Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-26 / 48. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Eiet 1987. február 26. J5»?V Fogyasztói érdekvédelem í ........ • - i . \ • ■.*» Ki az ellenőr? De sokat hangzik el a kérdés: ellenőrzi ezeket valaki? — ha a boltban azt látja az ember, hogy a 20 deka parizerbe két vége is kerül; ha a mérleg nyelve csak 18 dekát mutat, de a papírra a 20 deka ára kerül; ha hiába írják elő, hogy a kenyeret be kell csomagolni, tenyérnyinél nem jut nagyobb papír rá és sorolhatnánk tovább a ha-val kezdődő mondatokat átültetve a szórakozóhelyekre, vagy akár a legülönbözőbb szolgáltatásokra is. Mielőtt azonban ezt tennénk, néhány számadatot célszerű előre írni. Az egyik, hogy a városi tanács termelés- ellátás felügyeleti osztályának ellenőrei 414 fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzést tartottak az elmúlt évben és bár más kategória, de az is a fogyasztók érdekeit szolgálja: 960 esetben tartottak árellenőrzést. Igaz, ez utóbbiba nemcsak a nyíregyházi boltokban végzett ellenőrzések száma van benne, hanem még 14 környékbeli községé is, mert ezt egy társulás dolgozói végezték. Ha hozzászámítjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat belső ellenőrei 891, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat belső ellenőrei 651, a vendéglátó vállalat belső ellenőrei 1200-nál több ellenőrzést végeztek, akkor akár meg is fordíthatnánk a kérdést: hagyják ezeket az ellenőrök dolgozni? Hagyják. Pedig van olyan kereskedő is —, szerencsére nem túl sok — akit nem kellene hagyni, mert valahányszor ellenőrzik, mindig találnak valamilyen szabálytalanságot, valami olyat, amivel megkárosítja a vásárlókat. A rendelet azonban úgy szól, hogy csak akkor kell eltanácsolni a pályáról, ha két év alatt háromszor találnak olyan szabálytalanságot, amiért büntetés jár. Az ellenőrök száma azonban olyan kevés, illetve a boltok, a szórakozóhelyek száma olyan sok, hogy háromszor nemigen jutnak el ugyanarra a. helyre két év alatt. Mert ha igen, akkor sok helyen elmarad az ellenőrzés. Nyíregyházán 10 nagyobb és 50 kisebb gazdálkodó szervezet vállal részt a vásárlók, a fogyasztók ellátásában. Ez 339 boltot. 172 vendéglátóhelyet jelent, köztük a munkahelyi büféket is, ahol az utóbbi időben inni már nemigen, de élelmiszereket, sőt kisebb, a háztartáshoz nélkülözhetetlen dolgokat lehet vásárolni. A magánkereskedők száma is meghaladja az 500-at, így amikor az ellenőrzési terveket készítik a tanácson, ezernél több kisebb-nagyobb boltot és szórakozóhelyet kell feltérképezni. Milyen tapasztalatokat szereztek az ellenőrök? Ahogy Szikora Andrásné, a termelés- ellátás felügyeleti osztály vezetője és Hámoriné Rudolf Irén, a kereskedelmi csoport vezetője elmondták: a legtöbb bajt az okozza. hogy rosszul mérnek, rosszul számolnak, nem jól adnak vissza, lejárt szavatosságú termékeket hagynak a polcon, de az árát nem csökkentik. Nem ritka, hogy rosz- szul üti be az árat a pénztáros, a nyári íagylaltsúlycsonkítások pedig már .olyan méreteket öltöttek, hogy az a különleges, ha valahol megvan az előírt súly és akkor a minőségéről még nem is beszéltünk. Mondják, hogy a Kelet Áruházban volt hosszú ideig a legtöbb gondjuk, aztán a sorozatos ellenőrzések hatására ma már az olyan ritka boltok közé számítják a fűszercsemege osztályt, aihol még az előre csomagolt termékek súlya is megvan. Ez azért érdekes, mert eszébe nem jut egyetlen vásárlónak sem, hogy az előre csomagolt lisztet megmérje, pedig sokszor hiányzik néhány deka. Sokszor ennek nem az az oka, hogy eredetileg is rosszul mértek, hanem hogy elapadt, kiszáradt az áru míg vevőre talált, a vásárlót azonban akkor is megkárosították. A Kelet Áruházban most még munkaköri leírásba is belefoglalták, hogy a súlyveszteséget is be kell kalkulálni, s akik előrecsomagolást végeznek, azok néhány dekával többet mérnek. Gyakorta hiányzik az árak feltüntetése, pedig ez szolgálná legjpobban a fogyasztók érdekeit. Már-már belefáradtak a vásárlók érdekeire vigyázó ellenőrző szervezetek abba, hogy állandóan fölöslegesen hirdetik: a vásárló legyen ellenőr a vásárláskor, ö tudja ugyanis legjobban, hogy mit kért, tudhatja azt is, mennyi az ára, de legtöbbször ha becsapják, még akkor sem veszi a fáradságot, hogy beírjon a vásárlók könyvébe. Talán ez az oka, hogy miközben alig-alig található valamilyen fonákság bejegyezve a vásárlók könyvébe, addig a 414 fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzés után 60 szabálysértési eljárást kellett indítani, körülbelül -200 ezer forint büntetést kellett kiszabni, 44 esetben küldtek ki írásbeli figyelmeztetést. Ez bizony azt jelenti, hogy ha legközelebb bármilyen apró szabálytalanságot találnak, már szabálysértési eljárás következik. Mérleg a Váci Mihály utcai ABC-ben. Ezek a számok annyit jelentenek, hogy az ellenőrzések 42 százaléka után kellett valamilyen intézkedést hozni a tanácsnak, s ez sokkal több mint bármelyik korábbi évben volt. Az már csak zárójelben megjegyzendő dolog, hogy mindezeken túl 46 esetben írtak levelet a bolt gazdájának, tehát a vállalatok, a szövetkezetek vezetőinek, hogy tegyenek intézkedést, mert például nem megfelelő az árukészlet, hogy zárás előtt már nincs tej és kenyér, de ha ünnepek előtt tapasztaltak ilyesmit, akkor büntettek is érte, mert akkor a keveset rendelő boltok veszélyeztették az ellátást. Sok gondot okoznak a szerződéses, illetve jövedelemérdekeltségű boltok, mert a keres-, kedőknek így közvetlenül is nagyobb érdeke a takarékosság, s ez sokszor gondot okoz az ellátásban. Sok helyen kevesebbet rendelnek, hogy ne száradjon rájuk, az ilyen boltokban ritkábban veszik le a polcról a lejárt szavatosságú árukat, elengednek egykét dolgozót is, s ez legtöbbször a tisztaság, a higiénia rovására megy. Természetesen érvényesek ezek a tapasztalatok a magán- kereskedőkre is. Az igazság azonban az, hogy náluk többször tartottak árellenőrzést, mert a vásárlók gyakran adnak olyan jelzéseket az ellenőrző szervezeteknek, hogy a maszek boltokban minden drágább. Ez a feltételezés természetesen nem fedi a valóságot, hiszen egy sor termék ára mindenütt egyforma, az azonban igaz lehet, hogy a szabadáras termékek körében jelentős árkülönbség tapasztalható. A 960 árellenőrzést 161 szabálysértési eljárás követte, tíz esetben kártalanították a vevőket és ennek összege 59 ezer forint "Volt, de volt olyan magánkereskedő is, aki tisztességtelen árat alkalmazott, s az így szerzett pénzt befizettették a piaci intervenciós alapba. A büntetések mellett 179 figyelmeztetés is volt, tehát az ellenőrzések több mint 40 százalékát követte valamilyen szankció, köztük 400 ezer forint bírság is. Az árellenőrök természetesen az árakat vizsgálták, vagyis azt: mennyire arányosak a magánkereskedők árai a szocialista kereskedelemben alkalmazott árakkal, de azt is: adnak-e számlát, tudnak-e bizonylatokat mutatni áruik eredetéről, vezetnek-e árnyilvántartást és így tovább. Sok panasz érkezik a szolgáltatásokra is. Az autószerelőit, a karosszériajavitók gyakorta nem tartják magukat a szerződésekben rögzített feltételekhez, nem készülnek el a vállalt munkával határidőre, a fuvarozókra pedig azért panaszkodnak legtöbben, mert hiányzik a taxióra, akkor dolgoznak, amikor akarnak és ez részben bizalmatlansághoz, részben hiányos szolgáltatáshoz, vezet. Voltak egy-egy területet átfogó témavizsgálatok is. Rendszeres volt az ünnepi ellátás ellenőrzése, az árváltozások betartásának vizsgálata, de szereztek tapasztalatokat a környezeti kulturáltságról, a vasárnapi tej- és kenyérellátásról, megnézték, hogyan készül a kereskedelem és a vendéglátás az idegenforgalmi szezonra, s azt is: hogyan felelnek meg az éttermek az osztályba sorolás feltételeinek. Vizsgálták a tartós fogyasztási cikkek árusításának körülményeit, jártak a kilósboltokban, ellenőrizték a fize- tővendáglátókat, a közétkezetést, a.fenyőfa- értékesítést. Az ellenőrzések számából, az azokat követő szankciókból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ellenőrök felkészültebbek, következetesebbek voltak mint korábban, ugyanakkor azt is, hogy a boltok, a szórakozóhelyek nagy részében a felületes munkára hajlamos dolgozók visszaélnek azzal, hogy nem jutnak el hozzájuk gyakrabban az ellenőrök és ha megbüntették őket néhány ezer forintra, megtalálják a módját, hogy azt rövid időn belül visszavegyék. Éppen ezért mégis csak jó volna, ha komolyan vennénk, hogy valamennyien ellenőrök vagyunk vásárlásainkkor, s nem pirulnánk el, ha kevesebbet mutat a mérleg, vagy nem szemlesütve kérnénk a vásárlók könyvét. Balogh József Tűz a lakóháznál Riasztó adatok Néhány évvel ezelőtt, 1984-ben ünnepséggel, kiállítással, sőt dokumentumkötettel is megemlékeztek Nyíregyházán a tűzoltóság létezésének 100 esztendejéről — 1884-ben alakult ugyanis az első tűzoltóegyesület á megyeszékhelyen. Azóta sok minden történt a tűzoltóságnál is, mint az élet más területein, ám a nyíregyházi tűzoltók ma is büszkék elődeikre — különösen, ha arra gondolnak, hogy 1905-ben a Milánóban rendezett nemzetközi tűzoltóversenyen nyíregyháziakból állt a Magyarországot képviselő csapat, amely aranyéremmel tért haza! Eredményeikre, munkájuk hatására joggal lehetnek hát büszkék a tűzoltók — de sajnos (és ez már távolról se rajtuk múlott!), kevesebb megelégedésre adnak okot azok az adatok, melyek a város tűzvédelmi helyzetének mai állapotáról tanúskodnak. A tűzesetek száma évről évre emelkedő tendenciát mutat Nyríegyházán is, akárcsak mindenütt az ország területén. 1980 és 1985 között a nyíregyházi tűzoltókat ezerkétszáznál több alkalommal szólította a gépjármű- fecskendőkhöz a riasztócsengő hangja, ez annyit jelent, hogy évente átlagosan mintegy 250 tűzesethez riasztották őket. Ha ezt a számot összevetjük az előző öt év átlagával, amikor „csak" 157 tűz volt évente, akkor bizony jogosnak tűnik az aggodalom. (Ezek az adatok persze, nemcsak kifejezetten Nyíregyházára vonatkoznak, hanem a nyíregyházi tűzoltóság egész működési területére. mely többek között magában foglalja Tiszavasvárit is, és sok községet a környéken.) Nyíregyházán, a város közigazgatási területén — hogy a legutóbbi adatokat vegyük szemügyre — az elmúlt évben 126 olyan tűzeset történt, mely kárral is járt (mivel időnként megesik, hogy kár nem keletkezik a tűznél — például egy út szélén avartüz van, de persze, ilyenkor is igen fontos a tűzoltóság beavatkozása, hogy ne terjedjenek tovább a lángok ...). A tüzeknél egy év alatt hárommillió 400 ezer forint ment veszendőbe! Ha a statisztikában azt a rovatot nézzük, hogy milyen okból keletkeztek a tüzek, figyelmeztető számok ugranak ki. A legtöbb tűzeset dohányzás miatt keletkezett, szám szerint 25. Ezekből sok úgy történt, hogy valaki (többnyire ittas állapotban) ágyban gyújtott cigarettára — két alkalommal életet is követelt ez a felelőtlenség! A második vezető ok: tüzelő- és fűtőberendezések szabálytalan használata — például elhanyagolt állapotú olajkályha, hibás hőlégfúvó az üzemcsarnokban stb. Az elektromos tüzek száma se kevés — 21 alkalommal okozott tüzet rövidzárlat vagy hasonló eset. S megdöbbentő, de igaz: tizenöt ízben kellett tüzet oltaniuk a tűzoltóknak azért, mert gyerekek gyufával játszottak! Sajnos, ez egy alkalommal tragédiával végződött: egy kilencéves és egy ötéves kisfiú az udvarukon lévő vécébe zárkózott, gyufát gyújtottak vagy talán cigarettázni akartak — tűz keletkezett, s a két gyerek meghalt! A nyíregyházi tűzoltólaktanyát minden városlakó ismeri, és a közvetlenül mellette lévő általános iskolások a megmondhatói, hogy bizony meglehetősen gyakori a felharsanó szirénahang. A laktanya épülete régi — és alaposan kinőtték már a tűzoltók. Itt található ugyanis a megyei tűzoltó-parancsnokság is, és a kétemeletes épület már nem elegendő a kényelmes, mindenre megfelelő helyiségek kialakításához — nagyon elkelne egy bővítés. Csak hát a pénz ... Mint mondják a megyeszékhely tűzoltói: nem panaszkodni akarnak, de rájuk férne már némi bővítés — manapság már igencsak soknak tűnik, hogy tizenkét tűzoltó alszik egyetlen hálóhelyiségben, másképp nem tudják elhelyezni őket. Az se a legjobb megoldás, hogy a szertár egy része nem közvetlenül a főépület alatt található — riasztás esetén jókora sprintet kell kivágniuk a tűzoltóknak, míg a gépjárműfecskendőkbe ugorhatnak hátul az udvarban. Márpedig a gyorsaság életbevágóan fontos lehet — s az említett körülmények ellenére se késlekednek soha! Az előírás egyébként az: nappal hatvan másodpercen belül, éjszaka pedig másfél percen belül kint kell lennie az utcán a fecskendőnek vagy más tűzoltó- járműnek! Ezt a normát tartják — pontosabban: mindig a szabott időn belül indulnak, néha nem is kevéssel! Ez főképp akkor érdemel figyelmet, ha belegondolunk, hogy egy átlagembernél egy-másfél perc az éjszaka kellős közepén jóformán arra is kevés, hogy felébredjen ... „A tűzoltók dolga az, hogy oltsák a tüzet” — mondja a kívülálló. Pedig nincs igaza, mert távolról se csak ennyi a dolguk. Most nemcsak arról beszélünk, hogy számtalan esetben kérik a beavatkozásukat olyan alkalmakkor, amikor nincs tűz — például, ha felborult járműből ki kell menteni valakit, ha fatörzs dőlt keresztbe az útra, hóhalmok fenyegetnek lecsúszással a tetőről olvadás idején és így tovább. Inkább arra gondolunk: sok olyan helyen is ott vannak, ahol szó sincs közvetlen tűzveszélyről. .. A nyíregyházi tűzoltóság például 275 alkalommal tartott ellenőrzést a területén található üzemeknél, szövetkezeteknél, intézményeknél, és nem feledkeztek meg a lakóházakról sem. Hetven átfogó ellenőrzést tartottak az elmúlt évben — egy ilyen akcióba minden beletartozik: az üzemcsarnok rendjétől a tűzoltókészülékek működőképességéig (meg hogy tudják-e a dolgozók kezelni ezeket!) és még sok más dolog. Az eredmény sajnos, sok helyen lesújtó. Elég, ha csak annyit mondunk: egy év alatt negyvenöt alkalommal kértek intézkedést a vállalatvezetéstől írásban, harminc fegyelmi kiszabását kezdeményezték, és 23 ízben szabálysértés lett a dologból. Emellett másfél száz dolgozónak a helyszínen kellett zsebbe nyúlni (pontosabban: kaptak egy, csekket), mert rögtön kirótták a bírságot, összesen 44 ezer forint értékű helyszíni bírságot fizettek ,ki a szabálytalankodók! Fentebb már említettük a lakóházi ellenőrzéseket. Nos. talán itt van a legtöbb probléma, ezt mutatják a jegyzőkönyvek. 1984- ef például a „lakóházak tűzvédelmi évének” titulálták, nem véletlenül: ekkor ugyanis Nyíregyháza 11 ezer lakásában illetve épületében tartottak ellenőrzést a tűzoltók. Olyan szabálytalanságokra derült fény, melyek már-már elképesztőek. Például: több mázsa karbidot találtak egy emeletes ház pincéjében (képzeljük csak el. ha ezt víz éri, s megkezdődik a robbanóképes gáz fejlődése ...). Másutt teli benzineskannák, ren; geteg gyúlékony anyag, lom, hulladék töltötték meg a pincepekeszeket — mind külön veszélyforrás. A felelősségre vonás itt se maradt el szabálysértési feljelentések, helyszíni bírságok születtek százával. De sajnos, úgy tűnik: hiába minden intés, figyelmeztetés vagy akár büntetés is — az emberek jelentős része fittyet hány még az alapvető tűzvédelmi tudnivalókra is. Valahogy úgy vélik a legtöbben: ez csakis mással történhet meg, velem nem. Aztán amikor az ő lakásában, garázsában, udvarán, autójában csapnak fel a lángok, bizony véleményt kell változtatnia — de már későn. Figyelmeztető és riasztó az adat: a tüzek fele lakóházaknál történik! Nyíregyházán például tavaly egy közel félmilliós kárt okozó tűzeset volt az Árpád utca egyik házában — elektromos hiba miatt. Az sem véletlen, hogy a tűzesetek évről évre nagyobb kárt okoznak -r egyre több az érték a lakásokban is, akárcsak az üzemekben, ahol sok milliós gépek, berendezések dolgoznak. Értékeink, testi épségünk, életünk biztonsága azt követeli: ne vegyük félvállról a tűzvédelmet, az óvó rendszabályokat. Egy eldobott cigarettavég, egy égve hagyott tűzrakás a kert végében, egy „megtalpalt” biztosíték. egy gyerek előtt hagyott gyufa tragédiákhoz vezethet... Tarnavölgyi György Felborult teherautó, égő Trabant. Munkában a nyíregyházi tűzoltók.
