (halszálka, félrenyelt falat, korty ital stb.), de lehet a szervezetben képződött kó­ros váladék is, amely szin­tén köhögést vált ki. A kö­högés tehát élettanilag hasznos folyamatnak tekin­tendő, mert megszabadítja szervezetünket a garatban vagy a légutakban levő, nem kívánatos anyagoktól. Bármennyire is hasznos azonban a köhögés, egyes betegségekben a hosszan tartó, folyamatosan ismétlő­dő köhögés annyira kínoz­za a beteget, hogy csillapí­tásáról gyógyszeresen kell gondoskodnunk. A köhögés terméke a kö­pet: a légutakban keletke­zett, ott meggyűlt váladék. Napi mennyisége rendkívül szélsőséges értéket mutat­hat. A váladék szinte álta­lában a betegség természe­tétől függ, feltétlenül befo­lyásolja azonban az is, hogy milyen mértékben kevered­tek hozzá szennyező anya­gok, például por, füst, ko­rom. Ha a nyákos köpet gennyessé válik, ez általá­ban súlyosabb megbetege­désre utal. Tartalmazhat a köpet vért is. A köpet vizs­gálata diagnosztikus érté­kű az orvos számára, mert mikroszkópos megfigyelése olyan anyagokat mutathat ki, amelyek a betegség ki­váltó okára utalnak. Vizs­gálata ezért számos beteg­ségben elengedhetetlen, hi­szen például tuberkulózis esetén nemcsak magát a be­tegséget lehet így (is) meg­állapítani, hanem meghatá­rozható a kórokozónak az ellenállása az egyes antitu- berkulótikus kórokozókkal szemben, és ez nagy segítsé­get jelenthet a kezelés so­rán. A köhögéssel kapcsolatos gyógyszerek többnyire nem­csak köhögéscsillapítókat, hanem ún. köptetőket is tartalmaznak. Céljuk, hogy megkönnyítsék a köpetürí- tést. Ezek a gyógyszerek a gyógyszertárban általában vény nélkül kaphatók. Cél­szerű először gyógynövé­nyekkel, illetve gyógynövé­nyek keverékével próbál­kozni és valamilyen köhö­gésellenes teakeverék rend­szeres használatát megpró­bálni. Nagyobb hatású gyógyszerek önkényes al­kalmazása ugyanis késlel­tetheti a légutak hurutos betegségeinek a gyógyulá­sát. Lényegében a köhögéshez hasonló élettani szerepet tölt be a krákogás, a hará- kolás is. Ez a garatba, il­letve a gégébe jutott, vagy odajutni vélt idegen anyag eltávolítására végzett jeL legzetes hangjelenséggel kísért, erőltetett kilégzés. Ilyenkor a garat és a gége összeszorul. A krákogás ál­talában akaratlagosan tör­ténik, de előfordul — több­nyire rossz, de nehezen le­vetkőzhető szokásként — az is, hogy valaki tudatától tel­jesen függetlenül folyama­tosan krákog. Ezt egyéb­ként a köhögésre is elmond­hatjuk: egyes embereknél a köhögés ideges alapon jön létre, és így teljesen feles­leges, mert eredeti élettani funkcióját nem teljesíti. Erősebb, tartós krákogás esetén gondos szakorvosi (fül-orr-gégészeti), esetleg idegorvosi kivizsgálás szük­séges. Ha sikerül a kiváltó okot megtalálni, annak megszüntetésével a kráko­gás is megszűnik. Ugyancsak gondos kivizs­gálást igényel az olyan re­kedtség, amely több héten át fennáll. A rekedtség ugyanis a gégedaganatok korai tünetei közé tartozik. Élettani körülmények kö­zött a serdülő fiúk hangja átmenetileg rekedtessé vá­lik, el-elcsukldk, mutál. En­nek oka a hangszalag hirte­len megnövekedése. De a gége betegségein tói rekedt­séget okozhat a tólerőltetés is, például énekeseknél, pe­dagógusoknál, stb. Ilyenkor a hallgatás, a füst, a por mellőzése, az alkohol és a dohányzás eltiltása, a túl forró vagy túl hideg étel fogyasztásának kerülése hoz gyógyulást. A hetekig nem gyógyuló köhögés, krákogás, rekedt­ség mielőbb orvosi vizsgála­tot kíván. Ezzel súlyosabb bajok előzhetők meg. IKHH HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents