Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

1987. február 4. Ke let-Magyarország 3 Naponta 66 ezer liter gyümölcspürét főznek a Nyírség Konzervipari Vállalat aszeptikus üzemében. Képünkön: Soltész Imre segédanyagot adagol a szovjet exportra készülő szilvapüréhez. (Farkas Zoltán felvétele) A haszon marad... Visszatartó bírságot Nem nyugodott bele, fellebbezett A bögrecsárda menetrendszerűen kinyitott, akár órát lehetett volna hozzá igazítani. A szomjas torkúak, hogy már kora reggel itókához jussanak, naponta látogatták Sz. Mi­hály és felesége házi kimérését. Mígnem valaki feljelentést tett a rendőrségen. Konkrét nevekkel bizonyí­totta, kik, mikor fogyasztot­tak itt alkoholt. A nyugdíjas házaspár ügyében Végül is a Kisvárdai Városi Tanács ho­zott döntést: a gazdálkodási kötelesség megszegése miatt 2—2 ezer forintra büntették őket. Ha a kifogás igaz Az ügy ezzel még nem zá­rult le. A házaspár fellebbe­zett, ezért a bögrecsárda mi­att Karászi József, a megyei tanács vb igazgatási osztá­lyának szabálysértési főelő­adója mondta ki a döntést. Megállapították, hogy hosszú időn keresztül folytatták az italkimérést. Miután a társa­dalmi veszélyességet is figye­lembe vette, valamint azt, hogy az ilyen bögrecsárdák nehezen leplezhetők le, hely­ben hagyta az első fokú ha­tóság határozatát. Ha per, úgymond, hadd le­gyen per — még mindig igaz a mondás ránk, mert a taná­csi főelőadóhoz beérkező ada­tokból egyértelműen kiderül: szeretünk igazunknak a ha­tóság pecsétjével js érvényt szerezni. Az elmúlt öt év alatt szinte mindig ugyanannyi szabálysértési ügyben dönte­nek a helyi tanácsok, tavaly 10 ezer 669 akta született, 75- tel több mint 1985-ben. A tíz­ezer ügy 60—70 százalékát zárták le büntetéssel, a töb­bit áthelyezték más szervhez, mert nem a szabálysértés kö­rébe esett. A büntetéssel be­fejezett ügyek tíz százaléká­nál azonban az ügyfelék nem értettek egyet a helyi (köz­ségi, városi) tanácsok hatá­rozatával és megfellebbezték a döntést. Évente ez általában 150—200 esetet jelent. Van még egy lehetőség a reklamálásra: ha a helyi ta­nács tárgyalás nélkül, mind­össze a rendelkezésére álló adatok alapján hoz határoza­tot és azzal az állampolgár nem ért egyet, kifogást je­lenthet be ott, ahol a szá­mára kedvezőtlen döntés megszületett. Ez az arány is 8—10 százalékos, tehát az ösz- szes szabálysértések közül 500—600 ügy. A kifogások 30—40 százaléka rendszerint igaznak bizonyul és mérsék­lik a büntetés összegét. — A fellebbezések döntő többségénél az ügyfelek nem vitatják, hogy hibásak, csak a pénzbírságot sokallják. Át­lagosan 15—25 nap alatt meg­hozzuk a másodfokú határo­zatot, amelynek meghozatala előtt beszerezzük a szakértői véleményt, ha indokolt, újabb bizonyítékokat mérlegelünk. A jogerős döntés ellen már nem lehet többé fellebbezni. Sajnos, sokan nem tanul­nak a korábbi büntetések­ből, számos visszatérő ügyfe­le van a megyei tanácsnak. Ilyenkor elgondolkodik az ember, van-e visszatartó ere­je a pénzbírságnak? G. T. korszerűsítette a csa­ládi házát, még falbontásra is sor került. Alappal ellá­tott melléképületet húzott fel, mindezt engedély nélkül. A vásárosnaményi tanács öt­ezer forintra büntette, bár az ügyfél arra hivatkozott, ősz volt, sürgette az idő. Másod­fokon helyben hagyták a döntést: hisz ha valaki ilyen munkába kezd, jóval koráb­ban tudja. De hiába felleb­bezett az a kereskedő is, aki a nyíregyházi húsboltban pár forinttal többet számolt, hisz két éven belül már büntet­ték árdrágításért. Így a vá­rosi tanács 4 ezer forintos büntetését reálisnak ítélte meg a fellebbviteli hatóság. Az italozás visszaszorítása közügy. Még inkább az, ha valaki közterületen iszik. L. Béla Mátészalkán szintén mások szeme láttára fogyasz­totta az alkoholt és ráadásul az őt igazoltató rendőrnek még a személyi igazolványát sem tudta felmutatni. A két szabálysértésért kiszabott két­ezer forintot jogosnak mond­ta a másodfok is. társának. Mivel előre kiter­veltem összejátszva követték el és a leleplezés után gátol­ta az asszony a boltost a tol­vaj elfogásában, 8 ezer fo­rintra büntette a tanács. Ám a két kisgyermekre való te­kintettel 4 ezer forintra mér­sékelte a bírságot a másod­fokú hatóság. Mellény­zsebből fizetnek Vastagon fog a hatóság ce­ruzája, de még mindig bánt­ja az igazságérzetünket a jogtalanul szerzett haszon és a mellényzsebből fizetett bír­ság mértéke. Mert ki hinné, hogy a fent említett bögre­csárdás rosszul járt. Vagy az újfehértói kontár kőműves, aki testvérek közt is 85 ezer forint tiszta haszonra azért szert tett. Az elkövetett sza­bálysértések ugyan rendkívül különböznek, de miután más­más helyi tanács szabja ki a büntetést, a gyakorta nem azonos súlyú esetek azonos megítélés alá esnek. Ezt ki­küszöbölni legfeljebb azzal lehetne, ha nem vétenénk az írott szabályok ellen. Vagy másképp is lehetne? Tóth Kornélia Egy üveg Napóleon Nehéz bebizonyítani a kon­tármunkát, s itt az engedély nélküli kisipari tevékenységet értjük alatta. V. Sándor kő­műves, aki visszaadta az ipar­jogosítványt, változatlanul építette, javította a házakat Üjfehértón. Hármat bebizo­nyítottak és azt, hogy 93 ezer 500 forint tiszta jövedelmet szerzett. Kontárkodás és pénzügyi szabálysértés miatt tízezer forintot szabott ki a nagyközségi tanács, amelyet helyben hagyott a megyei ha­tóság is. Nem volt szerencséje O. Z ::ánné érpataki lakosnak, aki egy üveg Napóleon kő­it ak ellopásában segédkezett Kertes lakás olcsóbban öt településen végez pénz­ügyi szolgáltatást a Gáv.aven- csellői Takarékszövetkezet. Nemrég bevezették a lakóin­gatlanok visszavásárlását és értékesítését. Legutóbb a Nyíregyházi Műanyagipari Szövetkezetnek nyújtottak gé­pek vásárlásához kétmilliós hitelt. — Az újévi tervek között szeretnének mind több együttműködési szerződést kötni ipari vállalatokkal, szö­vetkezetekkel, mely mindkét fél számára előnyös és a nye­reségből tőkearányos részese­dést biztosít. A célrészjegy­gyei rendelkezők nemcsak kilencszázalékos részesedést kapnának, hanem osztalékot is. Most arról kaptunk hírt, hogy a lakásépítési program­ból is részt vállalnak, s ha­dat üzentek az emelkedő épí­tési áraknak ... Ügy határoztak, hogy Nyír­egyházán a Ságvári kertvá­rosban 20—25 társasházat építenek még ebben az év­ben. Céljuk, hogy a lakáshoz jutottak számára bevezetik az előtakarékosságot. A lakosság pénzmegtakarítása lehetővé teszi, hogy az általuk épített lakások négyzetméterenként 11 ezer forintba kerüljenek. Ez igen jelentős lépés az emelkedő lakásárakkal szem­ben. A tereprendezés folya­matban van. Mint Nagy Mik­lós elnök elmondta: bíznak abban, hogy a második ne­gyedévben megkezdődhet a sorházak építése. Ezek a la­kások kerttel, udvarral ren­delkeznek majd, tetőtér-be­építéssel. A korszerű családi fészek körülbelül 80 négyzet- méter alapterületű lesz. (dragos) Tehén vagy autó? 4 tehénnek rengeteg előnye van. A jámbor állat odajön, ha csalo­gatni kezdik. Az autó ilyesmit ma­gától néha még parancsra sem csi­nál. Egy tehén sok­kal több tejet ad, mint egy jó autó. A tehén magá­hoz hasonlót köly- kedzik, az autó csak irigységet szül. Az álló tehén mindig kérődzik, ily módon szünet nélkül részt vesz az újratermelési folyamatban. Az álló autó viszont csak áll és rozs­dásodik. A tehén nem je­lent veszélyt a gyalogosok számá­ra. E jámbor álla­tok által megtapo­sott személyek aránya az összla­kossághoz viszo­nyítva nevetsége­sen csekély. Hala­dáskor a tehén so­ha nem esik abba a kísértésbe, hogy az előtte haladó kollégáját meg­előzze. Csak mél­tóságteljesen és megértőén bandu­kol mögötte. A négylábúak e fajtájának nincs szüksége különle­ges közlekedési utakra. Elsősorban a mezőket kedveli, és ott fegyelmezet­ten viselkedik. Jól­lehet a mezőkön közlekedési lám­pákat nem helyez­tek el, ennek elle­nére jóval keve­sebb a baleset, mint az utakon, ahol viszont piros- sárga-zöld fények villognak éjjel­nappal minden ke­reszteződésben. Egy árokban sem borul fel a tehén. A mélyedé­sekben legelésző tehenek általában sértetlen „karos­szériával” ússzák meg az ilyen ka­landokat. A tehén nem rendelkezik lecsa­varozható részek­kel, amelyeket ké­tes elemek a sö­tétség leple alatt eltávolíthatnak, s a következő napon pedig többszörös áron továbbadhat­nak. E patás jószág feltankolásához elegendő egy me- zőcske, rétecske. az autó viszont speciálisan felsze­relt kutat igényel. De hát az autónak is vannak előnyei! A tehén nyaká­ba csak egy ko- lompot rakhatunk, a kocsira viszont mindent felmázol­hatunk, felragaszt­hatunk, felcsava­rozhatunk, amit csak akarunk. Továbbá egy te­hénnel nem tehe­tünk kéjutazást a szomszéd feleségé­vel. E. P. '-------------------------------------------------------------------------------------------' Nevén nevezni jótv s rosszat Beszélgetés a beszámoló taggyűlésekről A hét elején megkezdődtek megyénkben a kommunis­ták hagyományos év végi tanácskozásai. A beszámoló tag­gyűléseket most is alapos felkészülés előzte meg. Mint minden évben, 1987-ben is megvannak e tanácskozások iránti sajátos elvárások. Melyek ezek? — Erről beszélget­tünk Halász Andrással, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjével. — Pártalapszervezeteinkben már hagyomány az el­múlt év munkájának értékelése. Tizenötödik alkalommal kerül sor ilyen számvetésre, de az úgynevezett állandó tennivalók mellett minden év meghozza a maga új ele­meit is. — Melyek ezek az új elemek most? — Hadd kezdjem az állandó, illetve hagyományos te­endőkkel. Az egyik ilyen követelmény, hogy a pártalap- szervezet működési területén tekintse át az éves politikai munkát, az 1986-ban megfogalmazott feladatok teljesítését. Hagyományosnak mondható az is, hogy a pártvezetőség nem egyedül készíti el a beszámolót, hanem széles körű beszélgetést szervez a párttagsággal. Ezekben a vélemé­nyekben megtalálható a pártonkívüliek nézete, javaslata is. Most pedig a talán legfontosabb új elemről: ezeken a tag­gyűléseken elfogadják a pártalapszervezetek 1987. évi mun­katervét, amelyek a cselekvés fő irányait szabják meg Ha egyáltalán súlyozni lehet, akkor legalább annyira fon­tos az idei feladat meghatározása és az eredményes tevé­kenységhez vezető utak megjelölése, mint az elmúlt év elemzése. — Hogy kerülhetjük el a pártmunka e fázisá­ban a rutint, a megszokottságot, a formalitást, a be­idegződéseket ? — Ügy, hogy a párttagok éves munkájának értékelé­sével együtt igényeljük véleményüket, konkrét javaslatai­kat. Nevezzük nevén a jót, s rosszat. Ha ezek figyelembe­vételéve}., a reális helyzet alapján, a kollektív gondolkodás gyümölcseként születnek meg a tervek, a munkaprogra­mok, akkor még véletlenül sem beszélhetünk sablonokról, megszokottságról és rutinról. A konkrétság hiánya viszont oda vezethet: teljesen mindegy, hogy Nyírparasznyán, vagy egy Zala megyei faluban dolgozunk ki valamilyen általános feladattervet. Ettől pedig meg kell óvnunk ma­gunkat. A Szabolcs megyei pártszervezeteknek megvannak a maguk általános és sajátos feladatai, — gondoljunk csak á pártértel^ezletre, a helyzetünket taglaló különböző párt­bizottsági ülések anyagaira — és ugyanígy megvannak a sajátra tennivalók a fehérgyarmati térségben vagy a tísza- vasváriéban. De nincs két egyforma alapszervezet és nincs két egyforma alapszervezeti teendő sem. És ha a helyzet nem ugyanaz, ha két egymás mellett lévő mezőgazdasági üzem termelési eredményei között jelentős eltéréseket ta­pasztaltunk, akkor az ott dolgozó kommunistáknak sem lehet egyforma a tennivalókat meghatározó programja. Ezért a lehető legkonkrétabban kell vizsgálni mondjuk a termelési szerkezet váltásának helyi teendőit, vagy az ala* csony gazdasági teljesítmény okait, és vizsgálni a megol­dások helyi feltételeit és kimunkálni a tennivalókat. Bát­ran nézzünk szembe saját munkánk gyengeségeivel is. Ne legyen jellemző sem a beszélgetéseken, sem a taggyűlése­ken vagy a pártcsoportüléseken a felfelé, vagy az oldalra mutogatás. Az önvizsgálat során lényegesnek tartom, hogy a pártszervezet vezetősége támogasson minden okos, előre­mutató javaslatot, kezdeményezést. Egyetlen felvetés se maradjon megválaszolatlanul. A pártvezetőségek, a párt­csoportok kötelessége minősíteni a felvetéseket. — Halász elvtárs szerint ez a másfél hónapig tartó eseménysorozat mennyiben járul hozzá idei gazdasági céljaink teljesüléséhez? — Gondolom, senki nem várja, hogy ezek a taggyűlé­sek önmagukban megoldják gazdaságunk égető gondjait, s nagyon gyorsan látványos sikereket hoznak a termelés­ben. De, mivel a beszámoló taggyűlések egy folyamat ré­szei, amelynek a Központi Bizottságnak a gazdasági mun­ka megjavítását célzó múlt év novemberi határozata az alapja, ezéFt én azt mondhatom: egy összehangolt és kö­vetkezetes, tulajdonképpen a megye minden dolgozóját mozgósító pártmunkával már nagyon sokat tettünk. Ter­mészetesen nem állhatunk meg a célok konkrét kimunká­lásánál. Folyamatosan, az év minden napján szükség van a kommunisták mozgósító erejére és személyes példamuta­tására. És nem csupán a gazdasági élet területén, hanem minden munkahelyen, mert a gazdaság sikerei vagy ku­darcai nemcsak a termelőhelyeken dőlnek el. Az intézmé­nyek, a hivatalok kommunistáin is rendkívül sok múlik, hiszen — ha közvetett módon is — ezernyi szállal kötőd­nek a gazdasághoz. — Máris itt vagyunk az emberi tényezőknél. Mit tart e területen a legfontosabbnak? — A számos tényező közül én az egyik legfontosabb­nak tartom a vezetők munkájának reális értékelését, ezzel együtt az irántuk támasztott konkrét követelmények, fel­adatok meghatározását. A gazdaság pártirányításában to­vábbra is az elvi, politikai jelleg a meghatározó, ebből kö­vetkezően a vezetők önállóságát, kezdeményezőkészségét kell igényelni és támogatni. Vallom, hogy ezen sok múlik, de ezt számos, konkrét példa is igazolja. Nem maradhat csupán jelszó egyetlen pártszervezetnél sem. hogy a bát­ran vállalkozó, kockázatot vállaló vezetőt támogatni kell a kommunista közösségnek. Azt a gyakorlatban szükséges bizonyítani. Én az emberi tényezők között említeném a feladatokhoz konkrétan kapcsolódó pártmegbízatásokat is. — Miben összegezhetnék a feladatok lényegét? — Világos, konkrét és reális programja legyen 1987-re minden alapszervezetnek. De sehol ne tudják le a tenni­valókat egy elkészült programmal. A munka neheze még csak ezután következik, amikor a hétköznapok küzdelmei­ben kell érvényt szerezni a céloknak. És amiről eddig nem szóltam — de amivel évek óta nem lehetünk elégedettek: — folyamatosan szükséges ellenőrizni, hogy megvalósul­nak-e, illetve a lehető legjobban válnak-e valóra most ké­szülő terveink. Ezen munkálkodni mind a megyei, mind a városi pártbizottságoknak és minden irányító pártszerv­nek rendkívül fontos kötelessége. K. J. v _______________________________y

Next

/
Thumbnails
Contents