Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-16 / 63. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. március 16. Családi hétvége órákban és forintokban SZELEK SZÁRNYÁN, FOLYÓK VIZÉBEN ..............“““.............................................................. ■ ..........................-y.. ..........— Akció a pénztárca ellen Riporterünk bevásárlótáskával Nyíregyházán Megműveletlenül hagyni lem szabad Hatszázezer hektár föld Szabolcs-Szatmárban Ügry gondoltam, hogy az első fogás erőleves lesz — marhahúsból és velőscsontból — utána töltött dagadó krumplival, végezetül pedig kakaós csiga kerül az asztalra. A menü ünnepi, mivel a hétvége is ünnep. Hiszen egész héten csak szombaton és vasárnap van együtt, s ebédel közös asztalnál a család. Már szerdán benéztem a hűtőszekrénybe. A mélyhűtőben felfedeztem egy darab marhahúst — ára 68 forint —, a kamrában pedig volt krumpli és zöldség. Összeírtam mire van még szükség. Többek közt velőscsont, dagadó, élesztő, tej, kenyér, mazsola került a listára. Levescsont helyett könyv Péntek délután, Vöröshadsereg utcai ABC. Tekintélyes sor áll a hentespult előtt. Várakozás közben a könyveket nézegetem. Mire a pulthoz jutok, csak comb, karaj és zsírszalonna van. Csont legutóbb a múlt héten volt, s talán a jövő héten lesz. Dagadó sincs. A hentes szombatra sem ígér több árut a péntekinél Velőscsont . Jielyett két könyv kerül a kosaramba... Irány az örökösföldi Család Áruház. Hinni sem akarom, olyan jó a választék húsokból. Gyönyörű dagadót kapok — 136 forintért —, de csont itt sincs. Viszont a gondolákon néhány régi hiánycikket is felfedezek. Amíg a pénztárhoz érek, kiválasztok egy-két apróságot. A számla 200 forint 90 fillér. Apróban csak 70 fillérem van, a szőke, copfos pénztárosnő mégsem néz morcosán: — Majd elhozza legközelebb a 20 fillért — mosolyog rám bizalommal, pedig itt nem vagyok állandó vevő. Utolsó kísérlet — az Északi körúti ABC. Csont itt sincs. A további keresést feladom, kérek egy darab marhahúst. A hűtőládában felfedezek egy újdonságot, a mirelit salátakeveréket — jó lenne tudni, hogy mennyibe kerül, de ez csak a kasszánál derül ki. Veszek három zsemlét a töltelékbe — így összesen 72 forint 60 fillért fizetek. Éledezik a piac Az ínyesmester sz'akács- könyve szerint az erőleves úgy jó, ha lassú tűzön órákon át főzi a gazdasszony. Ezért — és mert zeller is kell bele — szombaton reggel 6- kor kelek: irány a piac. Hiába vagyurtk március közepén, itt még éppen csak éled az élet. A zöldség-gyümölcsféléket három soron kínálják az árusok a szabad ég alatt. Egy helyen szép zellert látok: nagyságától függően 5—7—10 forintért adják. Még ennél is változóbb a tojás ára: darabját 1,90-től 3,80-ig kínálják. Végül 20 forintért veszek tíz darabot. Mivel hét végére tej és kenyér is kell, benézek a Búza téri ABC-be. A kenyerek közt látok 70 dekás szójásat is. Kicsit drága — 10,80 —, de állítólag egészséges: megpróbáljuk. A zöldségespultnál gyönyörű uborka csalogat — meglepetésemre drágább, mint a magánkereskedőknél. A tavalyi primőr árakhoz viszonyítva most sokkal olcsóbbnak tűnik a piac. A húFöldtörvény készül. Addig is, nélküle is a föld mozgása állandó. Hatnak rá a természeti erők, a társadalmi változások. Szabolcs-Szatmárban a föld szelek szárnyán és folyók vizében vándorol. Észre sem vesszük, és máris homokdombok, vagy nádasok keletkeznek. Jobban nyomon követhetők a tulajdonviszo- nyti változások, viszont a törvények, jogszabályok már nem annyira áttekinthetők. sós zöldpaprika a maszeknál 120, a Zöldértnél 95 forint. A saláta 5—10, a petrezselyem 5, a paradicsom kilója 200 forint. Az uborka a magánkereskedőknél 98, az állami pavilonokban 82 forint. Viszont a retek megfizethetetlen: csomója 25—26 forintba kerül. Reggeli egy százasért Mivel reggeli is kell, átsétálok a tejpiacra. — Kóstolja meg — kínál egy asz- szony gomolyasajttal. Az íze olyan finom, hogy kérek egy darabot — 35 forint. Már indulnék haza, mikor újra veszélybe kerül a pénztárcám — a csarnok kapujában megállít a frissen sült kolbász illata. Rövid töprengés után veszek egy szálat belőle, meg egy-egy májas és véres hurkát, ráadásnak két uborkát is. Az utolsó százasom adom oda, hogy kifizessem mindezért a 70 (!) forintot. Míg elkészült az ebéd, elkészült a bevásárlás mérlege is. A boltokban és a piacon eltöltöttem legalább négy órát és elköltöttem több, mint 600 forintot. Álltam a tűzhely mellett 5 órát és még kettőt, míg megsült a tészta — mazsola nélkül, mert azt hiába kerestem. Fáradozásom eredménye fél óra alatt tűnt el az asztalról, jutalma pedig, hogy a család jóllakott és mindenki megköszönte az ebédet. A hét végén — amely a pihenésé — mosogattam, kitakarítottam, mostam. És ez így megy minden szombat-vasárnap ... sok ezer háztartásban./ Házi Zsuzsa Az új törvény célja Amíg itt kialakultak a jelenlegi tulajdonviszonyok, volt földosztás, átszervezés, tagosítás, földcsere, és nagymértékben változott a föld- hasznosítás. Az új földtörvény megalkotásának idejében (jelenleg) megyénk földterülete 594 ezer hektár. Ebből állami 90 ezer 748 hektár, 15 ezer 606 hektár tanácsi tulajdon. A szövetkezetek 432 ezer 45 hektár földet birtokolnak, az egyéni és kisegítő gazdaságok területe 55 ezer 371 hektár. Ez a földvagyon ésszerű kezelést, gazdálkodást kíván. De miért kell ehhez egy új törvény? Mindenekelőtt azért, mert sok volt már a jogszabály, és azoknak módosításai, amelyek nem könnyítették, de sokszor nehezítették az ésszerű földhasználatot. Az új törvény célja, hogy megteremtődjön az állami és szövetkezeti tulajdon földhasználati egysége. Fokozódjék a termőföld védelme, hasznosítása, termékenységének megóvása. Sokakat érintő hasznos eleme lesz a törvénynek, amely a földtulajdonosok és földhasználók termelési biztonságát növeli, és védi a gazdasági önállóságukat. Az új földtörvénnyel egyszerűsödik majd a hatósági tevékenység. ...művelni kell! Mi változik és mi nem? Erről Görömbei Józseffel, a megyei földhivatal vezetőjével beszélgettünk. A törvény- tervezet rendelkezései közül egy újdonságról feltétlenül említést kell tenni: ezután a föld rendeltetése számít, és nem az, hogy hol fekszik. Bárhol van a föld, ha az termőföld, művelni kell. Nem változnak az állami földre vonatkozó szabályok, az állami föld továbbra is' egységes marad és oszthatatlan, viszont az új törvény, ha elfogadják, lehetővé teszi, hogy az állami, szövetkezeti föld egyenrangú lesz, a földtulajdon kölcsönösen átruházható. Megölte a vejét Baltával verte agyon tavaly szeptemberben a vejét Rózsa Sándor csengerújfalusi lakos. Az idős vádlott egy házban élt vejével, S. L-lel, aki nagyon szerette az italt, a munkát viszont már sokkal kevésbé. Gyakran még italra sem volt pénze, ilyenkor néhány dolgot eladott a lakásból, hogy innivalóhoz jusson. Apósa ezt természetesen kifogásolta, szidta, átkozta, néha még meg is verte a vejét. Békésen kezdődött szeptember 26-a Bózsáéknál. S. L., az öreg Rózsa és a fia együtt iszogattak. A fiú azért jött, hogy megjavítsa apjáéknál a csűr tetejét. Rózsa azt akarta, hogy veje segítsen a fiának a'cserepezésben, de S. L. a délelőtt folyamán úgy leittasodott, hogy le kellett feküdnie. Az öregnek ez nagyon nem tetszett, sajnálta a fiát, hogy nincs segítsége a cserepe- zéshez. Szidalmazta a fekvő férfit, aki nem hagyta magát, visz- szabeszélt apósának. A veszekedésből lökdösődés lett, S. L. egyensúlyát vesztve nekizuliant a szobában lévő szekrénynek és beütötte a fejét. A dulakodás ezzel abba is maradt, S. L. visz- szafeküdt áz ágyra, az öreg pedig kiment a konyhába. Egyre dühösebb lett, végül nem tudott magán uralkodni, felkapott egy baltát és berohant a szobába. Látva, hogy veje még mindig az ágyon fekszik, a nála lévő baltával többször az arcába sújtott. Az ütések következeiében S. L. életét vesztette. Rózsa Sándort a megyei bíróság emberölés büntette miatt jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte. Az Ítélet mértékét az befolyásolta, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor már jelentős mértékű időskori szellemi hanyatlásban szenvedett, ezért a cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében alaposan korlátozta. B. A. A házak sötétbe burkolóztak, az utcán alig járnak. Az AEC- áruház kirakata mögött több millió forint értékű áru. A betörő az ABC-t körüljárja, íürké- „szi a helyet, ahol a legkönnyebben behatolhat. Pillanatok alatt dönt: a kirakaton át! Kővel, vagy mással ügyesen betöri az üveget, csakhogy az egész környéket felveri egy csengő vagy dudaszó. Ha máshol próbálkozik, akkor így járt volna. Futás, de már késő. A betörőt elfogják. . A Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1982 óta komoly összegeket áldoz vagyonvédelemre. Üzletei zömében automatikus riasztójel- ző-készülékeket szereltetett fel. Előnyeiről Kruspier György, az élelmiszer kisker. rendésze a következőket mondja: — Volt olyan év, amikor csupán a nyíregyházi Kígyó utcai ABC-áruházba nyolcszor törtek be, az északi alközponti A3C esetében pedig tavaly ötször . . . A tetteseket vagy elfogták, vagy elmenekültek, de az ABC-’oől semmit se tudtak elvinni. A volt betörések nagy károkat akoznak. A jogtalan behatolás nyomán okozott anyagi kárnál sokkal többre rúg a több napi kényszerleltár okozta zorgalom- ítiesés. (A vásárlók -.osszanko- dásáról nem is szólva.' — A biztonsági berendezésekre fordított pénz a lopás meghiúsítása révén többszörösen megtérül — közli Kruspier György. A jövőben még több üzletünket szereljük fel ilyen készülékekkel. A bolt egy részét pedig a rendőrségi vagyonvédelmi jelző- központhoz csatlakoztatjuk. (így, ha az üzletbe betörnek, a jelzést nemcsak a bolt környékén lakók, tartózkodók hallják, hanem a rendőrségi ügyelet is.) A riasztóberendezéseket a IIí- rex Vállalattal szereltetik fel. Az élelmiszer kisker. sokat áldoz a pénzszállításnál használatos riasztótáskákra, kirakati és ajtórácsokra, páncélszekrényekre is. — Amióta üzletünket riasztóké- szüiékekkel látták el, sokkal nyugodtabban alszunk — közli Dankó Miklósné, a Toldi utcai ABC-áruház helyettes vezetője. — Régebben évente többször is betörtek ide. Amióta van riasztókészülékünk, még szerencsére egyszer sem. Cselényl György A tartós földhasználatra vonatkozó jogszabályok miatt a múltban sok vita volt. Ez a földhasználati forma egyre népszerűbb. Szabolcs-Szatmárban az elmúlt három évben 133 hektár földet adtak tartós használatba, több mint ezer embernek. Az a szabály, hogy a föld építkezésre vagy gazdasági tevékenységre adható tartós használatba, jövőre sem változik. Változás viszont a törvénytervezetben, hogy a mindenkori tulajdonos, a tartós földhasználatot a gazdasági tevékenységre használt földeknél is átadhatja, ültetvénnyel, növényekkel együtt. Más szóval, érdemes lesz gyümölcsöst telepíteni, vagy más nagyobb beruházást igénylő munkát végezni, hiszen a befektetett érték a földhasználati joggal átruházható. Újabban a mezőgazdasági nagyüzemek, a nagyüzemileg művelésre alkalmatlan területeiket, úgynevezett haszonbérbe adhatják. A földhasznosításnak ez a formája a megyében területben és a földhasználók számát tekintve is egyre jobban növekszik. 1984-ben 1290 hektárt adtak haszonbérbe 5074 embernek. Egy évvel később a terület már 1409 hektár volt. 1986- ban a haszonbérbe adott föld 1916 hektár, bérlő 5962 fő. Ennél a földhasznosításnál a legfontosabb egy olyan érdekeltségi forma, amely a föld- használók termelési biztonságát hosszú távon garantálja. Ezt az új törvény lehetővé teszi majd. A földtörvénytervezet társadalmi vitáin gyakran szóba került a szigorúbb földvédelem. Joggal. Termőföldjeinkkel gyakran pazarlón, köny- nyelműen bántak. A föld fogyása olykor riasztó volt Szabolcs-Szatmárban is. Még akkor is sok volt a kisajátítás, ha egy időbfen az ipartelepítés, városaink fejlődése, a mezőgazdasági nagyüzemek telephely-létesítése azt megkívánta. A föld fogyása mostanra lelassult, de még ma is sok. 1979 és 1986 között a mezőgazdaságilag művelt terület közel 20 ezer hektárral lett kevesebb. A földvédelemre vonatkozó jogszabályok most szigorúbbak lesznek, és ezt megyénk helyzete is indokolja. Szigorúbb földvédelem Művelési ágváltást a mező- gazdasági üzemek csak abban az esetben végezhetnek, ha azt engedélyezik. A földet legyen az bárkinek a tulajdonában, műveletlenül hagyni nem szabad, még abban az esetben sem, ha egy terület későbbi építkezésre van kijelölve. Ha a vállalatok, ipari üzemék közlekedésre, vagy más célra földet vonnak el, kötelesek járulékot fizetni. Akik tevékenységükkel rontják a föld minőségét, bírságot fizetnek. Az ilyen pénzeket földvédelmi alapba gyűjtik, s ezt a pénzt a földek termőképességének fokozására fordítják. Seres Ernő Nyírség Vendéglátó Leányvállalat Hogy ne legyen cselló, lebuj, kricsmi Aki a nyíregyházi vendéglátó- helyek közül csak a Sas kocsmát, a Kismozdonyt, vagy a Szindbádot ismeri, aligha nyer kedvező képet a városról. Italboltokra, bisztrókra — tudjuk — szükség van. De tény az is, hogy ezekben az üzletekben sem szabad elmaradni a fejlődéstől, ami elképzelhetetlen korszerűsítés és új felszerelések vásárlása nélkül. Többek közt ez a feladat vár a Nyírség Vendéglátó Leányvállalatra, mely az idén alakult meg a Szabolcs megyei Vendéglátó Vállalatnál. JÉGKRÉM ÉS HAMBURGER A megye hat településén ösz- szesen 42 egység tartozik a leányvállalathoz. Kivétel nélkül mind szerződéses italbolt, presz- szó, bisztró és munkahelyi büfé. Sajnos az elmúlt esztendőkben — mikor már-már válságba jutott a vendéglátás — a csekély nyereség miatt még a fenntartásra is alig került pénz. Ezért elég lerobbant hálózatot örökölt a leányvállalat. Évek kellenek, míg mindenütt sikerül javítani a színvonalat, korszerűsíteni a körülményeket. — Az idén csak a tűzoltómunkákra futja — hallottuk Vilmá- nyi Mártonnétól, a Nyírség igazgatójától. — Nagy gond, hogy a hozzánk tartozó vendéglátóhelyeken szinte kizárólag, italokra korlátozódik a fogyasztóo. Az ételforgalom nagyon kevés, pedig vannak melegkonyhás üzleteink is mint a nyírturai bisztró, vagy Nyíregyházán a Ezind- bád, a Nyíri fészek, a Három rózsa. Először az arányokon c-ze.- retnénk változtatni. Tervezzük, hogy 5—6 hűtővitrint és legalább 10 mélyhűtőládát bocsátunk az üzletek rendelkezésére. Így öbb helyen árulhatnak süteményeket, szendvicseket, jégkrémet. Tárgyalunk az üzletvezetőkkel hamburger- és grillsütők beszerzéséről is. A mi pénztárcánkból legfeljebb 5 masinára futja, melyeket bérbe adunk az egységeknek. ‘ FEJLESZTÉSEKRE 1 MILLIÓ Fejlesztésekre — beleértve a hűtők, sütők beszerzését is — összesen 1 millió forintja van az idén a leányvállalatnak. — Hogy sok ez, vagy kevés, nézőpont kérdése — folytatja az igazgatónő. — Szerződéses boltokról lévén szó, a helyiségek folyamatos karbantartása, festése a boltvezető feladata. Ahol indokolt, ott kötelezzük a vezetőt ezekre a tennivalókra. Legkevesebb gondunk a tizenhat munkahelyi büfével van, melyek kivétel nélkül rendezettek, tiszták, jól felszereltek. (Persze ebben részük van azoknak a cégeknek is, ahol a büfék működnek.) Ebben az évben nagyobb korszerűsítést nem tervez a leány- vállalat. De még az év vége előtt elkészítik a tervet arról, hogy hol milyen átalakításra, felújításra lesz szükség. „ — A legfontosabb, hogy ahol lehet szeretnénk meleg ételeket — frissensülteket és egytálételeket — kínálni. Ez csak ott képzelhető el, ahol hely van a konyha és az előkészítő helyiségek kialakítására. Már . most látjuk, hogy sok helyen sürget a tatarozás, néhol pedig új berendezésre is szükség van. SZIGORÚBB ELLENŐRZÉSEK A 42 üzlet közül csupán egy, a nyíregyházi Művész presszó másodosztályú, a többi harmadik Illetve negyedik osztályú. Ezen az arányon nem akarnak változtatni. Csupán az a cél, hogy minden egyes hely feleljen meg a saját osztálya követelményeinek. Hogy eltűnhessenek a régebben kapott jelzők: csehó, lebuj, kricsmi. . . — Szigorú ellenőrzéseket tervezünk. Elsősorban azt vizsgáljuk majd, hogyan tart rendet az üzletvezető, milyenek • az árak, a körülmények — sorolja Vilmá- nylné. — Nem akarjuk növelni az alkoholfogyasztást. Sőt! Azokban a kocsmákban, melyek gyárak, üzemek szomszédságában működnek, gondolunk a szesz- értékesítés korlátozására. Például azzal, hogy műszakváltáskor egy órán át szüneteltetjük az alkohol árusítását. Arról szó sincs, hogy meg akarjuk szüntetni az italboltokat. De az fontos, hogy még az italt is rendezett körülmények közt, emberi környezetben fogyaszthassák el a vendégek. A leányvállalathoz tartozó vendéglátóhelyek közül jelenleg ösz- szesen háromban kínálnak hétvégén tejet, kenyeret. Még az idén szeretnék több üzletben megteremteni az árusítás feltételeit. (H. Zs.) IRtaszfőkosMűlékok a boltokon BoiSríik alkonya
