Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

1987. március 24. Kelet-Magyarország 3 Mátészalka. A tanács költségvetési üzeme. Kicsi, de eredményeivel évek óta a kiváló címért perel. Az újítási előadó Farkas Jó­zsef: — Talán most sikerül a kiváló cím, de nem ez a fon­tos. Gazdálkodni kell. Ha én kiszámolom, hogy 1984-ben nyolc újításunk 160 ezer fo­rint konkrét eredményt, egy evvel később tizenegy újítá­sunk 232 ezer forintot hozott, akkor ennek a munkának van értelme. Látszatra, de csak látszatra tavaly csök­kent az újítási kedv. Mind­össze öt javaslatot kaptunk, ebből négyet el is fogadtunk. — Hogy mennyi az értéke? — erre nem tudok mit mon­dani, mert például egy mun­kavédelmi újítás nem érté­kelhető a táppénzes napok fogyásával, esetleg egy jó öt- letnyi javaslat is lehet olyan, hogy a későbbi években ka­matozik. Ahányan vagyunk, annyiunknak kell csinálni ezt az üzemet. Jól, ha lehet . . . — Igen, a tavalyi év mér­lege rossz, mert ha a számo­kat nézem, akkor kiderül, hogy tavaly csökkent az újí­tási kedv. Nem egészen er­ről van szó. Alacsony kép­zettségi fokon nehéz eleget tenni egy olyan követelmény­nek. hogy valaki a maga nagyszerű, esetleg nagyszerű ötletét. pontosan rajzolja meg. írja le, végezze el a le­hetséges gazdasági számítá­sokat. Tény az, hogy ezekből az ötletekből, még akkor is, ha nem újítás csak ötlet, pro­fitálhatunk valamit. Kiszá­míthatót, forintosíthatól. vagy ha azt nem, akkor is mindenképpen hasznosat. Mondvacsinált újítási előadó vagyok. hiszen jószerével társadalmi munkában csiná­lom. Szívesen, ugyanis ha va­laki valamit javasol, kitalál, akkor azt nem feltétlenül az elismerésért teszi. Szereti azt, amit csinál. Nem szere­pel semmiféle kimutatásban, de sok olyan ésszerűsítésre került sor tavaly is, ami so­hasem lett újítássá. — Hogy mi a gondom? Elérkezik hozzám egy javas­lat. Esetleg tetszik. Tudom, hogy jó, esetleg abban a pil­lanatban is alkalmazható lenne. Én bírálok, de azt a javaslatot minősíteni kell a tűz- és munkavédelem szak­terület főnökének, a műszaki vezetőnek, el kell végezni a gazdasági számításokat, hogy Végül a vállalat főnöke dönt­sön értékről, jutalomról, el­fogadásról, vagy éppen az el­utasításról, ez ha sietünk is legalább két hónap . .. — Nem, nem hiszem azt. hogy a lelkesedés csökkent volna. Tudom, hogy dolgoz­nák terveken, hogy szándé­kosan nem lettünk szegé­nyebbek. Most tervezzük, hogy akiknek jó ötlete van, használható, vagy - inkább hasznos javaslata, azoknak egy olyan ötletnapot szerve­zünk, ahol a helyszínen vagy fizetünk érte, vagy döntünk, hogy azok, akik nem tudják leírni, lerajzolni, amit elkép­zeltek. segítséget kapjanak. Nem társszerzőt, hanem olyan embert, akinek ezt megcsinálnia hivatali köte­lesség. — Hogy mit várok ettől? Jókedvet. Talán csak tíz, de az is lehet, hogy százezer fo­rintokat. Egy eredményes cégnél mindig jobb a hangu­lat. Azt gondolom, hogy eze­ket a jó hangulatokat most érdemes összegyűjtenünk. Bartha Gábor Fejtágítás titokban r itkáit .jogyatekos- sägnak" számítja még egy felnőtt ember is, ha valami okból nem ismer egy divatos tán­cot. Az electric boogi ked­véért talán nem nagyon vágyna vissza a tánciskolá­ba, de ha éppen a keringö- nél hiányzott annak ide­jén . . . Akkor is legfeljebb hagyná, hogy megmutassa neki egy üres délutánon a tánctanár. Lehetőleg úgy, hogy senki meg ne tudja. És mi van akkor, ha a tekintélyes vállalatvezető édesapának zsenge gyer­meke adja tudtára: fogal­ma sincs a számítógép hasznáról. A látszólag tá­voli téma nagyon is egy töröl fakad. Keringőzni is illik tudni, meg a Commo- dore-on „játszani” is. An­nak, aki ad magára. De hát milyen snassz lenne, ha összegyűlne néhány jó ne­vű menedzser és sorra de­rülne ki egymás előtt mindegyikükről, hogy azt se tudják, hol van a kla­viatúrán a zs betű. Marad­nak tehát tudatlanok? Nyíregyházán a Váci Mi­hály művelődési ház Nyír­bit stúdiója éppen ezt a réteget célozta meg. Bepó­tolni a lemaradást, ha kell titokban, ha kell, a meg­rendelő irodájába bezár­kózva, akár az éjszaka lep­le alatt... Igazuk van: kár lenne éppen azokat ki­hagyni a számítógépes kor áldásaiból, akiknek legna­gyobb szükségük van rá. (és) Korszerű technológiával újítják fel a nyíregyházi ME- ZÖGÉP-nél a szerszámgépeket, ha a megrendelő igényli, számjegy- vagy számítógép-vezérléssel szere­lik fel a hagyományos esztergapadokat, (jl) TROLIBUSZOK a záhonyi MÁV átrakóban. Szovjetunióból érkeztek a korszerű járművek, címzettjük a Debreceni Köz­lekedési Vállalat. (Elek Emil felvétele.) Ültetésre vár a esírás krumpli Vitamindúsan a „Vitaminnal” Gávavencsellői remények közösben és háztájiban A krémként kenődő felü­letű föld bánatos perceket okoz Peti Ferencnének Bal- sán. „Lassan itt lenne az ide­je. hogy elültessük a esírás krumplit" — mondja. és hozzáteszi: kell még neki vagy két hét, hogy hozzá­kezdjünk. Nem töltögetünk... Fia, Peti Ferenc, a gáva­vencsellői Új Erő Termelő- szövetkezet háztáji agronó- musa, együtt kesereg vele. „Hiába szép a csíra, hiába volt már esztendő, amikor tizenötödikén kapát fogtunk és ültettünk, az idén nem töltögetünk május elsején." Az előbb a fiatalember ga­rázsában vettük szemügyre az ominózus burgonyát, most édesanyja konyhájában tesz- szük ugyanezt. A konyhá­ban szebb, ehhez nem fér kétség. A spórból melegség árad, a láda hasadékain fény jut az éledező gumókhoz. Kézbe veszünk egyet. „Ilyen kis zö­mök, piros csírák kellenek" mondja Peti Ferenc édesany­ja. „Ebből lesz gyorsan szár és gyökér." Errefelé ember- emlékezet óta foglalkoznak esírás krumplival. Erre így emlékszik az idős néni. „Volt idő, amikor még Gáván is fel kellett vonulni május else­jén, mi munkával ünnepel­tünk, lehajolva töltögettünk, hogy az utcáról meg ne lás­sanak a vonulók. Nem hagy­hattuk a krumplit később­re.” Újkrumplit, jó áron Ebben az esztendőben azonban kénytelenek lesz­nek. Azért megijedve nincse­nek, legalábbis Csáki Sándor tsz-elnök nemigen. „Ha ké­sik, mindenkinek késik, attól az ára még meglehet". Di­cséretes optimizmus. Az' ér­tékesítésben azonban nem bíz­nak az idén semmit a véletlen­re. „A Vitamin Vállalattal kö­töttünk megállapodást, még­pedig nagyon előnyös felté­telekkel. Sajnáljuk a pénzt drágábban dolgozó kereske­delmi szervezetektől, attól pedig nagyon idegenkedünk, hogy egyszerre többen is le­vegyék a sápot.” A Vitamin 2,5 százalékos bonyolítási dí­jat kötött ki magának, ezért piacot szervez. Az ár aztán a kereskedelmi mínusz húsz százalékból alakul ki. Hogy egészen pontosak legyünk: a Vitamin felkutatja Budapes­ten, hogy hová kell szállíta­ni, és a gávaiak viszik. A hátsó udvar kerítése mögött lehet vagy három­száz négyszögöl kert. Az őszi szántást szépen elmun­kálták, az erős márciusi napfényben ezüstösen csil­lognak a rögök, ahogy a jég megolvad belsejükben. A cipő sarka azonban megcsúszik, mert csak a felső két- három milliméter olvadt meg, azalatt kőkemény. A gávai tagságnak nem­csak a hagyomány diktálja az újburgonya-termelést. Az elnökkel mintegy kitérőként szót ejtünk a jövedelmi vi­szonyokról. „Nincs nagyobb lehetőség, mint 2,3 százalék bérfejlesztésre" — kesereg Csáki Sándor. „Kétszázhúsz embernek ez nem jelent többet negyedmillió forint­nál, az pedig nagyon kevés. Meg kell tehát találnunk an­nak a módját, hogy máskép­pen jussanak pénzhez a ta­gok.” Ez a mód pedig nem más, mint a hagyományt ápolva sok újkrumplit jó áron termelni. A sok: lesz vagy 4—500 tonna, a jó ár pedig ... Erről később. „Ebben az esztendőben ju­tunk el oda, hogy a teljes értékesítési láncot a kezünk­be vesszük” — mondja az elnök. „Tesszük ezt azért, hogy a tagok ne a krumpli­juk után szaladgáljanak, ha­nem a tsz-ben dolgozzanak". Nem kis dolog a taggal eb­ben konkurálni, hiszen ő szombat reggel gondol egyet, telerakja a Ladáját, és kiáll a miskolci piacra, az ország egyik legdrágábbíkára, nos ennél jobban eladni, vagy legalább így ... „Pesten is lehet jól eladni krumplit, csak meg kell tanulni néhány újdonságot, mindenekelőtt a vevő kedvében járni", ezt már Peti Ferenc mondja, aki háztáji agronómusként fele­lős lesz az egészért. Befejezésül még a jövedel­mezőséget elemezgetjük a tsz két vezetőjével, összefog­lalva: egy hold — a háztáji­ban még ez a mértékegység — adhat vagy tíz tonnát. Ez £ ldugult a lefolyó, a víz elárasztotta a fürdőszobát. Agni­eszka és Adam kihívtak egy szerelőt. — Máris megnézzük. — A szerelő bebújt a fürdőkád alá, végigkopogtatta a le­folyócsövet, tüskés szeggel, csökefével kitisztította a lefolyócsö nyílását. ..Most már minden rendben van” — mondta, s ezután zsebre vágta a javítási díjat, el­ment. A lefolyócső csakugyan rendesen működött, ellen­ben a fürdőkád elkezdett billegni. Adam lehasalt, be­nézett a kád alá és észre­vette. hogy hiányzik egy lá­ba. — A szakramentumát a csirkefogójának! Leszerelt és elvitt egy lábat! Mit volt mit tenni, hívni kellett egy másik szerelőt. Ki is jött hamarosan. Be­bújt a kád alá. Agnieszka és Adam most már résen voltak. Elmondták a szere­lőnek, hogy jártak a kollé­gájával. — A gazembere! — csó­válta meg nevetve a fejét a szerelő. A házaspár addig nem engedte el. amíg alaposan át nem vizsgálták a fürdő­szobát. Akkor kifizették s a derék mester kedves mo­sollyal távozott. jó esetben elkelhet június közepén mondjuk nyolc fo­rintért kilónként, így nem kevesebb, mint nyolcvanezer a bruttó bevétel. Tizenöt má­zsa vetőkrumpli, meg a per­metezés belekerülhet tizenöt­ezer forintba. A különbség az igyekezet és a szakértelem díja. No meg az, hogy utána még hasznosítható a föld. Peti néni mondja: „Mikor kiássuk, akkor jön az ubor­ka bele, de lehet -kései ká­poszta, karalábé is, vagy kar­fiol". Adómentes jövedelem A tsz haszna a lebonyolí­tásból 2—3 százalék, de ez nem több mint a költségek fedezése. A tagoké a külön adómentes jövedelem, ne­künk fogyasztóknak pedig a korai vitamindús újdonság, a Vitamin közreműködésével. Esik Sándor A meglepetés a konyhá­ban várta őket. — Ez leszedte a rádiá- tort! — jajdult fel Adam. Újabb szerelőért kellett telefonálni a diszpécseriro­dába. Mikor kijött. Agnieszka egy lépésre se mozdult tőle. Adam pedig ezalatt a la­kásban járkált, hogy ellen­őrizze a felszerelés meglé­tét. Nehogy a szerelő fur­csának találja a viselkedé­süket, elmesélte neki. hogy jártak a kollégáival. — Mit csináljunk — mondta együttérzően a mester. Az ujjunk sem egy­forma. s egyeseken bizony jó. ha rajta tartja az ember a szemét. Miután felszerelte a kony­hában a radiátort, a mester elment. 4 dam meg akart győ­ződni róla, hogy ez­úttal csakugyan a helyén maradt-e minden, ezért gondosan átvizsgálta a fürdőszobát, a konyhát, a két szobát meg az előszo­bát. — Hála istennek! — só- hajtott fel megkönnyebbül­ten. Semmi sem tűnt cl. Ag­nieszka! Hallod? Minden a helyén van. Agnieszka, hol vagy? Agnieszka !! ! Antal Miklós fordítása D. Bitner: Élelmes mestetek Eladó ötletek Újítások egy kisüzemben

Next

/
Thumbnails
Contents