Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-05 / 54. szám
Az MTI jelenti MARGARET THATCHER MOSZKVÁBA UTAZIK A brit miniszterelnöki hivatal kedden este hivatalosan bejelentette, hogy Margaret Thatcher kormányfő március 28. és április 1. között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. MAGYAR—SZOVJET VEGYESVÁLLALATI KONZULTÁCIÓ XLIV. évfolyam, 54. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. március 5., csütörtök Napirenien a földtörvény tervezete Fehérgyarmaton tanácskoztak megyénk képviselői A megyei képviselőcsoport szerdán Fehérgyarmaton tartotta kihelyezett ülését, Bíró Miklós elnökletével. Kapolyi László ipari miniszter meghívására szerdán szovjet küldöttség érkezett Budapestre, hogy a magyar— szovjet vegyesvállalati együttműködésről tárgyaljon. A delegációt Jurij Konisev, a Szovjetunió Állami Gépipari Bizottságának elnökhelyettese vezeti, tagjai között van több ipari miniszterhelyettes és 36 nagyvállalat vezetője. Az Ipari Minisztérium vezetői a magyar és a szovjet partnervállalatok képviselői, valamint elméleti közgazdának a konzultációk során megtárgyalják a vegyesvállalatok létrehozásához és működéséhez szükséges feltételeik gyors megteremtésének lehetőségeit. MAGYAR HÉT AMSZTERDAMBAN Júniusban nagyszabású magyar gazdasági, kulturális eseménysorozat színhelye lesz Amszterdam. A magyar hét viszonzása lesz a tavaly hazánkban rendezett holland kulturális és gazdasági napoknak. A Hungexpo 50 magyar vállalat részvételével kiállítást rendez, a Magyar Kereskedelmi Kamara szakmai előadásokon ismerteti meg a holland üzletemberekkel hazánk gazdasági fejlődését. A rendezvénysorozatot egy hónapig tartó kulturális fesztivál is kiegészíti. Tavaszodván, a trágyát akkor szerették kihordani a parasztok a határba, ha a földrögökön döccent a ráfos szekér. Vagyis: jó fagyos volt a talaj. Ilyenkor a nagy terhet könnyebben húzta a jószág, mint mikor már sáro- sodni kezdtek a földek. A nagyüzemekben persze másképp megy minden. Az istállótrágyát traktorok, teherautók viszik a határba. Itt se mindegy persze, hogy kopogós időben, vagy pedig enyhében, latyakban mennek ki a gépek. Az elakadások sokba kerülhetnek. Ez a március eleje a maga mínuszaival kedvez a trágyázásnak, kemény a föld. Ilyenkor nem csak az istállók szerves anyagát juttatják ki, de tápanyagpótló kemikáliákat is. Ez utóbbiakból az őszi kalászosok kapnak. Nem lehet még felmérni: a megye százezer hektár őszi vetése hogyan jön ki a télből. Ezt Szendrei Kálmán, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője mondta. Egyelőre legfeljebb jósolgatni tudnak a szakemberek. Tény viszont: a szatmári, beregi részeken, ahol még nagyobbrészt összefüggő hótakaró borítja a földeket, kevésbé kell félni a mostani fagyoktól, a felfagyástól, mint a Nyírségben, ahol már csak foltokban van meg, vagy teljesen elment a hó. Amikor a hónap végén, jövő hónap elején pontosan kiderül, milyen károkat okozott a tél például a gyümölcsösökben, aligha lehet majd megmondani, mekkora része volt ebben a januári zimankónak, illetve a március eleji fagyoknak. Annyit máris tudunk: az év első hónapjának Elöljáróban Széles Lajos képviselő, a városi tanács elnöke tájékoztatta társait a város és vonzáskörzete helyzetéről, majd meghallgatták Mészáros Istvánnak, a MÉM földvédelmi osztálya vezetőjének beszámolóját a földről készülő törvényjavaslat tervezetéről. Elmondta, hogy három éve folyik a földtörvény előkészítése, amely abból az alapelvből indul ki, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után megteremtődött a termelési biztonság. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat előirányozza, hogy növekedjék a gazdálkodó szervek rendelkezési joga a föld esetében is, ugyanakkor váljék hatékonyabbá a termőföldeken a nagyüzemi termelés. A föld — ezt a törzord időjárást erősen megsínylették a barackosok. Különösen a kajszi fajtát érintette érzékenyen a hideg. Néhol az almafák is jelentősebb fagysérülést szenvedtek. Nincs okunk aggódni a metszés miatt. Mire kell, meglesz. Erre jó garancia, hogy a mezőgazdasági üzemek — egyfajta érdekeltségi rendszerben — kiadták tagjaiknak a gyümölcskertek zömét. Az emberek önszántukból szombaton, vasárnap is dolgoznak. Ezt mutatja a gyümölcsösök környékén a sok vényjavaslat hangsúlyozza — nemzeti kincs, a mezőgazdaság termelőeszköze, ezért itt is érvényesülnie kell azoknak az elveknek, amelyek általában a termelőeszközökre vonatkoznak. A tervezet szerint a jövőben könnyebbé teszik a föld átruházását, s már nemcsak állami tulajdonba mehet át a föld, hanem a tsz-ek is hozzájuthatnak átruházás révén állami területhez, állami tartalékföldekhez. Mindenképpen növelni kívánják a közös gazdaságok termelési biztonságát, a föld kezelője több jogot kap, mint amennyivel eddig rendelkezett. Szólt a referens a tartós használatról, a művelhető földek kötelező műveléséről, s kiemelte, hogy ez mindenkinek a feladata, aki hivatásszerűen gazdálkodik, igya hobbikertészekre is vonatkozik. Részletesen ismertette a földrendezés kérdését, és nyomatékkai kitért arra, hogy a törvény tervezete nagymértékben épít az üzemi önállóságra és felelősségre. A kibontakozott vitában elsőnek Bánfalvi András szólalt fel, aki hiányolta, hogy csak a földről születik törvény, s nem alkották meg a teljes földkódexet. Ügy vélte, nemcsak a birtokpolitika a fontos, hanem az érték, a védelem, a nyilvántartás és a térképezés ügye is. Kérdésként vetette fel, hogy milyen határai vannak a tanyát vásárlók esetében a földnagyságnak, amit célszerű keretek között tartani. Javasolta, hogy a törvénytervezet mondja ki: a tartós használat megszűnése után ne adjanak kártalanítást. Soltészné Pádár Ilona a tsz-ek megszűnése esetén felmerülő tagsági viszony kérdését vetette fel, amire nem ad kellően világos választ a tervezet. Hasonlóan egyértelmű választ kért az illetményföldek, köztük a pedagógus illetményföldek kérdésében. Técsy László a fogalmak pontosítását kérte, mert a törvénytervezetben ott szerepelnek a kifejezések, hogy minőség, érték, de ezek így túl általánosak. Moravszki György képviselő hiányolta, hogy a földtörvény tervezete nem szabályozza kellő súly- lyal az utak, csatornák melletti területek sorsát, az azokkal kapcsolatos teendőket, jóllehet ezek is tulajdonban vannak. A következőkben az országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzó, a Legfelsőbb Bíróság elnöké beszámolójának fő tételeihez fűzött megyei kiegészítést dr. Kiss Lajos, a megyei bíróság elnöke. Elmondta, hogy a bírósági ügyek száma tartósan növekszik, nőtt mind a felnőttek, mind az ifjúság által elkövetett esetek száma. A bíróságon sok o társadalmi tulajdon elleni bűnesetek ügye, de nőtt a vagyon elleni cselekmények, a garázdaság, az ittasság miatti cselekmények száma is. Mind bonyolultabbak a családjogi ügyek, de egyre komolyabban kell számolni a gazdasági bűn cselekményekkel is. Más szóval: mind a büntető, mind a polgári ítélkezés nagy munkát ró a bíróságokra. Tételesen felsorolta, hogy az elmúlt esztendőben az életfogytig- lantól a 10 éven felüli büntetésig számos esetben hoztak példás ítéletet. Kiss Lajos elmondta még, hogy a jogpolitikai elvek a megyében jól érvényesülnek, igyekeznek a lehetőség szerint a (Folytatás a 4. oldalon) Ölmilliá tonna Visontáról Fontos feladat hárul az Idén is arra a kétezerötszáz bányászt tömörítő 141 szocialista brigádra, amely az 1987-es szénkitermelési terv teljesítéséért felelős Visontán, a Thorez Kül- fejtéses Bányaüzemben. A bányászoknak ötmillió 700 ezer tonna lignitet kell kitermelniük az idén. (MTI fotó) személyautó. (sztancs) JÓL HALAD A METSZÉS Megsínylették a hideget a barackoskertek SZÁZ RF 50-ES FÚRÓGÉPET KÉSZÍTENEK ebben az évben a Csepel Művek nyírbátori szerszámgépgyárában. Képünkön: Szabó Elek összeállítja a fúrógépállványokat. (Farkas Zoltán felvétele) Sűrítmény exportra Törkölyből is dollárt Évtizede annak, bogy a megyében program született: az almatermesztés gazdaságosságát az ipari feldolgozás bővítésével kell megteremteni. Indokolta ezt, hogy minden évben a megtermett meny- nyiség 30—40 százaléka is ebbe a kategóriába tartozik, de megesik, hogy csúcsidőben akadozik a szállítás, romlik a különben exportképes áru, s legalább az értékek egy részének megmentését jelenti a feldolgozás. Az üzletet erősítette, hogy amíg tőkés exportra az ottani magas termés miatt is viszonylag egyre kevesebb friss gyümölcs juthatott, addig elsősorban az almaié, illetve a belőle nyert sűrítmény eladása jó boltnak ígérkezett. Bár eltérőek a lehetőségek, azonban minden évben biztos, s egyre keresettebb exportcikk lett a sűrítmény. A legnagyobb feldolgozóktól kértünk tájékoztatást a mostani szezonról. A nyíregyházi konzervgyárban megépített korszerű sűrítőberendezéseket felhasználva két társulás is igen jó eredményeket ért el. A Vaján működő Nyírség Almafeldolgozó Társulás rekordmennyiség feldolgozásáról adhatott számot. Több, mint hatvanezer tonna almát dolgoztak fel, a korábbi hatezer tonnás sűrítmény helyett most nyolcezer tonnánál többet exportálhattak. A jó minőséget mutatja, hogy szinte kizárólag tengerentúli piacokra — az USA-ba, Kanadába — szállítottak. A nyolc éve működő társulás tagjai nyereségosztalékként már harmadszor kapták vissza pénzüket, az idei igazgatótanácsi ülés után 38 millió felosztásáról döntöttekSzabolcsbákán a Felső-szabolcsi Almafeldolgozó Társulás üzeme karácsonyig működött. Az induláskor még nem tudtak teljes kapacitással termelni, mégis 26 ezer tonna almát dolgozhattak fel. Nem került hulladékba a visszamaradt törköly sem, mert a szárított almadara szintén exportra került. A feldolgozó egyik haszna, hogy a társulás tagjai közel 25 millió forint nyereségen osztozkodhattak, míg a másik oldalon a termelők több, mint 50 fillérrel magasabb árért adhatták el az ipari minőségű almát. A Szatmárkert Gyümölcs- feldolgozó Rendszer feldolgozója Mátészalkán 1979 óta üzemel. Itt a szezon — a hűtőházi kitárolással egyidejűleg — még ebben az évben is folytatódott, összességében mintegy 50 ezer tonna almát dolgoztak fel. Innen is a kisebb mértékű belföldi értékesítés mellett tengerentúli exportra került a sűrítmény. A piaci munkát eredményesebbé tette az Inter- cooperation Külkereskedelmi Társulás létrehozása. A Csen- gerben, Gyügyén és Kölesén kihelyezett lényerő állomásokkal lehetővé vált, hogy a szeptember végi, október eleji csúcsot leszámítva egyenletes legyen a szállítás, feldolgozás a termelő gazdaságoktól. A termelői érdekeltséget fokozta, hogy egyrészt a feldolgozót létrehozó gazdaságok tőkéje, másrészt a behozott alma arányában osztották fel a nyereséget a 35 tag között. A Szamos menti Állami Tangazdaság gesztorságában újabb műszaki megoldásokkal kísérleteznek, egy helyi újítás révén a törköly enzimes kezelésével 10—15 százalékkal több almaiét tudnak előállítani. Mindegyik feldolgozóban figyelmet fordítanak a termelési költségek csökkentésére is. Ennek jegyében Mátészalkán már ebben a szezonban áttértek a földgáz felhasználására, Szabolcsbákán ősszel válik ez lehetővé. A külpiaci értékesítést elemezve a szakemberek azt is megállapították, hogy az almalénél, illetve sűrítménynél kedvező a jonatán fajták feldolgozása, mert ezek viszonylag savas sűrítmények, amelyeket Szívesebben használnak a vásárló élelmiszer- ipari üzemek. Lányi Botond
