Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

2 Kelet-Magyarország 1987.február 4. A várostörténet lapjairól Biidszentmihályi népházak 4 nagy mulatságok, vígságok, evések- ivások időszaka volt évtizedeken át a far- sang. A bálokat az eladó­sorban levő lányok vár­ták a legnagyobb izgalom­mal. Szívszorongva re­ménykedtek, hátha meg­találják jegyesüket a tánc forgatagában. A vízkereszt és hamvazószerda közötti hetek népszokásokkal tűz­delt eseményeiről megfa­kult képeket őriz a tisza- vasvári Vasvári Pál Mú­zeum is. Ezek a táncos es­tek rendszerint a néphá­zakhoz kötődtek. Az első világháború utá­ni években kapott újabb lendületet a népházépíté­si mozgalom. Ahogy Lász­ló Géza levéltáros egyik tanulmányában olvashat­juk, az állam igyekezett Szabolcs megyében is megteremteni a falusi nép művelődésének fontos tár­gyi feltételét. A népház tehát elsősorban a kis- és törpebirtokosok, a napszá­mosok műveltségének • emelésére szolgált, a tár­sas összejövetelek, szóra­kozások színterét jelentet­te. Büdszentmihályon há­rom népház volt a húszas­harmincas években. Az egyiket 1929-re építették fel jelentős államsegély- lyel. A gazdakör tartotta fenn a kisbirtokosoknak, gazdáknak­A szegényebb sorsú kis­gazdák, törpebirtokosok, a földműves napszámosok 1933-ban jutottak önálló művelődési otthonhoz. A harmadik büdszentmihá- lyi népházat a görög ka­tolikus egyházközség hoz­ta létre a -földművelés­ügyi minisztériumtól ka­pott államsegélyen. A kölcsön törlesztése nagy terheket rótt a népházak­ra. A Büdszentmihályi Gazdakör például évente több mint ezer pengőt fi­zetett kamatként. A nép­házak általában* úgy el­adósodtak, hogy állandó­an fenyegette őket az ár­verezés. Már a házak fel­építése kimerítette a gaz­dakörök, földmívelő szö­vetségek tartalékait, a „berendezésre rendszerint egy krajcár sem maradt, pedig már mindent ki­eszeltek a pénzszerzésre”. A téli estéken látogat­ták legtöbben a népháza­kat. Okleveles gazdák, földbirtokosok, bérlök tar­tottak gazdasági előadáso­kat. De szerveztek házi­ipari tanfolyamokat, szí­ni- és műkedvelő előadá­sokat. A betérők olvasgat­ták a népkönyvtári köny­veket, az újságokat. Til­tották a népházakban o nyereséggel járó szeren­csejátékokat, az istent, ha­zát, vallást gyalázó beszé­det, a veszekedést, sérte­getést, a szeszes italok árusítását. 4 házirend utóbbi előírását nem min­dig tudták betarta­ni, különösen, ha a Han­gya Szövetkezet italmérö- je a népházhoz közel volt. Az általános kereskedői érvelés ismerősen cseng: a nagyteremben tartott mu­latságok alkalmával a fo­gyasztás haszna „ismét a falu gazdasági és kulturá­lis céljait fogja szolgál­ni . ..” 1____________1 Újjászületett az áfész étterme a vá­rosközpontban, s várhatóan április­ra megtörténik a konyha átalakítása is. A közel három­millió forintos be­ruházást úgy sike­rült megvalósítani, hogy közben nem zárt be az étterem. Most szebb kör­nyezet fogadja a betérőket, köztük azt a mintegy há­romszáz vendéget (dolgozókat, diá­kokat), akik előfi­zetéses menüt fo­gyasztanak. Fő cél: segíteni, megelőzni Mulasztások — felelős nélkül? Bejelentések, panaszok, vizsgálatok Sokoldalú tevékenységet folytattak 1986-ban a népi ellen­őrök Tiszavasváriban. A NEB a társadalmi tulajdon védel­mét, a gazdálkodási és az állampolgári fegyelem megszilár­dítását helyezte előtérbe. A vizsgálatok elsősorban segítő, megelőző jellegűek voltak, a jó tapasztalatok elterjesztését szolgálták, de nem mondtak le az egyéni felelőssegrevonás kezdeményezéséről sem. A korábbi ellenőrzések ta­pasztalatainak hasznosítását vizsgálták az ellenőrző szer­vek munkájában, áttekintet­ték a körzetben a tejterme­lés, tejbegyüjtés és -forgal­mazás helyzetét^ a földhasz­nálat, a földterületek mező- gazdasági célú haszonbérbe és tartós használatba adásá­nak tapasztalatait, a művelő­dési és szórakozási lehetősé­geket (különös tekintettel az ifjúságra), a mezőgazdasági üzemek gazdasági hatékony-’ ságát. Ha Jó, m egvalósii/ák Tiszavasvári- körzetében vizsgálta tavaly a városi NEB a közérdekű bejelentések in­tézését is. Tapasztalataik sze­rint a bejelentések összegyűj­tése, nyilvántartása, az ügyek folyamatos és törvényes inté­zése döntően a rendelkezé­seknek megfelelően történt. A bejelentéseket aszerint kell minősíteni, hogy saját hatás­körben vizsgálandók-e ki, vagy más, illetékes szervnek kell továbbítani. Ez a tevé­kenység megfelelőnek bizo­nyult tavaly, gondok jelent­keztek viszont a továbbítás­ra (hivatalos elnevezéssel az áttételre) előírt nyolcnapos határidő betartásával, s a ta­nácsok nem mindig tájékoz­tatják a bejelentőt az áttétel fényéről. Az ügyintézésre előj- írt soronkívüliséggel is gyak­ran bajok vannak, akárcsak az ügyek elintézésére előírt harmincnapos határidő bér tartásával. A bejelentések kivizsgálá­sának tapasztalatait az anya­gi és egyéb lehetőségek függ­vényében ‘ hasznosítják a ta­nácsok, a jó javaslatokat álj tálában megvalósítják, vagy legalábbis terveikben szere­peltetik. Javasolták a népi el­lenőrök, hogy a tanácselnö­kök a felügyeleti és irányítá­si ellenőrzés keretében végi zett ellenőrző, elemző, értéke­lő tevékenységük színvonalát tovább javítsák, a tapaszta­latokat, a lakosság aktív se­Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES gítségét még eredményeseb­ben hasznosítsák. Blgonddl- kodtató, hogy a bejelentések, javaslatok száma csökkent az utóbbi időben. Ha ez abbóT adódik, hogy kevesebb a gond, akkor pozitívan érté­kelhető, de oka lehet ennek az is, hogy passzívabbak az állampolgárok, és esetleg többszöri bejelentésre sem rendeztek (rendezhettek) bi­zonyos ügyeket az illetéke­sek. A NEB tapasztalatai szerint nem sok előnnyel járt, ha va­laki a tiszavasvári lakásszö­vetkezet tagja lett. Sok a pa­nasz, hogy a tagok érdekeit nem képviselik megfelelően. A viták eldöntése többször nem volt kielégítő, ezeket nem rögzítették írásban, a ta­gokat gyakran félretájékoz­tatták, már a belépési nyilat­kozat aláírásakor is. Nem el­fogadható a műszaki ellenőri tevékenység sem a lakásszö­vetkezetben, amit a kivitele­zési hiányosságok egész sora is bizonyít. A garanciális és szavatossági bejárásokat idő­ben nem tartották meg, a be­jelentésekről nyilvántartáso­kat nem vezettek. Lemondott, felmondott A tapasztalatok alapján a NEB félhívta az igazgatóság elnökét, hogy az alapszabály­ban meghatározottak szerint működtessék a felügyelő bi­zottságot, hozzák létre a hi­ányzó békéltető bizottságot, s küszöböljék ki a feltárt hiá­nyosságokat. Ugyanakkor ja­vasolta, hogy a fenntartási hozzájárulás emelését szavaz­za meg a közgyűlés, mivel az 1978-ban megállapított összeg mára irreálissá vált. Az ügy­vezető elnök szerződése azó­ta lejárt, az igazgatóság elnö­ke lemondott, a könyvelő — miután helyrehozta a köny­velés, az adminisztráció ko­rábbi hibáit — felmondott. A NEB ezért úgy határozott, hogy az új igazgatóság meg­választása után ismét visz- sza'térnek a lakásszövetkezet ügyére. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy gyakori a jog­szabályok be néni tartása. Ezek egy része a rendelkezé­sek nem megfelelő' ismereté­ből, helytelen értelmezésből ered. Igaz viszont, hogy ese­tenként a szabályoknak olyan nagy tömegét kellene megbíz­hatóan ismerni és alkalmaz­ni, ami indokolja ezek felül­vizsgálatát, használhatóbb szabályozását. A jogsértések másik része gondatlanságból, a feladatok nem ismeréséből, a számon­kérés, az ellenőrzés hiányos­ságaiból ered. Vezetői körben is jelentős az egyéni, esetleg a csoportérdekből elkövetett szabályszegés. Ezek felszámo­lásához azonban a környezet — bár elítéli az ilyen tetteket — nem nyújt elfogadható se­gítséget. A NEB támogatja a kezdeményező, az ésszerű kockázatot vállaló vezetői magatartást, ugyanakkor el­ítéli a meggondolatlan, elő­zetes kalkuláció és fedezet nélkül a közösség terhére vállalt tevékenységet. Latsa a tbüntetés A népi ellenőrök arra töre­kedtek, hogy a mulasztások feltárása mellett megállapít­sák a személyi felelősséget is. A városi NEB tavalyi kilenc esetben tett felhívást a. tör­vényesség helyreállítására, kétszer kezdeményezett fe­gyelmi felelősségre vonási, egyszer ügyészi vizsgálatot. Azt tapasztalták viszont, hogy a felelősségrevonás helyett a vizsgált szerv vezetői ment­ségeket, kibúvókat keresnek, esetleg kiszabnak egy látszat­büntetést. Előfordul, hogy mi­re a felelősségre vonásra sor kerülhetne, addigra a felelős önként, vagy közös megegye­zéssel megválik munkahelyé­től ... Azt beszélik a városban... ... hogy rendbe kellene hozni a köztemető környé­két. A városrészi tanácskozá­sokon is felvetődött ez a kérdés, mégpedig azzal, hogy a lakók társadalmi munkát is felajánlottak a munkához. A területet egyelőre kohósalakkal ter­vezik borítani, parkírozót alakítanak ki a temető előtt, s várhatóan még az idén elkészül itt a közvi­lágítás is. ... hogy nem megfelelő a buszközlekedés. A tanács végrehajtó bi­zottságát nemrégiben tájé­koztatta a Volán az autó­buszközlekedés helyzetéről. A kérdésekre azt válaszol­ták, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek min­dent megtenni a javulás ér­dekében. Konkrét ígéret nem hangzott el, de szeret­nének jobban odafigyelni a munkába járókra, arra, hogy a város térségével — elsősorban Tiszaeszlárral — javuljon az összeköttetés. Elképzelhető újabb terüle­tek bekapcsolása a helyi já­rat útvonalába is (például a temetőig közlekedhetne a busz). A tavasszal életbe lépő új menetrend végleges összeállítása előtt minden­esetre még egy egyeztető megbeszélésre kerül sor a Volán és a tanács illetéke­sei között. ... hogy fokozni kellene a rendőri ellenőrzéseket. Valószínűleg ebben a tisztességes emberek vala­mennyien egyetértenek. Történt előrelépés, hiszen három rendőr szolgálatba állt, de sajnos még mindig ván két betöltetlen állás. .. . hogy nyilvános tele­fonra lenne szükség a budi részen, illetve Szorgalmato­son. Egyelőre erre nincsen sok remény, sürgős esetben to­vábbra is a szociális otthon, illetve az iskola készüléke vehető igénybe. A beígért crossbar központ majdani kiépítése után várhatóan ez a gond is megoldódik. Jé! a természeteédelombon A madarak is tudják . . . hol érdemes megteleped­niük. hol nem bántják őket, sőt segítenek átvészelni a cudarabb időket. Bizonyság erre a felvé­telünkön látható két erdei fü­lesbagoly, amelyeket a Váci Mi­hály Gimnázium udvarának egyik nyírfáján fotóztunk le. Ti­szavasvári amúgy is híres jól szervezett természetvédelméről, és a gimnáziumban is egyre töb­bek kapnak kedvet, hogy óvják a közös kincset. Az iskola tanárnőjét, a termé­szetvédelmi oktatási központ egyik szervezőjét, Vértes Imré- nét, két diákját, Tárnái Zoltánt és Demeter Tamást, a madárta­ni egyesület tagjait kérdeztük az elmúlt hetek eseményeiről. Szerencsére nem okozott ezen a vidéken nagyobb károkat a tél, kevésbé volt zord az időjárás, mint másutt. Enniük is volt mit az állatoknak, hiszen a vadász- társaságok is gondjukat viselték, és a madáretetők sem maradtak üresen. Utóbbiból a gimnázium udvarán, a baglyok fája alatt is találtunk egyet — magokkal, és a váratlan ajándékként* kapott öt.ven kiló. libaháj egy darabjá­val. Cinkék, fenyőrigók, zöldikék és pintyek a legszorgalmasabb lá­togatók. Csonttollúra még hiába vártak, a zsezsék azonban már tovább is álltak, miután jól lak­tak a nyírek terméséből. A fü­lesbaglyok jórészt a belterületen telelnek, különösen a fenyőket kedvelik. Van egy újság, ami még nem biztos, de nagyon sze­retnék,- hogs'- igaz legyen: mint­ha vidranyomokat találtak volna a hóban! Nagy öröm lenne, ha megtelepedne a nádasnál, hiszen ideális helyre lelne ott. Legalább javulna az egyenleg, mert bizony az utóbbi időkben előnytelenül változott a híres Fehér-szik élővilágának összeté­tele. Beleengedik a belvizeket, s megszűnt a gulipán fészkelése. A nagykócsag pedig az orvhorgá­szok miatt ment el, akik amúgy is rengeteg kárt okoznak, s ne- •héz hatásosan fellépni velük szemben. Többek között ezért is elkelne Tiszavasváriban egy ál­landó természetvédelmi őr. A városlakók többsége örült, , hogy októberben közterület- * felügyelő kezdett el dolgozni Tiszavasváriban (sőt hamaro­san már ketten lesznek), hi­szen a település környezeti kul­túráját hivatott emelni a te­vékenysége. Természetesen akadtak, akik már korántsem lelkesedtek ennyire — ők azok, akikkel szemben fel kellett lép­ni. Sok gondot okoz, hogy az építési törmeléket nem taka­rítják el az utcáról, vagy, hogy az állatok szennyvizét kienge­dik. Jó tudni, hogy engedély szükséges ahhoz, amikor vala­ki közterületen kíván tárolni valamit. Ez utóbbi engedélyt sokan nem szerzik be, s ezzel szabálysértést követnek el. (Ezen a téren azért már jó pél­dák is tapasztalhatók.) Fotóri­porterünk, Farkas Zoltán elkí­sérte útjára Losonczi Sándor közterület-felügyelőt. A Bocs­ijai utca egy részén például azt örökítette meg, hogy többen az útból kerítettek el ólat, szénái tárolnak ott, vagy trágyát, ami még közegészségügyi szem­pontból is veszélyes. A Salét­rom-kertben illegális szemétle­rakó helyet alakítottak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents