Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-19 / 66. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. március 19. Fiatal alkotók tárlata A művészeti hetek két rangos eseménye Két érdekes tárlatra invitálják az érdeklődőket a plakátok: a képző- művészeti és az iparművészeti főiskola Végzős hallgatóinak alkotásai láthatók Nyíregyházán a hónap végéig. A képzőművészeti főiskola a következő szakokon fejti ki nevelő-oktató munkáját: festészet, szobrászat, sokszorosító grafika, alkalmazott grafika, festő restaurátor, szobrász restaurátor, díszlet- és jelmeztervezés. A jelenlegi rendben a hallgatók a festő, szobrász, sokszorosító grafika és alkalmazott grafika szakon kötelező Gerendy Jenő: „Plakátterv”’ Petheő Ágnes munkái tanárképzéssel egybekapcsolt művészképzésben vesznek részt, melynek során a negyedik tanév végén középiskolai tanári oklevelet szereznek. A legkiválóbb növendékek azonban a főiskola művésztovábbképzőjén folytathatják tanulmányaikat, melyet pályázat alapján lehet elnyerni. Az igen nagy — mintegy tízszeres — túljelentkezés miatt a főiskola magas követelményű felvételi vizsgát tart, melynek során kizárólag a pályázók kreatív készségeit vizsgálja, előre megadott feladatok alapján. A felvételi vizsga két hétig tart. A nyíregyházi tárlat a végzős hallgatók legjobb munkáiból ad ízelítőt. A másik művészeti főiskola, az iparművészeti is színvonalas kiállításon mutatkozik be ebben a hónapban a megyei és városi művelődési központ termében. A kiállításon a következők művei láthatók: Bényei Tünde,. Da- róczy Péter, Béres Gyula, Be- décs Kristóf, Volent Lehel, Mátai Attila, Baranyai Jenő, Jarosch Imre, Volák Judit, Virághalmy Ágnes, Stefano- vics Katalin, Csípés Antal, Ritter Imre, Ozsvári Csaba, Nagy Miklós, Molnár Dénes, Boza Anikó, Peredi Zoltán és Petheő Ágnes. A főiskola egyébként hat intézetében végzi munkáját, az alapképzési intézet, a tervezőképző, a mesterképző, a gyakorlati képzés, az elméleti és továbbképző, valamint a tanárképző intézet alkotják a főiiskola szervezeti egységeit. A főiskolán az egyéves intézeti alapozás után csak a szakirányú tervezőképzőre alkalmas hallgatók folytathatják tanulmányaikat. A tervezőintézet feladata olyan tervezők képzése, akik az ipar tárgy- és környezetformálással összefüggő feladatait megfelelő esztétikai és technológiai felkészültséggel tudják megoldani. A mesterképző intézetben viszont olyan mesterfokon képesített tervezők, iparművészek, másoddiplomások képzése folyik, akik magas szinten képesek ellátni a vizuális, a környezet- és tárgykultúrát igénylő alkotói-tervezői feladatokat. Ha valaki két nappal ezelőtt azt mondja nekem, hamarosan lesz olyan nap, hogy délig se gyújtok rá... azt bizony enyhén szólva körbekacagom. De ne vágjunk a dolgok elébe! Még sokan emlékezhetnek rá —, feltéve ha módjával emelgették a söröskriglit —, hogy szilveszter napján a Hungária Biztosító meghirdetett egy országos akciót: az a település, ahol jelentősen sikerül visszaszorítani a dohányzást, egy-, illetve félmillió forintot kap jutalmul a biztosítótól. Remek reklámfogásnak tűnt, de semmi egyébnek. Mert a füstmentes falu hiú ábrándnak ígérkezett — legalábbis előttem. A Hungária kasszájában marad az a pénz, nem jelentkezik azért senki, mondták mások is. Más faluból Kapjuk ám aztán a hírt, hogy megyénk egyik legkisebb faluja, Nagyhódos népe már el is küldte a levédet, csatlakozott az akcióhoz. Vajon mit szóltak ehhez a legnagyobb dohányosok? A falu innenső végén, a méhtelki téesz hódosi telepén nagy a sürgés-forgás, egy vadonatúj Rába-Steiger első útját készítik elő a traktorosok. — Hogy micsoda? Hogy ebben a faluban nem lehet majd cigarettázni?! — néz nagyot egyikőjük. — Na azt adja nekik az isten! Kiderül aztán egy-kettőre, hogy az iménti mérges ember méhtelki, s nem hallott még az itteniek akciójáról. A község elöljárója, Bakos Károly csendesen mosolyog az iménti összetűzésen. Különbnek is szemtanúja volt már ő a napokban. — Márpedig mi nem engedünk a huszonegyből. Ma már lehetetlen volna kideríteni, kinek a fejében fogalmazódott meg először a csatlakozás gondolata. Az mindenesetre biztos, hogy Bakos Károly még szilveszter napján megbeszélte azt a fiával. De másnap reggel a korcsmában már mások is fontolgatták a lépést. Így az tán egy-kettőre nyélbe ütötték a dolgot, hiszen a megkérdezettek — mert a demokrácia játékszabályait maradéktalanul tartották — túlnyomó többsége helyeselte az elöljáróság tervét. Bakos Károly az imént még egy nagy halom üres papírlap fölé görnyedt, a lemondási nyilatkozatokat fogalmazta. Most pedig elkísér egy kis sétára, és meséli: — Az akció meghirdetése után nyomban alakítottunk egy tízfős szervezési bizottságot, s összeszámoltuk, hányán is dohányoznak nálunk. Akik szívják... Nem volt nehéz dolguk. Harmincegynéhányan akadtak fenn a rostán. Azok közül is sok a nő, akik csak el- vétye gyújtanak rá, és sok az olyan öreg, aki az utcára csak elvétve lép ki. Ám van tíz-tizenöt férfi, akikkel bizony nehéz lesz. — Kérem, ha nekik a félmillió forint nem kell, akkor ők nem is érdemlik meg, hogy nagyhódosinak vallhassák magukat! Egy szép szál, piros arcú férfi mondja mindezt: Kisari Gusztáv, a falu nyugdíjas kovácsa. Ö is tagja a szervező bizottságnak, akárcsak a szomszédja, Szityián. József. Mint mindegyik bizottsági tag, ők is vállalták, hogy a nekik jutó háromnégy nagy dohányossal elbeszélgetnek majd. Megpróbálják meggyőzni őket, hogy a falunak nagy-nagy szüksége van arra a félmillióra. — Tán tudják maguk is, hogy a közös tanácsunkhoz, Rozsályhoz nyolc község tartozik, bizony kevés jut a fejlesztésre. Nekünk, a hetvenes árvíz után a gáton belül szorult hódosiaknak, pedig még annál is kevesebb — magyarázza az elöljáró. — Tavaly nyáron hozzákezdünk az orvosi rendelő, az ifjúsági klub, a pártiroda renoválásához, de hiába volt a rengeteg társadalmi munka, nem tudtuk befejezni az épületet. Hát ezért kéne nekünk az a pénz. Otthon lehel... — Ha törik, ha szakad, teszi a pontot az imént hallottak végére Szityián József. Abban a nevezetes felhívásban egyébként nem az áll, hogy a csatlakozást bejelentő településen egyetlen szál cigaretta sem szívható el most már. Otthon annyit bagózhát mindenki, ameny- nyit bír. Csak a közterületen, a közösségi helyiségekben ne égjen a dohány. A pénz odaítélésénél ez lesz a legfontosabb szempont, no meg az, hányán hagyják abba a füstölést. Nagyhódoson csak februárban hárman! Félmillió forint nem pénz, minek azért erőlködni, mondhatják persze sokan. Ott valóban nem az, ahová számolatlanul gurultak mindenféle célra a forintok. De Nagyhódoson — amit egyszer már halálra ítéltek — helye van minden fillérnek. S az a falu, mely ily görcsösen ragaszkodik létéhez, nem egy félmilliót, de sokkal többet érdemel. Ám kezdetben jó lesz az az ötszázezer is! Balogh Géza ZSÁKOK INGYEN Tavaszi nagytakarítás Nyíregyházán Nemcsak a lakásokban, az utcákon, tereken is évről évre visszatérő feladat a rendszeres tavaszi nagytakarítás. Bár az idő még nem kedvez e feladatnak, a hó már elolvadt, s kezdődhet a munka, amely a Köztérnél is bőven szolgál feladattal. Elsőiként március 15-ig a város központjában lévő szobrok, terek környékén csináltak rendet. Közülük is elsősorban azokon, amelyeken a tavaszi ünnepségek zajlottak. Március 21-ig a Benczúr tér és a Sóstói út is sorra kerül. Április 4-ig a külső körúton, május 1-ig pedig a város valamennyi közterületén végeznek a parkok, terek takarításával. A parkok takarítása általában nyolcvan, az'utak kézi seprése — két műszakban — újszaka húsz, nappal tizenöt ember számára ad munkát. A lakótelepi parkok takarítására, karbantartására a lakókkal kötött szerződést a vállalat. Eddig több mint harmincán vállalták, hogy a környékükön lévő tereket, A közelmúltban Nyíregyházán egy 35 év körüli nőt láttam az autóbuszból kiszállni, öltözete azt mutatta, hogy havi jövedelme nem több mint 3 ezer forint. Látható volt, hogy fázik, hűvös reggel volt. Elővette a cigarettát és rágyújtott. Egyedül ment, így csak saját magát mérgezte. Ilyen esetben mondhatnánk, hogy az ő magánügye, ha tüdőrákot akar, hát csak dohányozzék. Ne mondjuk. Nekem is azt kellett volna tennem, hogy egy rövid távon mellé csatlakozzak és bocsánatkérés mellett kérem: dobja el a cigarettát, az ő és gyermekei egészségéért. Úgy gondolom, hogy egy ilyen idős embertől elfogadta volna a jó akaratú tanácsot. Más nőket is láttam dohányozni, de melléjük már nem lett volna tanácsos csatlakozni, mert a füstöt is szemem közé fújhatták volna. Ilyen formában mégis azt üzenem: higgyék el, sokat ártanak maguknak és másoknak. Azt is higgyék el, hogy a cigaretta nem tesz szebbé. Kérem, ne dohányozzanak. Lépjenek lejjebb csak egy lépcsővel, akHogy miért éppen lószerszámra fájt a foga öt ibrányi fiatalembernek, annak csak egy magyarázata lehet. Gyaníthatták ugyanis, hogy a Rákóczi Mg. Tsz istállóit éjszaka senki sem őrzi, és tudták, hogy manapság egy lószerszám több ezer forintot is megér. Az első lopásban négyen vettek részt: Bor István, Oláh Dezső, Kálmán és Armin. Az éjszaka leple alatt az ibrányi tsz nagyerdei istállótelepére mentek, ahol az ajtót nyitva találták. Tervük megvalósításában csak egyetlen lakat akadályozta őket, azé a ládáé, amelyben a lószerszámokat tartották. Bor István ezt a kis nehézséget is hamar leküzdötte. Leverte a lakatot, kivett egy párat a lószerszámok közül, társaival közösen zsákba tették és hazamentek. Rechükre otthon derült ki, hogy a zsákmány már igencsak elnyűtt, és hiányos is, mert nincs benne nyakló meg gyeplő. Azért mégis sikerült Bor Istvánnak eladni két kacsáért és 300 forintért. Nagyon elégedetlen volt azonban ezzel a csekélyke „nyereségparkokat rendszeresen gondozzák. Sok olyan, része is van azonban Nyíregyházának, amelynek rendben tartása nem a Köztér feladata. Valamennyi ingatlantulajdonos, bérlő, használó és kezelő kötelessége saját portáján rendet tartani. Ä tanácstörvény erre vonatkozó paragrafusa mindannyiukra érvényes. A kemény tél, a hosszan tartó síkosság idején az utak-* ra, később a zöldterületekre igen sok hamu és salak került. Eltakarításuk szintén a lakók gondja, csakúgy, mint az utcákon lévő nyílt árkoké. A városi tanács több módon segíti a városlakók munkáját. A népfrontkörzetekben, valamint a Köztér Bokréta és Dózsa György utcai telepén nyolcvan-száz literes nejlonzsákokat bocsát a lakók rendelkezésére, amelyeket bárki ingyen megkaphat. Az ezekbe összegyűjtött szemetet, a megtelt zsákokat a kukák mellé kell elhelyezni, ahonnan a Köztér autói szállítják majd el azokat. (k. é.) kor közelebb lesznek mindenkihez, még a családjukhoz is. A hivatalok vezetőitől, dolgozóitól várnak talán a legtöbbet, ahol általában rágyújtással veszi kezdetét a munka. Nekem is volt íróasztalom, de én nem füs- , tön keresztül néztem az ügyfelekre, így nem is ügyfeleket, hanem embereket láttam. Kérem, mutassanak példát. Higgyék el, hogy az egyszerű emberek a jót mindig elfogadjá k. S végül: az orvosok mindent megtesznek az emberek egészségéért. Kérjük őket arra, hogy ebben a mindenben legyen az is benne: ők se dohányozzanak. Ezzel a példával egy nagy értékű gyógyszert adjanak a rászorulóknak. V annak kezdeményezések a füstmentes településekért, melyek pénzjutalmat is kapnak. Ám az értékben ki nem fejezhető jutalom az, ha a hamutartók eltűnnek, az egészség megmarad. Róka László nyugdíjas Tiszavasvári gél”. Rábeszélte Oláh Dezsőt és Oláh Andrást, hogy néhány nap múlva próbálkozzanak újra, ezúttal a Petőfi telepen lévő istállóban. Ügy is lett. Itt már az ajtón is lakat állta útjukat, de ezt könnyűszerrel lefeszítették. Két pár lószerszámot vittek el, melyek nem voltak ládáha zárva. Nagyobb szerencséjük volt, mint az előző esetben, mert ezek értéke meghaladta a 1« 000 forintot. Bor István a lopásokat úgy követte el, hogy közben ellene — szintén lopás miatt — büntető eljárás volt folyamatban. A másodfokú bíróság a lószerszámlopások miatt (melyeket folytatólagosan, nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal követett el) mint társtettest 1 év szabadság- vesztésre ítélte. Oláh Dezsőt ugyanilyen minősítéssel 1» hónapi, Oláh Andrást pedig mint többszörös visszaesőt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Oláh Kálmán és Ármin társtettesként lopás vétségét követték el, ezért a bíróság mindkettőjüket 1 évre próbára bocsátotta. B. A. FAGYASZTOTT KENYÉR Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat dunakeszi üzemének két szakembere, több mint egy- esztendős kísérlet után érdekes újdonság — a fagyasztott kenyér — szabadalmi védelmét kérte a Találmányi Hivataltól. A két szakember találmánya olyan kenyér, ami semmiféle szintetikus anyagot nem tartalmaz, ezért hosszú ideig friss állapotban tartható. Sütés után hat napig mindenMoülső beavatkozás nélkül megtartja a friss pékáru ízét, aromáját és formáját. Az újfajta kenyér azonban ennél hosz- szabb ideig is tárolható, mert ha 3—4 órával a sütés után mínusz 30 fokra lehűtik, akár tíz hónapig is megőrzi a friss kenyér minőségét. Az újfajta kenyér néhány hétig akkor is tárolható, ha néhány órával a sütés után a háztartási mélyhűtőkben helyezzük el. (Pest Megyei Hírlap) ÜJ VÉDETT TERÜLETEK A Jászkunság és a Tisza-vidék 12 új természeti értékét helyezte oltalom alá Szolnok megye tanácsa. Természetvédelmi területté nyilvánította többek között a Jászberény határában levő „Hajta-mocsarat”. A Hajta- patak más néven az Almási-ér mellett kialakult nádas, zsombé- kos, mocsaras terület jellegzetes növény- és állatvilágot őriz. Gőték, mocsári teknősök, vöcskök, gémek, vízityúkok, cankók, énekes madarak és ragadozók tanyáznak ott nagy száraiban. Oltalmat kapott a jászdózsai Papp- erdő is. A tiszazugi Csépán a szikes, mocsaras, nádas terület lett védett. Megóvják a cserke- szőiői erdő 14 hatalmas évszázados kocsányos tölgyfáját is. Karcag és Kunhegyes határában három kunhalmot láttak el természetvédelmi törzskönyvi számmal. (Szolnok Megyei Néplap) HULLADÉKBÓL — HASZNOSAT A füzesabonyi áfész új üzem létesítésével teszi gyümölcsözőbbé mindennapi munkáját. Most textilhulladék feldolgozására sokirányú hasznosítására vállalkoznak. Egy régi terményraktár helyén, s telekvásárlással megnövelt területen születik a korszerű kisüzem, könnyűszerkezetes kivitelben. Március utolján, április elején érkeznek a megrendelt gépek. A lényegében három részre tagolódó, de egybekapcsolt gépsor európai viszonylatban is páratlan technológiát jelent. Munkájával — amelyhez három műszakban összesen száz dolgozó szükséges — szövetlen textíliák készülhetnek három iparág számára is. A 30—40 féle termék az asztallap keménységűtől a vatta lágyságúig változik 1—15 centiméteres vastagságban, s például bútorkárpit alá — a jelenlegi import poliuretán helyettesítésére —, építmények hővagy hangszigetelésére, járművek rezgéscsillapítására, műszerek ágyazására egyaránt alkalmas. Lehet belőlük a közlekedési eszközök üléseit bélelni vagy akár matracokat is gyártani —, hogy csak néhányat említsünk az igazán széles körű alkalmazásból. (Népújság) ÉLŐ SZARVASOK ÜJ-ZÉLANDNAK Üj-Zélandban úgy döntöttek, hogy szarvasállományuk feljavítása érdekében a magyarországi Somogyból importáínak élő szarvasokat. A szarvasok befogása különleges eljárást kíván, jóval kíméletesebbet, mint például a kábítólövedék alkalmazása : a vadetetőkbe szórt takarmányba kevernek olyan adalékanyagot, amitől a szarvasok „megszelídülnek”, s félelem nélkül tűrik a befogást. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban hozzákezdtek az élő vadak befogásához. A fiatal szarvasok karanténba kerülnek, ahol két hónapon át szigorú megfigyelés alatt állnak. A próbát azonban ez sem meríti ki, mert nem Üj-Zéland a közvetlen „postai cím”, hanem elsőként Angliába kerülnek a szarvasok, ahol további, adott esetben két évig is elhúzódó ellenőrzés alatt állnak. (Somogyi Néplap) Szatmári gótika. (B. G. felv.) OLVASÓNK ÍRJA Az igazi jutalom A tárgyalóteremből Lószerszámot kacsákéit Félmillió forint a tét Nagyhódos nem dohányzik
