Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
1987. február 9. Kelet-Magyarország 3 Az olyasó kérdésére Többen is érdeklődtek, igaz-e a hír, mely szerint duplájára emelkedik a gépjárművezetői tanfolyamok díja. — Mindenki megnyugodhat, légből kapott hírről van szó. A „B” kategóriás, — úrvezetői — jogosítvány megszerzését biztosító tanfolyam díja előreláthatólag nem emelkedik. Jelenleg három kurzus létezik, az Autóklub és az ATI tanfolyamain 4600, az MHSZ-nél 4010 forint a tanfolyamdíj — természetesen pótvizsga nélkül. Csak akkor várható a tanfolyamok díjának emelkedése, ha a tanfolyamköltségek közül valami megnő, például a vezetéshez szükséges üzemanyag ára. Záhonyban úgy hírlik, a kis- várdai Cíelka szanué kosán nem akarja meghosszabbítani a televíziók átalánydíjas javitasat, merthogy a készülékek öregedtek, a meghibásodás valószínűbb. Abboi következtettek erre, hogy nem lehet hozzájutni a befizetésre szolgaló csekkhez. — Természetesen szó sincs arról, hogy nem akarjuk meghosszabbítani az átalány- díjas szerződéseket — tájékoztatott Jonus Lajos szervizvezető. — Tény viszont, hogy csekk nincs. Hiába sürgettük meg a központot, még nem érkeztek meg a nyomtatványok. Azonban a befizetésre így is van lehetőség. Aki csekkért jön be a szervizbe, itt tehet eleget befizetésének. Aki pedig meghibásodást jelent be, a kiérkező szakembernél teheti meg ugyanezt. Mindkét esetben nyugtát kap. Amennyiben megérkeznek a nyomtatványok, úgy a régi bevált módon fizethetnek ügyfeleink. B. Gyula a borbányai lakosok nevében érdeklődik: még a nyárron elkészült Borbányán az az épület, amelyben körzeti orvosi, gyermekorvosi és kismama-tanácsadó rendelő kap helyet. Azóta orvosok nélkül, üresen áll az épület. Meddig? — Február 16-ig mindenképpen — tudtam meg a városi tanács egészségügyi osztályán. Akkor kezdődik meg a felnőttek körzeti orvosi rendelése. A másik két rendelőbe csak szeptembertől tudnak szakembert biztosítani mivel gyermekorvosokban hiány van. Addig a jelenlegi rendelésre Nyíregyháza, Vöröshadsereg utcára kell bejárni Borbányáról. B. Andrásné (Nyíregyháza, Kalevala sétány). Azt sérelmezi, hogy a környékbeli kutyatulajdonosok gyakran szájkosár és póráz nélkül sétáltatja!' kedvenceiket, akik — bár a gazdik szerint békések — rémisztgetnek gyereket, f e 1 n>- tet. — Tanácsi rendelet értelmében közterületen póráz nélkül semmilyen fajtájú és nagyságú ebet nem lehet sétáltatni. Szájkosár viszont csak a „vérebekre” kell. (német juhász, dog, dobber- mann, snautezer ...) nem kell a tacskóra, a pekingi palota-’ pincsire ..., a kisebb termetű ebekre. Aki ezt a rendeletet megszegi, 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ennek kirovására a közterület-felügyelők jogosultak, miként az ellenőrzés is az ő kötelezettségeikhez tartozik. Ez nem olyan egyszerű, hiszen a legtöbben kora reggel és az esti órákban viszik le a kutyákat. Az elmúlt esztendőben szervezett, célirányos ellenőrzésekkel 12 esetben csíptek fülön szabálysértő kutyatulajdonosokat. JátszóMán László válaszol térre viszont sem szájkosárral, sem anélkül nem lehet kutyát bevinni. Lassan négy esztendeje, hogy divatba jött a maszek teherfuvarozás. Miért nem kapnak egységes tarifát ezek a kisiparosok, annak ellenére, hogy szabadáras az ilyenfajta szállítás? — érdeklődtek a 18-749-es telefonról. — A szabad árnak éppen az lenne a lényege, hogy konkurencia alakuljon ki a fuvarozók között — az ügyfelek érdekében. Ezért sincs egységesítve a tarifa, amelyet nyilván kocsitípusokra kü- lön-külön kellene kidolgozni. Egy felső határ azonban így is van, óradíjban 56 forint, kilométerdíjban 7,20 forint, ha külön-külön nem számítják, 126 forint óránként. Ehhez jönnek még az árumozgatással kapcsolatos költségek. A megoldást az jelenti, hogy a szállítás előtt meg kell egyezni a szállítóval, mennyiért vállalja a konkrét fuvart. Több nyíregyházi lakos érdeklődik: a parkírozókból és az úttestek széléről mikor szállítják el a havat, valamint kifogásolják, hogy a Jókai téri autóbuszállomás a felgyülem- let havas-jeges domboktól balesetveszélyes. — Mint azt a Közterületfenntartó Vállalat illetékesétől megtudtam: a nagy gondot még mindig a hideg jelenti. Az úttesteket borító 23—30 cm vastag havas-jeges réteg, valamint az aszfalt között nagy a kötőerő. Ezt megbontani egyfelől óriási munkaigényt jelentene, másrészt az úttest minőségét is rontaná. A só itt hatástalan, lánctalpas géppel pedig nem lehet, és nem is érdemes rámenni az utakra. Akkor lehet majd hatékonyan dolgozniuk. ha a melegebb idő old ezen a kemény jégborda— aszfalt kötésen. Fiatalok kérdezték- hol lehet jegyet kapni a nyíregyházi stadion játékcsarnokáhan február 19-én sorra kerülő Első Emelet koncertre? — A városi stadionban és a nyíregyházi Cooptourist- nál. Végül részlet egy Bújról érkezett levélből: „Mi gépkocsivezetők régóta ingázunk Búj és Nyíregyháza között, sok ezer tonna és kilométer van már a hátunk mögött. Már régóta várjuk, hogy a felsőbb szervek rájöjjenek, mennyi üzemanyag és idő megy veszendőbe amiatt, hogy Kótajon keresztül kell közlekednünk, holott lenne egy közelebbi út is. A régi Posta útra gondolunk, amely 5 kilométerrel rövidebb, és kevésbé forgalmas. Arra volna szükség, hogy az érdekelt tsz-ekkel (Gávavencsellő, Ti- szabercel, Nyírszőlős) összefogva, ha nem is kőutat, de egy bogárhátú földutat csináljunk meg. A z egyik többször kért hitelt egy-egy új beruházás kedvéért, a másiknál gyengélkedett a gazdálkodás, veszteségbe szaladt, ezért adtak pénzügyi támogatást, a harmadiknál az időjárás okozta károk miatt keletkezett termelési veszteség. Okot, s magyarázatot sokat lehet sorolni, ám a végeredmény: a megye termelőszövetkezeteinek közel harmada erősen eladósodott. Az adósság teher, olyan nyomasztó gond, amelynek következményei a mai jó gazdálkodás mellett is további pénzügyi nehézségeket okozhat. Ennek alapján mérte fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a nagyüzemeket, és csütörtökön délután Csen- gerben Misi Sándor főosztályvezető már arról is beszélhetett az érintett 34 üzem vezetőjének, milyen lehetőségek vannak a változtatásra. A szélsőségeket jól érzékelteti, hogy az ott lévők mindegyikénél az átgondolt vesztesegrendezes, egyedi elbírálás után ez a nagyüzem már biztosan áll a lábán. Nem maradt el a gondok felemlegetése sem, hiszen az egyesülés után Petis Mihály nyírbátori elnök joggal mondhatta: „Foglalkoztatási kötelezettségünk van a bátorligeti tagoknál, ahol a jelenlegi termeléshez aránytalanul sokan vannak.” Ám a változtatás tervei is megvannak, fejleszteni akarnak, ehhez igényelnek támogatást. Többen úgy vélték, az alaptevékenység fejlesztésével, állattenyésztési beruhá- ásokkal lehet változtatni, ilyen irányban gondolkodnak a pályázatnál Kisvárdán, Tiszabecsen, Napkoron, míg a tyukodiak a helyben képződött kenderkóró feldolgozásában szeretnének lépni. A megbeszélésen szó esett más, a gazdálkodásban nehézségeket hozó kérdésekről is, mint a munkabértúllépés, az elhúzódó melioráció. Mindezt összefoglalva említette Váncsa Jenő miniszter: „A kölcsönös információcsere elősegíti munkánkat. A megyében a ’86-os esztendő a vártnál jobban sikerült, ehhez a termelési tényezők is kedveztek, de dicséretre méltó a cselekvés is, a jobb tenniakarás vezetők és dolgozók részéről." Jelentős üzemi kört érint a pályázati rendszer, azt szeretnék, hogy különösen a gazdaságilag elmaradott körzetekben, a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkezők minél hamarabb javítanák gazdasági helyzetüket, mert csakis a jövedelemtermelés fokozásával tervezhetnek biztos jövőt tagjaiknak, falvaiknak is. Lányi Botond Egy hét után nem győzött csodálkozni az egyik hivatalnok, amikor megtudta: szobatársa napok óta a kórházban fekszik, nagyon megkínozta a veseköve. ö — mármint a szobatárs — nem is tudta, hogy ilyen súlyos a helyzet ... Ez az eset jutott eszembe nemrég, amikor az egyik testületnek dönteni kellett, elfogadja-e azt a nyilatkozatot, amellyel megbízatásáról lemond — a testület egyik tagja. Annak rendje és módja szerint megkérdezték a jelenlévőket, van-e az üggyel kapcsolatban valakinek bármilyen kérdése, arra szívesen válaszolnak. Hosszú másodpercekig csend honolt a helyiségben, aztán következett a szavazás. Az egyöntetű döntés arról, hogy a testület egyetért a lemondással ... Senki nem érdeklődött: a tagtárs elköltözik, netán betegsége akadályozza munkája ellátásában, avagy megsértődött, talán eljárás folyik ellene? Csak Or szünetben, a folyosón kérdezgették egymástól: nem tudod, mi lehet az oka? Hiába: nehezen tudunk megszabadulni beidegződéseinktől! (a. s.) AZ ÉGSZI ÉGISZE ALATT... Szabadulni a rassz beidegzelésektN A diagnózis után készül a gyógymód a SZÁÉV-nél Nemrég két napra a vállalat sóstói üdülőjébe vonult a SZÁÉV vezérkara. Ha valaki belesett az ablakon, azt is gondolhatta, játszanak a felnőttek. Mert miit láthatott? Meglett emberek öt-hat fős csoportokba tömörültek, s papírlapok fölé hajolva halkan diskurálnak. Mint valami társasjátékban. Tulajdonképpen az is volt, csak a tét volt nagy: több ezer ember jövője. Visszahúzó tényezők Mint hazánk jó néhány építőipari cégét, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatot sem kerülték el mostanában a gondok. A múlt esztendő végén a vállalat sikergörbéje ugyan már felfelé ívelt, ám a gondok jó része továbbra sem tágít tőlük. Tisztában van ezzel a vállalat vezetése, de azzal is, hogy önerőből nem sokat tudnak változtatni a helyzeten. Ezért is kérték fel az Építésgazdasági és Szervezési ,Intézetet, hogy működjék közre a visszahúzó tényezők felderítésében. — Gondjaink többsége a nem megfelelő szervezésből fakad — függeszti fel néhány percre a munkaértekezleten kapott feladat megoldását a SZÁÉV igazgatója, Seres Antal. — Szervezési feladatainak eddig többnyire afféle tűzoltómunkával tett eleget a kollektíva. Most viszont egy hosszabb távú csomagterven dolgozunk, melynek végrehajtása sikerrel kecsegtet. — Helyben nem találtak erre megfelelő szakembereket? — Megfelelő számban nem. Ráadásul mi sem bújhatunk ki a saját bőrünkből, az ember néha a fától nem látja az erdőt. Tudomásul kellett vennünk, hogy a szervezés folyamatos gazdasági tevékenység, s egy erre szakosodott intézet rendkívül gazdag eszköztárát bűn nem igénybe venni. Tisztábban látni — Mit várnak az együttműködéstől ? — Hogy tisztábban lássuk mulasztásainkat, feladatainkat, egyáltalán azt, min kell változtatnunk, hogy eredményesebben dolgozhasson a kollektíva. Az ÉGSZI lassan hat éve végez a hazai vállalatok megbízásából fokozott építésgazdasági és szervezési, módszertani tanácsokat adó, költségcentrikus elemző tevékenységet. Az eltelt évek során több mint félszáz vállalat vette igénybe szolgáltatásaikat, a Tiszántúlon a SZÁÉV az első, mely hozzájuk fordult. Az intézet osztályvezetője, Gyenes László: — Sajnos, igen sok helyen még mindig nem mernek szembenézni a hibákkal, külső segítséget pedig azért nem vesznek igénybe, mert azt hiszik, oda a vállalat jó híre. A vállalat szakembereinek közreműködésével feltárjuk a rosszul beidegződött módszereket, s olyan javaslatokat kérünk, melyek biztosítják a kiutat — feleli az „agytorna” irányítója, Pályi András. Kijelölni a terápiát Hazánkban ma még nemigen találtunk kifejezést e problémafeltáró és feladatmeghatározó tevékenységre, leginkább a pszichológus munkájához hasonlítható ez az egész folyamat. A lélekbúvár előbb alaposan megismeri a páciensét, s ezután döntenek közösen a terápiáról. E kétnapos kezelés során például több mint kétszáz olyan okot véltek felfedezni, mely a gyengélkedéshez vezetett, végül ezt tizenöt akut probléma köré lehetett csoportosítani: a rugalmasabb vállalkozás, a versenytárgyalásokra való felkészülés, a minőség, az ütemesebb termelés köré. A diagnózis tehát elkészült, a szakemberek most dolgoznak a követendő gyógymódon. Balogh Géza Párizsi divat a Nyírségben A picinyke iroda ajtaján ez olvasható: Hu- szárszki Tiborné, igazgató. Egy esztendeje, hogy kinevezték az akkor sok gonddal-bajjal küszködő, olykor még a szabóknak, varrónőknek munkát is alig adó leányvállalat élére a törékeny üzemmérnököt. Panasza nem lehet, mert jó évet zárt a Divat Ruházati Vállalat Fogyasztási Szolgáltató Vállalata. Keményen megdolgozott érte maga is. Korai kelés, s ellátni a háromesztendős Tibit és a négyéves Eszterkét. Még szerencse, hogy családcentrikus a férje, aki szintén szakmabeli. Egy esztendő mérlege: — Amit egy évvel ezelőtt vállaltunk, sikeresen teljesítettük. Elláttuk munkával minden dolgozónkat. Nem kellett még holtszezonban sem az ajtót támasztani a szabóknak, biztos keresethez jutott mindenki. Emelkedett a munkások jövedelme, nem is akármilyen mértékben — sorolja. Szerencsés, mert jó munkatársai vannak. Csak így sikerülhetett 10 százalékkal túlteljesíteni a bevételi tervet, s elérni 14 millió 300 ezer forintot. Nyereséges a leányvállalatunk — folytatja. — Ha nem kapok támogatást Takács Józsefnétól, Ács Istvántól, Füzesséry Tibortól és másoktól, minden bizonynyal nem zárjuk így az esztendőt — fűzi hozzá. Filmkockaszerűen visszapergetve egy év történetét, a fiatal igazgatónő kezdetkor csaknem minden részleget a „fejére” állított, átszervezett. Meghökkentek. „A nyíregyházi nők a legújabb párizsi, londoni divat szerint rendelhessenek blézert és kosztümöt, téli kabátot és mást.” Divatlapokkal látta el a szalonokat. Szerződést kötöttek a fővárosi Szépség szalonnal. Nekik egyedi tervek alapján készítenek kis szériákban divatos női termékeket. Bevezette a gyorsvállalást. Ez azt jelenti, hogy most 7 nap alatt készítik el rendelésre a férfi öltönyt szalonjukban. Hasonlóra készülnek a női modell- házban is. Idén személyre szóló minőségi prémiumrendszert vezetnek be. Minőséggel óhajtják a jövőjüket megalapozni. Korszerűsítik a technológiát, modern, úgynevezett lezser öltönyöket kívánnak gyártani. Ez az igény. Ezt várják a fiatalok, a divattal lépést tartók. — Munkánk van rogyásig, csak győzzük! F. K. Naponta 48 tonna kenyér készül Nyíregyházán, az Orosi úti kenyérgyárban. Képünkön: Hajdú József ellenőrzi a kenyértészta minőségét, (farkas) eves erdekeltseghez (nyereséghez) képest legalább kétszeres az adósságállomány, s a túlsó végletnél, az ökö- ritófülpösi gazdaságnál több mint tizenötszörös ez a mérték. A cél: a eddig felgyülemlett terhek egy részétől megszabadítani a gazdaságokat. Szó sincs elengedésről, azonban egy pályázati rendszer alapján lehet olyan javaslatokat adni a jövedelemtermelő képesség fokozására, az egyensúly helyre- állítására, amelynek révén tízmilliós terhektől szabadulhatnak meg a termelő- szövetkezetek. „Érdemes segíteni bennünket, mert ezt előbb- utóbb visszaadjuk” — fogalmazta meg Mészáros Gábor nagyecsedi tsz-elnök, utalva arra, hogy a korábbi, I iiÁe náliv477! nos, paiyazz.
