Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. február 20. Támogatójuk; a szakszervezet Gazdára talált a leánykar Aggodalommal kísértük fi­gyelemmel az elmúlt idő­szakban a nyíregyházi le­ánykar sorsát, hiszen olyan értékről van szó, amelyre már országos szinten is fel­figyeltek. El lehet mondani róluk, előbb bizonyítottak és hivatalosan csak utóbb do­kumentálták működésük té­nyét. Az utóbbi napokban megnyugtató döntés született további életükről, most már csak azoknak a segítségére van szükség, akikre ezek a tehetséges énékesek és „gaz­dájuk" számít. A szakszervezetek nyír­egyházi városi bizottsága (korábban szakmaközi bi­zottság) éves értékelő és fel­adatmeghatározó értekezle­tén jelentették be, hogy a testület elvállalta a leánytoar működtetését és itt bocsá­tottak ki felhívást a városi A szakszervezetek nyíregy­házi városi bizottságának értekezletén rövid műsort adott a nyíregyházi Leány­kar. szakszervezeti bizottságok számára a leányifcar támoga­tására. A Szabó Dénes Liszt- díjas Ikarnagy vezetésével megalakult 60 tagú leány­kar — valamennyien volt 4-es iskolások, most középis­kolások — illetve a nyíregy­házi szakszervezeti bizottság azt reméli, hogy a mitegy száz városi szakszervezet kö­zül lesznek olyanok, akik szívesen adják ilyen célra fordítható összegeiket és ne­vüket egy olyan együttesnek, amely ígéretes, tehetséges, és feltehetően sok dicsőséget szerez majd megyénknek, városunknak. Országos kamarazenei fesztivál; Döntőben a szabolcsiak Megyénk zeneiskoláiból 23 csoport jelentkezett arra a kamarazenei bemutatóra, amelyen döntöttek; kik kép­viseljék Szabolcs-Szatmárt az Alba Regia napok kereté­ben rendezendő országos ka­marazenei fesztiválon. A versenyszerű bemutatót az elmúlt napokban tartották és a következő négy csoportot találták a legalkalmasabb­nak. A nyírbátori ütősegyüt- test Kozma László tanár ve­zetésével. valamint a nyír­egyházi zeneiskola három csoportját; Bakó Erika és Papp Mónika zongoranégy­kezesét (tanáruk Fesztóry Ágnes), Szabó Anita, Bozorá- di Krisztina és Palkó Mari­ann fuvolatrióját (tanáruk Szabó Dénesné) és Szítba Márta, Szabó Soma és Bán Ildikó hegedű-zongoratrióját (tanáruk Dávida Jánosáé). Az országos verseny május közepén lesz Székesfehérvá­ron. Orosi esték Premier butik néven nyí­lik meg egy alkalmi árusító­hely az orosi művelődési házban. Az üzlet érdekessé­ge. hogy szakmunkástanulók termékeit dobják piacra — remélhetőleg nem olyan áron, mint az igazi butikok­ban. S ha már van bolt. van miből divatbemutatói ren­dezni — ennek szervezői a nyíregyházi tanárképző főis­kola népművelés szakos hall­gatói. A slágerruhák felvo­nulása február 23-án este hatkor kezdődik. Ugyancsak a leendő népművelők a házi­gazdák a február 25-i kara­te-bemutatónak, amely szin­tén este hattól kápráztatja el a nézőket látványossággal. Kisvárdai koncertek Humor a zenében címmel indított népszerű zeneismer­tető sorozatot az Országos Filharmónia, amelyet me­gyénk iskoláiban több helyen bemutatnak. Február 20-án Kisvárda a fellépés színhelye: a művelődési házban 11 és délután két órai kezdettel tartják az általános iskolá­sok bérletének következő koncertjét. A műsorban főleg romantikus és kortárs szer­zők művei szerepelnek. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjából. Rendezvények: A hét végén szombaton és vasárnap reggel nyolc órától tartanak a kollégis­táik kulturális szemléjének be­mutatói. Február 23-án a nyír­egyházi kereskedelmi szakmun­kásképző intézet életével ismer­kedhetnek az érdeklődők. A dél­után 2 órakor kezdődő megnyi­tót követően meg lehet kóstolni, mit sütöttek-főztek a szakács és cukrász tanulók. Este hatkor újabb előadás lesz a szülők klub­jában. Ezúttal dr. Lux Elvira szexuálpszichológus lesz a ven­dég, aki arról beszél, milyen a normális nemi nevelés a család­ban. Kedden 24-én a Staféta együttes lép fel a házban. Három zenés, tréfás műsoruk kisisko­lásoknak, óvodásoknak szól. Szerdán 25-én a vásárosnaményi üveggyár termékeiből nyílik ki­állítás, amelyet a hónap végéig lehet megtekinteni. Tanácsadás: A pszichológus hétfőin és szerdán délután öttől hétig tart fogadóórát. Zene: Újra itt a Z’Zi Labor. Február 26-án este 6-kor és fél 9-,kor kezdődő koncertjükre a je­gyek már elővételben elfogytak. A diszkóik a szokásos rendben következnek, pénteken és szom­baton a nosztalgiázóknak, vasár­nap az ifjúságnak, csütörtökön mindenkinek, aki kedveli a vi­deót. Hévdivat, helyesírás Gazdag kínálata nyelvhétre Névmágia, névmisztika, névdivat, cégér, reklám, mar­keting, átok, szitok, trágár­ság, nyelvművelő babonák, a régi és a mai diáknyelv, az idegen szavak és nyelvi mű­velésünk, szépség és humor az ifjúság nyelvében, a hivatali nyelv, helyesírásunk időszerű kérdései, a közéleti beszéd retorikája ... Csupán néhány érdekes előadás címét emel­tük ki abból a gazdag aján­latból, melyet a TIT Ma­gyar Nyelvi Szakosztálya jut­tatott el a közelmúltban a különböző vállalatokhoz, in­tézményekhez. Ebben az évben a magyar nyelv hetét március 2-től 6- ig rendezik megyénkben, de számítanak arra is a szerve­zők, hogy a sok előadásigény miatt ez átnyúlik március 9- től 13-ig, esetleg a március 16-tól 20-ig-tartó hetekre is. Ezért juttatta el a témák jegy­zékét a nyelvi szakosztály számos helyre, hogy a feb­ruár 16-ig visszaérkező érte­sítések alapján programot ké­szíthessenek arról: hol, mi­lyen témakörben szeretnének nyelvi előadást, beszélgetést, vetélkedőt tartani és kit kér­nek a felsorolt fővárosi és megyei előadók közül. Az idei nyelvhét vendége lesz Rácz Endre egyetemi tanár, Szende Aladár, az Országos Pedagógiai Intézet nyugal­mazott munkatársa, Sebes­tyén Árpád egyetemi tanár, Nyirkos István egyetemi do­cens, Kálmán Béla akadé­mikus. Petruska Józsefné és Karalyos Pál kelt túróst készít. Bar­na Andrásáé a sütőbe rakja a nyers süteményt. (Császár Csaba felvételei) FRANCI AKRÉMES BAL- KÁNYBÓL. Több süteményt rendelnek ezekben a napok­ban a balkányi, szakolyi, geszterédi, bökönyi boltok a Balkányi Áfész 208-as szá­mú cukrász termelőüzemétől. Noha február eleje van, meg­kezdődött a farsangi, báli sze­zon. Petruska Józsefné cuk­rász, Karalyos Pál cukrász és Barna Andrásné kisegítő nem is tudja pontosan meg­mondani, hányig dolgoznak egy nap. Amíg be nem feje­zik a munkát — állították egybehangzóan. Nyilvánvaló, hogy a kell túróst, a rétes!., a fnanciiaferémest nem hagyhat­ják a sütőben. Naponta álta­lában 800—1000 süteményt készítenek. Köztük legnép­szerűbb a csokoládéval be­vont kocka, a mézes krémes, a linzerkarika, a többféle mignon. Készítenek díszes tortákat is. Havonta általában 240 ezer forint értékben termelnek cukrászsüteményt — mond­ta Szőke Géza üzemvezető. Évente általában 3,5 millió forintos forgalmat bonyolí­tanak le. Az utóbbi időben a környékbeli tanyák boltjai is rendelnek az ízes cseme­géből, Tormáspusztára, Ba- logh-tanyára szállítják az itt készült finomságokat. Nyá­ron fagylaltot is árusítanak majd, ehhez viszont belső át­alakítást kell addig végez­niük. (tk) ^ véleményt! j Sok jó elgondolás bukott már meg azon: hogy a leg­inkább érintett csoportokhoz, rétegekhez nem jutott el a jó szándékot tükröző cél. A szakszervezet tömöríti ma hazánk­ban a szervezett dolgozók csaknem teljes létszámát, és így kézenfekvőnek tűnik, hogy közreműködésükkel a munkások közvetlenül részt vehetnek a politikai döntéshozatalban, azok előkészítésében. Most újfajta közéleti akti­vitásnak lehetünk tanúi. A szakszervezet szakmaközi bi­zottsága, vagy ahogy február 7-én a SZOT plénumán el­hangzott, a „városi szakszer­vezeti bizottságok” a híd sze­repét töltik be az államigaz­gatás, a párt, a Hazafias Nép­front, a KISZ és a dolgozók között. Milyen környezetben ? Miért is van erre szükség? — fogalmazták meg a kér­dést a szakmaközi bizottság minap megtartott beszámoló értekezletén Nyíregyházán. Közérzetünket alapvetően meghatározza, milyen kör­nyezetben élünk. s ez alatt a természetitől a társadalmi kritériumokig mindent ér­tünk. Adva van egy korosz­tály, az aktív dolgozók, akik jószerivel „csak” leszolgálják a munkaidejüket, aztán ro­hannak a második műszak pénzkeresete után. Ök azok, akik a legkevesebbet járnak közéleti tanácskozásokra, ta­nácstagi beszámolókra, és olyan rendezvényekre, ame­lyeken véleményt mondhat­nának városfejlesztésről, köz­rendről, gyermekintézmények elhelyezésétől, orvosi körze­tek alakításáról és még so­rolhatnánk a közügyeket. A szakmaközi bizottság vállal­kozott arra, hogy a terület- politika mindennapi dönté­seiben. a településfejlesztés kérdéseiben a nyílt várospo­litika jegyében közvetíti a dolgozók véleményét. Üzemi fórumok Tavaly újjáalakult Nyír­egyházán a szakmaközi bi­zottság. Tisztázták a szere­pét, megfogalmazták a fel­adatait. Mint azt Czobor Sán- dorné, a bizottság titkára a múlt évi eredményekről szól­va kiemelte; a tanácsi dön­tés előtt véleményt mondtak a testület tagjai Nyíregyháza VII. ötéves tervéről és a hosszú távú településfejlesz­tési koncepcióról. Üzemi fó­rumokat szerveztek a Tau­rusnál, a konzervgyárban, a HAFÉ-ban, a papírgyárban és a KPVDSZ területén. Meg­vitatták a kereskedelmi ellá­tásról és a nyíregyházi tö­megközlekedésről szóló taná­csi előterjesztést. A párbeszéd másik oldala is igaz, mert a szakmaközi bizottság azt is vállalta, hogy a tanácsi döntésekről, a la­kásrendeletekről és más fon­tos ügyekről folyamatosan tájékoztatják a dolgozókat az üzemekben. Képviselőt kül­denek a lakáselosztási társa­dalmi bizottságba, részt kér­nek a megyeszékhely teljes lakosságát érintő, nagy hord­erejű kérdések intézéséből. Formalitások nélkül „Száműzzük a formális ele­meket a munkánkból!” — fogalmazta meg több társa nevében Molnár András, a Volán szb-titkára. Lencsés János, az építők szakszerve­zete megyei bizottságának titkára a.z erők szétforgácso- lása ellen emelte fel szavát, Gégény István a vasas szak- szervezet megyei szervezője azt mondta: legyen sajátos arculata a városi szakszerve­zeti bizottságnak, hogy aszo­ciális javakat egységesen és igazságosabban használjuk fel, az egyéni hangokat pedig felerősítve közvetítsük a döntéshozókhoz. Tóth Kornélia A tárgyalóteremből Emberölés hétszáz forintért Az alkoholista és előzőleg már két alkalommal büntetett nyír- császári Herczku Zoltán közvet­len szomszédja volt egy kilenc­venéves, magányosan, elhanya­golt körülmények között élő idős asszonynak. Herczku többször segített neki a ház körüli teen­dők elvégzésében, így tudomást szerzett arról, hogy szomszédjá­nak 10—11 ezer forint készpénze van a takarékban és arról, hogy különböző vagyontárgyai eladá­sából származó pénzzel rendelke­zik. Herczku 1985. november 19-én jelentős mennyiségű szeszes italt fogyasztott, és még a délelőtti órákban. annak kérésére egy macskát, majd néhány vörös­hagymát vitt az idős asszonynak, arra számítva, hogy ezért némi pénzt kap. Szomszédja azonban nem volt hajlandó honorálni szolgálatait. Emiatt Herczku dühbe guruit, s kijelentette, hogy amennyiben nem teljesíti a kérését, megöli. Fenyegetését rögvest tett is követte: a tűzhely mellől felkapott egy kisbaltát. Ezt látva a néniké elővette pén­zes kazettáját, de ezzel csak fel­szította Herczku indulatait: le­lökte a baltát és kézzel támadott — szorongatta áldozata nyakát és kétszer ököllel is megütötte. Az­tán ismét magához vette a kis- baLtát, és annak fokával kétszer az asszony védekezésre emelt balkarjára, háromszor pedig a fejére sújtott. Az ütésektől a szerencsétlen nő földre esett, Herczku pedig magához vette a pénzes kazettát és hazament. A kazettában talált iratokat és takarékkönyvet el­égette, a benne lévő 700 forintot pedig élelemre és italra költötte. Áldozata a bántalmazás követ­keztében többszörös, darabos ko­ponyatörést, orrcsonttörést, és más — összesen nyolc — súlyos sérülést szenvedett el, amelyek egy- másfél óra múlva halált okoztak, Herczku november 21-én Nyír­bátorba utazott, és önként je­lentkezett a rendőrségen, aho>l cselekményét felfedte, mielőtt arról bárki tudomást szerzett volna. Az ügyben első fokon a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Bíróság járt el, s 1986. március 18-án ho­zott ítéletében nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek Herczkut, s 14 évi szabadságvesztésre, vala­mint 10 évi közügyektől eltiltás­ra ítélte. Ezenkívül elrendelte kényszergyógyítását is. Ez ellen a határozat ellen az ügyész sú­lyosbításért, a vádlott valamint védője pedig ényhítésért felleb­bezett. A Legfelsőbb Bíróság új­ra áttanulmányozta az- ügyet és megállapította, hogy iá megyei bíróság helyesen foglalt állást. így a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta a Nyíregyházán hozott ítéletet. Színháznaptár Mindennap két előadást tart a Móricz Zsigmond Színház, következő kultu­rális körképünk megjele­néséig. Pénteken, 20-án a Lélekharangot játsszák a Bajor—Vörösmarty-bérlet- ben, a Halálos szerelem­mel Nyíradonyban tájol­nak. Szombaton a nagy­színpadon este 6-kor kez­dődik a Lélekharang elő­adása, mert a Kiss Mányi- bérlet következik, a Vő­legénnyel Nyírbátorba mennek. Vasárnap két Pi- nokkió lesz bérletszünet­ben, délelőtt 10-kor és délután 3-kor. Hétfőn ugyanezzel a gyermekda­rabbal Sátoraljaújhelyre mennek 2 előadásra. Ked­den a Lélekharangot a Zrínyi-bérletesek nézik meg, a Vőlegényt Nagy- kállóban mutatják be. Szerdán és csütörtökön délután fél négykor a Pi- nokkiót adják elő, este pe­dig 25-én és 26-án is a Fekete Pétert, szerdán az Ódry—Déryné-bérletben, csütörtökön bérletszüne- ti előadáson. L j I pátria — munkásszemmel Irodalmi matiné A megyei írócsoport il­letve a vendéglátó válla­lat február 22-én délelőtt 10-kor rendezi a követke­ző irodalmi matinét. A program: beszélgetés Szi­lágyi Szabolcs újságíró­val, a Varsói krónika 1979—1981 című kötet szerzőjével. A beszélge­tést Katona Béla iroda­lomtörténész vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents