Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
Oroszjárás Zemplénben. — Befejező közlemény. Irt* y Miller Kitölti kertedet ezrejpiranetnok. ____lafeyaM po*Ut M6 Í9i 7. marc. Szinna helységbe és az ellenséges hadosztályból 1300 embert foglyul ejtett. Minthogy ugyanekkor ttépföl- kelö zászlóaljak az Ung-völgyéből Taksány felé szorították, a szétzúzott muszka hadosztály a magaslatokon elvesztette lábai az’értékes műemlék megmarad - . jón, bár a kastély lövetése főcélom volt. Másnemű hadműveleti rendelkezésekkel kellett ezt pótolni Egyébként gyors behatolásunk i Homonnára minden naggobh- I arányú rablásnak eletet vette Megyénk I. világháború előtti katonai történetének érdekes színfoltja volt a császári és királyi 65. gyalogezred története. Nem itt szolgált, de legénységének zömét Szabolcs vármegye adta. EZREDTULAJDONOS: ÉLET S HALÁL URA Az 1859-es itáliai háborúban elszenvedett vereség után Ausztriában is hozzáláttak a hadsereg korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez, melynek során csak a magyar királyság területén egyszerre 12 új gyalogezredet szerveztek, a régi, túlságosan nagy létszámú ezredektől elvett zászlóaljakból. Az 1860-ban felállított regimentek között volt a halványpiros hajtókát viselő 65. gyalogezred is. Ezredtulajdonosa Lajos Viktor főherceg, gyalogsági tábornok (1842—1919), I. Ferenc József testvére lett. (Korábban az ezredtulajdonos maga szervezte ezredét a kincstártól kapott pénzen, vagy az általa előlegezett összegen. Ö határozta meg az egyenruhát, döntött a tisztek kinevezéséről, előléptetéséről, sőt halálbüntetést is hozhatott. A későbbiek során az ezreditulajdonosság inkább megtisztelő cím lett, melyet az uralkodó ház tagjainak, idegen uralkodóknak, államférfiaknak, hadvezéreknek adományoztak.) és királyi VI. hadtestbe osztották be, mely a 4. hadsereg kötelékében észak felé Galíciában támadott. Az ezred az 1914. augusztus 26—31. között zajló rendkívül véres kraszniki csatában esett át a tűzkeresztségen, hogy aztán egész ősszel a galíciai hadszíntér szinte minden nagyobb csatájában részt vegyen egyre súlyosabb veszteségeket szenvedve. A veszteségek pótlása után 1915. május 2-án a gorlicei áttörést kiharcoló alakulatok között találkozunk a Ludwig-ba- kákkal. Ez az ezred Galíciában érte meg azt is, hogy a frontok megmerevedtek, a katonák mindkét oldalon lövészárkokba húzódtak, s ki- sebb-nagyobb csetepatéktól eltekintve viszonylagos nyugalom állt be ezen a front- szakaszon. A lövészárkokban lassan egész laktanyaszerű élet fejlődött ki, előírt napi beosztással, foglalkozásokkal, kihallgatással, fegyver- és ruhaszemlékkel, fegyelmezési gyakorlatokkal. Mivel az élelmezés akkor még jó és kiadós volt, a posta rendszeresen hozta a híreket a távoli otthonból, a „szeretetcsoma- gok” is még szép számmal jöttek, s mert az ellenség sem igen kellemetlenkedett, a hangulat jó, gyakran vidám is volt. Ezt a nyugalmasabb időszakot csak néhány nagyobb harccselekmény zavarta meg, mint például az 1916. nyári Bruszilov-féle luck-ok- nai áttörés, melynek szenvedő alanya többek között éppen a 65. gyalogezred volt. tábori Újság LEGÉNYSÉGI MELLÉKLETTEL Az állásháború békésebb napjaiban azonban megvolt az a lehetőség, hogy az ezred a katonák és az otthoniak tájékoztatására tábori újságot adjon ki Ludwig-bäka címmel. A lap 1916-tól havonta két alkalommal folyamatosan megjelent addig, míg a regiment Galíciában tartózkodott. Az újság terjesztéséből befolyt teljes ösz- szeget az ezred özvegy- és árvaalapjára utalták át. Ez a tábori lap külsőre semmiben sem különbözött a hátországban megjelent újságoktól. Volt vezércikke, általában az ezredparancsnok tollából, tárcarovata, beszámolt a front híreiről. A Szilánkok rovatba az ezred életében megtörtént fonákságok kerültek. Volt legénységi melléklete, benne külön rész a bakáknak, a géppuskásoknak, a trénnek, vagy ahogy ma hívnánk őket, a szállítóknak. Beszámolt a kitüntetésekről, tudósított az özvegy- és árvaalap helyzetéről. A lapot a szerkesztői üzenetek és az apróhirdetések zárták. A Ludwig-bakát a fronton kívül Beregszászon, Kaluszban, Miskolcon, Munkácson, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Szatmárnémetiben, Sztryjben árulták. Nyíregyházán a Nyírvidék kiadóhivatalában és a barakk-kórházban Kovács kantinosnál lehetett a laphoz hozzájutni. Az 1917. márciusi első szám arról számolt be, hogy az éppen tartalékban lévő ezrednél nagysikerű sportversenyt rendeztek az alábbi versenyszámokkal: gránátdobó verseny, 100 méteres futás, géppuskás lóverseny, akadályverseny, gránátcélbadobás, birkózóverseny, lovasjáték, szuronyvívás. A díjakat az ezred tisztikara ajánlotta fel, s a győztesek jóféle borokat, cigarettákat, ennivalókat vihettek haza. Tudósított a lap az immár ismét első vonalba került ezred egyik vállalkozásáról is, amikor 26 foglyot, 2 géppuskát és egy aknavetőt zsákmányoltak, kiérdemelve ezzel a hadtestparancsnokság dicséretét is. Egymás után teltek a háborús és békésebb hétköznapok, mígnem 1918 őszén a Balkánra indították az ezredet. A háború végét és a Monarchia összeomlását a vasúti szállítás közben érték meg a Ludwig-bakák. Bene János 125 éve született, 70 éve halt meg _____________^___________________________________________________________ __ Ferenczy Károly, a fes 5 február 8-án született Bécsben. Apja a tiszai vasút bécsi igazgatóság titkára, majd az erdélyi vasút vezér- igazgatója. Anyja 1863-ban meghalt. Ferenczy Károly először jogot tanul, majd elvégzi Magyaróváron a gazdasági akadémiát, hogy apja gavosdáni birtok kezielését átvegye. A gazdaságból viszont legfeljebb a lovak érdekelték ... 1884-ben Rómába utazik ... Visszatérve elhatározás születik benne, hogy művész lesz. 1885-ben Münchenbe, pár hónap múlva Nápolyba utazik és a művészeti akadémia növendéke lesz. Ettől kezdve élete a festészet. Ferenczy Károly monog- ráfusa, Genthon István szerint művészete négy periódusra tagolható. Kövessük mi is e szerint ezen vérbeli festői pálya stíluskorszakainak belső összefüggéseit. A szentendrei korszak (1889—1892). Mielőtt Szentendrére költözik a családjával, Párizsban a Julien Academie-n tanul Csók Istvánnal és Grünwald Bélával. Itt ismerkedik meg Bas- tien-Lepage „finom natura- lizmusa”-vál, aki elsőként hatott munkásságára. Első itt festett képe Lányok virágokat gondoznak című. Tiszta képi kompoziciós rend, redukált színvilág, kiegyensúlyozott. finom látványszerű megfogalmazás jellemzi a képet. Hasonló stílusú életképet festett meg a Kavicsot hajigáló fiúk képén. Ez idő tájt festette Kallós Ede szobrászról készült arcképét is, melyek az 1889-i műcsarnoki Téli Tárlaton kerültek bemutatásra. Szentendrei festészetében szinte egyedüli motívum az ember volit, a természet-csak elvétve jelenik Imeg. A müncheni periódus (1893—1896). A szentendrei magányból egy élettel telibb környezetbe, Münchenbe költözik. A város jelentősége nem elsősorban művészeti életével, hanem belső atmoszférájával hatott jelentősen a festőre. Itt művészete egyre derűsebb, virágzóbb lett, hisz ekkor festi meg a Madárdal című és önarcképét is. Ezek a képei a német plein air festőkkel mutat rokon vonásokat. Az emberi érzés gyönyörűségeit, nemességeit, a művészet szabadságát ez időszakban igazi mesterműnek sorával igazolja. A finom tónusok mellett a dekoratív színek tisztaságát sikerül a festőnek ötvözni. Egy-egy képén közeledik az impresszionizmus szelleméhez, de megmarad az összefoglaló, zárt kifejező eszközök mellett. Nagybányai korszaka (1896—1905). Talán ezen időszaka az igazi önkifejezés 1860-ban az ezredtörzset, az 1. és a 3. zászlóaljat Miskolcra, a 2. zászlóaljat Munkácsra, a 4. zászlóaljat pedig Besztercebányára helyezték. A legénységet Szabolcs, Zemplén és Bereg vármegyék fiaiból sorozták. Ezért is csináltattak az I. világháború idején olyan jelvényt is maguknak a Ludwig-bakák, melyen e három vármegye címere látható. KÖNIGGRÄTZ-TÖL A GORLICEI ÁTTÖRÉSIG Az ezred megszervezése után alig néhány évvel már a harctérre került. Több más magyarországi ezreddel együtt végigharcolták az 1866-os itáliai háborút, majd még ugyanebben az évben ott látjuk őket a porosz—osztrák háború legvéresebb csatájában, a königgrátzi ütközetben is. A háborúk után a regiment élte a maga megszokott garnizonéletét egészen az I. világháborúig, amikor is a 65-ösöket a császári Ferenczy Károly: Október, 1903. (olaj) ideje. Ekkor alakítja ki egyéni világát, stílusát: az élesen elváló fény-árnyék hatások kapcsolatát, melyet ő maga „kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon”-nak nevez. 1896 tavaszán Thorma Jánossal, Réti Istvánnal és Hollósy Simonnal, valamint Iványi Grünwald Bélával létrehozzák az újkori magyar festészet iskolateremtő közösségét Nagybányán. A nagybányai iskola lényege, hogy első szakaszában még a müncheni hatása, a naturalizmus jellemző, majd Ferenczy Károly példája alapján egyéni stílusa a plein air festészeténél Az iskolának felmérhetetlen jelentősége volt a modern magyar művészet kibontakozásában. Ferenczy Károly megkísérelte az impresszionista atmoszférafestés és a szintetizáló formázás együttesét, így születtek teltszínű plein air kompozíciói, mint Márciusi est című, a Napos délelőtt című. Lényeges motívum lett számára a helyszíni festés öröme, a Lovak a vízben című képén már reggel, a hajnali órákban dolgozott, hogy a hajnali napsütés eredeti élménye hassa át a kép egészét. A három királyok című képén nagybányai erdő titokzatos csendje, levegője, a látvány szürrealisztikus lí- raisága, a látomásszerű képi építkezésre utal. A zöld szín harmonikus csendje az alakokkal azonos értékben a sötét dombok reflexeivel teremt belső harmóniát és feszültséget. Oldott festőiessé- ge rendkívül értékes, figyelemre méltó. 1903 decemberében 86 művéből a Nemzeti Szalonban önálló kiállítást rendez. Budapesti időszaka (1906— 1917). Igazi megbecsülésben részesül mikor Szinyei Mer- se Pál kívánságára a mai Képzőművészeti Főiskola (mintarajziskola) alakrajz és festés oktatására kéri fel. Stílusa mindinkább a dekoratív törekvések irányába hat. 1907-ben festői csoportot alákít a Miénk-et (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre). A vezetőséget Szinyei vei, Rippl-Rónaival alkotja. Három gyermeke igazi folytatója volt művészetének, így Valér festő és grafikus, Béni szobrász és Noémi gobelinművész lett, mindannyian meghatározó egyéniségei a magyar képzőművészetnek. Ferenczy Károly 1917. március 18-án halt meg. Festészeti jelentősége igen nagy, mert nemcsak kortársai igazodtak utána, hanem az ő útját folytatta a posztnagybányai festészet, elsősorban Bernáth Aurél is. Tökéletes összhangban volt egyénisége és művészeti célkitűzése. Soha meg nem alkuvó, mindig saját belső parancsaira hagyatkozott, az egyezkedést megvetette. Balogh Géza festőművész Szombati galéria Tirpák tanya. Imre György tusrajza (1979) KM HÉTVÉGI melléklet Váci Mihály; Tanyán Magam vagyok, akár a vacogó világegyetem. Kering bennem egy árva bolygó — a szerelem. Megfulladok, úgy fojt az éjjel. Reámszakadt tárna a csend. Keresnek: messze fenn ó, mennyi fényjel! Szívem — dobogj csak idelenn.
