Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

J.SOI. február 20.

Kelet-Magyarország

3

lények megyénkről

Válogatás a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből (1.)

TUDJA-E HOGY, 1986- BAN...

... a megye iparának termelése a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett, volumene — terméksorok alapján — 2,1 ^százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés a második félévben volt maga-, ■sabb. Ágazatonként erőteljes a differenciálódás, az élelmiszeripar termelési volumene negyedévenként egyenletesen és jelentősein emelkedett. A nehéziparban mérsékeltebb a növekedés, a könnyűiparban pedig nem éri el a termelés az előző évit. Az ipar létszáma stabilizálódott, így a termelés bővülése döntően a termelékenység javulásából származott.

... a megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek értékesítése összehasonlítható árakon mérsékelten (1,2 százalékkal) emelkedett, továbbra is a nagy- és kiskereskedelem a jelentősebb átvevő. A külkereskedelem valamivel magasabb értékű terméket vett át, mint tavaly, ennek háromnegyede a közvetlen export. Rubel elszámolásban valamivel kevesebbet, nem rubelért szinte ugyanannyit értékesítettek, mint az előző évben.

... a kivitelező építőipar az előző év gyönge teljesítménye után dinamikusan emelkedett. Az 1985. évinél kevesebb létszámmal, 11 százalékkal nagyobb értékű építési-szerelési tevékenységet végeztek. A befejezett vállalkozói termelésen belül csökkent a fenntartási tevékenység aránya. A termelés emelkedésében a termelékenység javulásának volt döntő hatása. A szerződésállomány kedvezően alakul, éves kapacitásuk szerződéssel fedezett.

... az év folyamán 391 darab egy millió forintnál nagyobb értékű építményt adtak át a megrendelőknek. A munkaerőmozgás igen élénk volt, a létszám egyharmada kicserélődött. Az export és export célú építési-szerelési tevékenység értéke meghaladta a 200 millió forintot, ami 44 százalékkal több mint egy évvel korábban.

... a termésátlagok a fontosabb szántóföldi növények többségénél meghaladták az előző évit, de ennek ellenére jóval elmaradnak az országostól. A gabonafélék termésmennyisége az 1985. évinél háromtizedével több volt. Kukoricából és napraforgóból hektáronként az eddigi legtöbb termést takarították be. Jóval kevesebb burgonya termett, mint a korábbi években, a szálas takarmányok termésmennyisége is csökkent. A termelőszövetkezetek ipari tevékenysége tovább bővült, jelentősebben a könnyű- és az élelmiszer- ipari.

... az 1986. év végi teljes körű állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány 132,5 ezer volt, az elmúlt évben több mint 5 százalékkal csökkent, legnagyobb ütemben a kisüzemi gazdaságokban. A tehenek száma 51,5 ezer volt, az egy évvel korábbinál 6,7 százalékkal kevesebb.

... a sertésállomány az előző évi csökkenés után ismét nőtt, meghaladta a 422 ezret. A kistermelőik tartási kedve élénkült, 24 ezerrel tartottak többet, mint 1985 végén. A megye juhállománya 278 ezer, az elmúlt évben valamelyest minden szektorban nőtt.

... 1986 végén 118 ezer állattartó kistermelő volt a megyében, 7 ezerrel kevesebb, mint három évvel korábban. A megye szarvasmarha-állományának közel egyharmada, a sertések több mint fele, a juhállomány több mint egyhatoda a kisüzemekben volt.

... 1986-ban kevesebb hús került a központi árualapba a megyéből, a tejértékesítés megközelítette az előző évit.

. . . 1986-ban a megyében élén- kült a beruházási tevékenység, 79 darab 5 millió forintnál nagyobb értékű beruházást kezdtek meg, a teljes költségelőirányzatuk 5,6 milliárd forint. A folyamatban levő beruházásoknál a felhasználás főként lakás-, iskola-, közműépítésre, meliorációs munkálatokra, valamint vízügyi feladatok megoldására történt. Az MNB tájékoztatása szerint a pénzügyileg megvalósult beruházások anyagi-műszaki összetételében a belföldi és nem rubel elszámolású gépvásárlások, valamint az egyéb jellegű kifizetések felé következett be eltolódás.

... konvertibilis exportbővítő pályázatban 11 megyei gazdálkodó egység vesz részt.

... a tanácsi beruházások értéke mintegy ötödével volt több, mint 1985-ben. Az előző évi több mint kétszeresét fordították a közlekedés, posta és távközlés fejlesztésére. Csökkent az egészségügyi, a szociális és a lakásberuházások részesedése, nőtt a kulturális célokra felhasznált összeg.

... a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak pénzügyi teljesítése megközelíti az 1,2 milliárd forintot, ami évek óta azonos értékű.

... tovább bővült a megyében az állóalapok értéke. A szocialista szektorban megvalósult 3 ABC-áruház, 8 élelmiszerbolt, 9 iparcikkbolt. Felépült többek között 3 körzeti orvosi rendelő 16 orvosi munkahellyel, 323 óvodai férőhely, 31 általános iskolai osztályterem. Jelentősen nőtt az állattartó, a magtár és szemestakarmány-tároló, valamint a dohányszárító-ka- pacitás.

... a foglalkoztatottak száma 1986. évben az iparban, a közlekedésben és a vízgazdálkodásiban valamelyest emelkedett, a többi népgazdasági ágban csökkent. A létszámcsökkenés mértéke a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben volt a legnagyobb, főleg a fizikai foglalkozásúaknál. Az építőiparban a létszámfogyás mérsékeltebb az előző évinél, sőt a vállalatoknál bővülés volt.

... a bérfejlesztés üteme a népgazdasági ágak többségében nem érte el az előző évit. Az átlagkeresetek növekedése csak az iparban haladta meg a bérekét.

ELEKTRONIKUS ROTAMÉTEREK MINTASZERELÉSÉT kezdtek meg a BEAG nyíregyházi gyárának fejlesztési osztályán. A készülék a hagyományos,vizuálisan leolvasbatóval ellentétben távérzékelésre és kijelzésre, valamint a nem átlátszó áramló közegek mennyiségének a mérésére is alkalmas. Képünkön: Szigeti Ferenc villamosmérnök beméri az áramlásmérő elektronikáját.

Taggyűlés a nyíregyházi papírgyárban

Tanulópénzzel is 3 milliárd

Egy mondatban értékelve: a problémákra érzékenyen reagáló összevont beszámoló, a csúcstechnológiával összefüggő gondokat feszegető, vitázó hangulatú, a múlt esztendei munkát reálisan értékelő taggyűlés volt február 12-én a nyíregyházi papírgyárban. Ehhez adott jó alapot a beszámoló, amelyet Hornyacsek László, a pártvezetőség titkára ismertetett.

A gyár három pártalap- szervezetének taglétszáma 115. Ezúttal 86-an vettek részt a fórumon, s a vitában felszólalók a hibák kijavítását sürgetve, sok sürgős teendőre figyelmeztettek. A legnagyobb teret a termelésnek, a gazdaságpolitikai kérdéseknek, a gondok feltárásának, s a kivezető módszereknek szentelték.

Teret

a vállalkozási szemléletnek

Hogyan készültek fel a rekonstrukcióra a gyárban? Ez állt a tanácskozás fókuszában, amikor a 86-os esztendőt mérlegelték. Külső tényező, de nem mellékes: a garanciális próbák csak márciusban fejeződtek be. Műszaki fogyatékosságok voltak az ABC-hullámüzemben a szállító hibájából. Érthető és elfogadható, hogy már az első negyedévben a tervhez képest 2600 tonna papírkiesés mutatkozott, s ez meg is maradt egész esztendőben.

A vitában erről szólt Hepp János és Sárái Sándor is. Egyikük a külső körülmények hatását elemezte, s feltette a kérdést: kivédhetők-e ezek? Majd figyelembe ajánlotta azt, hogy a jövőben növelni szükséges az olcsóbb alapanyagú termékek gyártását.

A KÖZKEDVELT SZÖLO- CUKROT a Szeszipari Vállalat demecseri gyárában készítik. A citrom-, mentolos-, ánizsos ízekben készülő termék 500 grammos csomagokba kerül. (Elek Emil felvétele)

Megesik, hogy nincs megfelelő időben alappapir, s emiatt szervezetlenség következik be. Másik bajuk, hogy a gyár készáruból csak három napos készlet tárolására képes. Ha a vagonellátás nem egyenletes, felborul a rend, károk keletkeznek, olykor még a termelést is le kell állítani.

Sárdi Sándor egyebek között a mennyiségi szemléletet bírálta. Többet ér, hogy kezd életjogot nyerni a gyárban a vállalkozási szemlélet, s azokról az új módszerekről, a piackutatás kezdeti sikereiről szólt, amelyektől a jövőben eredményeket várnak.

Sok

bizonytalanság

Az ember, a szakmunkások, a termelésirányítók megnövekedett fontosságát hangsúlyozta a vitában Szo- boszlai Lászlóné. A tanulópénzt máris megfizették. Hiába állítottak elő kiváló terméket, amikor apró fegyelmezetlenség, figyelmetlenségek, mulasztások sora súlyos ezrekkel károsította a gyárat.

örvendetes tény, hogy a tanulóévben a mikrohullámpapír és a színes dobozgyártás termelési tervét túlteljesítették. Erdei Bálint azonban szóvá tette: sok még a bizonytalansági tényező. Részben az alapanyagok, részben az import hiánya miatt. Szólt a gazdasági terv/ugalmassá- gáról, amely Iehétővé teheti a veszteségek jövőbeni elkerülését. Sürgette az érdekeltségi rendszer korszerűsítését, a teljesítménykényszer bevezetését. Kritikusan szólt erről a beszámoló is.

Ismeretes, hogy a gyár belső érdekeltségi rendszere a vállalatira épül. Ez eléggé szűk mozgásteret biztosít, s a fórum szerint ez az érdekeltségi rendszer nem eléggé érzékeny a költséggazdálkodásra.

A rekonstrukció teljes kihasználását hátráltatja a hullámlemezgép nem megfelelő technológiai hatékonysága. A magasabb technológia, a fejlettebb technikai adottság. Kihasználása jórészt tőlünk függ. S ha a taggyűlésen elsősorban a gondok, s a kivezető megoldások kerültek terítékre, ez csak jó. Kritikus önvizsgálatra és éleslátásról vall, mert a párt- és gazdaságvezetés tudja, hol, miben kell lépni.

Mérce — magasabban

A nyíregyházi papírgyár kollektívája valamennyi gondja ellenére is 1986-ban 16 százalékos termelésnövekedést ért el, közel 3 milliárd termelési értéket produkált. Hogy mégsem volt ezzel elégedett a beszámoló? Hogy mégis elsősorban a gon- dok-bajok szerepeltek túlsúllyal? Ezt a kommunisták által magasabbra állított mérce magyarázza. Mint Hornyacsek László fogalmazta: „Mi már tavaly el akartuk érni a 116 ezer tonna termelést, vagyis a 3 milliárdot 300 millióval szerettük volna megtoldani.”

Farkas Kálmán

Tejtársulás

A

z alapképlet a következő: a tehén - és juhtejből gyártott sajtokat Szabolcs- Szatmárba főként Dunántúlról hozzák. A juhsajt rendkívül keresett termék tőkés piacokon. Aki a megye egyes vidékein tejfel- dolgozó üzemet épít, az bizonyára részesül az elmaradott térségek fejlesztéséért adható kedvezményekből. Mindezt figyelembe véve és felmérve, a Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat és a márki, nagyecsedi, csaho- lyi, ököriitófülpösi, tyuko- di, porcsalmai tsz vezetői összedugták a fejüket és arra az elhatározásra jutottak, hogy Merken vagy Niagyecseden 50—60 millió forintért megépítenek — társulás formájában — egy tejfeldolgozó üzemet, amely évente mintegy 15 millió liter tejet képes fogadni. Remény van rá, hogy az itt készítendő juhsajtot csaknem teljes egészében tőkés országokban sikerül majd értékesíteni. Számítások szerint az építkezéshez jövőre fognak hozzá, amennyiben a jelenleg folyó előzetes tárgyalások sikerhez vezetnek.

Ra|t elölt a légiflotta

Rajtra készen áll a mező- gazdasági légiflotta, s amint az időjárás kedvezőre fordul, azonnal hozzálátnak az idei munkákhoz. A gépek zöme felújítva, kijavítva várja az új idény kezdetét. Azokon, amelyek majd csak a májusban kezdődő növényvédelmi munkába kapcsolódnak be, a budaörsi, a nyíregyházi és a kaposvári hangárokban most végzik a nagyjavításokat, az elkopott alkatrészek cseréjét.

A MÉM Repülőgépes Szolgálatának információja szerint kora tavasszal összesen 1,3 millió hektár őszi vetésű kalászos gabona nitrogénműtrágyázását kell elvégezniük. Egyelőre azonban várni keli, minthogy sok helyen még mindig hó borítja a földeket. Erre pedig nem tanácsos kiszórni a műtrágyát, mert gyors olvadásnál a hólével együtt a vegyszer is elfolyhat, kárba veszhet. Az ország ideiglenes mezőgazdasági repülőtereinek többségén

egyébként egyelőre a mély sár is akadályozza a gépek felszállását.

i szív, kedves doktornő, a szív ... Nálam a szív jelentkezett először. Igaz, akkor még fiatalabb voltam. I Idejárt hozzánk egy öreg orvos még a régi világ- I ban, az mondta: a ■ szív az nagyon komoly, azzal nem lehet tréfálni. Annak az embernek aranyból volt a keze, áldotta is mindenki. Egy kis barna üvegben hozott cseppentős orvosságot. Kipróbálta az emberem is. Olyat máma már nem árulnak, nem is láttam azóta. Meghalt az az orvos, nem sokkal a háború után. Jött helyettesíteni egy másik, annak is mondtam: doktor úr megint kidobbant a szív. Az az ember a pirosszemű orvosságot írta fel. Nem használt, vagy nem is tudom ... Járt hozzánk sokáig, mint az a másik ötvenhatig. Mind a kettő kiment Kanadába, utána mondta valaki, aki megkerült, hogy odavesztek a lágerben valami nyavalya által. Pedig azok is sokat törődtek velem. Mert hát a szív, azzal nem lehet tréfálni. Utána kezelt vagy tizenkét esztendeig a főorvos a városból, az meg-meg nézte a vénembert is. Nála meg a gyomor, az volt bajban. Csak egyszer összekevertük a két orvosságot. Ráírtam én utána az övére, hogy a hasaiul ha fáj, dehát azután is megesett a sutaság.

Ej, nagyon nehezen vagyunk. Kivitték azt a főorvost is a temetőbe. Nagyon megijedtünk. Ki fog velünk törődni? Itt vagyunk

mind a ketten

__

Már a vénember is több nyolcvannál. Mindig ez a betegeskedés. Es ha legalább valami könnyebb bajunk lenne.

D

ehát a szív, kedves doktornő. Persze maga még olyan fiatalka, honnan is tudná? Ez nagyon komoly baj, látja engem senki nem tudott belőle kigyógyítani. Ki- és kidobban amikor a vénember felbosz- szant. Nagyon félek kedves doktornő. Ki fog engem meggyógyítani? Annyi jó orvost eltemettem már. Maga jól van kedveském? Olyan bágyadt a szeme

__

Esik Sisiv

A szír