Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. február 24. Érdemes kísérletezni Menedzserklub Előrelátó népművelőnek rá kellett döbbennie az utóbbi időszakban, hogy a közműve­lődés hagyományos formái csődöt mondanak. Ma már nem lehet úgy kö­zeledni a nagyközönséghez, mint korábban, mert az em­berek életritmusa felgyor­sult, a megnövekedett sza­badidő ellenére kevesebb jut művelődésre, drágább lett a kulturális „fogyasztás”, tehát jól megnézzük, mire adjuk ki a pénzünket, azon kívül nőtt az igényességünk — vagyis nem lehet akármit kínálni, mindezekhez a szem­pontokhoz igazodniuk kell a művelődési házaknak. Ezt felismerve keresik a köz- művelődés újabb és újabb útjait, formáit, eszközeit a nyíregyházi Váci Mihály mű­velődési házban is, ahol né­hány most szervezendő új művelődő közösségről Kocsis András népművelőtől kap­tunk tájékoztatást. Valóságos frontáttörésnek számít, ami a menedzserklubbal kapcso­latban történt. Az ugyanis még nem fordult eddig elő, hogy vállalati igazgatók és más felső szintű vezetők ilyen tömegesén „ostromol­ták” volna a művelődési há­zat, mint most. Eddig több mint hetvenen adták be je­lentkezési lapjukat a klubba, amely márciusban indul és havonta egyszeri találkozás­sal fog működni. Vállalati igazgatók, gazda­sági és műszaki igazgatóhe­lyettesek, közgazdasági, pénz­ügyi vezetők lesznek a me­nedzserklub tagjai. A prog­ramtervezet javasolja, hogy főként olyan témaköröket tűzzenek napirendre, amely- lyel a munkahelyek vezetői nap mint nap találkoznak, így például a döntések előké­szítésének formái, a számí­tástechnika, elektronika, ro­bottechnika, fejlődésének út­ja, a csődtörvény, de fontos­nak tartják például a nyelv- tanulás szükségességére fi­gyelmeztetni a „főnököket”. Igyekeznek az egyes ágaza­ti szakmák legismertebb szakértőit meghívni előadá­sok, viták, konzultációk meg­tartására és vezetésére — ezek a beszélgetések alkotják a klubfoglalkozások egyik témakörét. A másik: olyan országos szinten ismert mun­kahelyi vezetők meghívása és vezetői módszereik, illet­ve munkastílusuk bemutatá­sa, akik már „letettek vala­mit az asztalra”. Ezenkívül lehetőség lesz a kötetlen' be­szélgetések alkalmával a ta­pasztalatcserére is. Hasonlóan nagy az érdek­lődés az ugyancsak most szervezendő innovációs klub iránt, amelyre eddig több mint húszán jelentkeztek. Ebben a klubban főként az újításokkal, találmányokkal kívánnak foglalkozni, ezért elsősorban vállalati újítási előadók, „feltalálójelöltek” érdeklődésére számítanak. Szintézis névvel alakult meg a világpolitikai klub, amelynek célja filozófiai, közgazdasági, gazdaságtörté­neti, diplomáciatörténeti is­meretek közlése, illetve el­mélyítése. Ennek a klubnak van egyfajta tehetséggondozó szerepköre is, hiszen tagjai olyan középiskolások, akik a felsorolt területek valamelyi­kén kívánják pályájukat, ta­nulmányaikat folytatni. A legújabb klub még csak „csírájában” él, ezekben a napokban kezdtek hozzá a szervezéséhez. Vallás és tör­ténelem címmel hirdetnek előadássorozatot e klub tag­jai számára a Hazafias Népfront közreműködésével. Főként népfronttitkárok, ak­tivisták és középiskolások je­lentkezését várják, de szíve­sen látnak mindenkit, aki ér­deklődik a vallástörténet iránt. A klub sikeres műkö­désére garancia az előadó, Gecse Gusztáv vallástörté­nész neve. Bár napjainkban bőven zá­poroznak a panasz szavai a népművelőktől a művelődési házak üressége, az emberek érdektelensége miatt, még mindig igaz, hogy érdemes kísérletezni és lehetőleg megújulni. B. E. Halomból szálloda Szállodává alakítják a Sehulczer malmot Moson­magyaróváron. A barokk malomépületet a XVIII. szá­zad közepén emelték. Tető- szerkezete néhány évvel ez­előtt tűz martalékává lett, falai azonban szerencsére nem estek áldozatul a lán­goknak, a díszes homlokzatú, kétszintes épületet rendbe hozzák, egy harmonikusan hozzá illeszkedő kereszt­szárnnyal bővítik. Hatvanezer lakásper Kétmilliárd, hibákért A kormány február 12-i ülésén megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati jelentését a lakáski­vitelezések minőségéről és a szavatossági kötelezettségek teljesítéséről. Az országos ellenőrzés 13 megyében és a fővárosban összesen mintegy tízezer lakásra terjedt ki. A felmérés, elemzés ösz- szegző megállapítása: a la­kásépítés mennyiségi-minő­ségi hiányosságainak meg­szüntetése, javítása évente mintegy 500 millió forint többletköltséget okoz a szer­vezett lakásépítőknek. A ma­gánerős kivitelezésű lakások évi minőségi kára óvatos becslések szerint legalább másfél milliárd forint. Tehát összesen nem kevesebb, mint kétmilliárd forint kár éri az országot, a lakosságot a ha­nyag, fegyelmezetlen, gondat­lan munka miatt. Nem szól­va a sok-sok bosszúságról, amely az új lakástulajdono­sok örömét megkeseríti. Hegértő nagyvonalúság Az új lakások minőségi hi­báit, azok megszüntetése kö­rüli huzavonát mind élesebb és határozottabb társadalmi elégedetlenség kíséri. A tény­leges helyzet jobb is, rosz- szabb is, mint amit a nö­vekvő feszültség és tiltakozás tükröz. Az elkészült lakások minősége változatlan, bár a kimutatott hiányosságok ér­téke, a kötbérek, az áren­gedmények, a garanciális ja­vítási költségek összege nö­vekedett. A lakáshoz jutás feltételei és anyagi terhei lé­nyegesen nehezebbé váltak, a közhangulat nyomása fel­erősödött, s egyre „kemé­nyebb” magatartásra kény­szeríti a lakásértékesítésre specializált építtető szerve­zeteket. A tanácsi bérlaká­sok beruházóinál azonban az érzékelhető javulás ellenére még mindig előfordul a „megértő nagyvonalúság". Nem az egész szervezett la­kásépítő iparral, hanem an­nak csupán egy részével van baj. A kifogások döntő több­sége a 43. sz. ÁÉV, a DUT- ÉP, a DÉLÉP, és a VÁÉV által kivitelezett lakásokat érinti. Ezek a házgyáras vál­lalatok nem voltak képesek alkalmazkodni a megválto­zott feltételekhez, helyzetük megrendült. Gazdálkodási- vállalkozási gondjaik egyik megnyilvánulása csupán a hiányos, gyenge minőségű ki­vitelezés.. A másik póluson szintén négy vállalat: az Alba Regia, a Baranya, a Győr, a Hajdú megyei ÁÉV „Firka Frici” és játékkaszinó Szabolcsiak Zánkán Balatoni úttörőváros, feb­ruár 21, délután. Mindenütt csend, jó leve­gő. A hosszú vonatozás után jólesik a séta. Az úttörővá­ros 220 hektárnyi területen fekszik. Van itt balatoni ki­kötő, strand, csónakház, nép­rajzi bemutatóház, gyermek­alkotások galériája. Népek barátsága, valamint hadi- technikai park, sport- és mű­velődési ház, 3500 nézőt be­fogadó stadion, ezermester­bolt, élelmiszerüzlet, számí­tógépterem, egészségház, parkerdő és minden egyéb, ami az évente mintegy 23 ezer itt táborozó úttörő él­fl Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Egy szövetkezet üzlethelyi­sége csőtörés következtében beázott és elgombásodott. Je­lentették az IKV-nak, amely azonban nem intézkedett, ezért a hibát megjavíttatták, de az - ezzel felmerült költsé­geket az IKV nem volt haj­landó megtéríteni, ezért per indult ellene. A tárgyaláson az IKV azzal védekezett, hogy a házban öröklaká­sok is vannak. Megállapítot­ták, hogy ezek egyikében ke­letkezett a csőtörés, a tulaj­donosnak kellett volna in­tézkednie a hibák megszün­tetésére, tehát ő felel a be­következett kárért. Az első­fokú bíróság a védekezést nem fogadta el, és az IKV-t a peresített összeg megfizeté­sére kötelezte. Döntését azzal indokolta: a bérleti jogvi­szony alapján az IKV-t sza­vatossági felelősség terheli, hogy a helyiség használható legyen. Mivel a kárt az örök­lakás tulajdonosa és az IKV közösen okozták, ezért — a vegyes tulajdonban álló épü­letekre vonatkozó szabályok szerint — egyetemlegesen fe­lelnek. A vállalat a kára megtérítését jogosan követeli az IKV-tól, amelynek vi­szont módjában áll igénye érvényesítésére az öröklakás tulajdonosa ellen pert indíta­ni. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. — A bérlő olyan központi berendezések karbantartásá­ról köteles gondoskodni, amelyeket kizárólag ő hasz­nál, vagy tart üzemben — hangzik a határozat. — A bérbeadó viszont köteles gondoskodni arról, hogy az épület központi berendezé­sei állandóan üzemképes álla­potban legyenek. Ebben az ügyben kiderült, hogy a vál­lalatnak a csőtörést anélkül sikerült meg javíttatnia, hogy az' öröklakásba bejutott vol­na. Tehát alaptalan az IKV védekezése, hogy a hiba eb­ben a lakásban keletkezett. A bérlő vállalat joggal kér­hette az IKV-tól a hiba sür­gős megszüntetését, mert az erősen beázott helyiség azon­nali beavatkozást igényelt. Miután a bérbeadó ezt a kö­telességét nem teljesítette, a javítási költségeket egyedül neki kell megtérítenie. ményét kellemessé, felejthe­tetlenné teszi. Gyakran megfordulnak itt Szabolcs-Szatmár megyeiek is. Például február 11. és március 3. között a kettes táborban 480 megyénkben gyermek szerez az úttörő- mozgalmat színesebbé, tar­talmasabbá, színvonalasabbá tevő elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyerekeknek Balázs Ot­tó táborvezető éppen foglal­kozást tart. A kétemeletes, modern épületben Szabó Gyula táborvezető-helyettes kalauzol. Fiatal pedagógus. — Ez az úgynevezett Sajt­kukac Kupa — mutat egy polcra —, melyet a gyerekek komplex, csaknem vala­mennyi sportágban történő helytállásukkal nyerhetnek el. Most a stúdióban járunk, ahol a hifitoronytól a zárt videoláncig szinte minden van. — A tanulók az együtt­élésüket szabályozó törvényt is megalkotják — mutat egy plakátszerű falitáblát Szabó Gyula. — A törvényeken va­lamennyi turnus módosíthat is. A gyerekek maguk közül őrszolgálatot szerveznek. A Firka Frici nevű faliúj­ság — „külön szám”. Ezen a lakók gyakran az olyan vé­leményüket adják közre, me­lyet szóban nemigen tenné­nek meg. Nézzük a február 21-ieket. „Nem jó a kaja.” Lejjebb, mintegy ellenvéle­ményként: „Jó a koszt”. Véget ért a foglalkozás. Egy nagy teremből gyerekek sereglenek. — Itt most Szabolcs-Szat­már különböző részeiből több száz úttörő tartózkodik — mondja Balázs Ottó a 2. szá­mú tábor vezetője. — Mivel több éve dolgozok itt, a nyírségieket elég jól isme­rem. Elégedett vagyok ve­lük. Látszik rajtuk, hogy Szabolcsban kellőképpen foglalkoznak az úttörőkkel, jól nevelik őket. Ezek utón öt szabolcsi gyerekkel váltottam szót. Vi­dámak. Valamennyiük nya­kában piros nyakkendő. Gócs Beatrix Cégénydányádról, Molnár Eszter, az újfehér­tói egyes, Ilyés Zsolt, a fe­hérgyarmati egyes, Kiss Gabriella, az ajaki iskolából és Sütő Zsuzsanna Vásáros- naményból érkezett. A tá­borban mindnyájan jól érzik magukat. Hatodikosok. — A társaim megbíznak bennem, mert rajtitkárrá választottak — újságolja Kiss Gabriella. — Szót fo­gadnak nekem. — Örülök, hogy itt lehe­tek — fogalmaz Molnár Esz­ter. Már egy hónappal előt­te készültem. A táborozás kitüntetés is meg munka is. — Nekem az autóbuszki­rándulás meg a játékkaszi­nó volt leginkább kedvemre — vélekedik Ilyés Zsolt. — Sok mindent megtudtam a Balaton környéki várakról. A játékkaszinóban pedig megtanultam a pénzt beosz­tani és nagy találékonyságra tettem szert. — A videofilmek segítsé­gével sokat tanulhatunk — említi Gócs Beatrix. — A tananyagban az iskolához képest még egy kicsit előbb­re is jutottunk. — Ha hazamegyek, a tár­saimmal számos itt megis­mert szórakoztató és izgal­mas játékot tanítok meg — határozta el Sütő Zsuzsanna. — Akik korábban jártak Zánkán, Ajakra visszatérve nagyban színesítették az út­törőéletet — így Gabi. — Csak az a baj, hogy mi­re igazán megismerjük egy­mást, már mehetünk haza — szól Ilyés Zsolt. — Ellen­nénk itt akár egy fél évig is. Cselényi György található. Ök viszont alkal­mazkodtak a megváltozott feltételekhez, és évről évre egyre jobb minőségű lakáso­kat adnak át. Az Alba Regia 1974-től a kijelölt bérlők, ve­vők szín- és mintaválasztása alapján végzi el a befejező tapétázó- és burkolómunká­kat. Amíg a szervezett (állami, szövetkezeti) kivitelezésű la­kóépületek szerkezetileg, sta­tikailag kifogástalanok, s fő­ként a befejező munkák hi­ányosak és hibásak, addig a magánerővel épült lakások­nál éppen fordított a hely­zet. A magánkivitelű új la­kások 30 százalékánál alap­vető szerkezeti (állékonysá­got veszélyeztető), illetve hő- szigetelési hiányosságok ta­pasztalhatók. Időhúzás a kivitelezőknél A szervezett kivitelezésű lakásoknál a tapasztalt hi­bákat, hiányokat az építő­ipari vállalat köteles kijaví­tani, illetve ha nem javít­ható, árengedményt adni, vagy másikra kicserélni. A hibák egy részét a kivitele­ző áthárítja az alvállalkozók­ra, illetve a felhasznált anyag, berendezési tárgy szállítóira. A felelősségi rendszer csak akadozva mű­ködik. Jelzi ezt a folyaméi­ban lévő ötezer szavatossági per. Mintegy 60 ezer lakás és milliónyi hiba ügyében pe­relnek a beruházók. A kivi­telezők nem pert akarnak nyerni, hanem időt. Egyes perek esetenként 4—5 évig is elhúzódnak, s a lakó el­veszti türelmét, és saját költ­ségére kijavítja a hibát. Az 1987-től bevezetett tel­jesítményelszámolási rend­szer lehetővé teszi a vállal­kozási összeg tíz százaléká­nak visszatartását a hibák, a hiányosságok kijavításáig. Egy félmilliárd forintos la­kásberuházás esetében ez 50 millió forint, jelentős ösz- szeg. De vajon megszűnik-e az új lakások átadásánál- átvételénél — különösen az év végén — sokfelé érvénye­sülő liberális gyakorlat? S növekszik-e a beruházások és a kivitelezők érdekeltsé­ge a kifogástalan minőségű munkában? (Jelenleg példá­ul a lakásépítő fizikái dol­gozók és műszaki irányítók jövedelmének 2—5 százaléka függ a minőségtől és az át­adási határidő teljesítésétől.) Sokan kételkednek az új in­tézkedés eredményességében, a tartós fogyasztási cikkek­hez hasonló lakásjótállás be­vezetésétől várják a peres ügyek számának lényeges csökkenését. összehangoltan A maximált lakásárak, az alacsony jövedelmezőség el­lensúlyozására az átadott la­kásonként tavaly 20—24 ezer, 1987-től pedig Budapesten 50 ezer forint adókedvezmény illeti meg a kivitelező szer­vezeteket. Így a tervezett ál­lami, szövetkezeti kivitelezé­sű lakásszám remélhetőleg a vidéki vállalatok jelentős se­gítségével az idén már tel­jesül a fővárosban. A minő­ségi követelmények követke­zetes érvényesítése a házi­lagos és a szervezett lakás- építkezéseken azonban dön­tően nem jogi és gazdaság­szabályozási, nem is kizáró­lag építőipari feladat, ha­nem az építési hatóságok, a tervezők, a lebonyolítók, a kivitelezők és a háttéripar tevékenységének egyidejű, összehangolt fejlesztését igényli. (k. j.) Nyíregyháza peremterületeinek ellátására újabb magánboltokat, kereskedelmi és vendég­látóüzleteket nyitnak. Az Orosi úton például vegyi-háztartási bolt nyílt a napokban. A festékáruk. növényvédő és ápolószerek mellett gazdasági felszereléseket, eszközöket, kisgé­peket értékesítenek, (elek) Az IKV felelőssége

Next

/
Thumbnails
Contents