Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. február 17. Vastag jég fedi a Túrt, a sonkádi zsilip is téli álmát alussza még. Ám a félméteres hóba vágott ösvény mutatja, a gátőrök már várják a tavaszi áradást, naponta ellenőrzik a folyó vízszintjét. (Balogh Géza felvétele) Színházi közvetítés — élőben Ritka színháztörténeti pillanatához érkezik február 19-én a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata, amikor Szirtes János, a tévé- közvetítés vezetője jelt ad a műsor megkezdésére. Kapcsolja a televízió a színházban tartózkodó forgatócsoportot, hogy egyenes adásban sugározzák az aznap este színpadra kerülő darabot: Remenyik Zsigmond kétrészes színművét, Az atyai házat. Nem ez az első színházi közvetítés Nyíregyházáról, hiszen annak idején több nagysikerű művet örökítettek meg, rögzítették például a Galileit, a Segítsd a királyt! című drámát és más előadások egy-egy részletét. Újdonság viszont az egyenes adás, mert ilyen még nem volt: élőben, közönséggel, mintha a tévénéző is bent ülne a nézőtéren. Rendkívüli feladat elé állítja a produkció szereplőit és összes résztvevőjét az élő adás. Más esetekben mód volt az esetleges tévesztések korrigálására, bármikor szünetet lehetett tartani, ha például a maszk, a jelmez igazításra szorult, vagy éppenséggel szükség volt egy torokköszörülésre. Másfajta játékstílust kíván a nyilvános közvetítés a színészektől, mint a megszokott színpadi játék. A technika csodáival olyan premier plánokat és „variókat” készíthetnek az operatőrök, amely az arc legapróbb rezdüléseit, a tekintet villanását is követi, kinagyítja, mintha szem- ■től-szemben állnánk a színésszel. Olyan részleteket fedezhetnek fel a kamerák, amelyeket lehet, hogy a nézőtérről észre se vennénk. Ezekre a mimikái finomságokra ezen az egy előadáson különösen kell ügyelniük a színészeknek, egész szerepükkel „másként kell bánniuk”, mint olyankor, amikor csak a nézőtérről figyelhetik őket. És mivel ismétlés nincs, jó lenne egyet sem bakizni. Nagy izgalommal készülnek ezekben a napokban a társulat tagjai, a produkció minden résztvevője a rendezőtől a díszletezőkig. A fodrász azon töri a fejét, hogyan tegye észrevétlenné, kevésbé feltűnővé a művésznő parókáinak illesztését, a forgószínpad kezelői azon, hogyan csökkenthetnék az üzemzajt, az öltöztetők azon, hogy tudnák még jobban kéz alá adni a ruhadarabokat a villámgyors átöltözéseknél, és még folytathatnánk ... Remélhetően csak addig tart az izgalom, amíg az álomszerű díszlet fölött derengeni kezdenek a fények, és megkezdődik az előadás. Jólesik a színház valamenykényeztetett el bennünket a műsoregyeztetéssel, párhuzamosan a Mentők és egy külpolitikai magazin lesz az egyesen, de remélhetően nagy a színházrajongók tábora, akik a kettes csatornát választják. A Színházi este február 19- és, csütörtökön háromnegyed nyolckor kezdődik és körülbelül fél tizenegyig tart. A két rész előtt, utána és között riportok, beszélgetések hangzanak el. Az atyai házat Léner Péter rendezte, főbb szerepeit Zubor Ágnes, Bárány Frigyes, Csikós Sándor, Simor Ottó alakítja, a további szerepekben: Máté Eta, Stettner Ottó, Molnár Erika, Földi László, Szigeti András, Jelenet az előadásból (Elek Emil felv.) Nyíregyházáról először: Honvéd utca: Nyelvtanfolyam, dzsesszbalett Több mint húsz szakkör kezdi meg működését a napokban a nyíregyházi Honvéd utcai művelődési házban. Évek óta sikeres a gépi kötők tanfolyama, most már nemcsak kezdőknek, hanem haladóknak is meghirdették. A nyugdíjasoknak kedvezményesen szervezik meg a szabó-varró tanfolyamot. Négy éve sikeres az aerobic, kondicionáló torna, s most először szerveznek a kismamáknak szülés-előkészítő tornát. A nyelvtanulás ismét fontos cél a művelődési ház terveiben, mert angolból indítanak középhaladó szinten egy csoportot. Hagyományos a balett és a dzsesszbalett. A Birsalma — meghűlés ellen H. Allajarov a népi gyógyászatban a meghűléses betegségek ellen használt több mint 70 receptet gyűjtött ösz- sze. Így például ajánlja betegeinek azt a birsalmából készült orvosságot, amelyről Aviconna a következőket írta: a torok gyógyítása céljából a birsalmát tisztítsuk meg’, vágjuk ketté és vegyük ki a magokat, a közepébe tegyünk vajjal kevert mézet és nedves ruhába göngyölve süssük meg forró kemencében, majd naponta kétszer fogyasszunk egy-egy birsalmát. négy-hat napon keresztül. nyi dolgozójának, művészeknek, műszakiaknak, ha mi, nyíregyháziak olyan szeretettel fogadnánk ezt az előadást, mint amilyen szeretettel ők készítették. És ha egy kicsit szurkolnánk; sikerüljön minél jobban! Igaz, a tévé nem Mártonffy Mária, Hetey László, Horváth István, Vennes Emmy, Korompai Vali és a közönség két legifjabb kedvence: Maczinkó Mariann és Újvári Zsanett. Baraksó Erzsébet nyugdíjasok rendszeresen találkoznak a számukra szervezett klubban. S aki még ezek után sem talál magának megfelelő programot, hoszI szabb-növidebb kinándulás- ra mehet a művelődési ház szervezésében. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Vétkes-e a vállalat? Á fizikai dolgozók orvosi vizsgálatáról Egy vállalat 30 éves alkalmazottja — különdijazás ellenében — rendes munkáján túl napi négy órában mint fűtő is dolgozott. Alig két hónappal később olyan betegségek léptek fel nála, hogy az Országos Orvosszakértői Bizottság százszázalékos rokkantnak nyilvánította. Ezek után a fiatalember a vállalat ellen kártérítési pert indított, amelyben korábbi átlagkeresete és a rokkantsági nyugdija közötti különbözet megfizetését kérte. Arra hivatkozott, hogy volt munkáltatója vétkes magatartása miatt súlyos foglalkozási betegségek léptek fel nála. A vállalat azzal védekezett, hogy volt al1 kalmazottja a rendes munkaidőben nem folytatott egészségét veszélyeztető munkát, a fűtésre pedig önként jelentkezett. A munkaügyi bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság lényegében azzal az indokolással, hogy nem foglalkozási betegségek okozták a rokkantságot, a keresetet elutasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat indokolása rámutat arra, hogy a baleseti és a foglalkozási betegségen kívül egyéb megbetegedésért a munkáltató csak vétkessége esetén tartozik felelősséggel. A fiatalember betegsége ilyennek nem tekinthető. Ezért a perben azt a vitás kérdést kellett eldönteni, hogy egészségi állapotában és rokkantsága kialakulásában a kazánfűtői tevékenységnek milyen szerepe volt, közrehatott-e vagy meggyorsította állapota végleges romlását. Ennek eldöntésénél nagy jelentősége van annak, hogy a kazánfűtői megbízatás előtt nem küldték orvosi vizsgálatra. A vonatkozó rendelet értelmében ugyanis minden fizikai dolgozó — a munkássági alkalmasság elbírálására — előzetesen orvosi vizsgálaton köteles részt venni. A vizsgálat határozza meg, hogy valaki egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül alkalmas-e a betöltendő munkakör elvégzésére. További vállalati mulasztásnak tekinthető, hogy a fűtési munkával kapcsolatban munkavédelmi oktatásban nem részesítették. Mindezek nyomatékkai esnek latba, mert az or- vosszakértűi vélemény szerint a fizikai munkával járó megterhelés bizonyos mértékben meggyorsíthatta a fiatalember betegségeinek kialakulását. — Mindezek figyelembevételével elengedhetetlenül szükséges annak a kérdésnek a tisztázása, hogy a vállalat vétkes magatartása, mulasztása, és a rokkant megbetegedése között megállapítható-e az okozati összefüggés, továbbá a nehéz fizikai munka — a természetes megbetegedések mellett — előidézhettek-é egészségkárosodást. Ennek eldöntésére a megyei bíróságnak orvos- szakértői felülvéleményt kell beszereznie. Választékbfvftés a húsiparnál Bazsalikomos felvágott A Szabolcsi Húsipari Vállalat 1987-ben a korábbi évekhez képest a húskészítmény- gyártás jelentős növekedését tervezi. A termelés növelése mellett nagyarányú választékbővítés is szerepel az idei elképzelésekben. Ezek sorában első helyen említendő, hogy be akarják vezetni a szójás termékek gyártását, a már elvégzett sikeres gyártási kísérletek alapján. Ez döntően a vörösáruk, a kolbászfélék és a felvágottak termékcsoportját érinti. Hagyományos termékeik gyártását főzeléknövényekkel kívánják színesíteni. Döntően élvezeti értékük növelése és az érdeklődés felkeltése érdekében főleg zöldborsós, uborkás, sárgarépakockás, céklás vörösárukat, felvágottakat kívánnak előállítani. Már erre is vannak kísérleteik, amelyeknek kedvező a fogadtatásuk. A megyei húsipari vállalat célja bizonyos réteg ízlés- és igény kielégítése is. Gyártani akarnak magnézium fel- használásával és nátrium- szegényítéssel különböző hús- készítményeket, új fűszerezéssel a bors kiváltására, illetve új, így borsikafű, borókabogyó, koriander, kapor, csili, kakukkfű, bazsalikom, fodormenta stb. ízesítéssel különböző termékeket. Gondolnak a betegekre, a diétázókra is. Az emésztési zavarokkal bajlódók részére búzakorpa felhasználásával zsírszegény, fehérjedús kenőmájast és hurkát gyártanak. A Szabolcsi Húsipari Vállalat termékválasztékának bővítésére fokozni kívánja a természetes belek felhasználását, s remélik, hogy az új megjelenési formájú, illetve a régi házias termékeknek sikere lesz a vásárlók körében. Mennyiségi bővítést eredményez majd a nyári turista felvágott és a lángolt kolbász jelentős mennyiségű gyártásának megkezdése, valamint 1988-ban a kolbász és felvágott jellegű starterkul- túrás termékek készítésének megkezdése. Tiszta marhahúsból is kívánnak gyártani főleg felvágottat, illetve sonkát, valamint pácolt, füstölt húskészítményeket. Mindezek mellett a már más vállalatoknál kikísérletezett és bevezetett új és sikeres termékek gyártástechnológiájának átvételével is szélesíteni kívánják a választékot. A vállalat termékválasztékát és értékesítését színesíteni fogja a jövőben a kis egységű, csomagolt húskészítmények és húsfélék forgalmazása is. Ünnepi est Nyíregyházán A DEBRECENI MÄV FILHARMONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE A nagy múlttal rendelkező Debreceni MÁV Filharmonikusok hangversenyére került sor szerdán este Nyíregyházán az Országos Filharmónia rendezésében. A zenekar hivatásos együtteseink között előkelő helyet foglal el, ezt bizonyították mostani vendégszereplésükkel is. Az est karmestere — a Magyar Televízió karmesterversenyéről ismert — Oliver Dohnányi (Csehszlovákia) volt. Előadásukban Brahms: Akadémiai ünnepi nyitánya és Beethoven: III. („Eroica”j szimfóniája hangzott el, igen kedvező fogadtatásban. Oliver Dohnányi, fiatal kora ellenére birtokában van mindannak a szakmai tudásnak, ami egy jó karmestertől elvárható, a művek fölényes ismerete, biztos vezényléstechnika, arányérzet, a művek aprólékos kidolgozása. Mindezeken túl Oliver Dohná- nyitól még egy olyan pluszt kaptunk, egy olyan koncertélményt, a.mi csak ritkán szokott ilyen mértékben megvalósulni. Egyénisége, muzikalitása, kisugárzó szuggesztivitása úgy a zenekarral, mint a hallgatósággal el tudta hitetni elképzelésének hitelességét. Sokáig emlékezetes marad a Beethoven- szimfónia II. tétele, a közismert gyászinduló, a III. tétel vidám, játékos scherzójának virtuóz vonósmegoldása, valamint a IV. tétel hatásos befejezése. A két zenekari szám között Mozart: B-dúr zongoraversenye hangzott el Failoni Donatella zongoraművésznő előadásában. Ezen mű előadása — színvonalában — elmaradt az előzőektől. Eléggé szürkének, egysíkúnak tűnt. Differenciáltabb billentéskultú- ra, fölényesebb technika, a lassúbb tételben a dallamívek nagyvonalú összefogásának hiánya volt érezhető. Az utolsó tétel befejező részében éreztem a művésznő játékát felsza- badultabbnak, addig visszafogottnak, elfogódottnak tűnt. Ennek ellenére a zenekar játéka, a grandiózus Brahms- és Beethoven-mű előadása, a karmester egyénisége ünnepivé tudta tenni az estet. Babka József Az igazgató elnézést kér... Bevallom, alaposan meglepődtem, amikor azt mondta Soltész József, a Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat igazgatója: „Szeretnénk elnézést kérni a lakosság egy részétől, akik a közelmúltban levelet kaptak vállalatunktólTelefonon kereste szerkesztőségünket az igazgató, hogy elmondhassa: a vállalat sok nyíregyházi lakosnak felszólító levelet küldött nemrég — azoknak, akik nem fizették be időben a szemétszállítási díjat a múlt évre. A hátralék megfizetésére kérik az adósokat, és még azt is hozzáteszi e bizonyos levél: fizessen be mindenki pluszban 26 forintnyi postaköltséget! Nos, ez utóbbi mondat miatt kér elnézést az igazgató — hibát követtek el az ügyintézők, amikor e postaköltség megfizetésére szólították fel a címzetteket, mert sokan saját hibájukon kívül nem fizették meg a szemétszállítási díjat (például nem ment időben a díjbeszedő). Kéri tehát a közterület-fenntartó: tekintsenek el az ominózus 26 forinttól — nem kell megfizetni senkinek! Lényegében egyáltalán nem különös maga az ügy; hány és hány ilyen „bakiról** adtunk már hírt lapunkban — olyat kér vagy éppen követel ez vagy az a cég a polgártól, amit az nem tart jogosnak. Csakhogy most van egy nagy különbség: ez idáig mindig úgy kerültek e panaszok napvilágra, hogy valamelyik elkeseredett panaszos telefonon vagy levélben elmondta a dolgot az újságírónak, s az a nyomába eredt az ügynek, visszakozásra késztetve az illetékes vállalatot, hivatalt. Nem szokás nálunk elébe menni a panaszoknak — zömmel inkább úgy intézik el, hogy amíg lehet, köntörfalaz- nak a hiba elkövetői, aztán, ha minden kötél szakad, „fű alatt*» meghátrálnak, hosszasan magyarázkodva, lehetőleg úgy, hogy az egyben mosakodás is legyen. Éppen ezért kellemes meglepetés egy ilyen lépés, amit most a közterület-fenntartó vállalat tett. Még mielőtt megindult volna a panaszok árja, azt tette az igazgató, amit ilyenkor a tisztesség megkíván: elnézést kér és korrigálja a hibát. De jó is lenne, ha nem kellene több ilyen témájú, kissé „rácsodálkozó” hangvételű jegyzetet olvasni e hasábokon, mert minden cég hasonlóképpen cselekedne ... (tarnavölgyi) Nyírteleki tervek Alvó természet Nagy figyelmet fordítanak a természettudományos nevelésre Nyírteleken. Az iskolák és a művelődési és ifjúsági ház közös kiscsoportjai: föld, víz, levegő fakultáció, természetvédelmi szakkör és baráti kör mellett minden nyáron megszervezik több turnus nyári természetkutató tábort 60 résztvevővel, a királyteleki sós tónál. Bekapcsolódott ebbe a munkába a helyi közművelődési egyesület is, melynek egyik csoportja és a művelődési intézmények Alvó természet címmel természettudományi hetet szervezett február 10-től. A programok között szerepelt több ismeretterjesztő, meteorológiai, állategészségügyi és vadvédelmi előadás, kőzetkiállítás és vásár, vetélkedő és videofilm-vetítés. Lehetőség nyílt az érdeklődők számára a kosárfonás rejtelmeinek megismerésére és elsajátítására. (dankó) S _____J
