Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

XLIV. évfolyam, 49. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. február 27., péntek« Kádár János és Milanko Renovica találkozója Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Milanko Re- novicának, a JKSZ KB El­nöksége elnökének vezetésé­vel csütörtökön hivatalos ma­gyar—jugoszláv pártközi megbeszéléseket tartottak Budapesten. A magyar tárgyalócsoport tagja volt Szűrös Mátyás, a KB titkára. Kő tat Géza, a KB osztályvezetője és Györ- ke Sándor, hazánk jugoszlá­viai nagykövete. A jugoszlá­viai küldöttség részéről Marko Orlandics, a KB Elnöksé­gének tagja, Sztaniszlav Szto- janovics, a KB Elnökségének végrehajtó titkára és Milo- van Zidar, Jugoszlávia ma­gyarországi nagykövete ült a tárgyalóasztalhoz. Az elvtársi, baráti légkörű megbeszéléseken az időszerű belpolitikai kérdéseket is­mertetve a küldöttségek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást arról, miként teljesül­nek a két párt XIII. kong­resszusának határozatai. Vé­leményt cseréltek a magyar —jugoszláv kapcsolatok fej­lődéséről. majd a nemzetkö­zi helyzet alakulását érté­kelve a népek biztonságával, az európai együttműködés- j sei és a fegyverkezési haj- j sza megfékezésével összefüg- ; gő kérdéseket vitattak meg. Ugyancsak véleményt cserél­tek a nemzetközi koaamunis- ta és munkásmozgalom ak­tuális problémáiról. SZÁMÍTÓGÉPPEL VEZÉRELT több fejes lángvágóval darabolják a Csepel Müvek nyírbátori szerszámgépgyárában a fémalkatrészeket, amelyeket a különböző szerszám­gépek hegesztett vázszerkezeteihez használnak fel. A lángvágót, amely 8—150 millimé­teres vastagságú fémlemezeket darabol, három műszakban használják. Képünkön: And- rikó András betáplálja és ellenőrzi a programot. (Farkas Zoltán felvétele) Napirenden a szövetkezetek alapszabályai • • Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a kormány elnöké­nek Olaszországban tett hivatalos látogatá­sáról és vatikáni tárgyalásairól szóló tájé­koztatóját. A kormány megerősítette az Országos Szö­vetkezeti Tanács, valamint az Ipari, a Me­zőgazdasági és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának legutóbbi kongresszu­sain elfogadott alapszabályait, s egyúttal fel­szólította az illetékeseket a kormányzati in­tézkedést igénylő kongresszusi ajánlások megvizsgálására és hasznosítására. Támogatás — egymásnak A kormányszóvivői tájé­koztatón Bányász Rezső el­sőként Lázár György olasz- országi látogatásáról szólt az MTI tudósítójának kérdésé­re. — A kormány elnöke olasz partnerével, Bettino Craxi- val folytatott tárgyalásain megvitatta a nemzetközi élet számos fő problémájá és át­tekintette a magyar—olasz kapcsolatok helyzetét, fejlő­dését, fejlesztésének lehető­ségeit. A kormány elnökét fogadta Cossiga köztársasági elnök, találkozott a szenátus és a képviselőház elnökével, valamint az olasz gazdasági és pénzügyi élét, az állami, illetve magánkézben levő ipar képviselőivel. Mind a politikai, mind az üzleti kö­rök igen nagy figyelmet for­dítottak erre a látogatásra. Hangsúlyozták — velünk egyetértésben —, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak kapcsolataink fejlesztésének; s tapasztaltuk, hogy Magyar- ország iránt erőteljes érdek­lődés és rokonszenv van. Ez kedvező feltételeket teremt arra, hogy a jövőben is konstruktív párbeszédet foly­tassunk és politikai, gazdasá­gi, tudományos, kulturális téren egyaránt továbbfejlesz- szük a kapcsolatainkat. A szövetkezeti kongresszu­sok tapasztalatairól szólva ki­emelte, hogy e tanácskozá­sokon számos, közérdekű, a kormány figyelmét is meg­kívánó javaslat hangzott el. A Minisztertanács elrendel­te, hogy ezeket az illetékes szervek körültekintően, ér­demben vizsgálják meg, mér­(Folytatás a 4. oldalon) (( Már a nevében mutatja, hogy egymás segítésére hozták létre a termelőszö­vetkezetek a TESZÖV mellett működő kölcsönös támogatási alapot. Ennek szerepéről, megváltozott helyzetéről tárgyaltak töb­bek között a szövetség el- í nökségének csütörtöki i ülésén. A megyében a pátrohai tsz-t kivéve valamennyi gaz­daság tagja a KTA-nak, amely tavaly 468 millió fo­rintnyi kölcsönt nyújtott tag­jainak. A támogatást nem­csak az átmeneti pénzzavar rendezésére használják fel (bár ez a- legjelentősebb té­tel), hanem növekvő a fej­lesztési hitel is. amelynél kedvező a kamat. Tavaly 54 milliót, az idén 60 milliót vehetnek kölcsön a tagszö­vetkezetek a KTA-ból többek között gépvásárlásra, állatte­nyésztési telepek rekonstruk­ciójára. Az országos kölcsönös tá­mogatási alap tagjaként a KTA a veszteséges szö­vetkezetek pénzügyi helyze­tének segítésére alacsonyabb kamattal összesen 50 gazda­ságban veszteségrendezés i, illetve alaphiany-rendezési hitelt vállalt át. a hitelek visszafizetését öt évre fel­függesztették, hogy gyorsabb legyen a gazdaságok talpra- állása. A KTA működésének eredményességét jelzi, hogy az idén 3,7 millió forint ka­matmaradvány került felosz­tásra. A termelőszövetkezetek a múlt évben létrehozták sa­ját pénzintézetüket, a Mező­bank RT-t. A megye szövet­kezetei 623 részvényt jegyez­tek, több mint 31 millió fo­rint értékben. Ahhoz, hogy a tsz-ek bankja jól működjön, az elnökség fontosnak tartja egy megyei kirendeltség lét­rehozását, amelyhez a segít­séget megadják. Ipari szövetkezetek: 3,9 mills árbevétel Csütörtökön ülést tartott az Ipari Szövetkezetek megyei Szövetségének elnöksége. A műszaki osztály az év eleji termelés beindításáról és az éves kapacitások lekötéséről tájékoztatta az elnökséget. A tervek szerint az idén 3,9 milliárdos árbevételre számolnak az ipari szövetke­zetek. melynek egyharmada exportértékesítésből szárma­zik. A kapacitások lekötése éves szinten 80 százalékos. Az elnökség napirendjén szerepelt a tagszövetkezetek múlt évi szocialista munka­versenyének értékelése, a dí­jak odaítélése és a további feladatok. ZÁHONY: •• Önelszámoló ágazatok Fennállása óta a legjobb eredménnyel zárt évet a zá­honyi Lenin Tsz. A napok­ban megtartott küldöttgyűlé­sen 16 és fél millió nyere­ségről adhattak számot. Azért is figyelemre méltó a záho­nyiak jó gazdálkodása, meri 1983-ban még 23 millió vesz­teségük volt. akkor szanál­ták is a szövetkezetét. Ezen kívül minden korábbi ered­ményük legfeljebb 2—3 mil­lió forint körül alakult. Ta­valy egyetlen ágazat sem volt ráfizetéses. Szépen fize­tett a napraforgó, sőt a bú­za és a rozs is. Az alma két és fél millióval járult hoz­zá a tiszta üzemi haszonhoz. Ebben az évben január 1-től bevezették az önelszámoló ágazati rendszert. Ez a dol­gozók nagyobb érdekeltségét célozza. A gyümölcsös 80 százalékát szakcsoportoknak adták ki. Így enyhítenek a korábbi munkaerőgondokon. 1987-re tervezett nyereségük 6 millió forint. Gazdatársak A megszólítás nem csak ősi és mai, de em­beri. Sok mindenre utal. Mindenekelőtt kifeje­zi, hogy a szóbanforgók gazdák, gazdálkodók és tu­lajdonostársak a földműve­lésben, az állattenyésztés­ben, a kertészkedésben. Fe­lelősek is. önmaguk csele­kedetéért és a gazdálkodás egészéért felelősek. Van joguk és kötelességük. Amikor tehát Vaján mun­kaértekezleten, később zár­számadáson azt hallottam, hogy vezetők és munkairá­nyítók gazdatársként szó­lítják a termelőszövetkeze­ti tagokat, arra gondoltam, ez több annál, mint egy­szerű udvariasság, avagy egy szépen hangzó titulus életre keltése. Meggyőzött elmélkedésem igazáról a zárszámadási beszámolónak az a része is, amikor a ter­melőszövetkezet elnöke így fogalmazott: „Lehetett vol­na jobb is a kalászosok termésátlaga, ha a terület kiválasztásakor kikérik azoknak a gazdáknak a vé­leménylét, akik mindenki másnál jobban ismerik a határt." Gazdákra, gazdatársakra hivatkoztak még számta­lanszor, de főként amikor az idei termelési tervekről, ezen belül is a háztáji ter­meltetésről esett szó. Hogy a háztáji árutermelés és értékesítés a tavalyinál még jobb legyen, gazdaköröket hoznak létre, gazda bizott­ságok alakulnak. A gazda­bizottság szervezési, ellen­őrzési és pénzügyi hatás­körrel rendelkezik. Pénz­tárnoka is lesz a szervezet­nek, hogy kezelje a gazdák pénzét, amely a termelés menetében forgóeszköz, áruértékesítés után a gaz­dákat megillető jövedelem. Természetesen a háztáji csak egy a példák sokasá­gából. A gazdatársi viszony át és átszövi a gazdálkodás egészét és valósághűen ki- 1 fejezésre juttatja a tulaj­donosi formát és jogot. Ezekkel élnek is az embe­rek. Tehetik, hiszen az ér­dekeltségi rendszer minden 'j területen olyan, hogy az egyén jövedelme kizárólag attól függ, hogy ő hogyan I gazdálkodik a földdel, az eszközzel, energiával, saját erejével, és tudásával. A gazdák boldogulnak, eköz­ben , a közös is sikeres, amelyre az 1986 után el­könyvelt 35,5 milliós nyere­ség is utal. 4, gazdatársi megszólí­íii% tás szép és kifejező, j ugyanakkor hasznos tartalommal telített. Való­ság alapja az elkötelezett, gonddal végzet munka és erre akit megillet, csak büszke lehet. Seres Ernő Változott szereppel Télutó a híres Rókáson, Kölese és Tűristvándi határában. (Balogh Géza felvétele) \

Next

/
Thumbnails
Contents