Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. február 7. Ecsedi-láp: Még mindig füstöl Még mindig füstöl, izzik az Ecsedi-láp tőzegrétege. A szokatlanul nagy havazás sem oltotta el a megállapítások szerint hatvan centimétertől kettő méterig terjedő vastag parázsréteget. A mintegy száz hektárnyi területen a hó elolvadása is jelzi a föld izzását. Most már egyértelmű, hogy csak a tavaszi nagy olvadás és a talajvízszint megemelkedése fogja eloltani az ősz óta égő talajt. A valamikori nagy kiterjedésű láp, ma már a helybeliek elnevezése szerint a Csi- csói részre korlátozódik. E résznek a megmentése, eredeti formájában való átmentése az utókor számára folyamatban van. Abban reménykednek, ha vízzel elárasztanák ezt a területet, visszanyerné vízi- és madárvilágát. Bizonyára újabb színfolt kerülne Szatmár színes palettájára. (zsoldos) Leállították a szövődét Főnökök az ügyfeleik Azonnali hatállyal leállította a termelést a Kemecsei Állami Gazdaság szövödéjében és műanyag üzemében a megyei munkavédelmi felügyelőség január 29-én. A munkahelyi vezetők ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek, és hozzáláttak a hiányosságok feltárásához. Sajnos, nem ez az egyetlen drasztikus üzemleállítás, ami évente a megyében előfordul. Két és fél éve, hogy a szak- szervezet helyett a Minisztertanács irányítása alá tartozik az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség. A munkavédelmis vétója Megyei szervezetük is nagyobb helyre költözött, bővült a létszám, most már 12 munkavédelmi felügyelő látja el a szerteágazó tevékenységet. Van köztük közgazdász, mérnök, gépész, építész, vegyész. így tehát szakszerű intézkedésre számíthatnak a gazdálkodó szervek. 4 nevelők segítői AZ ISKOLAI ASSZISZTENS fogalma ma még eléggé ismeretlen és szokatlan. Pedig a megye húsz iskolájában már megközelítően harminc ilyet találunk. Kik is ők? Érettségivel rendelkezők, főleg leányok, akik egy-egy oktatási intézményben a nevelők segítői. Elvégeznek minden olyan munkát, ami nincs képesítéshez kötve. Ebédeltetnek, sétáltatnak, felügyelnek az udvaron, orvoshoz kísérik a pulyát, segítenek a szertár rendezésében. Lényegében levesznek egy sor terhet a nevelőről, akinek így sokkal több ideje marad az oktatásra, a nevelésre. A jövő tanévtől melléjük lépnek az iskolai szabadidő-szervezők, akik egyféle népművelő-szervező szerepet kapnak. Belőlük negyven dolgozik majd iskoláinkban. CSAK LELKESEDNI LEHET az ötletért, de még inkább a megvalósulásért. Nem csupán azért, mert néhány fiatal munkához jut. Nemcsak azért, mert az iskolákban segítői, tehermentesítői lesznek a pedagógusnak. Bár ez is megérné. De mennyivel több lehetőség rejlik ez új módiban! Teret nyit egy sor életet kezdőnek, hogy felmérje: mire képés, mitöbb, megismerkedjék egy hivatással. Immár nem mint tanuló él az iskolában, partnerré válik a tantestületben, megízleli a tanítói, tanári pálya minden nehézségét, szépségét. Működésbe kezd tehát egy rend :er, mely képes a hétköznapok során pályára irányítani, a pályától eltávolítani, vagyis: szelektálni. Bizonyára lesznek olyan érettségizettek, akik éppen az iskolákban eltöltött idő után döntenek úgy, hogy a tanítói vagy tanári pályát választják. De most már annak tudatában, mit is ígér ez a hivatás. Úgy érzem, hogy az a fiatal, aki két- három évet mint asszisztens dolgozik, akár előnyt is élvezhet a főiskolai felvétel esetén, hiszen szinte százszázalékig biztos, hogy hivatástudó és -szerető ember kíván a pályára lépni. NEM VÉLETLEN, hogy több országban az egyetemi vagy főiskolai felvételt kötik ahhoz, hogy azt előzze meg a választott pályán eltöltött gyakorlat. Kisebb a kontraszelekció veszélye, a jelentkező tudja, mi vár rá. Tény, még kevesen vannak. Az is valószínű, hogy nem ez a szisztéma oldja meg a kiválóvá váló pedagógusok kiválasztását. De jó eszköz. Az iskolák, ha kellő figyelemmel és szeretettel indítják útnak a rájuk bízottakat, a melléjük rendelteket, akkor a nevelői pálya nyer, remélhetően sokat, (bürget) — A helyszíni ellenőrzést tartjuk a leghatékonyabb ellenőrzési formának, hisz nem papírokból, hanem saját szemünkkel akarunk meggyőződni a tényleges körülményekről — fejtegeti Benkei László, a felügyelőség vezetője. — Tavaly 5516 határidős intézkedést hoztunk az 1477 ellenőrzés eredményeként. Most már nem az ellenőrzések számát, hanem annak mélységét, hatékonyságát akarjuk javítani. Mi tagadás, nem tapsolnak, amikor egy üzemben megjelenik a munkavédelmi felügyelő. Értelemszerűen semmilyen előzetes bejelentésre nincs szüksége, bármikor, bárhol megnézheti a munka- körülményeket, az egészség- védelem szempontjából káros hatásokat, a rossz technológiai megoldásokat, a helytelen beruházásokat. Főként az ipari, mezőgazdasági üzemek vezetői nem örülnek látogatásuknak, hisz gyakorta kiderül valamilyen szabálytalanság, és az esetek túlnyomó többségében ilyenkor a vezetőket veszik elő. Nem véletenül ők az ügyfelei a munkavédelmi felügyelőségnek, amikor eljárást kezdeményeznek. Azonnali hatállyal... — Ellenőrzéseinkkel a termelés egész folyamatát szeretnénk megvizsgálni — folytatta dr. Pauwlik László munkavédelmi felügyelő, végzettsége szerint vegyész és közgazdász. — 2201 esetben a biztonságos gépüzemeltetést akartuk elérni, 1031 intézkedést a technológiai fegyelem megsértése miatt hoztunk. A munkahely, az üzem állapota miatt 627 határozatot írtunk alá és 411 esetben tapasztaltunk a beruházások létesítésénél megengedhetetlen körülményeket. A nagy számú ellenőrzés nyomán kikerekedő képből érdemes külön kiemelni az iszonyúan magas, 481 (!) felfüggesztő határozatot. Mint a fent említett kemecsei esetben, azonnali hatállyal leállították a termelést. Nyilvánvaló volt a munkavédelem szak emberei előtt, hogy a biztonságos munkavégzéshez nincsenek meg a szükséges feltételek. Szabálysértési eljárást 192 alkalommal kezdeményeztek. Pénzbírságot ezekért viszont csak 1Q8 ezer forintot szabtak ki. — Mi is úgy látjuk, hogy ez igen humánus bírság — magyarázza Benkei László. — Ezeknél azonban több körülményt mérlegelünk. Sajnos, a szabolcsi, szatmári ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok sokszor konzerválják az elavult technológiát. Például a kemecseiek a volt tehénistállóban helyezték el a nagyhalászi zsákgyártól vásárolt, nullára leírt gépeket és két műszakban hatvan nőt dolgoztattak itt. Az épület sem felelt meg céljának, a szigetelés, a klíma, a szellőzés, fűtés, a zaj nagysága is kívánnivalót hagyott maga után. A műanyagüzemüket a hűtőházban rendezték be, szintén elavult gépekkel, a legelemibb szociális feltételek nélkül. Két kompresszort védőburkolat nélkül és a biztonsági szelep kiiktatásával üzemeltettek. m m . I Szovonok az istállóban — Sok gondot jelent később az is, hogy a beruházások előkészítése, a termelés megindítása hiányosan történik — hallottuk Jakab Miklós munkavédelmi felügyelőtől. — A nyíregyházi köz- gazdasági szakközépiskola kollégiumának konyhájában nagy összegért beszerelték a szellőző berendezést, de a beszabályozást már elfelejtették. Vagy a fogtechnikai vállalatnál: a klímaberendezés műszeres mérése maradt el a használat előtt. — A gazdálkodó szervek vezetői általában jó partnereink a hiányosságok megszüntetésében. Elfogadják javaslatainkat, hisz nem ellenük, hanem a dolgozó ember védelméért emeljük fel szavunkat. A hatóság erejével és megalapozott szakvélemények tekintélyével értük el, hogy az 5516 intézkedés ellen mindössze egyetlen fellebbezés érkezett! — a másodfok azt is elutasította — fejezte be Benkei László. Tóth Kornélia Válaszol a miniszter Lesz-e magyar személygépkocsi? A közelmúltban Záhonyban pártnapi munkásgyűlésen találkozott a vasutasokkal Urbán Lajos közlekedési miniszter. Erre a fórumra eljuttattak hozzá néhány, a környéken élőket foglalkoztató kérdést. Mivel ezek közül egyesek igen sok embert érintenek, ezért lapunk hasábjain ismertetjük a válaszokat. — Kisvárdán, a vasút felett régóta tervezik egy közúti felüljáró építését. Mikor várható ennek megvalósítása? — Kisvárdán a vásárosna- ményi összekötő út szintben keresztezi a vasutat és a sorompó zárvatartási ideje miatt a forgalom hosszas várakozásra kényszerül. A felmérések szerint az út forgalma eléri a napi négyezer gépko- csiegységet. A sorompó kiváltására mintegy 110 millió főni nt értékben felüljáró építését és az érintett szakaszon a közút korszerűsítését tervezzük. Várhatóan a VII. ötéves terv utolsó két évében, mintegy 60 millió forint fel- használásával megkezdjük az építést és 1991 végére adjuk ált a felüljárót a forgalomnak. A terveztetést jövőre szeretnénk megindítani. — Lehetséges e közös vállalat létrehozása a szovjet vasutakkal? — Egyelőre ilyen elképzelés egyik részről sem született, Közös válla latra vonatkozó magyar javaslat esetén várható, hogy a szovjet vasútügyi minisztérium sem zárkózna el a javaslat megvizsgálásától, s érdekeltsége esetén annak megvalósításától. — Lesz-e magyar személygépkocsi-gyártás, mit tesznek a hiány megszüntetésére? — A gazdaságossági számítások szerint legalább évi 200 ezer darabos gyártókapacitást kellene létrehozni. Ez olyan beruházási költségekkel járna — a járulékos beruházásokat is figyelembe véve —, amelyet az ország nem tud vállalni. Ezért a különböző kooperációkat támogatjuk, mind több országból igyekszünk beszerezni a hazai szükségletet, illetve tárgyalást folytatunk összeszerelő üzem létesítésére is. Ezekről a megbeszélésekről — azok Sikere után — a napi sajtóban adunk tájékoztatást. Tudomásom szerint az illetékesek tárgyalnak többek között a Skoda-gyánral a nagyarányú fejlesztési programban való részvételről. A lengyel gépkocsi gyártókkal a magyar bedolgozás bővítésével lehet megegyezni. Érdekességként jegyzem meg, hogy a HÓDGÉP Vállalat kétüléses személyszállító járművet készített (ebből kettőt szereltek össze), melyet külkereskedelmi szerződés alapján Franciaországban értékesít. A TEXO Híradás- és Fémipari Kisszövetkezet pedig megkezdte a Formula Ford 2000-es versenyautók hazai gyártását, amiből exportálni szeretne. Hatvanmillió — lakástámogatásra Kamatmentes kölcsön fiataloknak ós nagycsaládosoknak Amikor már biztos volt, hogy kevesebb pénz jut állami lakásépítésre, töprengeni kezdtek a tanácsok: vajon hogyan lehetne a kevesebb pénzből is sok lakást építeni, hogyan lehetne elérni, hogy legalább azok lakáshoz jussanak, akik keresetük, életkoruk vagy családlétszámuk miatt képtelenek annyi pénzt előteremteni, amennyi egy OTP-, vagy szövetkezeti lakás megvásárlásához, netán házépítéshez elegendő volna. Az ötlet megszületett, s ez az volt, hogy ha lemond egy tanács öt, tíz, netán húsz állami lakás építéséről, s annak árát, az öt-, tíz-, vagy ihúszmillió forintot — mert körülbelül ennyibe kerül már egy állami lakás — odaadja azoknak, akik lemondanak igényükről, s vásárolnak, vagy építenek helyette, akModellező úttörők. (MTI fotó: Cser István felvétele) kor lényegesen több igény elégíthető ki ugyanabból az összegből. 1985 volt az első ilyen esztendő, ekkor negyvenmillió forintot szántak ilyen célokra. A zárszámadás meglehetősen csúfosra sikerült: a pénznek több mint fele — hárommillió — megmaradt, mert nem volt igazán jó propagandája sem annak, kik kérhetnek, illetve kaphatnak ebből a pénzből. Szerencsére ez a pénz nem veszett el, ígj^ 1986-ban már 63 millió forintot használhattak fel a lakásépítés támogatására a tanácsok. Az eredmény most már igazán jó volt, tulajdonképpen egymillió forint mariadt meg, s különösen jó eredménynek számít, hogy Nyíregyháza — itt van a legtöbb lákásigénylő — a teljes összeget, mind a 23 milliót felhasználta. Ezt az összeget kamatmentes hitelként adhatták a tanácsok a fiataloknak és nagycsaládosoknak, és szétosztottak 30 millió forintot, amit nem kell visszafizetni. A hitelből 735 család kapott, átlagban 80 ezer forintot, a vissza nem térítendő támogatást pedig 400—420 család között osztották szét, 20 és 200 ezer forint közötti összegben családonként. Ez utóbbi ösz- szeget elsősorban a városokban kapták a fiatalok és a nagycsaládosok, de néhányan Záhonyban, Csengerben, Nagykállóban, Nyírteleken, Üjfehértón és Nyírmadán is hozzájutottak. Ebben az évben 60 millió forintot öszthatnak el kamatmentes hitel formájában a tanácsok. Ebből húsz település kért és kapott különböző összegeket. (b. j.) Helyszíni bírságtól a büntető eljárásig „Ki“ HOGY VESZI A TELET?
