Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. február 7. Ecsedi-láp: Még mindig füstöl Még mindig füstöl, izzik az Ecsedi-láp tőzegrétege. A szokatlanul nagy havazás sem oltotta el a megállapítá­sok szerint hatvan centimé­tertől kettő méterig terjedő vastag parázsréteget. A mint­egy száz hektárnyi területen a hó elolvadása is jelzi a föld izzását. Most már egy­értelmű, hogy csak a tavaszi nagy olvadás és a talajvíz­szint megemelkedése fogja eloltani az ősz óta égő ta­lajt. A valamikori nagy kiterje­désű láp, ma már a helybe­liek elnevezése szerint a Csi- csói részre korlátozódik. E résznek a megmentése, ere­deti formájában való átmen­tése az utókor számára folya­matban van. Abban remény­kednek, ha vízzel eláraszta­nák ezt a területet, vissza­nyerné vízi- és madárvilágát. Bizonyára újabb színfolt ke­rülne Szatmár színes palettá­jára. (zsoldos) Leállították a szövődét Főnökök az ügyfeleik Azonnali hatállyal leállította a termelést a Kemecsei Állami Gazdaság szövödéjében és műanyag üzemében a me­gyei munkavédelmi felügyelőség január 29-én. A munka­helyi vezetők ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek, és hozzáláttak a hiányosságok feltárásához. Sajnos, nem ez az egyetlen drasztikus üzemleállítás, ami évente a megyében előfordul. Két és fél éve, hogy a szak- szervezet helyett a Minisz­tertanács irányítása alá tar­tozik az Országos Munkavé­delmi Főfelügyelőség. A munka­védelmis vétója Megyei szervezetük is na­gyobb helyre költözött, bő­vült a létszám, most már 12 munkavédelmi felügyelő lát­ja el a szerteágazó tevékeny­séget. Van köztük közgaz­dász, mérnök, gépész, épí­tész, vegyész. így tehát szak­szerű intézkedésre számít­hatnak a gazdálkodó szer­vek. 4 nevelők segítői AZ ISKOLAI ASSZISZ­TENS fogalma ma még eléggé ismeretlen és szokat­lan. Pedig a megye húsz is­kolájában már megközelítő­en harminc ilyet találunk. Kik is ők? Érettségivel ren­delkezők, főleg leányok, akik egy-egy oktatási intéz­ményben a nevelők segítői. Elvégeznek minden olyan munkát, ami nincs képesí­téshez kötve. Ebédeltetnek, sétáltatnak, felügyelnek az udvaron, orvoshoz kísérik a pulyát, segítenek a szertár rendezésében. Lényegében levesznek egy sor terhet a nevelőről, akinek így sok­kal több ideje marad az ok­tatásra, a nevelésre. A jövő tanévtől melléjük lépnek az iskolai szabadidő-szerve­zők, akik egyféle népműve­lő-szervező szerepet kap­nak. Belőlük negyven dol­gozik majd iskoláinkban. CSAK LELKESEDNI LE­HET az ötletért, de még in­kább a megvalósulásért. Nem csupán azért, mert né­hány fiatal munkához jut. Nemcsak azért, mert az is­kolákban segítői, tehermen­tesítői lesznek a pedagó­gusnak. Bár ez is megérné. De mennyivel több lehető­ség rejlik ez új módiban! Teret nyit egy sor életet kezdőnek, hogy felmérje: mire képés, mitöbb, megis­merkedjék egy hivatással. Immár nem mint tanuló él az iskolában, partnerré vá­lik a tantestületben, megíz­leli a tanítói, tanári pálya minden nehézségét, szépsé­gét. Működésbe kezd tehát egy rend :er, mely képes a hétköznapok során pályára irányítani, a pályától eltá­volítani, vagyis: szelektálni. Bizonyára lesznek olyan érettségizettek, akik éppen az iskolákban eltöltött idő után döntenek úgy, hogy a tanítói vagy tanári pályát választják. De most már an­nak tudatában, mit is ígér ez a hivatás. Úgy érzem, hogy az a fiatal, aki két- három évet mint asszisztens dolgozik, akár előnyt is él­vezhet a főiskolai felvétel esetén, hiszen szinte száz­százalékig biztos, hogy hi­vatástudó és -szerető ember kíván a pályára lépni. NEM VÉLETLEN, hogy több országban az egyetemi vagy főiskolai felvételt kö­tik ahhoz, hogy azt előzze meg a választott pályán el­töltött gyakorlat. Kisebb a kontraszelekció veszélye, a jelentkező tudja, mi vár rá. Tény, még kevesen vannak. Az is valószínű, hogy nem ez a szisztéma oldja meg a kiválóvá váló pedagógusok kiválasztását. De jó eszköz. Az iskolák, ha kellő figye­lemmel és szeretettel indít­ják útnak a rájuk bízotta­kat, a melléjük rendelteket, akkor a nevelői pálya nyer, remélhetően sokat, (bürget) — A helyszíni ellenőrzést tartjuk a leghatékonyabb el­lenőrzési formának, hisz nem papírokból, hanem saját sze­münkkel akarunk meggyő­ződni a tényleges körülmé­nyekről — fejtegeti Benkei László, a felügyelőség vezető­je. — Tavaly 5516 határidős intézkedést hoztunk az 1477 ellenőrzés eredményeként. Most már nem az ellenőrzé­sek számát, hanem annak mélységét, hatékonyságát akarjuk javítani. Mi tagadás, nem tapsolnak, amikor egy üzemben megje­lenik a munkavédelmi fel­ügyelő. Értelemszerűen sem­milyen előzetes bejelentésre nincs szüksége, bármikor, bárhol megnézheti a munka- körülményeket, az egészség- védelem szempontjából ká­ros hatásokat, a rossz techno­lógiai megoldásokat, a hely­telen beruházásokat. Főként az ipari, mezőgazdasági üze­mek vezetői nem örülnek lá­togatásuknak, hisz gyakorta kiderül valamilyen szabály­talanság, és az esetek túlnyo­mó többségében ilyenkor a vezetőket veszik elő. Nem véletenül ők az ügyfelei a munkavédelmi felügyelőség­nek, amikor eljárást kezde­ményeznek. Azonnali hatállyal... — Ellenőrzéseinkkel a ter­melés egész folyamatát sze­retnénk megvizsgálni — foly­tatta dr. Pauwlik László munkavédelmi felügyelő, végzettsége szerint vegyész és közgazdász. — 2201 eset­ben a biztonságos gépüze­meltetést akartuk elérni, 1031 intézkedést a technológiai fe­gyelem megsértése miatt hoz­tunk. A munkahely, az üzem állapota miatt 627 határoza­tot írtunk alá és 411 esetben tapasztaltunk a beruházások létesítésénél megengedhetet­len körülményeket. A nagy számú ellenőrzés nyomán kikerekedő képből érdemes külön kiemelni az iszonyúan magas, 481 (!) fel­függesztő határozatot. Mint a fent említett kemecsei eset­ben, azonnali hatállyal leál­lították a termelést. Nyilván­való volt a munkavédelem szak emberei előtt, hogy a biztonságos munkavégzéshez nincsenek meg a szükséges feltételek. Szabálysértési el­járást 192 alkalommal kezde­ményeztek. Pénzbírságot eze­kért viszont csak 1Q8 ezer fo­rintot szabtak ki. — Mi is úgy látjuk, hogy ez igen humánus bírság — magyarázza Benkei László. — Ezeknél azonban több kö­rülményt mérlegelünk. Saj­nos, a szabolcsi, szatmári ipa­ri és mezőgazdasági szövet­kezetek, állami gazdaságok sokszor konzerválják az el­avult technológiát. Például a kemecseiek a volt tehénistál­lóban helyezték el a nagyha­lászi zsákgyártól vásárolt, nullára leírt gépeket és két műszakban hatvan nőt dol­goztattak itt. Az épület sem felelt meg céljának, a szige­telés, a klíma, a szellőzés, fűtés, a zaj nagysága is kí­vánnivalót hagyott maga után. A műanyagüzemüket a hűtőházban rendezték be, szintén elavult gépekkel, a legelemibb szociális feltéte­lek nélkül. Két kompresszort védőburkolat nélkül és a biz­tonsági szelep kiiktatásával üzemeltettek. m m . I Szovonok az istállóban — Sok gondot jelent ké­sőbb az is, hogy a beruházá­sok előkészítése, a termelés megindítása hiányosan törté­nik — hallottuk Jakab Mik­lós munkavédelmi felügyelő­től. — A nyíregyházi köz- gazdasági szakközépiskola kollégiumának konyhájában nagy összegért beszerelték a szellőző berendezést, de a be­szabályozást már elfelejtet­ték. Vagy a fogtechnikai vál­lalatnál: a klímaberendezés műszeres mérése maradt el a használat előtt. — A gazdálkodó szervek vezetői általában jó partne­reink a hiányosságok meg­szüntetésében. Elfogadják ja­vaslatainkat, hisz nem elle­nük, hanem a dolgozó em­ber védelméért emeljük fel szavunkat. A hatóság erejé­vel és megalapozott szakvé­lemények tekintélyével értük el, hogy az 5516 intézkedés ellen mindössze egyetlen fel­lebbezés érkezett! — a má­sodfok azt is elutasította — fejezte be Benkei László. Tóth Kornélia Válaszol a miniszter Lesz-e magyar személygépkocsi? A közelmúltban Záhonyban pártnapi munkásgyűlésen találkozott a vasutasokkal Urbán Lajos közlekedési minisz­ter. Erre a fórumra eljuttattak hozzá néhány, a környéken élőket foglalkoztató kérdést. Mivel ezek közül egyesek igen sok embert érintenek, ezért lapunk hasábjain ismertetjük a válaszokat. — Kisvárdán, a vasút fe­lett régóta tervezik egy közúti felüljáró építését. Mikor várható ennek meg­valósítása? — Kisvárdán a vásárosna- ményi összekötő út szintben keresztezi a vasutat és a so­rompó zárvatartási ideje mi­att a forgalom hosszas vára­kozásra kényszerül. A felmé­rések szerint az út forgalma eléri a napi négyezer gépko- csiegységet. A sorompó kivál­tására mintegy 110 millió fő­ni nt értékben felüljáró építé­sét és az érintett szakaszon a közút korszerűsítését ter­vezzük. Várhatóan a VII. öt­éves terv utolsó két évében, mintegy 60 millió forint fel- használásával megkezdjük az építést és 1991 végére adjuk ált a felüljárót a forgalomnak. A terveztetést jövőre szeret­nénk megindítani. — Lehetséges e közös vál­lalat létrehozása a szovjet vasutakkal? — Egyelőre ilyen elképze­lés egyik részről sem szüle­tett, Közös válla latra vonat­kozó magyar javaslat esetén várható, hogy a szovjet vasút­ügyi minisztérium sem zár­kózna el a javaslat megvizs­gálásától, s érdekeltsége ese­tén annak megvalósításától. — Lesz-e magyar sze­mélygépkocsi-gyártás, mit tesznek a hiány megszünte­tésére? — A gazdaságossági szá­mítások szerint legalább évi 200 ezer darabos gyártókapa­citást kellene létrehozni. Ez olyan beruházási költségek­kel járna — a járulékos be­ruházásokat is figyelembe véve —, amelyet az ország nem tud vállalni. Ezért a kü­lönböző kooperációkat támo­gatjuk, mind több országból igyekszünk beszerezni a ha­zai szükségletet, illetve tár­gyalást folytatunk összeszere­lő üzem létesítésére is. Ezek­ről a megbeszélésekről — azok Sikere után — a napi sajtóban adunk tájékoztatást. Tudomásom szerint az illeté­kesek tárgyalnak többek kö­zött a Skoda-gyánral a nagy­arányú fejlesztési program­ban való részvételről. A len­gyel gépkocsi gyártókkal a magyar bedolgozás bővítésé­vel lehet megegyezni. Érde­kességként jegyzem meg, hogy a HÓDGÉP Vállalat kétüléses személyszállító jár­művet készített (ebből kettőt szereltek össze), melyet kül­kereskedelmi szerződés alap­ján Franciaországban értéke­sít. A TEXO Híradás- és Fémipari Kisszövetkezet pe­dig megkezdte a Formula Ford 2000-es versenyautók hazai gyártását, amiből ex­portálni szeretne. Hatvanmillió — lakástámogatásra Kamatmentes kölcsön fiataloknak ós nagycsaládosoknak Amikor már biztos volt, hogy kevesebb pénz jut állami lakásépítésre, töp­rengeni kezdtek a taná­csok: vajon hogyan lehet­ne a kevesebb pénzből is sok lakást építeni, hogyan lehetne elérni, hogy lega­lább azok lakáshoz jussa­nak, akik keresetük, élet­koruk vagy családlétszá­muk miatt képtelenek annyi pénzt előteremteni, amennyi egy OTP-, vagy szövetkezeti lakás megvá­sárlásához, netán házépí­téshez elegendő volna. Az ötlet megszületett, s ez az volt, hogy ha lemond egy tanács öt, tíz, netán húsz ál­lami lakás építéséről, s an­nak árát, az öt-, tíz-, vagy ihúszmillió forintot — mert körülbelül ennyibe kerül már egy állami lakás — odaadja azoknak, akik lemondanak igényükről, s vásárolnak, vagy építenek helyette, ak­Modellező úttörők. (MTI fotó: Cser István felvétele) kor lényegesen több igény elégíthető ki ugyanabból az összegből. 1985 volt az első ilyen esz­tendő, ekkor negyvenmillió forintot szántak ilyen célok­ra. A zárszámadás meglehe­tősen csúfosra sikerült: a pénznek több mint fele — há­rommillió — megmaradt, mert nem volt igazán jó pro­pagandája sem annak, kik kérhetnek, illetve kaphatnak ebből a pénzből. Szerencsére ez a pénz nem veszett el, ígj^ 1986-ban már 63 millió forintot használhat­tak fel a lakásépítés támoga­tására a tanácsok. Az ered­mény most már igazán jó volt, tulajdonképpen egymillió fo­rint mariadt meg, s különö­sen jó eredménynek számít, hogy Nyíregyháza — itt van a legtöbb lákásigénylő — a teljes összeget, mind a 23 milliót felhasználta. Ezt az összeget kamatmen­tes hitelként adhatták a ta­nácsok a fiataloknak és nagycsaládosoknak, és szét­osztottak 30 millió forintot, amit nem kell visszafizetni. A hitelből 735 család kapott, átlagban 80 ezer forintot, a vissza nem térítendő támoga­tást pedig 400—420 család kö­zött osztották szét, 20 és 200 ezer forint közötti összegben családonként. Ez utóbbi ösz- szeget elsősorban a városok­ban kapták a fiatalok és a nagycsaládosok, de néhányan Záhonyban, Csengerben, Nagykállóban, Nyírteleken, Üjfehértón és Nyírmadán is hozzájutottak. Ebben az évben 60 millió forintot öszthatnak el kamat­mentes hitel formájában a tanácsok. Ebből húsz telepü­lés kért és kapott különböző összegeket. (b. j.) Helyszíni bírságtól a büntető eljárásig „Ki“ HOGY VESZI A TELET?

Next

/
Thumbnails
Contents