Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. február 9. R SZAKEMBERTŐL KÉRDEZZÜK: Kell-e félni a tévétől? Fészekrakás '87. Belvárosi lakó­telep? (Bálint István) — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Anyák iskolája. — 14,45: Fiatal tánco­sok műsora. — 15,05: Hírek. — 15,10: A gyorsítás stratégiája. — 15.40: Dokumentumfilm Spa­nyolországból. — 16.35: A szü­lőföld dalai. — 17,00: Gyorsí­tás. — 17,35: Világhíradó. — 17,45: Három kártya (balett­film) — 19,00: Híradó. — 19,40: Puskin utolsó napjai. — 20,40: Világhíradó. — 20.55: V. Atlan- tov, a Szovjetunió kiváló mű­vésze. — 21,40: Kamasz (tévé­film 1. rész) — 22,54 : Hírek. — 23,02: Amerikában született (1. film) — 0.02: Beethoven: Hold- fényszonáta (Rudolf Kerrer) SZLOVÁK TV’ 17,00: Katonák műsora. — 17,50: Művelődési műsor. — 18,20—18,30: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20,00: A róka és a szőlő (tévéjáték) — 21,00: Ak­tuális kérdések. — 21,25: Csa- pajev (szovjet film) MOZIMŰSOR Krúdy mozi: LEOPÁRD KOMMANDÓ. Előadás kezde­te: 16, 18 és 20 óra! Béke mozi: de. A SAOLIN TEMPLOM SZENT KÖNTÖSE. — Du. Zártkörű archív film­klubi előadás 16, 18 és 20 órá­tól! Móricz mozi: EGÉSZSÉGES EROTIKA. Téli álom a kaktuszkertben Tetnesi László Szinte hallani a csendet, amint belépünk az üvegház­ba. Béke honol a helyiség­ben, idilli a mozdulatlanság, a hangulat álomszerű, mint­ha egy alvó gyermek nyu­godna itt édes szuszogással. Valóban — álomvilágban já­runk. Itt alussza téli álmát Nyíregyháza legnagyobb kak­tuszgyűjteménye. Maga a környék is csendes, kieső hely a forgalmas vá­rosból az Ipari utca. Az iga­zi nyugalmat azonban a kak­tuszházban találja meg a gyűjtemény gazdája és csa­ládja. Kovács László „kert­jével” ismerkedünk. Van itt mindenféle csodá­ja a természetnek. Az egyik úgy néz ki, mint egy borzos paróka, a másik, mint a bio­lógiakönyvekben ábrázolt agytekervények. Vannak dup­lafodrosak, keringőzök, né­melyik olyan, mint a halasi csipke, vannak szemölcsö- sök, puha szőrlabdához ha­sonlóan összefonódottak, egy magasból lecsüngőt meg első pillantásra mókusfaroknak néznénk. Kovács Lászlónak kb. ezer fajból több mint tíz­ezer darab kaktusza van. Nincs mind az üvegházban, egyes példányok mínusz húsz fok alatt sem fáznak, így a mintegy 250 féle kövirózsa a hó alatt telel. Nagy türelmet, pepecselést, és sok időt igényel rendsze­res felügyeletük és a gyűjte­mény gazdagítása. Igaz, ilyenkor télen éppen csak rajtuk kell tartani a szemet, egyéb törődést nem igényel­nek annál, hogy 0—5 fok kö­zött legyen a hőmérséklet. Mérsékelten kell tehát fűteni, és időnként azért körbevizs- gálódni, nincs-e valami baj. Mint most is, a gyűjtő észre­veszi; az egyik tüskés tövén valami fehérség tűnik fel. Talán páralecsapódás zavar­ta meg a téli álmot? Ez le­het az oka. Most aztán végre kell hajtani egy kis műtétet, és begyógyítani a sérült részt. Őszutótól tavaszköszöntőig nincs gond a kaktuszokkal, szépen pihennek, öntözni ki­fejezetten tilos ebben az idő­szakban. Persze ha a napok el­kezdenek hosszabbodni, azon­nal észreveszik az üvegház lakói, felébrednek, és mint az ember, ők is nyújtózkodnak. A melegebb napok meghoz­zák a legcsodálatosabb lát­ványt, amikor a kaktusz vi­rágzik. Kovács László üvegházá­ban szinte az egész világ ta­lálkozik, az egyik faj Mada­gaszkárban őshonos, a másik Mexikóban úgy terem, mint nálunk az útilapu. Vannak példányok, melyek eredeti helyükön 20—25 méter magas­ra is megnőnek. Ennek a gyűjteménynek is úgy kezdődik a története, mint sok másé; Kovács Lász­ló kapott ajándékba egy-két kaktuszt egy kislánytól. Aki később a felesége, majd há­rom gyermekük anyja lett. Az első növényt újabbak kö­vették, majd cserebere és saját nevelés. Most már több generáció él egymás mellett, van kaktuszbölcsőde, -óvoda és iskola. Az előző évben ve­tett magoncokat szaporítólá­dákban sorakoztatják, majd onnan ültetik át. Eladásra csak annyi kerül, ami a gyűj­teményre fordított költsége­ket kiegyenlíti. Kovácsék tanárok. A tanár úr a 2-es gyakorlóban, Fran­ciska asszony a borbányai iskolában tanít. Napi foglal­kozásukból adódóan termé­szetes, hogy ismereteiket szí­vesen megosztják másokkal. Gyakran jön vendég, főleg virágzáskor nagy a sürgés­forgás. Nyíregyházára érke­zésükkel új szakasz kezdő­dött el e szenvedély igaz hí­veinek életében. Kovács László klubot szervezett a Váci Mihály művelődési ház­ban, amely mintegy húsz tag­gal azóta is sikeresen műkö­dik. Tavaly csatlakoztak az országos egyesülethez, ez ma­gasabb szakmai követelmé­nyekkel jár majd. Céljuk a kaktuszozás botanikai és ker­tészeti élményén túl a gyűj­tők közötti baráti kapcsola­tok kialakítása. Baraksó Erzsébet Téli szemle az üvegházban (Farkas Zoltán felv.) Videoklip az Alphaville-röl Budapesten forgiatdtt az Alphaville együttes. Amerikai turnéjuk és február végén megjelenő új nagylemezük előtt az NSZK-ból érkezve a Mafilm fóti télepén forgatta Piros rózsa című videoklipp- jét a neves együttes. Két for­gatási nap, 10—12 órás kime­rítő munka után már el is utazott az Alphaville Buda­pestről. Szilvia, Melinda, Erika, Haj­nalka és Sándor. 1983. január 24- én születtek, akkoriban ez igazi szenzáció volt nem csak Magyar- országon, hanem Európában is. Kiskunfélegyházán látogattam meg őket. Délelőtt tíz órakor, érkezésem­kor bújtak ki az ágyból. Kóco­sán, pizsamában járkáltak a la­kásban, mustrálgatták az idegent. — Ilyen álomszuszékok vagy­tok? — kérdeztem tőlük. — Igen — válaszolták egyszer­re. Elmondták, hogy édesanyjuk este nyolc, fél kilenc körül küldi őket aludni, de délután az ebéd után is lepihennek. Jól érzik magukat idehaza, egyikük ugyan járt óvodába — néhány hétig . . . Igaz, itt is úgy érezheti magát az ember, mint a kiscsoportban. A szoba megtelik az öt gyerek hangjától, zsivajától. Sőt még szűknek is találtam, amikor már egy-két játék előkerült. — Melyik a kedvencetek? — A kisautó — mondta az egyetlen fiú, Sanyika. Öt go­kartot kaptak karácsonyra az egyik cégtől, hetekig az volt a sláger, íe s fel rohangáltak ve­le a családi házban. Jelenleg a pincében várják a tavaszt. . . — Szeretünk még főzni — szó­lalt meg Szilvia. Melinda, Erika és Hajnalka bólogatott hozzá. Persze csak játékból. — Mi a kedvenc ételetek? — A finom husi. • Ezt Hajnalka mondta, de a töb- beik felváltva sorolták: kolbász, hurka, töltöttkáposzta, pörkölt. — Szerencsére egészségesek, jó az étvágyuk — így Tarjányiné. Naponta hét liter tej. másfél, két kiló kenyér, több mint egy kiló hús vagy kolbász és sok-sok sü­temény fogy. Az ötliteres üveg­ben lévő csemegeuborka is csak addig tart ki, míg felbontják . . . Havonta tizenkétezer forint megy el étkezésre. Jönne velem végig a piacon nyáron, mennyit költők zöldségre, gyümölcsre — tette hozzá a háziasszony, majd hirte­len felemelte a hangját: — Sokszor azt se tudom hová nézzek, mert igen élénkek a gye­rekek. Vigyázni kell rájuk, ne­hogy bajuk essen. — Ki van segítségére? — Az édesanyám és az édes­apám. Szinte mindig velünk vannak, igen sokat köszönhetek nekik. De néha másoktól is ka­punk segítséget, támogatást. Igaz már nem olyan mértékben mint az elején, amikor egymásnak ad­ták a kilincset a brigádok, hiva­talos emberek. Ma már jócskán csillapult irántunk az érdeklő­dés, ami nem is baj. Van ne­kem itt éppen elég dolgom, hat gyereket nevelni — Brigitta lá­nyom a rangidős — nem köny- nyü. Idejében szólunk Főleg férj, apa nélkül, mert­hogy elváltak a szülők néhány évvel ezelőtt. . . Szűknek bizonyul már az öt gye­reknek a szoba, családi ház. Farsangi jelmezajánlatunk... Lopi pezsgő Ha ériiet nélkül hagyják — veszélyes lehet Nagyecseden a szőlőtermesztés alig harmincéves múltra tekint vissza — újságolja Murguly Sán­dor bácsi, aki pincéjében díja­zott borokat tárol évről évre. Mindössze száz öl szőlős terüle­téről évente átlagosan 700—800 li­tert szüretel. Különlegessége en­nek a pincének az is, hogy ben­ne — talán az országban egyedül Murguly Sándor bácsi „kincsei­vel”, a saját érlelésű pezsgős­palackokkal. — saját borból pezsgő is érlelő­dik, mely magán viseli a jó pezsgő minden tulajdonságát. Kit ne foglalkoztatna mostaná­ban — még ha meggyőződésem szerint egy kicsit túl is lihegjük — a tévékészülékek által ránk le­selkedő veszélyek. Kell-e félni a tévétől? Mi a jó, a száraz vagy a párás szoba? Milyen galibát okozhat a penészes lakás? Lerne* hetünk-e a boltba, miközben be­kapcsolva hagyjuk a készüléket? Ilyen és hasonló kérdések gyakran elhangzanak mostaná­ban. Bíró László műszerész — a GELKA nyugdíjas igazgatója — több évtizedet töltött a rádió-tévé szerelő szakmában, s 1956-ban hazánkban elsőként épített sa­ját maga képbontó berende­zést — televíziót — s ezzel a világon a 25., Európában pedig a második úttörője volt a televí­ziózásnak. Neki köszönhető, hogy ugyancsak saját építésű reléadó­ján — a tokaji Kopasz hegyről — 1957-ben megyénkben és a környéken is foghatták az akkor induló hazai tévéadásokat. A ké­szülék három évig volt üzem­ben, amikoris felváltotta a fő­városi szakembergárda által ké­szített adó. Ugyancsak Bíró Lász­ló készítette el megyénkben az első tévéantennát. Az ismert tévés szakember azó­ta is folyamatosan figyelemmel kíséri a tévétechnika fejlődését, újdonságait. Kérdéseinkre töb­bek között elmondta, valójában minden tévékészüléknél — igen sok ok miatt — előfordulhatnak rendellenességek, de a figyelmes üzemeltetés szinte kizárja, vagy minimálisra csökkenti a készü­lék által okozott tüzek számát. Számos tanács közül nagyon is megszívlelendő, hogy a készülé­ket akkor kell bekapcsolni, ami­kor folyamatosan nézni kíván­juk. Közben »hosszabb időre, tíz­tizenöt percnél tovább ne hagyjuk magára a tévét. Ha ugyanis bármi rendellenesség ak­kor következik be, amikor nincs senki a szobában, netán a lakás­ban, máris adva van a veszély, hisz nincs aki észlelje a sustor­gást, a képernyőn mindig figyel­meztető jeleket, s nincs aki ide­jében kikapcsolja a készüléket. Első szabálynak talán az látszik, hogy tartósan nem szabad magá­ra hagyni — bekapcsolva — a készüléket, amíg mondjuk egy kis időre leugrunk a boltba, vagy átmegyünk a szomszédba. De arra is felhívta a figyelmet a kiváló szakember, hogy ne te­gyünk a tévé tetejére lehetőleg semmit. Minden ott elhelyezett tárgy esetleg visszafogja a ke­letkező hőt. elősegíti a bajt. Ugyancsak nem szabad különfé­le térítőkkel eltakarni a készü­lék szellőző nyílásait. Ha ezeket elzárjuk, a tévé nem éppen hasznos túlmelegedését okozhat­juk. Igen sok galibát okozhatnak a levegőben lévő finom — mikrosz­kopikus — porszemek, amelyek hosszú idő után rárakódnak a legérzékenyebb alkatrészekre, s tűzveszélyt okozhat. De ezek megelőzését is szakemberre kell bízni, aki időnként portalanítja a készüléket, semmi’* esetre se álljunk neki magunk a készülék ..kiporszívózásához”. Egyébként az ideális az lenne a készülék számára, ha nem tennénk ki erős hőmérséklet­változásnak, nem a fűtőtest vagy éppen az ablak közelében helyez­nénk el. Mindez persze a laká­sok többségében szinte megold­hatatlan. A penészes lakásban, ahol a különböző finom penész­részecskék mindent beszállnak, szintén növekszik a veszély. A túl száraz, túL párás levegő sem kedvező. Ha mindezekre — és még amit a szakember elmondott és nincs rá lehetőségünk, hogy részlete­sen megírjuk — gondolunk, mint veszélyforrásokra, igazában azt mondhatjuk, akkor vagyunk biz­tonságban, ha be sem kapcsol­juk a tévét. Ez persze csak hu­mor, hisz a sok évvel ezelőtt ké­szült és önoltóanyaggal nem el­látott tévéket folyamatosan fe­lülvizsgálják, kicserélik a kriti­kus alkatrészeket. A modern té­vékészülékek pedig az említett önoltóanyag felhasználásával ke­rülnek forgalomba. így ha vala­mi folytán mégis az égésig he- vülnek, nem lángolnak, nem okozhatnak nagy bajt. Inkább az óvatosság miatt ajánlják a szakemberek, hogy akár a kisebb gyermeket a tévé- készüléket se hagyjuk őrizetle­nül. És ha recsegő, sistergő han­gokat. jeleket észlelünk és sza­got érzünk, ki kell kapcsolni és a fali konnektorból a csatlakozást kihúzni. Ha annyira nem lángol, hogy égési sérülés veszélye nél­kül meg tudjuk közelíteni a ké­szüléket, lehetőleg két ember a készülék oldalánál megfogva vi­gye ki a lakásból, s a készülék hátoldalán lévő szellőzőnyíláso­kon keresztül töltsünk annyi vi­zet a készülékbe, amíg a lángok el nem alusznak. Ha pedig any- nyira lángol, hogy már nem le­het megközelíteni, ugyanezt kell elvégezni, egy feltétellel, hogy sose álljunk a készülékkel szem­ben — hangsúlyozta a szakem­ber — mert esetleges képcső- ,.összeomlás” esetén üvegszilán­kok érhetnek bennünket. P. G. (Kép és szöveg: Zs. B.) EGÉSZSÉGESEK, SOKAT ESZNEK A Tarjányi gyerekek, öten Mínusz húsz alatt sem fáznak 1987. február 9., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Sibelius: Hegedűverseny. — 9,30: Somlyó György verse. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Dvorák: VI. szimfónia. — 11,20: Lóránd István dalaiból. — 11,32: Blaha Lujza naplója. — 12,45: Élelmi­szereink a világpiacon. — 13,05; Magyar előadóművészek. — 14,10: Svéd Sándor énekel. — 14,44: Minden órának virágát. Novella. — 14,55: Édes anya­nyelvűnk. 15,00: Irodalmi év­fordulónaptár. — 15,30: Az MRT énekkara énekel. — 16,05: Szépen szólj! — 16,30: Történel­mi kalandok. — 17.00: Eco-mix. — 17,30: Találkozás Ferencsik Jánossal. — 17,52: Népdalok, néptáncok. — 18,03: Van új a Nap alatt. — 19,15: Rádiónap­ló. — 20,30: Népzene. — 21,00: Verdi-áriák. — 21,25: Dénes Zsófia emlékére. — 22,30: Halló, itt vagyok! — 23,30: Liszt: Ideá­lok. PETŐFI RADIO 8,05: Verbunkosok, nóták. — 8,50: Délelőtti torna. — 12,10: Fúvóskeringők. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Nép­zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. 18,30: Ahogy mi zenélünk. — 19,05: Népda­lok. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság. — 21,05: Dan- kó Pista életéről. — 22.05: Ven­dégségben Köpeczi Bélánál. — 23.20: Reggae ritmusok. 3. MŰSOR 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,10: Oj lemezeinkből. — 9,05: Népdalkórusok. — 9,30: Kama­razene. — 11,05: Dzsesszarchí- vum. — 10,35: zengjen a mu­zsika! Bizet operájából. — 11,35: Híres orgonamüvészek. — 12,07: Gyöngyhalászok. — 13,05: Szeptemberi vendég. Novella. — 13,35: Kardos Pál karnagy. — 14.05: Szimfonikus zene. — 15,00: Kamarazene. — 16,00: Bach-művek. — 17,00: Iskola­rádió. — 17,30: Magyar zene­szerzők. — 18,00: Operaáriák. 18,30: Sibelius: Hegedűverseny. — 19,05: Zenei élmény. — 19,35: Szabadi Vilmos hegedű- estje. — 21,30: Olasz madrigá­lok. — 21,47: Szimfonikus ze­ne. — 23,00: Operaegyüttesek. NYÍREGYHÁZI radio 6,20—6,30 és 7.20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántűlról. — 17,30: Hírek. — Program- ajánlat. — Sportösszefoglaló. —

Next

/
Thumbnails
Contents