Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
n lövésznek utasait, a természethez ekült. felszabadulás hozta meg ára a tiszta horizontot, íja újból felívelt, végre mentális kompozíciókat etett és a Képzőművészeti »la tanáraként az ifjúság léséből is kivette a részét, ban bekövetkezett halála Sművészetünk érzékeny esége volt. z, akit vakít, íteget meg, szerethet, em óvja, aló ja. :, kinek zi meg, sít, hamisít, :sül'etéhez. dől, mit érez. :ős-e, /olt-e őse, cutyabőrre i pőre. :, aki alaki, sose langyos, rangoz, semmije, senkire, síkalappal, áz a Nappal, vállal iái, aindenütt, inyször üt, %y van ökle ... dörökre. telt nevet ra ne vedd! , aki a jó pap. ttent a holnap, m tántorít szorít, d, zab ad. ncstelen, lincstelen. :t nem adják, ’.abadság. ít megértve írnek érte. re, írsz, 3 tolt; lenni másnál, isár. :cse az, ár, tavasz, yhét kitárva /ilágra, an annyi jusson, iák kevesebb, miég a seb. ibadabb vagy. e is csak áva rab vagy. A vörös szín jelentése a történelem során többször változott. A középkorban például rangjelzőnek számított. Bíborvörös ruhát viselt a bizánci császár, aki — ha császári ősök ivadéka volt — büszkén viselte a bíborban született jelzőt. 1525-ben Jajca, 1685-ben Munkács-vár tornyára tűztek vörös zászlót a várvédők annak jeléül, hogy készek meghalni a várért. Itt tehát a vörös mint a harc színe, a függetlenségi harcé. Vörös az alapszíne a Rákóczi-szabadságharc egyes ,,Pro patria et libertate” (A hazáért és a szabadságért) feliratú zászlainak is. A vörös zászló, mint forradalmi jelkép, először a XVI—XVII. századi parasztmozgalmak idején bukkan fel a történelemben, s alig néhány évtized múltán ez a szín már tudatosan választott forradalmi jelképpé válik. A francia forradalomban a jakobinusok például vörös nyakkendőt, övét és frigiai sipkát hordtak, amelyet egyébként a felszabadított rabszolgák viseltek először az ókori Rómában. A XIX. században már forradalmi megmozdulások egész sorát jelképezi a vörös zászló. így 1834-ben a lyoni selyemszövők, 1848-ban a németországi forradalmárok használják, de a Madarász testvérek vezette magyar radikálisaknak is a vörös toll volt a megkülönböztető jelvényük a ’48-as forradalom idején. Damjanich vörös sipkás honvédjairól is megemlékezhetünk, de mindenekelőtt Petőfiről, laki már 1846-ban írt „Egy gondolat bánt enge- met” című versében a vörös (piros) lobogó alatt a világszabadságért harcolók sorába vágyódott. A munkásmozgalom közismert, általánosan elfogadott jelképévé a múlt század 60- as éveitől vált. 1863-ban a ! német szociáldemokrata párt zászlajának alapszínéül a vöröset választják, és 1868- ban a magyar Általános Munkásegylet is. a Világ proletárjai egyesüljetek! feliratú vörös zászlót bontotta ki. A nemzetiszínű trikolor és a vörös zászló együttes felemelésére 1871-ben a Párizsi Kommün idején volt először példa. A vörös zászló a képző- művészetben is a forradalmi tömegek jelképe left: Repin ,,A 'kommunárok falánál” festményén (1884) vörös zászlók láthatók; Laermans Sztrájk napján este című képén (1894) hatalmas vörös zászló leng a tömeg fölött. 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban diadalmasan lengtek a vörös zászlók, melyekre nemsokára — a szovjet munkásság és parasztság összefogásának jelképeként — a sarló és a kalapács került. A „Vörös Zászlórend” kitüntetést 1918 óta adományozzák Szovjet- Oroszországban, majd a Szovjetunióban. A vörös zászló 133 napig Magyarországon is az új világ reményeit hirdetve lobogott, 1919. május elsején a munkásság vörös zászlók alatt vonult fel. A Tanács- köztársaság plakátjainak is jellegzetes eleme a vörös zászló. A nemzetközi intervenció ekkor azonban még erősebb volt, bevonták a vörös zászlót, ezer veszély között féltve rejtegették. Az utolsó vörös zászló a volt Szovjet-ház, a Hungária- szálló közelében a Dunán horgonyzó Szamos monitoron lengett. A Peidl-kormány utasításának fittyet hányva a legénység többször megtagadta a zászló bevonását, majd végül szétvágták, s ereklyeként vitték magukkal darabjait a matrózok. A vörös zászló immár nemcsak általános forradalmi jelvény: több szocialista ország a vöröset választja zászlójának alapszínéül: elsőként a Szovjetunió, majd Mongólia, Vietnam és más országok. A vörös zászló sajtótermékek címadójévá is vált. Fra- nyó Zoltán 1918 decembere és 1919 júniusa között szerkesztett Vörös Lobogó címmel politikai, irodalmi hetilapot. Az 1920-as években Vörös Zászló (Die Rote Fahne) címmel jelent meg Németországban kommunista pártlap. Az ötágú csillag ugyancsak 1917. óta vált általánosan elfogadottá, ismertté. A csillag általában — mint jelkép — viszont évezredekre nyúlik vissza: Az ókori Egyiptomban, a klasszikus görögség és a római birodalomban a végzet jéle. A hatágú csillag a héber mitológiában Dávid király jelvénye. A keresztény ikonográfiában többek között Szt. Domokost, Assisi Szt. Ferencet ábrázolták csillaggal. A középkorban a csillag, mint címertani szimbólum általában hatágú; a francia címereken viszont ötágú. A református egyház egyik jelképe is a csillag, ami templomtornyok csúcsán ma is szembeötlik. Az egyenlő szárú háromszögekből álló vörös csillagot, amelynek öt ága az öt világrészre utal, a szovjet állam megbízásából El Liszic- kij szovjet festő-grafikus és fotóművész készítette. A Magyar Tanácsköztársaság jelvénye is a vörös csillag volt. Az Országházban tartott egyesült pártkongresszuson sarló és kalapácsos jelvények között föltűnt a vörös csillag is. Ott látjuk a vörös csillagot, a katonasapkákon; Kónya Sándor híres plakátján ötágú vörös csillagos sapkás vörös katona néz és mutat mereven az ellen- forradalmárra. El Liszickij alkotása — Picasso fehér galambjához hasonlóan — ma a leggyakrabban használt, ábrázolt szimbólumok egyike. A magyar parlament kupolájára, sok gyárra, középületre a felszabadulás után került fel, s mint szinte minden szocialista államéban, Magyarország címerében is helyet kapott. O. Sz. Helyőrségi tüntetés és katonatemetés Epizódok a Tanácsköztársaság nyíregyházi napjaiból A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre 1919. március 22-én hajnali fél kettőkor érkezett meg Nyíregyházára. Az első intézkedések A szociáldemokrata párt központi titkársága táviratban értesítette Kiss Roland helyi kormánybiztost a történtekről, s ő azonnal összehívta a nyíregyházi pártvezetőséget Korona szállóbeli lakásán. A pártvezetőség nagy örömmel és megelégedéssel fogadta a hírt, majd a további intézkedések megbeszélése végett dr. Lakatos Imre Kálvin téri lakására mentek át. A tanácskozás rövid és határozott volt, s szinte percek alatt elkészültek a tervek a hatalom átvételére és megszilárdítására. A kormány- biztos egymás után hívatta fel a közhivatalok vezetőit, akik valamennyien felesküdtek a Tanácsköztársaságra. Nem volt kétséges a karhatalom hozzáállása sem. A nyíregyházi helyőrség katonái március 19-én nagyszabású sikeres tüntető felvonulást rendeztek a városban, a reakciós érzelmű tisztek eltávolítását követelve. Ezután bejelentették csatlakozásukat a szociáldemokrata párthoz, s biztosították a pártvezetőséget, hogyha kell, fegyverrel is készek harcolni az ellenforradalom ellen. Ezen a felvonuláson a hadosztályparancsnokság, a személygyűjtő állomás, az 5., 14., 15. huszárezredek, a kassai 9. és 34. gyalogezred, a 39. tüzérezred, a nemzetőrség, a gépfegyverosztag és a lókórház katonái vettek részt tisztjeik és a bizalmi férfiak vezetése alatt. Rájuk támaszkodva sikerült a reggeli órákra valamennyi középületet, intézményt biztosítani, s a történtekről valamennyi járási főszolgabíró értesítést kapott, egyben utasították is őket a helyi munkás- tanácsok megalakításáira. Ezek alapján március 22-én délelőtt Kiss Roland a következőket jelentette a belügyminisztériumnak és a szociáldemokrata párt titkárságának: „Minden intézkedést megtettem. Tökéletes rend van. Köz- igazgatási és egyéb tiszti kartól fogadalmat kivettem. Ösz- szes fegyveres erő, rendelkezésemre állók is fogadalmat tettek. Munkástanács jól működik, velem egyetértőleg. Általános szesztilalmat elrendeltem. Fegyvereket elvettem. Utasításig párttal és munkástanácscsal belátásunk szerint intézkedünk.” Ekkor alakult meg a direktórium is Kiss Roland elnökségével Kazimir Károly, Beregi Sándor, Fazekas János és Schmidt Mihály tagokkal. Még ezen a napon újjáalakult a katonatanács is. Ellenforradalmi veszély A direktórium azonban nem végezhette zavartalanul munkáját, a proletárállam építését, mert március végétől felrémlett a külső ellenforradalmi támadás veszélye. Akkor az ország határát jelentő demarkációs vonalon a csehszlovák és a román burzsoá erők helyezkedtek el támadásra kéJ szén. A csehszlovák alakulatok közelsége miatt a Hadügyi Népbiztosság az 5. vörös hadosztály parancsnokságát Nyíregyházára helyezte. Ez a hadosztály Sajókazától Nyíregyházáig mintegy 200 kilométeres sávban tartotta a frontot. A hadosztály polgári biztosa Szamuely László lett, aki nagy lelkesedéssel látott munkájához, a toborzáshoz. Április első napjaiban már elindult a városból a demarkációs vonalra az első gyalogszázad. E század katonái Molnár Béla altisztet választották századpa- rancsmokul. Az 5. vörös hadosztályban ő volt az első altiszt, _ aki századparancsnok lett. Április elejétől aztán napirenden voltak a demarkációs vonalon a kisebb-nagyobb lövöldözések, csetepaték. Ezekhez az eseményekhez kapcsolódik az itt látható archívfelvétel, melynek üveg- negatívját 1969-ben ajándékozta a Jósa András Múzeumnak dr. Deák András nyíregyházi ügyvéd. Elmondása szerint 1919-ben a Takarék- palota egyik emeleti lakásában laktak. A 17 éves gimnazistát lázba hozta az impozáns temetési menet, melyet 1919. április 12-én rendeztek a Vörös Hadsereg első két hősi halottja tiszteletére. Szenvedélyes fotós lévén fényképezett a városháza előtti téren a Vay Ádám (ma Dózsa György) úton. A legszebb felvételt lakásuk ablakából készítette... Az eseményről megemlé- kezett a helyi lap, a Nyírvidék is. Koporsók ágyútalpon .••••• Virágdíszes ravatalról, ezrek fájdalmas szívű részvéte, könnyező siratása mellett temettünk el két vöröskatonát, akiket nem a militarizmus hajtott vágóhídra, hanem proletár öntudatuk, szocialista meggyőződésük vezetett a hódító, kizsákmányoló, imperialista hadsereg ellen.” A két vöröskatona Mészáros János és Vi- tovszky András a demarkációs vonalon kaptak súlyos sebet, Nyíregyházára hozták őket a tartalékkórházba, s innen temették őket. Az egész helyőrség mejelent a két bajtárs temetésén, melyen sokezres polgári tömeg is részt vett. Vörös drapériával letakart ágyútalpakon hozták a két katona koporsóját a barakk-kórházból, majd a városháza előtt megállt a menet, hogy elbúesúzitassák őket. A városháza erkélyéről először Simonits József mondott beszédet, majd Molnár Antal Gábor főbizalmi a vöröskatonák nevében adott végtisztességet a két hősnek, végül Kazimir Károly a vörös akarat diadalra jutásáról beszélt. Vörös zászlók alatt a Marseillaise és a munkásinduló hangjai mellett indult meg aztán a gyászmenet a Morgó temető felé. A sírnál a munkás- dalárda elénekelte a munkás- indulót, majd Schmidt Mihály direktóriumi tag és a hadügyi népbiztos küldötte, a nyíregyházi születésű Mussong Károly százados búcsúztatta a két vöröskatonát. Mészáros János és Vitovszky András sírját 1969. március 21- én emléktáblával jelölte meg Nyíregyháza Város Tanácsa. Bene János Vörös huszárok a Takarékpalota előtt örös zászló, yörös csillag 1987. március 21. ^ ———^>*1—ír wmummmmmmmmmm—a—wi ■hí ■ »■■»■■■———i Jelképeink történetéről f/(i
