Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

Az erdő É vente több mint ezer hektárral nő megyénk erdőterü­lete és ez nagyon jó do­log. Jó, mert volt egy idő­szak, amikor nem a növe­kedés, de az erdők fogyá­sa volt a jellemző. Az ál­lami erdőgazdaságot kivé­ve a mezőgazdasági üze­mek nem nagy gondot for­dítottak arra, hogy az er­dősítésre alkalmas terüle­tekkel és a meglévő fava- gyonnal ésszerűbben gaz­dálkodjanak. Miért változótt és ho­gyan az erdőgazdálkodás­sal kapcsolatos szemlélet? Erre könnyű is, nehéz is válaszolni. Könnyű a ma­gyarázat azért, mert min­denki által tudott, hogy az erdősítés és erdőműve­lés, az állami támogatás­sal nem egy rossz üzlet. Ahol a telepítésit és faápo­lást műszaki átadásig szakszerűen, a kívánatos gondossággal végzik, ott nincs ráfizetés. Régen fel­ismert igazság az is, hogy a gyenge termőképességű talajok jövedelmező hasz­nosítására az erdő a leg­alkalmasabb. A rossz ho­mokon a vágásra érett er­dő nagyobb értéket ad, mint 10—15 évi rozster­més. Hogy az erdőnek időnként mégsem volt be­csülete, talán azért volt, mert a kitermelt fa érté­kesítése számtalanszor gondokkal járt. Az 1987. évi terveket lapozgatva a mezőgazda- sági üzemek most a tava­lyinál is nagyobb mérték­ben erdősítenek. Ez he­lyeslésre méltó, de arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy a már meglévő erdővagyon szakszerű fenntartására, az erdőfel­újítás hátralékok felszá­molására is nagyobb erő- ráfordítás szükséges. Az is probléma, hogy tavaly az új telepítésű erdőknél az aszály tetemes károkat okozott, a kipusztulás pót­lását nem szabad halo­gatni. Kedvező ehhez a munkához, hogy az elmúlt évben szinte minden fa­fajnál jó volt a magter­més, így mag és csemete most van és lesz is az igényekhez. Az erdőt mindenki sze­reti. Az erdei munkás azért, mert az a kenyere, a turista, a kiránduló vi­szont a jó levegőért, a lát­ványért, a magányért vagy más emberi érzésért vágyik az erdőbe. A me­gye immár 72 ezer hektár erdősége sok igényt ki tud elégíteni, viszonzásul ar­ról se feledkezzünk el, hogy az erdőt, a fákat óv­ni, becsülni illik.-g i amarosan mégis megjön a tavasz, az erdők nemcsak a faültetőkkel, de kirán­dulókkal is tele lesznek. Az erdők egészségi állapo­tának, higiéniájának a fenntartását a hivatáso­sak hivatalból végzik, de legyen segítőjük a nagy- közönség is. Az erdő min­denkié. Seres Ernő ____________________________ Sajátos hangulata van a Budapesten most zajló Utazás ’87-nek. Rock­együttesek, színészek, táncosok szórakoztatják a vendégeket. Van itt — mellesleg — dollárbolt, lacipeesenye, osztrák süteményárus. A leglátványo­sabb pavilon a Kínai Népköztársaságé. De felkeltette a figyelmet az egyik Győr-Sopron megyei idegenforgalmi vállalat is. Barokk, rokokóssá stilizált házacskájában stílusbarát zenét játszott egy kvartett. Sokan érdeklődtek a NYIRTOURIST standjánál is. Mit és mennyiért kínál a cég... (Farkas Zoltán felvételei) MA Új autóbusz­útvonalak Nyíregyházán — térképekkel (4. oldal) XLIV. évfolyam, 70. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1987. március 24., kedd i’zedes megoldás, hogy a gyenge termőhelyi adottsá­gok között dolgozó, nehézsé­gekkel küszködő termelő- szövetkezetekben jövedelem- kiegészítő támogatást lehet adni. A korábbi időben bizony néha mechanikusan történt ennek odaítélése, hiszen nyil­vánvaló, hogy a szatmári vé­geken jóval nehezebb találni egy képzett agrármérnököt, aki hajlandó küszködni a földdel a kevés eredmény re­ményében is, mint a váro­sokban és környékén, ahol jobbak az életfeltételek. Az említettek alapján vál­toztattak a megyében a kö­zelmúltban a támogatás oda­ítélésében. Olyan kiváló gaz­daságokban, mint Kótaj, a nyíregyházi Ságvári Tsz, Va­ja, Nyírbátor már az elért gazdasági eredményekkel is megteremtették az alapját a szakemberek megfelelő jö- vedelmezésének. Ám a gaz­daságilag elmaradott térsé­gekben — a szatmári és dél­nyírségi részen elsősorban — feltétlen indokolt, hogy köz­ponti anyagi támogatással is ösztönözzék a szakemberek letelepedését. (Jellemzőül: a szatmári Erdőháton kilenc felsőfokú végzettségű szak­ember jut egy szövetkezetre, míg a megyei átlag 14.) Szakember-támogatásra több mint húszmillió forint jut minden évben. A diffe­renciálást jelzi, hogy a támo­gatott 60 szövetkezet közül a szatmári térségben gazdálko­dóknál átlag háromezer fo­rintot kapnak a szövetkezeti jövedelmen felül havonta a pályázók, a Dél-Nyírségben 2300 forint ez az összeg, má­sutt ennél kevesebbet fizet­nek. Ahhoz, hogy egy számára korábban ismeretlen faluba elmenjen egy agrármérnök, közgazdász, szükséges, hogy megfelelő feltételekkel is vár­ják. Így tették lehetővé, hogy szolgálati lakások építésére — az építési összeg felének erejéig — szintén támogatást nyújtsanak. Az előző ötéves terv időszakában összesen 174 lakás építéséhez járultak hozzá. Azok pedig, akik csa­ládi házat építenek 40 ezer forintos támogatást kérhet­nek. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya tíz főiskolá­val, egyetemmel tart kap­csolatot, hogy minél több végzős fiatalt megnyerjenek a megye számára. Debrecentől Sopronig figyelemmel kísé­rik a megyéből indult fiata­lokat, elsősorban velük kí­vánnak tanulmányi ösztöndí­jat kötni, hogy majd vissza­térjenek szűkebb hazájukba. Jelenleg 150 fiatallal van szerződés a megyéből, külö­nösen a közgazdasági vona­lon számítanak rájuk, hi­szen a főkönyvelők felének sincs felsőfokú végzettsége. L. B. A két terület közötti együttműködési megállapo­dás alapján hétfőn megyénk­ből pártmunkásküldöttség utazott a lengyelországi Rzeszów vajdaságba. Gyu- ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára, Popo- vics Istvánná, a megyei párt­Vas- és fémipari szövetkezet; Termékváltás Eredményes gazdálkodás­ról adhatott számot a nyír­egyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet a napokban tar­tott közgyűlésén. 1986-ban termelési értékük meghalad­ta a 260 millió forintot, 22 és fél milliós eredményt könyvelhettek el. Ma már a számviteli és el­számolási munkákat teljesen számítógépek segítségével végzik, s komputeres mun­kaidő-nyilvántartási rend­szert alakítottak ki. A ve­zetői információs csatorna- hálózata is számítógépes nyil­vántartáson alapul. Tavaly az egyik legna­gyobb feladat a termékszer­kezetváltás volt, ennek kere­tében a kieső IRIX eszter­gagép és egy KORALL radi­átorgyártásnál felszabadult kapacitások lekötése. Az idén 270 millió forin­tot meghaladó termelési ér­téket valamint 24—27 mil­lió forint nyereséget szeret­nének elérni, változatlan lét­számmal. A vezetőség úgy határozott, hogy az eltávozok munkáját a meglévők vé­gezzék el, így lehetővé vá­lik a nagyobb keresetek ki­fizetése. bizottság tagja, a nyírbátori Űj Barázda Termelőszövetke­zet személyzeti vezetője és Holló László, a nyíregyházi gumigyár pártbizottsági tit­kára háromnapos útja során a testvérmegyék közötti együttműködés fejlesztésé­ről tárgyal vendéglátóival. Ünnepi megemlékezéssel ikezdődött március 23-án Nyíregyházán a városi tanács ülése. Hazánk felszabadulá­sának 42. évfordulója alkal­mából Csabai Lásplóné ta­nácselnök kitüntetéseket adott át. A „Nyíregyháza vá­rosért” kitüntetéssel jutal­mazták Fodor Andort, a Nyírfa Áruház nyugdíjas igazgatóját, Gilányi Jánost, a Széchenyi István Közgaz­dasági Szakközépiskola igaz­gatóját és Leviczki László nyugdíjas órás kisiparost. A „Nyíregyháza városért” ki­tüntetést adományozták — posztumusz kitüntetésként — Csernussi Endrének, a városi taná<> volt tanácselnök-he­lyettesének. Az elismerést az elhunyt özvegye vette át a tanácskozáson. A rövid ünnepség után többek közt a múlt évben végzett .társadalmi munkát vitatták meg a testület tag­jai. A beszámolóban közzé­tették, hogy tavaly 130 és fél millió forint értékű önkéntes munkát végzett a település lakossága. Igen jól sikerült a fásítási akció, amely kere­tében elsősorban az új lakó­területeken — így a Ságvári kertvárosban és az Örökös- földöm — telepítettek fákat, csemetéket. Tovább folytató­dott szerte a városban a jár­daépítés és a hulladékgyűj­tés, valamint a már meglévő parkok, játszóterék, földutak karbantartása. Nagy gondot jelent, hogy a megyeszékhely népe nem azonos mértékben vállalt részt a tennivalókból. Míg egyes területeken — így a peremkerületekben és a gyengén ellátott belterülete­ken — nagyon sókat dolgo­zik a lakosság, másutt keve­sen kapcsolódnak be a fela­Ulésezik a Nyíregyházi Váro­si Tanács (Jávor László fel­vétele) datok végrehajtásába. A ta­nács a VII. ötéves tervidő­szakra számos vállalattal, szövetkezettel, intézménnyel kötött szocialista szerződést. Tavaly 35 cég nem teljesí­tette vállalását. A vállalatok kis összegű befizetései hát­ráltatják a város megfelelő fejlődését. A múlt évinél szélesebb körű összefogásra lesz szük­ség. Az „Együtt Nyíregyhá­záért” mozgalom célja a le­endő műjégpálya megépíté­se, illetve az építés pénzügyi fedezetének megteremtése. Erre a célra téglajegyek ki­bocsátását is tervezik, me­lyek az elképzelések szerint 20, illetve 50 forintos áron kerülnek majd forgalomba. Jobb szervezésre, gondo­sabb mozgósításra van tehát szükség. Ezért a tanácsülé­sen megfogalmazták: már er­re az évre új rendszert kell kidolgozni a társadalmi mun­ka irányítására és értékelé­sére. Ez a munka a tanács végrehajtó bizottsága és a vá­rosi n ép f rontel n ökség közös feladata lesz. ★ Ugyancsak március 23-án ülésezett Tiszavasváriban is a városi tanács. Többek kö­zött családgondozói központ létrehozásáról döntöttek: az intézmény április 1-jétől kez­di meg működését. Létreho­zását az indokolja, hogy a városban nagy számban van­nak veszélyeztetett és hátrá­nyos helyzetű gyermekek, il­letve családok, valamint tá­mogatást igénylő idős embe­rek. Értékelték a társadalmi minkét Nyíregyháza: kitüntetések a tanácsülésen Támogatott szakemberek A siker a gazdálkodásban mutatkozik fizetéskiegészítés Szabolcsi pártküldöttség utazott Rzeszówba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents