Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. március 24. Tovább folytatódott a nyíregyházi Centrum Áruház korszerűsítése. A hétvégén a hétfő reggeli nyitásra újjávarázsolták a műszaki osztályt, ahol több mint 40 millió forintos bevételre számítanak ebben az évben, (elek) OLVASÓNK ÍRJA Egy marék tízfilléres £ bben a rohanó világ­ban nem. tudunk szeretetet adni gyermekeinknek, helyette minden anyagi jóval ellát­juk őket kárpótlásul — hall-, juk gyakran. Én fel nem bírtam fogni eddig, hogyan adhat egy ember anyagia­kat az érzelem helyett. Saj­nos az utóbbi 3 hónap alatt közelről megismertem egy családot és mindent megér­tettem, de még ezek után is azt vallom: erre nem képes minden ember. Ez a család nem ismer se szomszédot, se barátot, se rokont, se testvért. A pénz a minden meg az, hogyan lehetne még minél többet keresni belőle. Protekció, segítség! — a mások részé­ről, csak ők ne segítsenek senkinek semmit. És ha ők nem kapják meg a várt se­gítséget, van hadd el hadd. Mindenki pénzből él, min­denkinek szüksége van ar­ra, hogy jobb anyagi körül­ményt teremtsen családjá­nak, de nem mindegy, mi­lyen áron. Munkánk mellett kell arra időt szakítanunk, hogy a család együtt lehessen, ha máskor nem, hát az ebéd, illetve a vacsora alatt. Meg kell adnunk a tiszteletet egymásnak, tudni kell érté­kelni a másik munkáját. És főleg szüleinket becsüljük, ha munkájukat már nem tudjuk értékelni, a korukra mindenképpen tekintettel kell lenni. Ebben a családban az anyától én még nem hal­lottam egy dicsérő szót, nem láttam egy anyai si- mogatást sem a tekintetén, sem a lelkében. Ehelyett gyermekeit minden anyagi jóval el akarja árasztani. Ha egy mosolyra lenne szüksége valamelyik gyer­mekének, vagy elég lenne az anyai tekintet megnyug­tatásnak, az anya veszi a pénztárcát és mindent ab­ból akar letudni. Engem gyermekkoromban nem árasztottak el meglehetősen sok pénzzel, de a szerétéi­ből, amit egy szülő adhat, úgy érzem, én azt mind ma­gaménak mondhatom. Fel­nőtt fejjel fel tudom azt is mérni, hogy egy embernek több szeretetre van szük­sége, mint pénzre. Meg kell, hogy jegyezzem, az említett szülő sem sok szeretetet kap, megbecsülést még any- nyit sem. Gyermekei akkor látogatják meg, ha elfo­gyott a házépítésre felvett OTP és még félkész álla­potban van a ház, vagy nagy szükség lenne egy fél disznóra. Az az ember, aki gyer­mekét a szeretet helyett a pénz imádatára neveli — — nem is érdemel mást. Rá­adásul, aki nem pénzt ad szeretet helyett, azt a szülőt még el is ítéli. Hát marad­jon meg neki a pénz, más­nak a szeretet. Többször elgondolkodtam, ebben a családban egy cse­rép virág sem található, a szálas virág helyett is a pénz kell! Nemsokára itt az anyák napja! Mit lehet egy ilyen anyának ajándékozni? Se virágot, se szeretetet. Egy marék tízfillérest! Ké­rem, adjanak egy tenyérnyi helyet írásomnak lapjuk ha. sábjain, hátha tanul még valaki belőle, s nem lesz késő gyermekének pénz he­lyett szeretetet adni. A cí­me hadd legyen „Egy ma­rék tízfilléres'’. Tisztelettel: Marhócs Emilné pedagógus Kisvárda, Árpád u. 20. így közlekedtünk 1986-ban Nyolcszáz sérült az utakon A közrend, közbiztonság meg­ítélésében jelentős helyet foglal el a közlekedésbiztonság helyze­te. Az utóbbi években erőtelje­sebben kibontakozó motorizáció fejlődésével többen azonos bale­seti helyzetképet, de legalábbis lényeges rosszabbodást jósoltak. Ez törvényszerű okoknál fogva nem így történt. Az utak kor­szerűsítésével, sebességkorláto­zással, az ellenőrzés új technikai eszközeinek bevezetésével, szé­les körű propagandatevékeny­séggel és más egyéb intézkedés­sel — sikerült útját állni a bale­seti helyzet romlásának. Megyénk közútjain 1986-ban 784 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, 7.2 százalékkal kevesebb, mint 1985- ben. A halálos kimenetelű bale­setek száma 88-ról 84-re. a köny- nyűeké 320-ról 263-ra csökkent, míg a súlyos kimenetelű balese­tek azonosan (437—437) alakultak. Figyelemre méltó viszont, hogy a meghalt és súlyosan megsérült Dobogón a fiatalok A nyíregyházi művészeti hetek gazdag zenei program­jában előkelő helyet foglalt el a Budapesti Zeneművésze­ti Főiskola hallgatóinak pén­tek esti nyíregyházi hangver­senye. Elsőnek két főiskolán ta­nuló előkészítős növendéket hallottunk. Szűcs Antal gor­donkán Eccless: Szonátáját míg Bogányi Gergely Cho­pin: cisz-moll polonézét ad­ta elő. Mindketten korukhoz mérten igen elmélyültén mu­zsikáltak hangszerükön. A most 13 éves Bogányi Ger­gely 1983-ban a III. Nyíregy­házi Zongoraversenyen első helyezést ért el, így szerep­lését megkülönböztetett ér­deklődéssel vártuk, fejlődése biztató. A művészképzősök vonós tanszakát három hallgató képviselte. Kocsis Tamás he­gedűn Bartók: Hat román táncát és Ravel: Tzigane cí­mű művét szólaltatta meg. Műsorválasztása is mutatja, hogy egyelőre a virtuóz da­rabok állnak érdeklődése kö­zéppontjában. Néhány haj­szolt tempót leszámítva jól oldotta meg feladatát. A gor­donkás Déri György, aki Ko­dály: Szólószonátájának l. tételét adta elő, valamint Godány Beatrix, aki Sibe­lius: Hegedűversenyének nyitó tételével mutatkozoít be, az est legszínvonalasabb zenei élményét nyújtották. A vonósokat Szenthelyi Ju­dit főiskolai tanárnő kísérte. A késői Liszt-mű, mely igen mély gondolatokat tartal­maz, elmélyült előadásban szólalt meg. Dalmey Miklós viszont kivételes virtuozitá­sával tűnt fel. Az altala elő­adott két Liszt-etűd magá­val tudta ragadni a hallgató­ságot. Befejezésként négy operaénekes-jelölt — Bátori Éva, Gémes Katalin, Lengyel Gábor és Fried Péter — Puc­cini, Csajkovszkij és Verdi operáiból adott elő részlete­ket. (babka) Szfivetségbin a gyengé nlátókkal Ha vakon isf nem világtalanul Fehér bot, sötét szem­üveg, pontírás, gazdája helyett is látó kutya... Ha a vakokról, gyengén- látókról hallunk, leggyak­rabban ezek jutnak elő­ször az eszünkbe. Hogy többet tudjunk róluk, azért kerestük fel az or­szágos szövetség megyei szervezetét. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének csak azok lehetnek tagjai, akik­nek a látásromlása eléri a hatvanhét százalékot. Me­gyénkből mintegy másfél ez­ren fizetik az évi 36 forin­tos tagdíjat, bár körülbelül még ugyanennyien csatlakoz­hatnának hozzájuk — tud­tuk meg Szabó József titkár­tól. — Ahhoz, hogy valaki részesüljön a szociálpolitikai juttatásokból (például, hogy a vak ember megkapja a sze­mélyi járadékot), természe­tesen nem feltétlenül kell belépnie a szövetségbe. Kezdjük a legfrissebbel! A szövetség tagsági igazolvá­nya 90 százalékos utazási kedvezményre jogosítja a vakokat a vasúton, a BKV, a HÉV, a Volánok és a MA­HART járatain — egy kísé­rőjük pedig félárú jegyet válthat. (A helyi közlekedé­si eszközökön ingyen utaz­hatnak a szövetség tagjai.) Nem elhanyagolható az sem, hogy a megyei szervezet kü­lönféle ügyes-bajos dolgok elintézésében segít tagjainak. Kívülállónak talán nem, de akit érint, annak igenis so­kat jelent, hogy a nyíregyhá­zi székházban (a Törvényház oldalában) különféle közös­ségi programokat is szer­veznek. A nagyobb, ünnepi rendezvények mellett klub­szerű összejöveteleket is tartanak — kitűnő alkalmat teremtenek erre az énekkar és az irodalmi színpad pró­bái. Ha már a művelődésnél, szórakozásnál tartunk, ne feledkezzünk meg a hangos könyvtárról. A megyei könyvtár KISZ-eseinek se­gítségével ugyanis hangszala­gon rögzített irodalmi mű­veket is kölcsönöznek. A szövetség lapjai pedig sok hasznos tudnivalóval szol­gálnak. Bár a legtöbb lehetőséget a Nyíregyházán élőknek tud­ják biztosítani, nem feled­keznek meg vidéki sorstársa­ikról sem. Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban és Vásárosna- ményban is működik egy- egy körzeti csoport, Tisza- vasváriban pedig mostanában tervezik a létrehozását. A tagság a megyei szervezeten át juthat hozzá létfontossá­személyek száma meghaladta az előző évit. A Fehérgyarmat és Mátészalka környékén kisebb emelkedés, a többi területen csökkenés volt. A balesetek 51,3 százaléka Nyír­egyházán és környékén történt. A balesetek elsődleges okainak alakulásában 1986-ban is az elő­ző évek tendenciái érvényesül­tek. A legnagyobb gyakorisággal a sebesség nem megfelelő alkal­mazása szerepel 5,2 százalékos emelkedő értékkei. Az agresszív, illetőleg durva elkövetői maga­tartásokra utal az a tény, hogy a baleseti okok között második helyen 18,1 százalékos értékkel szerepeltek a szabálytalan hala­dásból, kanyarodásból, illetőleg irányváltoztatásból adódó sze­mélyi sérüléses közúti balesetek. A több éve folyamatos baleset­megelőzési propaganda, a rendőri szervek fokozott ellenőrző és az igazságszolgáltatási szervek egy­re szigorúbb felelősségre vonási gyakorlata ellenére változatlanul komoly problémát jelentettek az ittas állapotban okozott közúti közlekedési balesetek a megyé­ben. A csökkenés ellenére a balesetek 23 százalékában szere­pelt az ittasság mint mellékok. A balesetek nagyobb része, 54.6 százaléka továbbra is a délutáni és kora esti időszakra esett. A baleseti csúcs egyértelműen a pénteki, valamint a hétvége töb­bi napjaira korlátozódott, mint­egy 50 százalékban. A legkeve­sebb baleset a hét elején volt. ezt követően a kisebb hétközi csúcs szerdán mutatkozott. összességében a számadatok­ból megállapítható, hogy me­gyénk közlekedésbiztonsági helyzete javult. Ezzel együtt, mivel legtöbbször emberi figyel­metlenség, hanyagság vagy bü­Mementó. nős felelőtlenség lelhető fel a következmények előidézésében, mégis sok az értelmetlen halál vagy néha az egész életre kiható súlyos sérülés és az anyagi kár is. Ezek csökkentésére való tö­rekvés tehát továbbra is fontos feladat. Tudjuk, hogy céljainkat csak széles társadalmi összefo­gással érhetjük el, csak így biz­tosítható. hogy kevesebb tragé­dia következzen be. ne érje veszteség az egyént, a családot és a társadalmat. Páll Sándor törzszászlós, az MKBT szakbizottságának titkára gú segédeszközökhöz — ezek között akad olyan is, ame­lyik kereskedelmi forgalom­ban nem kapható. Fehér bot, speciális háztartási mérleg, pontírástábla, tűbefűző, tej­őr, nagyító szerezhető be többek között náluk, sőt ki­képzett vakvezető kutyák is itt igényelhetők. A Vakok és Gyengénlátók. Országos Szövetsége állami támogatásból és adakozásból tartja fenn magát. Vállala­tok, intézmények, szocialista brigádok segítik a megyei szervezetet is. Szerencsére elég sokan vannak, így min­den támogatót nem sorolha­tunk fel, de megemlíthetjük például a MOM mátészalkai gyárát, ahonnan rendszeresen kapnak nagyítókat, vagy az ÉPSZER-t és leányvállalata­it, ahonnan anyagiakra és társadalmi munkára is szá­míthatnak. Dőzsölésről per­sze szó sem lehet, gazdálko­dásuk alapelve: addig nyúj­tózkodj ... A tagok jelentős része alacsony jövedelmű vagy/és idős ember, akiknek különösen jól jön a támoga­tás. A szervezet magnetofon, írógép vásárlásához járul hozzá, üdülési lehetőséget biztosít, rendkívüli segélye­ket utalhat ki. Az adományokat — ame­lyek az OTP megyei igazga­tóságának 3116-os számlájára fizethetők be — külföldi szemműtétek költségeire, la­káshoz jutás támogatására, a hangoskönyvtár fejlesztésé­re, szociális segélyezésre, új segédeszközök kifejlesztésé-- re, gyártására, vásárlására, rendezvények, kirándulások szervezésére fordítják. (Az adományozó megjelölheti, hogy milyen célra adja pén­zét.) A pénz azonban nem sokat tud segíteni abban, hogy ja­vuljanak a vakok és gyen­génlátók elhelyezkedési esé­lyei. Az Egészségügyi Minisz­térium egy rendelete értelmé­ben ugyan megyénkben tele­fonkezelői munkakört csak ők tölthetnek be, de a gya­korlat már nem ilyen egyér­telmű. A legtöbb helyen ugyanis a központosnak más feladatai is vannak. Kapus, portás viszont már egy vak ember nemigen lehet... A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének me­gyei szervezete kiadott egy tájékoztatót tevékenységé­ről, feladatairól. Az alább idézett sorokhoz — úgy bisz- szük — nincs mit hozzátenni: „Minden látó embert ké­rünk, hogy a vakoknak, gyen- génlátóknak nyújtsanak meg­különböztetett segítséget. Bí­zunk a társadalmi összefogás erejében, a humanizmusban, abban, hogy a látó emberek ügyünket nem kampányfel­adatként. hanem mindenna­pi életük részeként tartják számon." Papp Dénes RUDI L assan egy ősi család csa­ládfáját is könnyebb lesz nyomon követni, mint a Túró Rudiét. A szabolcs- szatmári tejipar ugyanis el­követte azt a könnyelműsé­get, hogy a termék nevét nem védte meg. így aztán bárki gyárthat Túró Rudit. A kü­lönbségek azonban nagyok. Míg a szabolcs-szatmári ág Túró Rudija Kiváló Aruk Fóruma címmel büszkélked­het, a többi nem. Míg itt szi­gorúak a küllemi követelmé­nyek, addig Nagybánhegyé- sen nem. Ez ugyanis már a Zalka-tej-ág termékét készí­ti mogyoróval és kakaóval. A különbség a Mátészalkán és a Zalka-tej nagybánhegygsi árui között látható. így azok a gályarabszámok, melyekről hírt adtunk, a dunántúli Ru- di-ág termékén vannak. Jó lenne rendet tenni a márkanév, a termék, a kö­vetelmény kérdéseiben. Me­gyénk tejipara joggal ágál, amikor hírét máshonnan származó, azonos nevű ter­mék rontja. Okkal keseredett meg a tejipar is megyénk­ben, amikor egy másik ág Rudiját idevalónak hittük. Ex van trudálva A franciák találták ki, s mi importáltuk a Cra- cottes elnevezésű ke­nyérfélét, ami kimondottan fogyóknak, kímélően étke­zőknek és egy változatban diétásoknak készült. Ette is, aki ette, mitagadás, nem ol­csón. Most már reagált a ma­gyar ipar is, és megjelent a Krakott. Eddig jó. Most jön a meglepetés. A név mellett ott a magyarázat: extrudált kenyér. No, ettől aligha lesz az ember okosabb. Keresem, mit is jelent az extrudált. Ki­derül, hogy a hőre lágyuló műanyag a présből kijőve felveszi a présnyilás alak­ját, s ettől lesz extrudált. De ez nem műanyag! Ez kenyér! Igaz, lapos, kemény, enyhén domború téglalapocska, szá­raz, olyan, mint a három­szorsült. De mitői extrudált? Felveszi a tésztaprés alak­ját? Nem tudok kievickélni a zsákutcából, s nem értem, miért extrudált. Van abban valami őrület, hogy milyen tudományosak vagyunk! Mintha ettől jobban enné va­laki! Vagy volt valami tö­megdemonstráció, mely ex- trudáltat kívánt? Magyar név nincs. Ezt nem érti senki. Egy tény, nagyon okosan hat. A kenyér tehát ex van tru­dálva. Ez viszont ki van ta­lálva. Éljen tehát az extrudált Krakott. Meg az, aki a nevet kitalálta. Krakotton. (bürget) Országos dfintö Nyíregyházán rendezik meg március 27-én és 28-án a ma­gyar nyelv és irodalom szaktár­gyi verseny országos döntőjét a szakmunkástanulók részére a 107. számú szakközépiskola és ipari szakmunkásképző intézet­ben. Minden megyéből érkeznek résztvevők a versenyre. Sza- bolcs-Szatmár megyét az iroda­lomversenyen Dorka István (107. sz. szakmunkásképző inté­zet) és Tordai Zsolt (kereskedel­mi szakmunkásképző intézet) képviseli. A nyelvtanversenyen megyénk színeiben Sörényi Ist­ván (kereskedelmi szakmunkás- képző intézet) és Roman Roland (110. sz. szakmunkásképző inté­zet) indul — írja tudósítónk. Magyar László. ÁSVÁNYGYŰJ- TÖK. Nagy siker­rel rendezték meg a napokban Mis­kolc, Egyetemvá­rosban az V. ta­vaszi ásványgyűj­tő találkozót, nyolc ország gyűjtőinek részvételével. A találkozó második napján volt a nyilvános börze. Itt különféle ás­ványok, ősmarad­ványok, drágakö­vek, kőzetek, dí­szítőkövek, szak- és ismeretterjesztő kiadványok, gyűj­tőszerszámok, gyűjteményi se­gédeszközök vásá­ra és cseréje történt. Ver­senyt írtak ki a legjobb ha­zai, illetve legjobb külföldi gyűjteményre, csereanyag­ra és ásványra. Nyíregyhá­zát a Koch Sándor Ásvány­gyűjtő Kör képviselte. A kö­zeljövőben (1987. április 10 — 12-én) tervezik a tisnovi nemzetközi börzén való részvételt Csehszlovákiá­ban. A képen: részlet a bör­ze anyagából. Rátonyi László

Next

/
Thumbnails
Contents