Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

Téli gépjavítás MA Mulasztások felelős nélkül? (2. oldal) Nevén nevezni jót, s rosszat (3. oldal) Rendkívül piacérzékeny a nyíregyházi papírgyár. Kép­letesen szólva egy jó piaci széljárás könnyen felkaphat­ja, nagy eredmények elérésé­re teheti képessé a gazdálko­dóegységet. Ellenkező eset­ben viszont gyorsan összezi- lálódhatnak, felborulhatnák a tervek, jelentősen vissza­eshet a termelés. Amennyi­ben a gyár termékei iránt gyér kereslet mutatkoznék, annak egyenes következmé­nye volna egy jelentősebb létszámleépítés. A bajt megelőzendő az A belső anyagmozgatás auto­matizált, számítógéppel ve­zérelt a papírgyárban. idén különös hangsúlyt fek­tetnek a marketing, piackuta­tó munkára. Legnagyobb sze­repet ebben a tavaly létre­hozott vállalkozási osztály­nak szánják. Van, illetve le­het feladata bőven az új szer­vezeti egységnek, hiszen a kapacitások koránt sincse­nek teljes mértékben lekötve. Az esztendő első negyedévé­ben például a teljesítmények 75 százalékára tartanak csak igényt a megrendelők. , jfdőszerü és minden bi­zonnyal hasznot hajtó határozat az, amely szerint a jövőben a társa­dalmi rendezvényeket, . az ilyen meg olyan összejöve­teleket és találkozókat csak munkaidő után lehet majd megtartani. Mert gondol­junk csak bele, hány és hány ezer (sok száz ezer) munkaóra veszett el eddig a termeléstől idegen, de an­nak rovására végzett tevé­kenységek és események miatt. Legyen illusztráció egy- szélsőséges, de valóságos dolog. A társadalmi bizott­ság, amelynek szükségessé­gét és fontosságát nem le­het vitatni, havonta egyszer ülésezik. Tizennyolc ember hivatalos alkalmanként a délután 2 órakor (tehát munkaidőben) kezdődő meg­beszélésre. Van, amikor 2 órát, máskor 3 órát tárgyal­nak és vitatkoznak aktuá­lis társadalompolitikai, gaz­daságpolitikai kérdésekről. Teszik ezt foglalkozásuk és munkaidejük rovására. A 18 ember esetében a mun­kaidőalap nem nagy mér­tékben, éves szinten össze­sen csak 300—320 órával csökken. Igen ám, de nem­csak egy bizottság, társa­dalmi közösség létezik a vá­rosban, a megyében, hanem több tucat, több száz. Így mérve az időt, sok kicsi na­gyon is sokra megy. Természetesen a rendel­kezés nemcsak azt kívánja, hogy a társadalmi tevékeny­ség munkaidő után történ­jen, inkább azt, hogy ese­tenként ezért vagy azért ne legyen az üzemekben, vál­lalatoknál tömeges munka­szünet. Bevált szokássá vált például, hogy május elsejét nemcsak felvonulással, ma­jálissal ünnepeltük, de meg­előzően az üzemben, a mun­kaidőben rendezett kis és nagygyűléssel, visszaemlé­kezéssel, jutalom és kitün­tetés osztásával. Ilyenkor általában egy, vagy másfél órára leállt a munka. Száz ember esetében ez 100 óra, de a megye valamennyi üze­mét tekintve már ezer és tízezer óra. sszességében: a mun­kaidőalap két ízben is jelentősen csökkent, először a kéthetenkénti, azt követően a heti szabad szombatokkal. Ez olyan vív­mány, ami társadalmi fej­lődésünk velejárója. Törvé­nyesített dolog. Nem lehet viszont törvényesíteni a rossz beidegződéseket, szen­tesíteni a munkaidőben rendezett vagy végzett tár­sadalmi tevékenységiú. Kü­lönben is mitől társadalmi az. amit nem önként, nem szabad időnkben és n<m in­gyen végzünk. E/ utóbbin nem árt • alaposabban el­gondolkodni. Seres Ernő Az utóbbi időben csökkent a papír csomagolóanyagok iránti kereslet. Legszembeöt­lőbb változás a papírzsákok eladásánál történt. Tavaly ötödével kevesebbet kértek belőle a partnerek, mint az azt megelőző évben. A ke­reslet lanyhulásához hozzá­járult az is, hogy megerősö­dött a hazai konkurencia. Az üzletkötők szeretnék el­érni, hogy a vásárlók ne csak egy-egy terméket, szériát ve­gyenek a gyártól, hanem kérjék az ezzel járó összes szolgáltatást is. Magyarul: a partner bemutatja a csoma­golásra váró termékét, a nyíregyháziak pedig vállal­ják, hogy a kívánalmaknak megfelelően, esztétikusán be­csomagolják a portékát. Új­donság a Kárpátalján lévő rahói kartongyárral való együttműködés. Ennek elmé­lyítése kívánatos. A műszaki fejlesztést, ter­mékfejlesztést — a tavaly- előtti,' tavalyi 730 milliós, re­konstrukciós beruházás után is — napirenden tártják. A Felső-tiszai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdasággal együtt elkészítettek egy speciális, al­macsomagolásra alkalmas lá­dát, amelynek anyaga a fa, és papír egyféle különleges kombinációja. Az első próba- szállításokat elküldték a Szovjetunióba. Várják a visz- sza jelzéseket. Ugyanakkor előrehaladott tárgyalások folynak egy nyugatnémet zsákgyár — valószínűleg lí­zingben való — átvételére. A nyugati gépeket a papír­gyár hajdúdorogi üzemébe telepítenék. A hárommilliárd forint ter­melési értéket produkáló gyár az idén 5 százalékkal kívánja növelni termelését. Hóbunda védi a vetést Február elején 15—40 cen­timéteres hóbunda védi a ve­téseket a helyenként mínusz 20 fokos fagyok ellen. A me­zőgazdászok egyöntetű véle­ménye szerint a hosszabb ideje tartó erős lehűlés ko­moly károkat okozott volna az őszi vetésekben akkor, ha most hiányozna a természe­tes védőtakaró. A búza a hó­bunda alatt nyugalmi álla­potban van; a növény anyag­cseréje ilyenkor minimális. A kertészetekben, ahol le­het, folytatják a fák és a szőlő metszését. Ezt a nagy munkát sokfelé a magas hó akadályozza meg. Az állattelepeken rend van és nyugalom. Az állomány takarmányozását megoldot­ták. Szorgos munka folyik a téli napokon a Szamos menti Ál­lami Tangazdaság mátészalkai központi műhelyében. Töb­bek között tíz IFA teherautót készítenek műszaki vizsgá­ra; 42 traktor többségét is műszaki vizsgáztatni kell. A tavaszi munkák kezdetére még 15 Kertitox permetezőgé­pet is fel kell készíteni. Képünk; Madarasi László és Farkas Lajos MTZ kO-as traktor javítása közben. (Elek Emil felv.) Jóváhagyták az idei lakásprogramot II megyeszékhely kenyérellátása A városi tanács vb napirendjén A nyíregyházi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén többek között a megyeszékhely kenyérellátásáról és a Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat dolgozóinak munka- és életkö­rülményeiről tárgyalt. A vállalat a megye lakói­nak több. mint felét látja el friss kenyérrel-péksütemény- nyel nap mint nap. 16 üze­mük van, ebből Nyíregyhá­zán öt: közöttük egy tanmű­hely, ahol a leendő pékeket oktatják, ám termelés is fo­lyik. Hat szakboltjuk van a városban, de ezekkel nem ke­vés a gondjuk: kicsik és kor­szerűtlenek. Sajnos, a kilátá­sok sem jók — nincs elég pénze a vállalatnak a fejlesz­tésre. A munkájukra egyéb­ként — mint a vállalat veze­tői mondták — kevés a pa­nasz, ami érkezik, »az a szál­lítás fennakadásai illetve a kenyér frissessége miatt van. Az utóbbi panaszokban az is közrejátszik, hogy a boltok egyike se rendelkezik kellő tárolóhellyel a kenyér számá­ra! Nyíregyházán és környékén naponta 300—350 mázsa ke­nyér fogy naponta, és mint­egy 160 ezer péksüteményt adnak el, egyéb vegyes ter­mékből napi ötvenezret gyár­tanak. A számok egyébként azt mutatják: a kenyérfo­gyasztás évről évre csökken (két-három százalékkal). 1985-ben állt munkába az új kenyérgyár — ezzel kiegyen­súlyozottabbá vált az ellátás, összesen közel százféle ter­mékük van, közte kilencféle kenyér. Az is kiderült a be­számolóból: a propaganda el­lenére sincs kellő igény a di­étás készítményekre! A szállítás szervezett túra- járatokkal történik, ám azt az igényt, hogy minden bolt­ba (305 helyre szállítanak!) reggel érkezzen a kenyér, nem lehet teljesíteni. A vál­lalat 11 gépkocsija naponta kétszer fordul, hogy minden­hová eljusson a kenyér-pék­sütemény,» a város nagyobb boltjaiba pedig napjában többször is szállítanak — itt a legnagyobb a forgalom. Több gond is nehezíti a mun­(Folytatás a 4. oldalon) ÖTVENKÉT ÚJ KÖTET Kelendőek a szakkönyvek. A tudomány eredményei csak a könyvek által válhat­nak közkiccsé, napjainkban pedig nagyobb szükség van erre mint bármikor — hang­zott el tegnap Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskolán, a 30. mezőgazdasági könyvhó­nap megnyitóján. Az esemé­nyen Bánházi János főigaz­gató üdvözölte a megjelente­ket, közöttük Lakatos Józse­fet a Mezőgazdasági Könyv-- kiadó főszerkesztőjét, aki „A szakkönyv mint segítő­társ" címmel tartott előadást. ..Házhoz kell vinni a köny­vet." — idézte az előadó Er„- dei Ferencet, aki az egyik korai könyvhónapon mond­ta ezt, azóta sem múló ér­vénnyel. A most megnyitott rendezvénysorozatnak ugyan­ez a mottója. Azokhoz eljut­tatni a legújabb műveket, akiknek a legnagyobb szük­ségük van rá. akiknek a munkáját leginkább elősegí­ti. * A könyvhónapra 52 új kö­tetet vehet kézbe az érdek­lődő. Ezek összesen 780 ezer példányban jelentek meg és belőlük rendeztek kiállítást, valamint vásárt sok helyen, így a mezőgazdasági főisko­lán is. Közöttük van az in­tézmény tanárainak számos műve, ékes bizonyítékaként annak, hogy élénk szellemi munka folyik közöttük, or­szágos jelentőségű alkotások­ban kicsúcsosodva. XLIV. évfolyam, 29, szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. február 4., szerda Papírgyári tervek Csomagolás, szolgáltatással Almásláda papír és fa kombinációjával inkaifeh Megnyitották megyénkben a mezőgazdasági könyvhánapot

Next

/
Thumbnails
Contents