Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. február 10. Közeleg a ta.vasz! Egyre többen keresik tel Nyíregyházán a Bethlen utcai vetőmagboltot. A vásárlók száznál több vetőmagból, mezőgazdasági gépekből, kerti szerszámokból vá­laszthatják ki az igényeiknek legmegfelelőbb cikkeket. A bolt forgalma ilyenkor meghalad­ja a napi 30—40 ezer forintot. (Farkas Zoltán felvétele) Bizottság a gyakorlatban B szakmaközi haszna A z elmúlt év munkáját értékelték a nyírbá­tori szakmaközi bi­zottság múlt heti ülésén. Kandó. János, a szakmakö­zi bizottság titkára beszá­molójában elmondta: a ta­valy januárban újra válasz­tott bizottság teljesítette a számára kiszabott feladato­kat. Az elmúlt esztendők te­endőinek sorában a legfon­tosabb a településfejlesztési munka volt. Köszönhető ez annak, hogy a Nyírbátori Városi Tanács először foga­dott el településfejlesztés­ről szóló tervet, amelynek részletes kidolgozásában, végleges megrajzolásában sok hasznos javaslatot, fel­használható ötletet adott a szakmaközi bizottság. Komoly figyelmet fordí­tottak az elmaradott tele­pülésekre is, véleményez­ték a városi tanács társa­dalmi munkára, illetve a környezetvédelemre kidol­gozott tervet. A két témát igen fontosnak ítélik a szakmaközi bizottság tag­jai, s rajtuk keresztül Nyír­bátor valamennyi lakója, akiknek összefogásával az elmúlt évben tovább gyara­podhatott a város. Befeje­ződött a Császári úti zöld­folyosó kiépítése, s megkez­dődött ugyanez a munka a Gyulaji utcán is. Kommu­nista szombatok szervezé­sével jelentős anyagi segít­séget nyújtottak a kápta­lanfüredi úttörőtábor fel­újításában, s kilenc utcá­ban ily módon épülhetett meg 3000 méter járda is. A szakmaközi bizottság han­goztatta véleményét a laká­sok igazságos elosztása ér­dekében is, valamint köz­benjárására néhány ala­csony nyugdíjas idős ember ezentúl magasabb havi já­randóságban részesül. Az alkoholizmus elleni küzde­lemhez csatlakozva elsősor­ban az üzemek, munkálta­tók felelősségére hívta fel a figyelmet. Az elért eredmények to­vábbi munkára sarkallják a szakmaközi bizottság tag­jait, akik ebben az eszten­dőben is komoly feladato­kat tűztek maguk elé. Az idén a NEB-bel közösen a munkaidő védelmére ho­zott intézkedések hatásának elemzését tervezik, s az ed­diginél nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a fo­gyasztók érdekvédelmére is. A jelenleginél többet törődnek majd az idős em­berekkel, a gyesen lévő anyákkal. Ezt a gondolatot erősítet­te meg hozzászólásában Ha­linda Tibor, az SZMT tit­kára is, aki azt hangsúlyoz­ta, hogy a továbblépés leg­fontosabb tényezője az, hogy minél több szakszer­vezeti tag, minél több vá­roslakó ismerje meg a szak­maközi bizottság munkáját. Fontosnak tartotta azt is, hogy a szakszervezeti bi­zottság és az egyes alap­szervezetek között tovább javuljon a kapcsolat. L evendáné dr. Lengyel Valéria, a városi ta­nács elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a városi tanács továbbra is várja a szakmaközi bizott­ság javaslatát és ötleteit a településfejlesztés, az ellá­tás, a társadalmi munka és a környezetvédelem szer­vezésének területén, de szí­vesen vesz minden olyan javaslatot és észrevételt, amely Nyírbátor fejlődé­sét szolgálja. (ké.) Cipő, ruha — olcsóbban Esztendőnként ezrével ex­portálják a divatos cipőket Magyarországról külföldre. A szállítmányok közül nem mind jut el a címzettekhez. A szigorú minőségi átvétel során megtörténik, hogy né­hány küldemény fennakad a rostán. Az exportból vissza­maradt cipők természetesen nem mennek veszendőbe. Gondosan átnézik, osztályoz­zák a portékát, majd — ked­vezményes áron — értékesí­tik. A Szovjetunióból vissza­küldött cipők válogatására néhány hónapja írt alá szer­ződést a TANNIMPEX a zá­honyi Lenin Termelőszövet­kezettel. A tsz a cipőgyárak­kal kötött megállapodások szerint árusítással is foglal­kozik. Tavaly áprilistól 35 millió forint értékben forgal- „mázott lábbeliket. A szövet­kezet megyénkben 16 boltot üzemeltet, melyekben hasz­nált ruhák is kaphatók — ol­csó áron. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Baleset a síkos úton Most, a télre tekintettel, különösen figyelemre méltó az az ügy, amelyben azt kel­lett eldönteni, hogy valakit munkába menet közterületen ért-e baleset. Egy tisztviselő munkába készült, amikor családi háza telkének jeges járdáján meg­csúszott, elesett, és bokatö­rést szenvedett. A baleset üzemi jellegét a társadalom- biztosítási szervek nem is­merték el. Ezért a tisztviselő bírósághoz fordult. A munka­ügyi bíróság ítéletében meg­állapította: üzemi baleset történt. Ezt azzal indokolta, hogy a dolgozó lakásától az utcaajtóig vezető betonúton végigmenve az ajtó előtti lépcsőn lement, majd a ki­lincset megfogva egyensúlyát elvesztette, és a kerten kí­vül húzódó földútra esett. Te­hát a baleset már lakáson kí­vül érte, mert a lakáshoz vezető út nem tekinthető a házon belüli területnek. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a következőképpen döntött: — Nem vitás, hogy a tiszt­viselő a lakóháza telkén lé­vő járdán csúszott meg, és esett el. Üzemi balesetnek az tekintendő, ha a biztosított munkába menet vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri baleset. Munkába menetelnek akkor tekinthető a baleset, ha a dolgozó a la­kásából már eltávozott. Ker­tes családi háznál a kertet a lakáshoz tartozónak kell te­kinteni. A tisztviselőt a bal­eset saját családi háza kert­jében lévő úton, tehát nem közterületen érte. A korábbi, ezzel ellentétes bírósági ál­láspontok törvénysértők. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsó fokú ítéletet ha­tályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. „Ha elégedettek, másoknak is ajánlanak...” Manapság sok szó esik a vállalkozókról, a „maszekvi- lágról”, a kisiparosokról—kiskereskedőkről — mivel egyre többen vannak, s egyre jobban előtérbe kerül a munkájuk. Gyakoriak a bíráló megjegyzések is: könnyen szerzett mil­liókról, becsapott ügyfelekről, az egekig srófolt árakról szól a fáma. Tapasztaljuk ezt annak ellenére, hogy a megyében dolgozó kisiparosok döntő többsége távol áll a milliomos- ságtól, teszi a dolgát tisztességgel — s ha jól dolgozik, jól keres. Ezt pedig elítélni nem lenne helyes — elvégre ugyan­ez lenne a cél minden más munkahelyen. Lapunk munkatársai né­hány olyan kisiparost keres­tek fel, akik munkáját több­nyire úgy ismerik a hozzá­juk fordulók: ide érdemes jönni, a pénzedért azt ka­pod, ami jár — s esetleg még jó szó is dukál mellé ... Autósok utcája A nyíregyházi Tükör utca igen apró, az Ady Endre ut­cai benzinkút mögött nyílik — és zsákutca. Mégis megle­hetősen nagy a gépkocsifor­galma, mivel egymás mellett három gépkocsijavító kisipa­ros is dolgozik az utcában — mégpedig alkalomadtán kö­zösen is. „Lajsz Ferenc autó­szerelő mester” — áll az egyik kapun. Hátul az ud­varban tágas műhely — bent fiatalember konyákig olajo­sán — és mérgelődve. „Egy­szerűen nem kaitok vízszi­vattyút ehhez a Ladához! Valahogy meg kell javíta­nom a régit — de azt hiszem, menni fog ..." — dörmögi. A kocsi gazdája — taxis — toporog, mert sietne dolgoz­ni. A műhely egyik felét nem­rég alakították át — most már itt található a gazda büszkesége: egy futóműbeál­lító készülék. — Ladát, Wartburgot, kis Polskit javítok elsősorban, s ezeket fel is készítem mű­szaki vizsgára. Ezért jó ez a műszer: nem kell máshová vinnem a kocsit a futóműbe­állításhoz. Nekem is köny- nyebb — és az ügyfélnek is, hiszen gyorsabb a munka. Jó lenne persze továbblépni — most egy fényszóró-beállítóra fenem a fogam. Aztán per­sze pompás lenne egy CO- mérő is, meg egy fékpad — de ez utóbbi horribilis pénz­be kerül, nemigen lesz rá le­hetőségem. Mindenesetre az ügyfeleim is szívesen fogad­ták a szolgáltatásbővítést — ha már itt a kocsi, más hiba miatt, sokan kérik: állítsam be a futóművet. Mert sokan vallják, okkal: az életük függhet a futóműtől... Órák és nyakláncok — Mindig adok jótállási jegyet a megrendelőimnek, de az igazi garancia a mun­kám, a nevem kell legyen. Fontos, hogy miképpen be­szélek azokkal, akik hozzám jönnek, az, hogy jól elvégez­zem a munkát, és tartsam a vállalási határidőt. Ha elége­dettek velem, az azt is jelen­ti, legközelebb már mások­nak is ajánlanak. Ez volt Vinnai József órás­ötvös kisiparos válaszának lényege, amikor a munkájá­ról kérdeztem a KIOSZ- székház alatti műhelyében. Egyáltalán nem üres beszéd, amit mond, hiszen másképp aligha lett volna ilyen jó hí­re viszonylag rövid idő alatt. (Tavaly nyár végén váltotta ki az ipart.) Meglepett, hogy nem az órajavítás adja a leg­több munkát számára, ha­nem az arany- és ezüsték­szerek újjávarázsolása. Amíg beszélgettünk, jó néhányan megfordultak a kis műhely­ben, de csak egyetlen egy órát hoztak. A többiek eltört gyűrű forrasztását, elszínező- dött ékszer polírozását ren­delték meg, vagy éppen az újból összeillesztett láncukért jöttek. Vinnai József nem tervez különösebb szolgáltatásbőví­tést (bár ötvös lévén szeret­ne többet foglalkozni az ezüst­ékszerek készítésével). Vi­szont arra törekszik — vele dolgozó fiával együtt —, hogy továbbra se érhesse szó a ház elejét. Tartani akarják a legfeljebb egyhetes válla­lási határidőt, és a legfőbb cél, hogy minden megrendelő elégedetten távozzék. Minden érzelem az arcra írva Az állóképtől a mozgókép­hez vonzódik Csutkái Csaba. Fényképész szakmát szerzett érettségi után, majd a me­gyei művelődési közipont do­kumentációs és filmstúdióját vezette évekig. Itt ismerke­dett meg a videózással, amely azonnal felkeltette az érdek­lődését. Ma pedig már nem is tudja, hogy igazából me­lyik mesterségét űzi szíve­sebben. A nyíregyházi vasútállo­más melletti egyik pavilon­ban rendezte be műtermét. Ám amíg önálló helyiséghez jutott, éveken át a nagyma­ma konyhája volt a labor, az előszobája a műterem. Csut­kái Csaba a kisiparosok if­jabb nemzedékéhez tartozik, 32 éves. — A fényképészeten belül is önálló szakmai területek nyernek polgárjogot- — fo­galmazott. — A portré a kedvencem, mert az arcon minden érzelem tükröződik. Most azonban a színházi fo­tózással ismerkedem. Hegedűs Árpád fényképész barátjával együtt indították el a videófilmezést. A KIOSZ és a KISZ együttműködésé­ről szóló filmjüket a fiatal kisiparosok országos találko­zóján is levetítették. A ham­burgerről készített reklám- filmjükkel díjat nyertek egy pályázaton. Egyre többen örökíttetnek meg családi ese­ményeket videokazettán. A szakmaii ismeretek állandó gyarapítása még kevés len­ne, naprakészen ismernie kell a gazdasági, kulturális, társadalmi életet, hogy a mozgó kép erejével politi­záljon. Még a reklámhoz is számtalan háttérinformáció­ra van szüksége. Noha Csutkái Csaba igen fiatal, negyedik éve foglal­kozik tanulók szakmai okta­tásával. Felesége szintén fényképész kisiparos, ő is tanít most két leendő szak­mabelit. Talán az életkor, ta­lán az érdeklődés miatt, de a tanár—diák viszony he­lyett ők: barátok. Titkok a szépség műhelyében Az örök nő hódítani akar ma is. De miként teheti meg a gyárban, az irodában? — erre tanítja meg a kozme­tikus. Nagy forgalmat bonyo­lít le Nyíregyházán a Kos­suth utcai fodrász- és koz- metíkusszalon. Papp Józsefné kisiparos és az alkalmazott, Palicz Andrea igyekszik át­változtatni a lányokat, asszo­nyokat. — Átváltoztatás helyett in­kább az egyéniséget keres­sük mindenkiben, s ahhoz igazítjuk a mi munkánkat — avat a szépségápolás titkai­ba Pappné. — Akár hétköz­nap, akár alkalomra az egyé­niséghez, a szem színéhez, a ruhához illő sminket kell megtalálni, akkor lesz szép a nő. Már 17—18 éves korban jönnek először a lányok, bár a tinédzserkor lenne a leg­megfelelőbb a szépségápolás elkezdésére. Viszont jár ide olyan vendég, aki betöltötte az ötvenet. Az a legfonto­sabb, hogy sikeres összhan­got teremtsünk a nő megjele­nésében és akkor mindig ápoltnak, csinosnak érzi ma­gát. Ma a színek tompábbak, a szemen a barna és az olív- zöld hódít, az arcpír is dikszrétebb, a narancstól a lila árnyalatig terjed. Kevés púdert, azt is vizest, hidratá­lót használjunk, hogy ne váltsa ki az ellenkező hatást a túlzott festés. Pappné a kisiparosok mes­tervizsga-bizottságának el­nökhelyettese. Még beszél­gettünk, amikor jött a levél: mennie kell a jövő héten Debrecenbe vizsgáztatnia a jövő mesterkozmetikusait. Két tanulóval foglalkozik ő is. — Nincs titok a szépség műhelyében. Ha csak az nem, hogy az egyéniség hangsú­lyozásával jó közérzetet ad­junk a nőknek... Szem előtt a látszerész Augusztus végén városköz­ponti új otthonba költözött a Nyíregyházán öt éve mű­ködő látszerész, Juhász Imre. — Azóta többen jönnek hozzánk, hiszen jobban szem elé kerültünk — mondja Vajda Tibor, a beszerző úton lévő iparos alkalmazottja. — Most már a megrende­lőink felét kitevő vidékiek is könnyebben megtalálnak bennünket. Nekik egyébként, kiváltképp ha idősebbek vagy messze laknak, sokszor azonnal megcsináljuk a ne­hezen nélkülözhető segédesz­közt. — Csak ez az oka a növek­vő érdeklődésnek? — Természetesen nem. Rö- videbb idő alatt készítjük el a szemüveget, valamint a ki­sebb javításokat, mint az OFOTÉRT, és kéthetente fel­frissítjük az árukészletünket. Próbáljuk úgy beszerezni a szemüvegkereteket, hogy a legkülönfélébb igényeket ki tudjuk elégíteni, és mindenki találjon pénztárcájának meg­felelőt. Most is 80 forinttól 1200 forintig kaphatók kere­tek. A falon oklevél. A Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága Juhász Imrének a Kiváló Ifjú Szakmunkás cí­met adományozza — olvasom. — Minden típusú lencsére veszünk fel rendelést — foly­tatja Vajda Tibor, mintha kitalálná mire gondolok —. de még nem volt rá eset, hogy panasz lett volna a munkánkra. S való igaz: a vásárlók könyvében is csak köszönő, dicsérő sorok állnak. Az összeállítást készítették: Czine Gáspár, Papp Dénes, Tarnavölgyi György, Tóth Kornélia. Kisiparosok — jó hírrel Dohányzás, alkohol, elhízás Negyven napig feküdtem a megyei kórházban. Ott lát­tam és átéltem, hogy az egészségvédelem mennyire fontos. Az emberek egészsé­ges életmódra nevelésében az eddigieknél sokkal többet kell tenni a kórházak, orvo­si rendelők falain kívül is. Ugyanis sok betegség kiala­kulásában a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhí­zás is jelentős szerepet ját­szik. A Kelet-Magyarország hasábjain szívesen olvasom az egészséges életmóddal fog­lalkozó írásokat. Az egészség- nevelést azonban széleskö- rűbbé, színvonalasabbá, haté­konyabbá kell tennünk, mert testi-lelki épségünk megőr­zése egyéni és társadalmi fel­adat. Fekete József tudósító, Nyírlugos, Sport utca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents