Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-16 / 39. szám
1987. február 16. Kelet-Magyarország 3 Az olyasó kérdésére Balogh Jóisef újságíró yálaszol Egy kicsit csalós a cím, mert a kérdések többségére nem az újságíró, hanem a szakember válaszol, némelyik válaszban azonban óhatatlanul benne lesz az is, amit én gondolok. Ami a kérdéseket illeti: sokan tiszteltek meg bizalmukkal, néhány kérdés pedig úgy vélem, azért a mi címünkre érkezett, mert feladója esetleg arra számít, hogy a mi kedvünkért néhány illetékes elnézőbb, vagy puhább szívű lesz. A postaudvar, illetve inkább a Zrinyi Ilona utca 3—5. számú épület udvarának sorsa sokszor szerepelt már lapunkban, de az itt lakók változatlanul szeretnék tudni: miért engedik meg, hogy egy ilyen szűk helyen a fő közlekedési utaknál is nagyobb legyen a forgalom? Valóban sok teherautó jár be, mert ide érkezik a festékbolt minden árucikke, s ha nem volnának itt garázsok, nem lenne itt két nagy szemetesszelence, akkor is épp elég volna. A hivatalos válasz, hogy a boltot ki kell szolgálni, mert ez a vásárlók érdeke. A véleményem pedig, hogy a bolt rossz helyen van, illetve egy ilyen belvárosi boltnak más profilt kellene szánni. Nemcsak azért, mert másutt nincs festékből! a sétálóutcákban, hanem mert tűzveszélyes, mert lakások vannak a robbanásveszélyt rejtő pinceraktár fölött és mert rendes úton a bolt meg sem közelíthető. A bolt gazdájának érdeke egy ilyen jó forgalmú bolt meghagyása, érve lehet, hogy hamarabb volt itt bolt, mint sétálóutca, valamilyen megoldást azonban találni kell. Nem való ebbe az utcába a járműbolt, sőt a kölcsönző sem, mert az áru egy jelentős részét a vásárlók is kocsival szállítják el, s számukra is megközelíthetetlen. A Zrínyiudvar rendezése egyébként jövőre várható. A Kígyó utca alkalmatlan arra a nagy forgalomra, ami ott zajlik, balesetek és frissen tatarozott házak repedezett vakolata igazolja ezt. A nehéz jármüvek kitiltását és az utca egyirányú- sítását javasolta Cs. J. olvasónk. Nem ismeretlenek a gondok a közlekedési szakemberek előtt, ám a javaslat megvalósításának egyelőre hiányoznak a feltételei. Az egy- irányúsításhoz hiányzik az utca párhuzamos párja, ahol az ellenirányú forgalom le- zajlana. A bolt kiszolgálásához időnként nehéz járműveket használnak, és a Kígyó utca vezet el a városközpontból sok nehéz járművet. A régi 4-es útról itt mennek át az autók az állomás környékére, onnan Tiszavasvári és Tokaj felé. Most készül egyébként a környék részletes rendezési terve, amelyben az út és a két csatlakozópont korszerűsítése is szerepel majd. G. Józsefné tavaly kérvényezte, hogy mentsék fel a tehó fizetése alól, mert bár nyugdíjuk a 250« forint alsó határ fölött van, de betegesek, sok kiadásuk van miatta. A pénzügyi osztályon megnyugtatták a kérdezőt: amíg nem kap értesítést, nem kell fizetni. Ügyét megvizsgálják, az eredményről természetesen értesítést kap. Soltész Bertalan a Könyök utcai iskola bővítését kérte. Sajnos a válasz nem kedvező. Ebben az ötéves tervben 36 tanterem épül Nyíregyházán, s a Könyök utcai iskola bővítése ebben a tervben nem szerepel. A Ságvári- telepen elegendő tanterem lesz a Bolyai téri iskola bővítésével, s ez 10 perces gyalogút a gyerekek számára. Nem vigasztalásként mondom: van a városban olyan rész, ahol még nagyobbak a gondok, egyelőre azokon sem képesek változtatni. A válasz kedvező. Kovács István műszaki osztályvezető ígérte: még az idén biztosít területet a tanács. Egy szabolcsi nevelő saját kocsijával jár munkahelyére, mert busszal csak többszöri átszállással, hosszú idő alatt érne be, illetve haza. Kérdezi: megkaphatná-e a buszbérlet árát? Igen. Bár az az igazság, hogy ez közvetlen főnökén múlik. Ma sem tiltó, sem engedélyező rendelet nincs, talán, hogyha egy hét múlva kapjuk a kérdést, már megjelenik az új rendelet. A Nyíregyházi Városi Tanács művelődési osztályvezetőjének véleménye szerint a bérlet árának 66 százalékát megkaphatja akkor is, ha a bérletet nem tudja felmutatni, hiszen igazgatója is tudja, hogy saját kocsiját használja a bejárásra. A kutyákat szabadon sétáltatok miatt emelte fel a telefont egy asszony, ö hiába viszi pórázon kis foxiját, ha német juhászok és más nagy testű kutyák rátámadnak. Sajnos tehetetlen a tanács az olyan bejelentésekkel szemben, amelyeknek ismeretlen az elkövetője. Természetesen büntetés járna érte, ezért ha többször is szerez hasonló tapasztalatokat, tegyen feljelentést. Akkor a kutya gazdája nem mondja majd, hogy tűnjön el, ha szóvá teszi, hogy kis kutyáját a nagyobb megtépázta. Addig csak abban bízhat, hogy a kutya gazdája magába száll, pláne ha ő is találkozna egy még nagyobb kutyával. A Dimitrov utca sorsáról érdeklődik özv. Sipos Imréné. Tavaly a Kígyó utca és a Hatzel tér közötti szakasz csatornáit sikerült kiépíteni, jövőre vagy 1989-ben kerülhet sor a Dimitrov utcára is. A Lejtő és az Alkotás utcák által határolt terület sorsát szeretné ismerni Szani György. Íme a válasz: két év múlva kezdődik ott a telekalakítás. A Kökény utca lakói nevében kérdezi B.-né: mikor lesz vizük? Már az érdekeltségi hozzájárulást is befizették. Egyelőre sajnos nem kapnak vizet, sőt visszafizetik a pénzüket is. Most az egész Kökény utca beszervezése került napirendre. Víz tehát az új szervezés befejezése után lesz. Két telefonnal kapcsolatos kérdést kaptunk. A Kossuth utca 57. szám alatti olvasónknak azt válaszolhatom, hogy most bírálják el a kérelmeket, így rövid időn belül eldől, kap-e telefont. M. Árpád számára kedvezőbb a válasz: március végén számíthat a telefonra. M. A. a Nyíregyháza és Oros közötti terület sorsáról kérdezett. Távlatokban számít rá a tanács, de csak a város igényeinek megfelelő ütemben alakítanak ki itt telkeket. J. László üresen álló, illetve albérletbe adott tanácsi lakások miatt fogott tollat. Szinte megválaszolhatatlan a levele. Ha konkrétan írná, hol talált ilyen lakást, megvizsgálhatná a tanács, így azonban a dolog tettenérhe- tetlen. A Kalevala sétány lakói nevében parkolási gondokat tett szóvá Szilágyi László. A mentővel és a Dáciával kapcsolatos kérdésre levélben válaszolok, mert kevés volt az idő a válasz megszerzésére. Demecseri válasz a világpiac kihívására Megújuló Coca-Cola-bázis Egy elszabadult, menetéről lerázódott és a termékbe került anyacsavar csaknem „tragédiához”, pontosabban piacvesztéshez vezetett a demecseri keményítőgyárban. — Egyik postabontáskor találtam meg a vétkes csavart. Visszaküldte a cég külföldről — említi a gyár fiatal főmérnöke, Szabó István. Gyorsan intézkedtek. Molnár István gyárigazgató elrendelte: ezentúl a vitális glutinnál az ellenőrző szita mellé még egy, szuperellenőrző szitát is alkalmazni kell, hogy* a legkisebb szennyeződéstől is megóvják a dollárt érő terméket. Jó híre van a gyárban készülő vitális glutinnak világszerte: Amerikában, Hpllan- diában, Izraelben, Görögországban. Mindenütt a világpiacon. Érthető, hogy vigyáznak hírnevükre. Szuperszitával őrizve a bizalmat — Nem kis summába került ez az „operáció”, ez a szuperszita, de ami a lényeg: megőriztük partnereink bizalmát és megakadályoztuk a piacvesztést — summázza a tényt az igazgató. Hetvenéves múltra tekint Üzemcsarnok Demecserben 1966-ban. Csak a keményítő- gyártás, valamint a keményítőszörp- és a cukorgyártás maradt. Célunk az volt, hogy lényegesen magasabb technológiával minél több és főleg jobb minőségű terméket állítsunk elő — magyarázza Molnár István. állandó, permanens hatással vannak a búzakeményítő gyártására. Ugyanis e termék gyártásának a technológiája 5—6 év alatt elavul. Teljes az erkölcsi kopása, s ha a vezetés nem kapcsol, máris lemarad a világpiaci versenyben. )ó jel S zürke aszfaltmezőn, színtelen városi síkságon nevelkedett — tehát hozzám hasonló, népiességtől mentes — polgártársam mondja: „Te, hallod, csak árvizünk ne legyen ebből a nagy olvadásból”. Úgy mondja ez a panel - negyedi benSzülött, mintha már a flaszter széleit nyaldosná a víz, mintha arra számíthatna, hogy az Oros vagy Nyírtelek felől zúgó áradat morajlása akár holnap reggel arra ébreszthetné őt, hogy építeni kell a védőgátat a Jósaváros határában. Aggódik a városlakó azért, amiért azelőtt csak a falusi aggódott, sőt közülük is csak a rakoncátlan folyók, patakok vidékén élő ember, aki ükapjától örökölt reflexeivel ismeri a felkiáltó jelet követelő kijelentő mondat — „Jön a víz!” — szörnyű értelmét. vissza ez a gyármatuzsálem. Akkor káposztasavanyítással kezdték. S örvendetes, hogy ha kisebb megszakításokkal is, mindig sikerült új terméket készíteni, gyártmányt változtatni, hogy nemcsak a létét biztosította a gyár, hanem hírnevét is. Gondoljunk csak bele: Demecser volt a világhírű Coca-Cola amerikai cég első magyar bázisa. — Tizenkét évvel ezelőtt elsőként mi kötöttünk szer-' ződést a Coca-Cola-céggel. Először Demecserből indultak gépkocsik Coca-Colával megrakva szerte az országba, de főleg hazánk keleti felébe, hogy e világmárkával megismertessük a magyar közönséget is. Sikere azóta is tart — mondja az igazgató. Húszmillió palack Coca- Cola Idén már 20 (!) millió palackkal gyártanak. És ez is kevés! Ha hiányzik egy szisztematikus fejlesztési koncepció, ha nem előrelátóan gondolkoznak a vállalat és a gyár vezetői, akkor most Demecser aligha lenne képes az állandó megújulásra. — Szelektív módon kezdődött a gyár rekonstrukciója — Akkor alkalmaztuk először a keményítőgyártásnál a szeparátorokat — veti közbe a főmérnök. Teljesen átalakították a keményítőgyártás technológiáját. Üj kazánházat építettek, s ezzel lehetővé vált a termelés nagyarányú növelése. 1971-ben alakult meg a Szeszipari Tröszt, s ezen belül 5 nagyvállalat egyikeként a Kisvárdai Szeszipari Vállalat, amelynek azóta is szüntelenül fejlődő gyáregysége a demecseri. Valójában e pillanattól vált lehetővé, hogy új minőségi pályára álljon az üzem. Vezetői jó szimattal, okos közgazdasági elemzéssel megalapozták az új üdítő ital, a Sztár család ki- fejlesztésének a feltételeit. Vágyuk azonban egy volt: világszínvonalú búzakeményítőt gyártani. 1972-ben ezért építették meg az új üzemet. Hogy mit tudott? Űj termékkel, a vitális glutinnál jelentkeztek. Először a hazai piacon próbálkoztak, aztán megmérettettek a világpiacon is. Ezt azonban jelentős szakmai képzés, munkások, technikusok, mérnökök okta- tása-tanítása előzte meg. Ugrásszerűen megnövekedett a képzett emberek száma a gyárban. A gyár vezetői azóta is folyamatosan figyelemmel kísérik a világban bekövetkező technikai változásokat, azokat, amelyek szinte — Ezt megelőzve építettük meg az új, korszerű világszínvonalú technológiával működő búzakeményítő-gyár- tó üzemünket 100 milliós beruházásból, mellyel nemcsak az vált lehetővé, hogy mennyiségileg több vitális glutint állítunk elő, hanem jobb minőségűt is, amelynek ma már 90 százalékát a tőkés piacon értékesítjük — magyarázza Molnár igazgató. Újabb csúcs: víztakarékos technológia — Egy pillanatra sem állhatunk le — jegyzi meg a főmérnök. — Üjabban ismét a búzakeményítő-gyártásban valósítottunk meg egy jelentős újítást. Csaknem 40 milliónkba került a legkorszerűbb, víztakarékos technológia bevezetése. Ezzel a technológiával gyártott vitális glutinunk minősége egyik legjobb ilyen termék a világon. Minden megújulástól sikereket remélnek Demecserben. Nem is alaptalanul, mert itt két szemmel és nyitott fülekkel reagálnak a világpiac kihívásaira, igényeire és változásaihoz igazítják lépteiket. Farkas Kálmán r ömve a városi autóbusz. Csúcsforgalomban mindenki arra ügyel, hogy csomagját el ne ejtse, a másik lábára ne lépjen és útitársa a hátába ne könyököljön. Egyszóval aktívan utazunk. Észre sem vettük mikor, melyik megállónál szállt fel az ellenőr. Igaz, nem viselt egyenruhát, és a megkülönböztető jelzésül szolgáló karszalagot is csak akkor gyűrűzte föl kabátujjára, amikor beköszöntött az utastérbe: — Menetjegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre fölmutatni! — Germanizmus — jegyezte meg a hallottakról egy mellettem álló negyvenes férfi, nyilván középiskolai tanár. — Már csak ez hiányzott! — sóhajtott hátrább I valaki. Többen fészkelődni kezdtek, hogy a helyszűkével dacolva elő halászhassák a buszbérletet, vagy a jegyet. A bördzsekis fiatalember — aki az autóbusz hátulsó peronján állt — tört utat magának. Sűrű bocsánatkérések közepette haladt előre, elment már két ajtó mellett is, és egyiknél sem ' jelzett. Nyilván nem leszólni készült. Amikor közepén is túU' több fej kő-' sót. Csörteté személyv — Ki — álV san r ki uj Láthatóan meglepte az udvarias, őszinte válasz: — De hisz’ épp azért fordulok önhöz, hogy közöljem: se bérletem, se jegyem. Tessék engem megbüntetni! A+busz kuncog, a sofőr szeme az utasteret mutató visszapillantó tükrön. Az ellenőr zavarban, tétova mozdulatokkal végzi dolgát. Amikor elkészül az írással, még mindig gyanakodva nyújtja a bördzsekis felé. Az meg: — Mennyivel tartozom? — Száz forintot tetszik fizetni.-rn kerül elő ebéből, Jig Pedig már jó másfél évtized is eltelt azóta, hogy ennek a mi tájunknak — Észak-Tiszántúlnak — a lakója, lettlégyen falusi, városi ember, megtanulta, mi az árvízi szolidaritás. Mert akkor életet és értéket menteni ladikban meg katonai kétéltű járműben együtt kuporgott falusi és városi. Talán azóta őrzi a városlakó ezt az egészséges hajlamot a falu bajáért való aggodalom iránt? Nem biztos, hogy ez így van! A valószínűbb az, hogy kialakult, kialakulhatott bennünk egy általánosabb érvényű, falut- várost gondjaival-bajaival egy kalap alá vevő szemlélet, mondjuk úgy: a jó gazda szemlélete. Közgazdasági műveltségnek, tulajdonosi szemléletnek is nevezhetjük ezt, kialakulásához, terjedéséhez pedig manapság nem kell beíratni az embereket semmiféle gazdász-tanfo- lyamra. Az olyan alapvető közgazdasági szabály, mint például az, hogy „csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk...” már nem igényel bonyolult, tudományos magyarázatot. A politikának az a réges- régi evidenciája, miszerint egy országban nem létezik tisztességes belpolitika tisztességes külpolitika nélkül (és ez fordítva is igaz) — tehát ez a bi- zonyítsára nem szoruló tétel is elnyerte már méltó helyét a köztudatban. S zóval, városi lakótársamnak a hóolvadás okán ébredő árvízi aggodalma így télutón jó jel — én legalábbis annak vélem. Formálódik egy olyan érzés, amely átlép az „én váram”, az „én városom” és az „én megyém” féltésének határain. Igen, igen: aggódni már tudunk — s ez az első lépés. A második sem lesz sokkal nehezebb, csakhogy azt szorgalmasabban kell ’akorolni és cselekedet- '■ ívják. ’ágyi Szabolcs B büntetés
