Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
Megméretés és elismerés Amatőr alkotók tárlata Nyíregyházán Már hagyománnyá vált megyénkben az amatőr képzőművészek szereplése a kiállításainkon. Az Őszi Tárlatokon, ahol hivatásos alkotóművészek és amatőr alkotók együtt szerepelnek, igazi elismerést jelent utóbbiak számára. örvendetes, hogy az amatőr alkotók mind szélesebb rétege kap szakmai bemutatkozási lehetőséget, elsősorban a megyeszékhelyen a megyei és városi művelődési központ támogatásával. Valóban rangos elismerés, akár a Ide sorolhatók még a már eddig is figyelmet érdemlő, de valójában szintén fiatalok, mint Morvái Tibor, Makkai László és Sziky Károly. Morvái egyedi rajzai epikus tartalmat hordozó, súlyos emberi problémákat is vállaló lapok, de túl erős még a „mesélő kedv”, ami a vonalak erejének gyengüléséhez vezet. Makkai László képei a festői értékük mellett bizonyos átgondolatlan felületi értékrendre is figyelmeztetnek. Az alkotó kevésbé tekinti a felületi értékek kifejezőerejét fontosnak a képépítésben. Sziky képei színbeli megfogalmazásával és zárt kompozíciós rendjével hatnak a nézőre. Említést érdemel a nyírbátori zománcstúdió tagjainak idei bemutatkozása. Határozott fejlődés mutatkozik a korábbi évek modoros, monoton rekeszzománc technikát csak utánzó, domborított zománcmunkái. Az eddigi szín- és formavilág felszínes, sablonos és főként nem anyagszerű megoldásaival kevésbé voltak sikeresek. Most jó érzés látni ezeket az iparművészeti alkotásokat, melyek sajátos komponálásmódjukkal, redukált szín- és formarendjével 'és funkcionális jellegével figyelemre méltóak. (Makrai Zsuzsa és Ács Lászlóné.) A tárlat anyagából még két alkotó törekvése érdemel elismerést/hisz sajátos formanyelv kialakítására törekednek. Dr. Pintér Nándor és Tarr János amatőr alkotók. Mindketten más-más megközelítésben, igazi szakmai tisztelettel kutatja az örök emberi kapcsolatok, illetve a táj motívumainak mikéntjét. Balogh Géza Máczay Erzsébet, a hölgy Az időjáráskutatás Szabolcs megyéi Bár a meteorológia a legfiatalabb tudományok közé tartozik, már az ősembert is érdekelte az időjárás. Mi a rádiótól és a tv-híradótól várjuk a prognózist, a régi idők embere valahogy így fogalmazhatta meg este a feleségének: „Szél lesz holnap, mert vörös az ég alja”, vagy „Eső lesz, mert leszáll a füst”. A tudományos meteorológia csak az időjárás elemeinek mérésére alkalmas műszerek feltalálásával kezdődött a 19. században. Budapesten is 1870- ben kezdte meg működését az Országos Meteorológiai Intézet, Eötvös József minisztersége alatt. Ekkor kezdődött az országos hálózat kiépítése is. Nyíregyházán 1866 áta mérik Lenin téri kiállítóteremben, akár a szabadidős kiállítótérben kiállítani a nagyközönség számára munkáikat. Amatőr alkotók önálló bemutatkozási alkalmat kapnak minden esetben, ha színvonalas, egyéni törekvéseket felmutató kiállítási anyaggal rendelkeznek. Ezt az elképzelést a művelődési központ kiállítási koncepciójában rendszeressé kívánja tenni. Feltétlen fontos a kiállítási lehetőség, az odafigyelés az alkotók munkájára, a megméretés vállalása, de ne ez legyen az egyetlen cél. Kívánatos, hogy az amatőr alkotó elsősorban saját örömére, a művészi értékek értő befogadására, ezen vizuális kultúra terjesztésére törekedjen és ne mások számára készült bizonyítékként tartsa azt fontosnak. „ Ezen a tárlaton a bemutatott, zsűri által válogatott 109 alkotás között iparművészeti, képzőművészeti és naiv alkotók által létrehozott munkák sorakoznak. A megyei amatőr tárlaton rendre helyet követelnek maguknak a naiv képzőművészettel foglalkozó alkotók is. Valójában kívánatos lenne egy országos rendezvény, ahol ezen kategória képviselői számára teremtődne fórum, hisz a megyei amatőr alkotók munkáival bizonyos nehézségek árán vonható párhuzam, mely sok esetben szinte lehetetlen helyzetet teremt a bíráló bizottság számára is. A naiv művészet képi, formai jegyei olyan nyelvezettel párosulnak, mely az ösztönös, a mesevilág, a néprajz és népművészet hagyományait kívánja képzőművészeti formanyelv eszközrendszerével feldolgozni. Az idei amatőr tárlat színvonala, szakmai minősége jónak mondható. Ezen tárlaton jelentkezett egy alkotói réteg, mély frissességével hatott a tárlat egészére, ők a fiatal korosztály képviselői, V. Hornyik Zoltán, Varga József, Sipos Nóra. Szombati galéria Osztojlcán Béla: Odakinn tajtékot vet a hó hosszú haja van anyámnak robotos tündér sző benne kései menyasszonyruhát magának Ki lesz a vőlegény hoz-e majd koszorút csak én tudom meddig élek ki hoz neki bábát ha én nem élek este ha fiút szül este ha lebabázik madár — holtakat vedlő fák alatt nélkülem halottast kivel játszik vigalmak özvegye Első képünkön: Nagy Mihály: Várakozó. Második képünkön: Tarr János: Erdő Kopasz Márta linómetszete a „Múzsák” sorozatból a repülőtéren működött 1972- ig. Ekkor áttelepítették a Westsik-féle kísérleti telepre (a Nyírségi Kutató Intézet szomszédságába). Nyíregyháza területén a tanárképző főiskolán folyik még időszakos észlelés. Napjainkban a hivatalos állomások száma tizenhat, de ennek mintegy háromszorosára tehető a mezőgazdaságban és egyéb üzemekben, valamint a magánosok kezelésében lévő csapadékmérő állomások száma. Napkoron mezőgazdasági meteorológiai obszervatórium működik, ahol többek közt a mikroklíma elemeit is mérik. időjárási táviratok formájában Rövidhullámú adó-vevő hálózat útján, valamint havi táblázatokról továbbítják az Országos Meteorológiai Intézetbe. Százöt éi adatai Észlelés társadalmi munkában Nyíregyházán az Országos Meteorológiai Intézet alapítása előtt négy évvel 1866-tól már rendszeres, műszeres megfigyelések indultak meg. Az első meteorológiai állomást dr. Baruch Mór orvos létesítette a megyeszékhelyen. Ugyancsak a múlt században állítottak fel még hét észlelőhelyet Kisvárdán 1881-ben, Tardoson 1887-ben, Balkány- ban, Karádon, Nyírbátorban, Polgáron és Tiszalökön 1890- ben. A századforduló éveiben kapcsolódott a hálózatba Sashalom, Érpatak, Gégény, Györgyliget, Lajostanya, Levelek, Mándok, Nagykálló, Nyír- ábrány, Nyíiibakta, Nyírpa- zony, Ófehértó, Szentmargitta- puszta és Tiszadob. 1912-ben a Magyar Földrajzi Társaság kezdeményezésére az Alföld éghajlatának megismerése érdekében Nyíregyházán egy új ún. „elsőrendű” meteorológiai állomást létesítettek a Széna tér mellett, a Városi Szegény- és Betegmenház kertjében. így 1912-től 1918 augusztusáig két állomás működött a városban. A nyíregyházi meteorológiai állomás volt az egyetlen az országban, melyet teljesen városinak nevezhetünk, mert az ott lévő műszerek túlnyomó része a város tulajdonában volt, az állomás fenntartásáról a város képviselőtestülete gondoskodott. 1952-ben a nyíregyházi repülőtéren egy újabb meteorológiai állomást létesítettek, így 1952-től ismét két állomás működött a városban. 1957-ben a két állomást egyesítették és A nyíregyházi meteorológiai állomáson az észleléseket, megfigyeléseket 1918 augusztusáig tanítók, tanárok — időrendben Bánhegyi István 1866 —1869, Habzsuda Dániel 1870— 1890, Mészáros Ferenc 1891— 1901, Osvald József 1902—1918 — önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül vagy csak csekély tiszteletdíjért a természeti jelenségek iránti érdeklődésből vállalták. Nekik köszönhetjük azt a rendkívül értékes megfigyelési anyagot, amelyik 53 esztendőre visszamenőleg megörökíti Nyíregyháza időjárását és így lehetőséget nyújt' éghajlata megállapítására. Az új „elsőrendű " állomás vezetésével járó feladatokat Máczay Erzsébet (1923—1932 — ő volt az országban a második hölgyészlelőnk, aki egy elsőrendű állomást vezetett), Earzó Pál (1932—1939) végezte. 1940-től 1944 augusztusáig a Diakonissza-testvérek szolgáltatták az észlelt adatokat. Szabolcs vármegye és Nyíregyháza időjárási monográfiáját, ebben a meteorológiai állomások fejlődéstörténetét Mészáros Ferenc (1900, 1903), Réthly Antal (1924), Bacsó Nándor (1931, 1939) és Kormány Gyula (1976, 1980) írta meg. Az alábbiakban ezekből ismertetünk néhány jellemző és érdekes időjárási adatot. Az elmúlt évtizedek folyamán a napfényben leggazdagabb hónap 1930 júniusa volt, amikor 359 órán volt-napsütés, ezzel szemben a legborultabb hónapban 1932 decemberében csak 16 óra napsütés volt. Nyíregyházán a legmelegebb év 1934-ben (11,7 °C),a leghű- vösebb esztendő pedig 1940- ben (7,4 °C) volt, A legnagyobb meleget (38,7 °C) 1928 július 17-én, a leghidegebbet pedig (—28,6 °C) 1888. január 2-án mérték. A téli hónapokban az egy napi. felmelegedés maximális értékei nagyobbak a lehűlésnél. Pl. 1923. február 2-án a hajnali —23 °C-ról a délutáni órákra +2 °C-ra emelkedett a hőmérséklet. 16 óra leforgása alatt 25 °C-os hőingadozás következett be. Az észleléseket naponta háromszor helyi középidőben reggel 7, délután 2, este 9 órakor végezték. Az észlelésekről naponta jelentést küldtek 1867- től a bécsi, 1871-től a budapesti Központi Meteorológiai* Intézetnek is. 1891-től csak a budapesti intézetnek szolgáltatnak adatokat Nyíregyházán. Napjainkban főfoglalkozású észlelők végzik óránként a megfigyeléseket. Az adatokat Az erősebb szelek leggyakrabban tavasszal március é: április hónapokban jelentkeznek. Átlagsebességük 15—3( km ó között jngadozik, amelyek száraz időben már kisebt mértékű homokmozgást i: előidézhetnek. Gyakran töbt cm vastagságú futóhomoko halmoz fel az áprilisi ún. „böj ii szél ". Pl. 1974. április 13-ár a kb. 65—81 km ó sebességi szél a város északkeleti ré szein 5—10 cm vastag homok réteget halmozott fel. A hótakarós napok számi 35—50. A havas napok szám: januárban a legtöbb. Az elsi havazás átlagosan november 15—20 között jelentkezik, míj az utolsó március 20—25 kö rül van. Ettől azonban egye években nagy eltérések lehet A varázsiónak rangja volt a maga környezetében. Rangját az adta. amit tudott. Az írástudónak rangja volt a maga világában, a deáknak a maga társadalmában. Szólás is van arról, hogy a tudás hatalom. Hallgatom a panaszkodó iskolaigazgatókat, és valami rossz érzés támad fel bennem. Rangját veszteni látszik a tudás. Mert mit mesél egyikük? — Volt egy gyerekünk, tehetséges, okos, ügyes srác. Felvették a műszaki egyetemre. Az első félévben még nagyszerűen vizsgázott, de aztán otthagyta az egyetemet és hazajött. Most a fűrészes kisiparos édesapjával dolgozik. Legyünk őszinték. A fiatal mérnökként öt év múlva kereshet mondjuk 6000 forintot, de ez már jó pénz. Most napszámosként megkeresi a napi 500-at, ráadásul úgy, hogy otthon él. A fűrészes nem dolgozik télen-nyáron, de tavasztól lesz fólia, aztán paradicsom, aztán gyümölcsszedés. Az idősebbek még emlékezhetnek arra a világra, amikor egy-egy parasztcsaládban — ha az anyagilag jól állt — mindig a legkisebb, vagy a legsatnyább tanulhatott tovább. Ő lett később az irigyelt úr, az „aktatáskás”, avagy a varázsló a fáról éppen csak leszállt törzsben. Ha én 1987-ben tisztes apaként egy gyereket a továbbtanulásra szánok, akkor a jelen kép szerint ő lesz a holnapi megsegíthető testvér. Maradván a fűrészesem példájánál, 6 öt éven át keres havi tizenötezret, az majdnem egymillió. Ugyanakkor — és ez nem túlzott számítás — egy egyetemista gyerek eltartása — bármennyire is in mondjuk az oktatás határon is 3—4 ezer vonta. (Utazás, zseb bérlet vagy kollégiu vek .. .) Ez ötször tii nap alatt hatvanszí Nem pluszban, minu Nemcsak a gyerek nemcsak a szülő. Ni „déer”, nincs az a dif anyagiasodó világun gyobb rangot ac mondjuk egy luxust egy kétévenként eset esi. Summa cum gyönyörű, de mire valaki, addigra a ni nyegesen rosszabb társának minden uj. gyűrű ragyog. Nem tes-é hát, hogy amit keink minket haliga hiszen beszélgetünk világról), addig gór is. Méghozzá az ált rontott, de már bel tált módon. Általános iskolai mondja, hogy szere az övé jó iskola. A v rekeik szinte val továbbtanulnak. V pedagógusként tudjt néhány nagyon jó kisember, szinte tit( nul, mert szégyenli előtt, hogy ő igenis zik azért, amit elér Elgondolkoztató n a gyerek szégyenli dolgozott azért, ami kor roppantul gya négyszemközt a két feltétlenül arra büs KM HÉTVÉGI melléklet A
