Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-26 / 48. szám
1987. február 26. Kelet-Magyarország 3 Vitatható jövedelmek A visszaélés alkalmai Ellenőrzések tapasztalatai megyénkben „Hazardírozás” 200 ezer munkaórával Kooperáció pályázat útján Czakó János és Juhász Sándor szovjet exportra készüld vegyszertartályok alkatrészeit állítják be a HAFE nyíregyházi gyárában. (Farkas Zoltán felvétele) ELLENŐRZŐ SZERVEZETÜNK mindenkor figyelemmel kísérte és súlyának megfelelően kezelte a társadalom érdekeit sértő magatartásokat, szabálytalanságokat, melyek révén egyének, vagy kisebb csoportok jogtalan anyagi előnyhöz jutottak. Megfigyeléseink jelentőségét fokozta az MSZMP XIII. kongresszusának határozata', mely szerint „ ... határozott intézkedésekre van szükség azok ellen, akik felelőtlenül bánnak a köztulajdonnal, jogtalan haszonszerzésre törekednek, vagy bármilyen más formában a közösség rovására akarnak előnyhöz jutni.’’ TUDTA, DE ELNÉZTE... Az 1986. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzéseink során — melyek az 1984—85. évekre terjedtek ki — feltárt szabálytalanságok és mulasztások arra engednek következtetni, hogy a gazdálkodási fegyelem összességében nem javult az előző időszakhoz viszonyítva. A jogszabályok és belső szabályozások vétlen vagy tudatos megszegése sok esetben lehetőséget adott arra, hogy a társadalom kárára egyesek jogosulatlan előnyökhöz jussanak. A jogtalan személyi jövedelemszerzés döntően két tényezőre vezethető vissza: a vezetők (középvezetők is) igénytelenségére, illetve a belső ellenőrzés nem megfelelő funkcionálására. A vizsgálataink során feltárt esetek nagy része csak a vezetők tudtával, elnéző magatartásával jöhetett létre és néhány alkalommal személyükben is érintettek voltak a jogtalan előnyszerzésben. A belső ellenőrzés — vezetői igény hiányában — nem foglalkozik megfelelően a számviteli renddel, bizonylati fegyelemmel és ritkán vizsgálják a jogosulatlan személyi jövedelemszerzésre lehetőséget adó gazdálkodási területeket. Gyakori, hogy az esetleges belső ellenőri megállapítások után a felelősség- revonás elmarad. GYANÚS LEÉRTÉKELÉS. Nagyon sok szabálytalanságot tapasztaltunk a leltározások, selejtezések és készletleértékelések területén. Az itt tett megállapításaink egyértelműen a társadalmi tulajdon védelmét kérdőjelezik meg. Ebben a körben gyakori a nagyösszegű leltárhiányok kivizsgálásának és a felelősségrevonásnak elmulasztása. A selejtezéseknél a legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a gazdálkodók ’nem intézkednek a selejtezett eszközök sorsáról, megsemmisítéséről, így azok visszaélésre adnak alkalmat. (Tiszaszalka és Vidéke Áfész.) A készletleértékelések vizsgálatánál találkoztunk olyan gazdálkodóval, amelyik döntően új anyagokat (eszközöket) értékelt le a nyilvántartási ár 10 százalékára, néhány esetben pedig még alacsonyabb mértékre. A leértékelt készletek között szerepeltek ku- rens anyagok is, melyek magánépítkezéseknél is szükségesek. (SZAVICSAV.) Pénzkezelési szabályok megsértésén belül gyakori az elszámolásra felvett előlegek határidőn túli elszámoltatása, sőt elszámolás nélkül újabb előlegek biztosítása. (Apagy, Hunyadi Tsz, Por- csalma, Szatmár Tsz Ált. Ipari és Szolgáltató Szakcsoportja). Döntően a mezőgazdasági nagyüzemek nem teszik meg a szükséges intézkedést a magánszemélyek tartozásainak behajtására, melyeket később mint behajthatatlan követelést számolnak el. (Nyíregyháza, Béke Tsz.) Előfordult bizonylatolás nélküli készpénzmozgás, valamint a takarékszövetkezeteknél jogtalan előnyöket biztosító kölcsönfolyósítás. (Nagykállói „Posztó”, Lakás-, Garázs, Építő és Fenntartó Lakásszövetkezet, illetőleg a Mándok és Vidéke Takarék- szövetkezet.) FOKOZOTT EGYÉNI FELELŐSSÉGET. Több esetben tapasztaltuk, hogy a gazdálkodás nyereségét szabálytalanul alakították, annak érdekében, hogy a vezetői prémium és jutalom fedezete megteremtődjön. (Kemecsei Állami Gazdaság, Porcsalma, Szatmár Tsz.) A mezőgazda- sági nagyüzemeknél gyakori, hogy a háztájinak teljesített szolgáltatásokat nem, vagy csak részben téríttetik meg, ami a tagoknak és alkalmazottaknak jogosulatlan jövedelmet biztosít. (Kölese Kossuth, Hodász Béke, Apagy— Nyírtét tsz-ek.) — Továbbra is sok visszaélés történik a személygépkocsi használatáért kifizetett díjak esetében is. Ellenőrző szervezetünk arra törekszik, hogy a társadalmi tulajdon védelmében a gazdálkodó szervezet szankcionálása mellett nagyobb hangsúlyt adjon az egyéni felelősség erősítésének, amit súlyosabb esetekben csak a felelősségrevonás kezdeményezésével érhet el. Feladatunk minden szabálytalanság feltárása és a szükséges intézkedések megtétele. Ezt erősíti az MSZMP Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i ülésén hozott határozat, ami kimondja: .......határozottan kell védeni a társadalmi tulajdont, felelősségre kell vonni a munkájukat elhanyagoló, a kisebb és nagyobb közösségeket megkárosító, a törvényeket, szocialista normáinkat megsértő személyeket.” Fehérvári András PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatósága A hatékony gazdálkodás feltételeinek javítását szolgálja a vállalatok és a szövetkezetek együttműködése — hangsúlyozta a megyei pártbizottság értékelése, amikoris a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i határozatát vitatta meg. Ennek alapján érdemes a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, a termelő- szövetkezetek és az ipari szövetkezetek közös együttműködéséről beszámolni. Tavaly a HAFE 2. számú gyárában az első félévben komoly munkaerő-foglalkoztatási gondok voltak. Ennek egyik oka az export-szerződéskötések elhúzódása volt. Jogos tehát a kérdés, mi várható az új esztendőben? Erről beszélgettünk Hekmann László igazgatóval. m Újabb partnerek — Kitűnően alakultak ebben az évben lehetőségeink. A vállalat budapesti vezetése 1987-re kétmilliárdos szerződést kötött hazai és szovjet megrendelésre konvejo- rok és festőberendezések gyártására. Ezek szakosodásban vasszerkezeti, gépészeti és más részegységek gyártása esetében a budapesti, a békéscsabai és a nyíregyházi gyárakra várnak. Ez a nyíregyházi gyár életében a meglévő kapacitáson felül plusz 200 ezer munkaórát jelent. — Hogyan pótolják a hiányzó munkáskezeket, hiszen az exportkötelezettség különösen pontos határidőt követel? — Kooperációs tevékenységgel. Például a terme ló- szövetkezetek melléküzem- ágai különféle ipari tevékenységet folytatnak jó minősítéssel. A mi gyárunk eddig kitűnő kapcsolatot tartott fenn az ibrányi, a bújt és a tímári termelőszövetkezetekkel. Most tárgyalásaink alapján a kótaji téesszel alakul ki együttműködés. A szövetkezetekben a festőberendezésekhez gyártanak majd részegységeket. — És ez elegendőnek bizonyul az exporthatáridők tartásához? Verseny a feladatért — Természetesen nem. Ezért újabb partnerek után néztünk — kapcsolódik be a beszélgetésbe és válaszol a feltett kérdésre Karajz Péter főmérnök. — Amikor számunkra ismertté vált ez a nagy rendelésállomány, megkerestük a KISZÖV-öt és a velük való közös szervezésben 14 ipari szövetkezeti elnökkel, illetve műszaki vezetővel ültünk le kerekasztal- beszélgetésre. Az őszinte eszmecsere valamennyiünk számára igen hasznosnak bizonyult. — Mennyire újdonság az Önök esetében az ipari szövetkezetekkel való kooperáció? — Több éves gyümölcsöző kapcsolatunk van velük. Például a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezettel. De ugyancsak elismeréssel szólhatok a Elekterfém, a nyíregyházi és a nagykállói vasipari, a baktalórántházi VERTIKAL szövetkezetekről. — Elnézést a kifejezésért, de ilyen sok szövetkezet esetében nem „hazárdírozás” a 200 ezer munkaóra megosztása ? — Nem — veszi át a szót Hekmann ^László igazgató. — Ugyanis mi nemcsak egyszerű értekezleten váltottunk szót feladataink megoldásáról, hanem egyértelműen jeleztük, hogy pályázatról, azaz versenyről van szó. A költségek ugyanis meghatározók. Ez az úgynevezett „hazardírozás” számunkra az ésszerű, gazdaságos, a közös érdekeken alapuló együttműködést jelenti. Csak a pontos felmérések alapján \ Janusz Oseka: Az elemzés mm a már minden probléIwl mát komolyan, a legújabb tudományos eredmények felhasználásával közelítünk meg. A laboratóriumi munkaértekezleten a docens kért szót: — Nyugtalanító jelenség, hogy abban a vízben, amelyet hozzáöntenek a tejhez olyan nehézfémek ártalmas elemeit fedeztük fel, mint a kadmium, a higany, az ólom, de egyúttal sok egészségre ártalmas vegyi anyagot is köztük detergenseket és antibiotikumokat. Csend lett. Valaki kráko- gott. Másvalaki kifújta az orrát. Mert mit is lehetne erre mondani? Most az adjunktus kért szót. — Nemrég alaposan elemeztük a város benzinkút- jainál értékesített benzin összetételét. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a benzinbe öntött víz meglepően keveset tartalmaz azokból az anyagokból, amelyeket tisztelt docens kollégám az előbb j említett: Sőt: a megvizsgált I vízben volt bizonyos menykerül sor a szerződések megkötésére. Az eddigi tapasztalatok számunkra biztatóak ... Nagyobb lehetőségek A KISZÖV elnöke, Péter- vári József: — Ipari szövetkezeteink számára a feladatok között szerepel a nagy vállalatokat hasznosan kiegészítő tevékenység. Így érthető, ha örömmel fogadtuk a HAFE jelentkezését. Feladataink megoldásában igyekszünk megfelelő partner lenni számukra. — Mit mutat a statisztika a szövetkezetek kooperációs tevékenységéről ? — Az elmúlt évben 117 vállalattal tartottunk kapcsolatot, ebből 25 volt szabolcsi, akikhez kooperációs szerződés kötött. Ez forintban közel 700 milliót jelentett szövetkezeteinknek. Á termelőszövetkezetek száma 21, mintegy 140 milliós értékkel, akikkel kapcsolatban állunk. Ezek a számok korántsem kielégitőek. Sokkal nagyobbak a lehetőségek ... nyiség az ember egészsége szempontjából hasznos vasból, horganyból, rézből és magnéziumból. A jelenlevők között mozgás támadt. A kutatók nagy felelősségérzéssel és komolyan fogadták a felfedezést. Hiszen közülük többen közlekednek gépkocsival, és nem egyszer tapasztalták, hogy a motor nem szereti a vizes benzint. — És még ehhez hozzá kell tennem — folytatta az adjunktus —, hogy az a bizonyos mennyiségű fluor, amely a tejhez öntött vízben van, nem akadályozná a gépkocsimotor működését, sőt kedvezően befolyásolhatná a benzinszivattyú membránjának rugalmasságát... f zek a tudományos adatok már nem maradhattak visszhang nélkül. Ezért nem lehet csodálkozni azon, ha érett megfontolás után végül maga a professzor is bekapcsolódott a vitába: — Indokoltnak látszik az a feltételezés, hogy ha a benzinbe öntött vizet a tejbe öntenék, a tejbe öntött vizet pedig a benzinhez adnák hozzá, az említett összetevők hatása sokkal előnyösebb lenne. Ügy látszott, a jelenlévők egyetértenek vele. Ezzel az amúgy is a vége felé közeledő laboratóriumi munkaértekezlet befejeződött. Tudati karbantartás r] letszerű — és vitá- ' Ijj ra serkentő — napirendet tárgyalt a közelmúltban a népfront megyei elnöksége. Az volt a téma, hogyan vehetne részt a jelenleginél is jobb eredménnyel a népfrontmozgalom a jogi fel- világosító ismeretterjesztő, ezáltal az állampolgári tudatot, cselekvőkészséget is erősítő munkában. Köztudott, hogy a népfront közjogi funkciójából következően ez is a feladatai közé tartozik, azonban úgy tűnik, még nem vált a mindennapok folyamatos tevékenységének részévé, inkább akkor kerül előtérbe, ha közeleg a választás, vagy egy-egy jelentősebb, országos törvény megalkotása. A népfront elnöksége számbavette — mégpedig kozmetikázás nélkül — a jogi kulturáltság megyei helyzetét, amely megítélésünk szerint nem jobb és nem rosszabb az országosnál. A vita egyik tanulsága, hogy a jogi ismeretek népszerűsítését, a legfontosabb tudnivalók széles körű ismertetését nem lehet leszűkíteni a bűnözés alakulására, vagy az adómorálra, hanem a maga teljességében szükséges végezni a tudatformálást, amelynek célja az ember, a magatartás, a gondolkodás alakítása. A politizáló, a közért felelősséget. érző és vállaló személyes munkálkodás erősítése az állampolgároknak. Ebből a népfront is tevékenyen részt kíván vállalni. Egyebek mellett azt tervezik, hogy a népfront megyei bizottságán bizonyos időközönként ingyenes jogi tanácsadó szolgálatot is bevezetnének. Ez mindenképpen pártolandó és dicséretes, de aligha oldja meg a vitában is fő problémaként szereplő gondot, a jogi tudat folyamatos „karbantartását”. Erősíteni kellene, a helyi tanácsi rendeletek megalkotása és elfogadtatása előtti társadalmi vitát, az állampolgárok beavatását ezek előkészítésébe. Ez csak úgy válhat igazában eredményessé, — erre példát is említek — Jó a nem csupán a székhely községben kérdezik meg az embereket — és nem egy szűkebb kört — hanem a társközségben is kíváncsiak a tanácsi vezetők a lakosság véleményére. Országos horderejű jogszabályok megalkotásában is úgy tűnik, nagyobb és érdemibb szerep vár a népfrontbizottságokra a társadalmi viták legfontosabb észrevételeinek összegyűjtésével és továbbításával. Szóba kerültek a módszerek is a megyei elnökségi ülésen, hisz eddig is szorgoskodtak a népfrontbizottságok a jogi felvilágosító, tudat- formáló munka javításán, vannak is eredmények, de érdemes végiggondolni az újabb módszerek alkalmazását is, jobban összehangolni ezt a tevékenységet a többi társadalmi és tömegszervezettel, mozgalommal, intézményekkel, leginkább pedig a helyi tanácsokkal. V an tehát fantázia — és igény — a népfront munkálkodásában. Érdemes ötletekkel segíteni a jogi kulturáltság pallérozását, a jogi műveltség gyarapítását. Ez egyéni és társadalmi érdek. P. G. AZBESZTLAPOK GYÁRTÁSÁHOZ végeznek műszeres vizsgálatot a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában. Képünkön: Mészáros Gáborné a nyomásállóságot vizsgálja. (Császár Csaba felvétele) Dragos Gyula Növekvő exportigények
