Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. február 28 Az iivegházban már tavasz van Minden park elkelt? Kint a tél sokadik rohama támad, mi azonban kellemes melegben, gyönyörű virágok között a tavaszról beszélünk. Nem esik nehezünkre. Köröttünk gerberák gyönyörű pirosa, fokföldi ibolyák sokféle lilája, méternyi magas hófehér kálák sokasága segít megidézni a kikeletet. Kint még a tél, bent már a tavasz. Gazdák ós gondviselők A város tereinek, parkjainak a városi tanács a gazdája, gondviselője pedig a Közterületfenntartó Vállalat, amely két éve új módszer szerint gondozza a parkokat. A ’86-ban kötött megállapodás szerint a tanács meghatározza a parkokra szánt éves összeget — ez idén 18 millió forint —, a Köztér pedig elvégzi a munkát. A másfél millió négyzetméternyi parkfelületből pedig mindössze 300 ezer négyzetméter az a terület, amelyet intenzíven gondozni tudnak. Az egyes és kettes kategóriájú parkok gondozása szakmunka, amelyet a közterületfenntartó szakemberei végeznek. A hármas, négyes csoportba tartozókét azonban bárki elláthatja, hiszen ez nem igényel szaktudást. Ezért is döntött úgy a Közterületfenntartó Vállalat, hogy az utóbbi parkok művelését, gondozását bérbe adja. Az elmúlt esztendőben bevezetett eljárás eredményeként ma már 600 ezer négyzetméternyi parkfelületet egyéni vállalkozók, iskolák, kolléSzabó Xiborné és Fábián Istvánné a melegházban. giumok gondoznak. A Jósa- város, a Kun Béla utca, az Északi alközpont és a körút java részét már szerződéses formában gondozzák. A kiültetendő virágokról természetesen továbbra is a vállalat gondoskodik. Palánták milliméterben Évente 80 ezer tő egynyári, s ugyanennyi kétnyári virágot telepítenek a város parkjaiba. Van hát dolga Czegle Lászlónak, a kertészeti üzem vezetőjének. Az üvegházak hosszú asztalain ládák sorjáznak. Mindegyik apró virágokkal tele, némelyiknek alig egy Csodavárás, kérdőjelek A Béres-film bemutatója elé I smét elöntötte hazánkat a rákbetegséggel kapcsolatos csodavárás. A „japán kristály”, és a Celladam mellett újra feltűnt a Béres-csepp. A Kosa Ferenc által készített Béres-film kongresszusi központbeli bemutatója kapcsán írt Kelet-Magyar- ország-cikk „A Béres film időszerűsége” címen újra azt kívánja sugallni, hogy egy méltánytalanul, irigységből, kicsinyességből elnyomott tudós világra szóló, hatásos rákellenes gyógyszeréről van szó. A Béres-csepp körüli évtizedes vihar akkor ült el, amikor a Herbária megvásárolta feltalálójától a szert és alacsony áron bárki számára hozzáférhetővé tette. Történt ez akkor, amikor felelős tudományos fórum megállapította, hogy a Béres-csepp nem rákellenes szer, de kétségkívül ártalmatlan, sőt roboráló (általános erősítő) hatása van. A csepp herbáriaként történő forgalmazásával kihúzták a körülötte kialakult hisztéria méregfogát. E csodaszerek veszélye az, hogy az emberek hinni akarnak abban, hogy gyógyíthatatlannak vélt betegségből ez a kiút és ezért mohón kapnak a feléjük nyújtott szalmaszál után. A nagy baj akkor van, amikor ez az erős, de alaptalan hit arra viszi rá a beteget, hogy a hatásos kezelés helyett a cseppeket válassza. Nyilvánvaló, hogy lélektanilag sokkal köny- nyebb döntés háromszor tíz cseppet bevenni és emellett tartózkodni a sárga ételektől — ahogy azt a Béres-csepp mellé eredetileg propagálták — mint a műtőasztalra feküdni. Ezzel azonban a legértékesebbet, az időt veszíti el a beteg. Ma a rák gyógyításának sikere attól függ, hogy milyen stádiumban kerül kezelés alá, ez pedig az idő függvénye, azé az időé, ami a tünetek jelentkezése és a kezelés megkezdése között eltelt. Az újságcikk misztikus köddel akarja újra elfedni a rákkérdést a tisztán látni akaró és a realitással szembenéző emberek elől, bár logikusan felteszi a kérdést, hogy vajon miért növekszik a rákhalálozás, ha a hatásosnak vélt és megelőző hatásúnak is propagált szert bárki megvásárolhatja és annak használata széles körben el is terjedt. Á „titok még sok arcát rejti előlünk, s éppen ez teszi időszerűvé a Béres-filmet...” — írja a lap a továbbiakban. Titok nincs: a Béres- csepp nem rákellenes gyógyszer, hanem roboráló szer. Nem lenne szabad alaptalan reményt kelteni az emberekben, annak fent vázolt káros következményeivel. Lehet, hogy a film nagyszerű művészeti értékekkel rendelkezik és bizonyára megérdemelte a nyíltszíni tapsot, de ha azt sugallja, hogy a Béres- csepp rákellenes hatásosságában mégis lehet valami, akkor — szerintem — a nagyközönség előtti bemutatása káros. Dr. Mezey Károly sebész főorvos milliméter a levele. A magról kelt növényeket még alig lehet megkülönböztetni egymástól. Sokára díszíthetik még a parkokat, pedig már jó ideje bajlódnak velük az asszonyok. Leghamarabb — már januárban — a begóniamagvak kerültek a földbe. Más virágokat — mint a körömvirágot is — elég csak az ültetés előtt egy hónappal elvetni — mondja kísérőm. A folyamatos kiültetést május 10-e után kezdik. Nem csak ügyes kéz, jó szem is kell ahhoz a munkához, amelyet Szabó Tiborné és Fábián Istvánné végeznek. Hol apró csipesszel, hol meg pálcika segítségével dugják a puha földbe a palántókat. — Aki szereti ezt a munkát, annak nem esik nehezére — mondja nevetve Szabó- né. Sóstól székek A parkok, terek szépítik a várost. Jó lenne, hát minél többet látni belőlük. Barcsai Miklósné városi főkertész nem sok jóval biztat. Üj parkot ez évben mindössze az irodaház belső udvara és a piros ház közötti részen építenek. A tél elején már megkezdték az útépítést, amely április végéig tart. Utána kezdődik a park építése, amely várhatóan egymilliójába kerül a tanácsnak. Sóstón a büfé és az állomás előtti teret parkosítják, s felújítják a műemlékileg védett székeket is. Ez a munka 400 ezerbe, a Kun Béla utcai szökőkút, valamint az Északi körút két csobogójának felújítása pedig 500 ezer forintba kerül. A parkok, terek ápoltsága a városi rang fokmérője. Nem mindegy hát, hogy a rájuk fordított sok-sok millió bosszúságot, vagy örömet okoz. Nyíregyházán évente közel másfél milliót arra költenek, hogy kijavítsák a rongálásokat, újraültessék a kitört, vagy ellopott díszfákat, cserjéket. Kovács Éva Nem magyarázat, hanem ám kell... Megmondja ezt a PIÉRT Mit, hol, miért, megmondja ezt a PIÉKT ... Aki komolyan veszi a jól ismert televíziós reklámot, alighanem csalódik, legalábbis ha a legközönségesebb háztartási papírárukat keresi. Mert néhány hónapja még a PIÉRT sem tudja, hogy éppen melyik üzletben lehet hozzájutni például egészségügyi papírhoz, vagy papírzsebkendőhöz. Mint a PIÉRT nyíregyházi raktárházában tapasztaltam, nemcsak ezekből a termékekből. van hiány. Február 26-án a mátészalkai papírboltnak 180 féle cikk közül csupán 59-et tudtak küldeni. Többek közt borítékot, papírzsebkendőt, fűzős dosz- sziét, olcsó golyóstollat, kék tollbetétet, temperát, írógép- szalagot hiába is vártak a szalkaiak. A gond nem újkeletű. Már tavaly 9 millió forinttal iparadtak el a tervezett forgalomtól a nyíregyháziak. -Sajnos, az év első két hónapjában is jelentős az elmaradás. Ez baj, mert több mint 3 ezer boltnak szállít Sza- bolcs-Szatmárban a raktár. A háztartási papíráruk 90 százaléka innen kerül megyénk üzleteibe. — Nem mindig azt kapjuk, amit kérünk, hanem amit küldenek — panaszolja Ka- zsik Miklós raktárvezető. — A megyében sok a gyermek, kevés a közület, mi ehhez igazítjuk negyedévenként az igénylésünket. Hogy végül mi érkezik, az a központtól függ. Tudomásul kell venni, hogy manapság szűkös a drága holmik piaca. Negyedévenként legfeljebb 250—300 drága hegyezőgép kell — ehelyett 3 ezret küldtek. Nagy az elfekvő készlet több márkás termékből: így Richter körzőből, Pelikán toll- készletből, Gobelin levélpapírból, bársony fotóalbumból. Kell ez is. De az 1200 forintos tolikészletből 5—10 is elég — ötvennel már nem tudunk mit kezdeni. Sok a bosszúság a tapétákkal. Nálunk a virágmintást keresik, mégis szövetmintás jött. Nemrég adtunk át 6 tonnát belőle a fővárosnak ... Ezek a gondok pillanatnyilag apróságnak tűnnek a háztartási papíráruk és a csomagolóanyagok hiánya mellett. Ebben a kategóriában egyedül szalvétákból bőséges a kínálat. A boltosok megyeszerte már-már lázadoznak, mert a húskészítmények csomagolásához zsírpapír helyett csak drága, ezüstfehér csomagolópapírt tud ajánlani a lerakat. Egészség- ügyi papírból olyan kevés érkezik, hogy egyszerre 2—3 kartonnal jut egy üzletnek — holott van, ahol tízszer ennyi is elfogyna. Hogy mi okozza a hiányt, ebben a kérdésben magának tartja fenn a válaszadás jogát a PIÉRT vezérigazgatósága. Ezért kértünk Jéhn József vezérigazgató-helyettestől tájékoztatást: A tárgyalóteremből Potyázott a vonaton Varga János demecseri lakos csak utazni szeretett, menetjegyet váltani azonban nem. Az elmúlt évben öt esetben szállt fel úgy a budapesti gyorsvonatra, hogy érvényes menetjeggyel nem rendelkezett. Általában valamilyen jegyet mindig szerzett, hol menettértit, hol utánfizetési jegyet. Ezeket meghamisítva akarta a jegyvizsgálókat megtéveszteni. A jegy vizsgálók azonban minden alkalommal első látásra megállapították, hogy Varga jegye nem az igazi. A jegyvlzsgálók jelentése alapján a MÁV csakhamar benyújtotta a számlát a megtett utazás arányában a potyautas ellen. A menetjegyek meghamisításán kívül más is került a számlájára, ugyanis az egyik utazása alkalmával a jegyvizsgálónak lnO forintot ígért, ha eltekint a jelentéstől és az utazás megszakításától. Egy másik utazása során, amikor ismét leleplezték, a 100 forint mellé még két deciliter pálinkát is ígért a jegyvizsgálónak, hogy ne tegyen jelentést és ne zárja ki az utazásból. A jegyvizsgálók azonban minden esetben eleget tettek szolgálati kötelmeiknek, így a potyautas Budapest helyett a vádlottak padjára jutott el. A bíróság csalás, folytatólagos megánokirat-hamisítás és két rendbeli vesztegetés kísérletében találta bűnösnek Vargát és ezért 9900 forint pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte, hogy a MAV- nak 962 forint kártérítést, ennek 8 százalékos kamatát, valamint az államnak 300 forint eljárási illetéket fizessen meg. Az ítélet jogerős. m. f. — Egészségügyi papírból éves szinten 25 ezer tonnára lenne szükség az országban, de a hazai ipar csak 17 ezer tonna gyártására képes. A különbözetet kínai, jugoszláv és kevés tőkés importból szerezzük be. Tavaly, az utolsó negyedévben elmaradt a tőkés import, idén januárban pedig nem érkezett meg a kínai áru. A napokban javulás várható, mert Kínából újabb szállítmány érkezik, amit egyenletesen osztunk szét az országban. Papírzsebkendőből valószínű, hogy gyártási gondok miatt készült kevesebb. Jugoszláviából, Lengyelországból, s Kínából heteken belül érkezik zsebkendő, így márciusban már egyenletes ellátás várható. A csomagolóanyagokról csupán annyit tudtam meg, hogy külföldi alapanyagból gyártják, elképzelhető, a beszerzés gondjai akadályozzák a termelést. A sok lesz és majd sovány vigasz. A vásárlóknak nem magyarázat, hanem áru .kell, ez pedig az ipar és a kereskedelem közös felelőssége. Házi Zsuzsa „Rossz javallat” címmel a Kelet-Magyarország február 9-én megjelent írására, amelyben a Magyar Hűtőipari .Vállalat által gyártott 300 grammos gyorsfagyasztott zöldbab termékét kifogásoltuk, Pa- taky Pál, a Magyar Hűtőipari Vállalat miskolci gyárának igazgatója többek között a következőket válaszolta: „A gyártó gyár nevét — az Élelmiszertörvény adta lehetőségek szerint — a tasakra bélyegzett kódszámból lehet megállapítani... A gondos válogatás ellenére — tömeggyártásról lévén szó — ritka esetben előfordulhat sajnos, hogy a termék a szabványban engedélyezett mértéken felül tartalmaz babv'éget, melyért a vásárlónktól a Magyar Hűtőipari Vállalat nevében ezúton kérünk elnézést .. „...vezessen uj birodalmakba..." Beszélgetés Páskáidi Géza fréval „Könnyű azokért sírni, akik .igazi’, .tiszta’ hősök voltak, akikért mindenki mert sírni. De értük, kik botladozón keresték a bűntudat — és szégyen — nélküli létezést, az ő sorsukon megrendülni merészebb dolog.” Páskándi Géza írja e sorokat Lélekharang című drámájának bevezetőjében. Művének cselekménye tömören: egy Libényi nevű szabósegéd 1853-ban merényletet követett el az ifjú Ferenc József császár ellen, mert szégyell- te hazánk elnyomatását. Azt bizonyítja az író művében, hogy akkor is tehetünk, és tennünk is kell, amikor úgy Páskándi Géza tűnik: nem tehetünk semmit. A József Attila-díjas íróval drámája nyíregyházi ősbemutatóján beszélgettünk. Azt írja önről egyik kritikusa, Szilágyi Domokos, hogy „az író nem határőr: kutyakötelessége, hogy új birodalmakba vezessen”. Miért dolgozta fel ezt a történelmi témát, és mit üzen a „mának” főhőse, a szabólegény? — Régi tervem volt Libényivel foglalkozni. Azt hiszem, a darab egyik legfontosabb gondolata: minden embernek — vallástól, társadalmi hovatartozásától stb. — függetlenül joga van a hazáját szeretni. A hazaszeretet nem kisajátítható. Hogyan került a dráma a nyíregyházi színpadra? — Léner Péterrel, a kiváló rendezővel én már „szegedi korszakában” szerettem volna együtt dolgozni. Akkor ez nem sikerült. Ö azonban — ritka kivétel — továbbra is nyomon követte írásaimat. így bukkant a Lélekharangra. Azt mondják, ön sohasem megy el darabjai premierjére, most sem nézte meg az ősbemutatót. Hányadik is volt ez? — Kabalából csak a nyilvános főpróbát nézem meg, a bemutatót soha. Persze, később valamelyik előadást végül csak megnézem. Ha jól számítom, ez a 36. bemutatóm. amiből körülbelül 20 volt ősbemutató. Mi a véleménye a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatáról? Hogyan készült első nyíregyházi bemutatójára? — Ügy gondolom, aligha van ma színház, amely a látszólag legkisebb szerepre is ilyen kitűnő színészeket tudna állítani. Ahogy látom, sejtem, a nyíregyházi színház ma ugyanolyan könnyen elérhet a maga színháztörténeti jelentőségű korszakához, mint ahogy volt ilyen már egy-kettő... és azok már régen lemenőben. E színházban van kollegialitás, baráti meleg és szinte semmi nyoma a hisztériának. Nagy dolog! Ügy hallom, a legjobb a viszony a város, megye művelődési vezetése és a színház között. Ez bizony minden jó kútfeje lehet. A másik kérdésre: külön is örvendek, hogy szülőmegyém inneni felében mutatják be darabomat. Ugyanis szatmári születésű vagyok. Odaátról. Mire készül, min dolgozik jelenleg? — A budapesti Népszínház most kezdte próbálni A rejtekhely című, valamikor Kecskeméten bemutatott darabomat. Az előadás a stúdióban lesz. Ezenkívül könyveimet hozom „tető alá”. Van munka elég, hál’ istennek. Páskándi Géza 1933-ban született Szatmárhegyen, a régi Szat- már megyében. Tizenhárom évvel ezelőtt települt át Magyar- országra, jelenleg a Kortárs főmunkatársa. Irodalmi palettája sokszínű: drámák, groteszk eposzok, esszék mellett meseregényt is irt. Színpadi műveit közel 20 éve adják elő a határon túl is magyarul, angolul, lengyelül, románul. Nyolc nyelven olvashatók lefordított müvei, bemutatták darabjait többek között az USA-ban, Finnországban, az NSZK-ban. Lélekharang című drámáját jelenleg a Móricz Zsigmond Színházban játsszák. Baraksó Erzsébet Az illetékes válaszol Elnézést
