Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

Kelet-Magyarország 1987. február 16. o Koncert ai iskolában Színvonalas műsorral mu­tatkoztak be a nyíregy­házi, tiszavasvári, kisvár- dai és nyírbátori zeneis­kolák tanulói szombaton a 4-es általános isko­lában. Képünkön: a nyír­bátori zeneiskola tanulói­nak ütőhangszeres műso­ra. (Farkas Zoltán felv.) \ o Pályázatok ipari szövetkezeteknek Előtérben a műszaki fejlesztés Egyedül nem megy... Nem véletlenül szerepel az elsők között a kormány prog­ramjában a műszaki fejlesz­tés. A hazai piacon is köve­telmény, hogy korszerű, ma­gas színvonalú technológiá­val készülő gyártmányokkal jelentkezzenek a vállalatok, szövetkezetek. Sajnos az elvárásoknak pem könnyű megfelelni. Hi­szen a hagyományos techno­lógiával gyártott termékek közt rendkívül nagy a kon­kurencia, ami már önmagá­ban is szükségessé teszi a műszaki fejlesztést. Csak­hogy az új technológia drá­ga. Nagy gond, hogy az utób-' bi években csekély fejlesztés, beruházás történt megyénk ipari szövetkezeteiben. így a készülő termékek egyre ke­vésbé versenyképesek. Kevés szövetkezet vállal­kozhat arra, hogy saját ere­jéből olyan korszerűsítést hajtson végre, ami lehetővé teszi exportképes áruk elő­állítását. Mivel egyedül nem megy, ezért élénk érdeklődés kíséri azokat a pályázatokat, melyek anyagi segítséget ígérnek az előrelépéshez. Szolgáltatások szebb környezetben Idén utolsó esztendejéhez érkezett az a hároméves program, melyet a szövetke­zeti szolgáltató egységek fej­lesztésére hirdetett meg az OKISZ. Szabolcs-Szatmár megye 30 millió forintot ka­pott a program keretében. Eddig 18 millió forintot hasz­náltak fel, s ez év végéig az utolsó fillért is el szeretnék költeni. Nem lesz könnyű feladat. A szövetkezetek ugyanis csak akkor részesülhetnek a jutta­tásból, ha a tervezett fejlesz­tés költségeinek felét maguk teremtik elő. Ez a pályázat a szolgálta­tó egységek, fogadóhelyisé­gek, műhelyek felújítására, illetve gépek javítására for­dítható. Az előző két évben e juttatás segítségével szépült meg számos szövetkezeti fod­rászat, az Elitász több hír­adástechnikai műhelye, vagy .a Tempó gépjárműszervize. A meglévő 12 millió forint­ja több cég pályázott. Ha valahol nem tudják határ­időre felhasználni a kért ösz- szeget, a KISZÖV javaslata alapján olyan céghez csopor­tosítják át a pénzt, ahol de­cember végéig be tudják fe­jezni a korszerűsítést. Manapság a pályázatok többsége rendszerint kölcsö­nökhöz segíti a szövetkezete­ket. Sajnos a hiteleket gyak­ran olyan magas kamatra adják, hogy a visszafizetés túlságosan nagy terhet jelent. Ezért sokan meg sem pró­bálkoznak a pályázatokkal. Nem csoda, hogy a viszony­lag alacsony kamatozású KFA-kölcsönök a legnépsze­rűbbek. A megyei kölcsönös fej­lesztési alap felhasználására előzetes igénylést nyújtottak be az ipari szövetkezetek, mintegy 50 millió forint ér­tékben. Ezúttal a tavalyinál több — összesen 18 — hely­ről pályáztak, többek- közt exportnövelés, importkivál­tás, a háttéripari tevékeny­ség, illetve a szolgáltatás fej­lesztése. Jelenleg tárgyalnak a benyújtott igényekről, a le­hetőségekről. Ha a megyei KFA kevesebb a szükséges­nél, az OKISZ indokolt eset­ben rendelkezésre bocsátja a hiányzó összeget. Várják a jó ötleteket! Elvileg év elején lezárult ez a pályázat. Ám a jó ötle­tekkel egész évben jelentkez­hetnek a szövetkezetek. Az idén főleg az elmaradott tér­ségek fejlesztésére, vagy pél­dául a létszámbővítő beruhá­zásokra adnának szívesen anyagi támogatást. Érdemes odafigyelni az OKISZ 300 millió forintos pályázati rendszerére. Ebből zömmel olyan beruházások­hoz nyújtanak segítséget, melyek szorosan kapcsolód­nak a kiemelt népgazdasági programokhoz. (Megyénkben a cipő- és a ruhaipari szö­vetkezetek jöhetnek számí­tásba, a konvertibilis export­képes termelés fejlesztésé­vel.) A milliókból jut az ipa­ri szövetkezeti mozgalom kö­zös érdekeit szolgáló fejlesz­tésekre is. Á nyírbátoriak példája Ugyancsak az OKISZ hir­dette meg azt az 50 millió forintos pályázatot, amit ku­tatási és műszaki fejlesztési célokra vehetnek igénybe az érdeklődök. Jó eséllyel jelent­kezhet erre a Tiszalöki Ve­gyesipari Szövetkezet. Itt je­lenleg egy közepes teljesít­ményű fabrikettáló berende­zés kifejlesztésén dolgoznak, s pénzre van szükségük a to­vábblépéshez. Tavaly tették közzé első alkalommal kormányzati szin­ten azt a felhívást, mellyel a tőkés export kapacitásbő­vítését szeretnék elősegíteni. A Nyírbátori Ruhaipari Szö­vetkezet már megkapta a tá­mogatást. A kollektíva azt vállalta, hogy öt éven át pluszmennyiséget gyárt ex­portra. Talán a nyírbátoriak példájára további helyekről nyújtottak be megyénkből je­lentkezéseket erre a felhívás­ra. Támogatásra főleg a je­lenleg is exportra dolgozó ru­haipari szövetkezetek szá­míthatnak, melyek biztos külpiacon adják el termékei­ket. Házi Zsuzsa Idegenforgalmi Vendéglátó Leányvállalat Lovas program, vadászat, megyejárás — Minden hely foglalt! Hét közben gyakran megtörténik, hogy ezt a választ kapja a szállást kereső idegen megyénk szállodáiban. Vi­szont a hétvégeken a legtöbb szoba üres. Ezért aztán éves átlagban legfeljebb hatvan százalékos a helykihasználtság a hotelekben. Hogyan lehetne föllendíteni a szállodák vendégforgal­mát? Többek közt erre keres megoldást az Idegenforgalmi Vendéglátó Leányvállalat, mely idén januárban alakult meg a megyei vendéglátó vállalatnál. — Mindenekelőtt egy uta­zási iroda létrehozásán fára­dozunk — kínált hellyel iro­dájában, a Korona Szállóban Gaál Ferenc, a leányvállalat igazgatója. — Arra már ha­tározott ígéret Van, hogy megkapjuk a valutabeváltási engedélyt. Persze ennek iga­zán csak akkor lesz jelentő­sége, ha megnő a vendégfor­galmunk. Ezért elsőként sa­ját szervezésű külföldi cso­portok, illetve egyéni vendé­gek beutaztatására kértünk engedélyt, szálláshelyeink fel­töltésére. Terveink szerint egy éven belül magyar cso­portok kiutaztatására is sze­retnénk lehetőséget kapni. — Arról természetesen szó sincs, hogy szakítani aka­runk a többi utazási irodá­val. Továbbra is szívesen fo­gadjuk a társirodák csoport­jait. Sőt ennél szélesebb kör­ben képzeltük el az együtt­működést. Ha mód nyílik rá, vállaljuk például más szállás­Ha agy áfám* óa agy szakközép kooporál Iskola — üzleti fantáziával Jó hír az ínyenceknek, hogy tavasszal nagyobb mennyiségű laskagomba kerül a boltokba. Ezt ígérik a nyíregyházi mező- gazdasági szakközépiskola nö­vendékei, akik januárban — a nyíregyházi fogyasztási szövet­kezettel együttműködve — isko­laszövetkezetét alakítottak. A gomba mellett többek közt sza­mócapalánták, s facsemeték ne­velésére is vállalkoztak a fiata­lok. Magyarországon két helyen: a budapesti Duna Tsz-ben és a gö­döllői áfész-nél állítanak elő sza­porítóanyagot gombatermesztés­hez. Innen szerezték be a szük­séges mennyiséget a szakközép- iskolások is. Maguk készítik a termőalapokat, melyekből az is­kola pincéjében állványokon ter­mesztik a friss gombát. Az első termést legkésőbb március vé­gén szüretelik. Ha a próbálko­zást siker koronázza, akkor fo­lyamatosan készítik majd a ter­mőalapokat, s termesztik a friss gombát is a fogyasztási szövet­kezet megrendelésére. Szüret márciusban A szakközépiskola tanüzemé­ben 5 ezer kis tőzegcserépben szamócahaj tatáshoz nevelnek pa­lántákat a tanulók. Bőven van munkájuk a leveleki termelő- szövetkezettől bérelt 3 hektáros almáskertben, ahol maguk met­szik, gondozzák a fákat, s ennek fejében a termés harminc száza­lékával rendelkeznek. Nagy lel­kesedéssel fogtak hozzá a szőlő gyökereztetéséhez, s mintegy 10 ezer gyümölcsfaoltvány nevelé­séhez is. Nem sok példa van rá, hogy szaporítóanyagok előállításával foglalkozzanak iskolaszövetkezet­ben. Az ötletben nem véletlenül lát nagy fantáziát az áfész. Oly­annyira, hogy az induláshoz ed­dig 55 ezer forintot adott az is­kolának. Hamar megtérül a be­fektetés, mivel a gomba mellett heteken belül pultra kerülnek az eperpalánták is. Jövőre pedig nagyobb mennyiségű gyökerez- tetett szőlőhöz, illetve gyümölcs­faoltványhoz juthatnak a vásár­lók a szakközépiskolából. Ezzel a lehetőséggel saját tagjainak igyekszik segíteni az áfész. Eper a pulton Jól járnak a diákok is, hiszen biztos piacra leltek. Nem szól­va arról, hogy ha jól dolgoznak, az anyagilag is megéri. Az isko­lások úgy számítanak, hogy egy év alatt közel 300 ezer forintos nyereségre tehetnek szert. A ke­resett pénz hatvan százalékát a* tanulók kapják, a többit pedig az iskolaszövetkezet fejlesztésére fordítják. Mondják, soha nem dolgoztak ilyen fegyelmezetten, lelkesen a szakközépiskolások, mint az is­kolaszövetkezet megalakulása óta. Már most tervezik, hogy be­lekóstolnak a kereskedelembe is. Idővel saját boltot szeretnének nyitni. Erre azért lesz szükség, mert az iskolában hamarosan mezőgazdasági termék értékesítő szak is indul. helyekre is a vendégek köz­vetítését. A leányvállalat olyan cso­portok fogadására számít, melyek legalább 2-3 éjszakát töltenek Szabolcs-Szatmár- ban. A szállás és az ellátás mellé gazdag programot is ajánlanak majd. A megyejá- rások, a folklór- és bárműsor mellett lovas programok, va­dászatok rendezése is szere­pel az elképzelések között. A siker egyik feltétele, hogy szépen rendben tartott, vonzó környezetben várják az érkezőket. — Jelenleg Nyíregyházán a Korona, a Szabolcs, a Krúdy Szálló, az Imbisz Grill, a Korzó és az Omnia presszó, valamint a mátészalkai Szat- már Hotel tartozik hozzánk. Tavaly 5 millió forintot költött a vállalat korszerűsítések­re. Ebből 78 szoba felújításá­ra jutott. Mindhez kialakítot­tunk egy-egy zuhanyzófülkét, ami lényegesen javítja a ven­dégfogadás feltételeit. Emel­lett megkezdtük a Szabolcs étterem és a szállodai hal korszerűsítését. Idén újabb 2 és fél milliót költünk felújí­tásokra. Év végéig megszépül, s új bútorzatot kap az Om­nia. A Szabolcs étteremben pedig boxok kialakítására ké­szülünk. Ha minden a tervek szerint halad, akkor már májusban megkezdi az utazások szerve­zését a leányvállalat. Az első csoportok érkezésére a máso­dik félévtől számítanak. Ösz- szel pedig már programokat is kínálnak a vendégeknek. Az új utazási irodát, pedig — mely a Szabolcs Szálló épüle­tében kap helyet — várható­an az év közepére nyitják meg. Előadás az élet kialakulásáról Az élet kialakulásáról tart előadást Hargitai János, a TIT megyei szervezetének szaktitkára február 18-án, 17 órai kezdettel Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Há­zában. Ez az esemény a csil­lagászati szakosztály szabad- egyetemi előadássorozatának következő előadása. A tárgyalóteremből Agyonverte az édesapját Hogyan maradhat valaki úgy szabolcsi, hogy valójában a fővárosban él, dolgozik? Milyen szellemi, erkölcsi hasznot hoz­hat az egyénnek, a közösség­nek a nosztalgia? Lehetséges, hogy távolról még jobban meg­szereti szülőhelyét, volt lakóhe­lyét az ember, mint amikor ott élt? A kérdésekben tulajdon­képpen a válaszok is benne rejlenek. A fővárosban élő egy­kori szabolcsiak klubja az egyik példa arra: az összetarto­zás érzése, a szülőföld, a volt lekóhely iránti érdeklődés olyan igény, ami nem halvá­nyul az évek során, sőt azzal együtt inkább erősödik. A sza­bolcsi öregdiákok klubja 1967- ben alakult, az országban el­sőként és a XIV. kerületi nép­frontbizottság adott helyet a havonként mintegy nyolcvan­száz egykori szabolcsinak. — Két évtizede lesz október­ben, hogy rendszeresen talál­koznak itt a Szabolcsból Pest­re elszármazott ,.öregdiákok” — mondja a klub egyik tevé­keny szervezője, Kökéndy Má­ria népművelő. — Célunk a közös emlékek felelevenítése, a szülőföldhöz való ragaszkodá­sunk kifejezésre juttatása, a megye célkitűzéseinek erkölcsi támogatása. A két évtizedes krónikából megtudhatjuk, hogy az első ti­zenöt . évben az alapítótagok, dr. Bernáth Zoltán és dr. Sztró- kay Kálmánné vezették a klu­bot, szervezték a programokat. Később az elnöki tiszt betölté­sére felkérték dr. Prékopa Szabolcsi öregdiákok klubja a fővárosban András akadémikust. Elnökhe­lyettese : dr. Antalóczy Zoltán professzor, dr. Kecskés Mihály egyetemi tanár, B. Megyeri Gabriella tévérendező, Soltész István, a Magyar Nemzet fő- szerkesztője. A klub háziasszo­nyai: dr. Kiss Ernöné, dr. Rozs László Györgyné, a kirándulá­sok szervezője dr. Kerekes László. Minden évben újabb ta­gokkal növekszik a klub lét­száma. Eleven szellemi pezsgés jel­lemzi a klub életét, ahol a ven­dégek között megtaláljuk a po­litikai, kulturális, tudományos élet képviselőit csakúgy, mint az egyházak vezetőit. Színes, változatos a program, amelyből természetesen soha nem hiá­nyoznak a megyei témák. így beszélgetést tartanak a sza- bolcs-szatmári, beregi családok történetéről, Szatmár, Bereg irodalmi nevezetességeiről, a megye irodalmi életéről, a me­gyei lap munkájáról és így to­vább. Szorgalmazzák azoknak a történeti értékű tárgyaknak a felkutatását is, amelyek a volt szabolcsi, szatmári, beregi klubtársak — vagy mások —■ tulajdonában vannak, s ame­lyekkel gazdagítani lehetne a megye múzeumi gyűjteményeit. Olyan kuriózumban is volt ré­szük, mint a holland himnusz egy első magyarországi fordí­tásának közreadása — amely­nek kézirata az egyik volt sza­bolcsi tulajdonában volt. Ami­kor a holland királynő hazánk­ban járt, e szöveg segítségével adta elő az egyik énekkar ma­gyar nyelven a hollandok him­nuszát. Érdekesség az is, hogy a kül­földön élő egykori szabolcsi­akkal is kapcsolatot épített ki az öregdiákok klubja. Minden évben január, május és októ­ber második felének szombatja a fehérasztal-találkozók idő­pontja, amelyen a külföldön élők közül is többen részt vesz­nek az NSZK-tól az USA-ig, Kanadáig. Minden meghívón ott áll a szerény mondat: „a megye és város köszönettel ve­szi a szülőföldre utaló tárgya­kat”. Mi pedig tegyük hozzá, a megye, a város köszönettel ve­szi a fővárosi szabolcsi öreg­diákok fáradozását, a hasznot hozó nosztalgiát. Híd ez — ha­zán, országon belül—, amin jó közlekedni, sok ember elfér rajta . .. Páll Géza A már többszörösen büntetett idült alkoholista 42 éves Bíró Ferenc 1984 májusában, miután elvált feleségétől hazaköltözött szülei szabolcsbákai lakására. Bí­ró és idős édesapja gyakran ita­loztak és nem egyszer veszeked­tek, sőt verekedtek is. December 11-én este az ittas Bíró Ferenc ismét összeszólalkozott az apjá­val, aki eközben késsel többször felé csapott. Az életerős férfi azonban kivette 78 éves apja ke­zéből a kést, és kétszer pofon ütötte, azután pedig az anyját kezdte bántalmazni — seprűnyél­lel ütötte és meg is rugdosta. Ennek következtében az idősasz- szonynak két bordája eltört, és fején, arcán, nyakán zúzódásos sérüléseket, valamint agyrázkó­dást szenvedett. 1985. január 29-én Bíró Ferenc szülei Kisvárdára akartak utazni, hogy az anyja kezéről levegyék a gipszkötést. Ezt azonban ő el­lenezte, s emiatt megint össze­szólalkozott az apjával. így más­nap a két idős ember autóbusszal utazott el a kórházba. Ezen a na­pon Bíró már reggel elkezdte az italozást, egy fél deci pálinká­val, amit aztán később is foly­tatott. Szülei délután három óra körül érkeztek haza mentőautó­val. Emiatt Bíró szemrehányást tett nekik, hogy lejáratták őt a falu előtt. Aztán bementek a házuk konyhájába, ahol ismét felelősségre vonta az apját, aki rendre utasította és kérte: hagy­jon neki békét. Szó szót köve­tett és Bíró egyre ingerültebb lett. Olyannyira, hogy a sarok­ból felkapott egy egy méter hosszú, két és fél centiméter át­mérőjű szilva fabotot és azzal több ütést mért az asztal mel­lett ülő apja fejére, mellére, hátára, az hiába jajgatott, kö- nyörgött. Végül belökte apját az ágyba, és rágyújtott egy ciga­rettára. Csakhogy a vitának ezzel nem volt vége — újra összeakaszkod­tak. Bíró Ferenc azonban ismét erőszakkal „rendezte” a nézetel­térést: apja görbebotját vette magához és annak kampós ré­szével többször lesújtott fejére és a hátára. Mikor már az idős em­bernek erősen vérzett az orra, rászólt, hogy mosakodjon meg, s mivel az az utasításnak nem tett eleget, erőszakkal belenyom­ta fejét a lavórba úgy, hogy abból a víz is kiborult. Ezután lökdösni kezdte, majd a már földre esett áldozatát tovább üt­legelte — előbb a görbebottal, de az hamarosan eltört és ismét a szilvafabothoz folyamodott. Az öregember legalább 37 tompa erőbehatásra létrejött re- pesztett és hámhorzsolásos sérü­léseket szenvedett, a meg-meg- újuló fájdalomérzés vérkeringé­si zavart okozott, amely két, két és fél óra múlva a halálát okoz­ta. Az ügyben első fokon a Sza­bolcs-Szatmár megyei Bíróság járt el, s halált okozó testi sér­tés és súlyos testi sértés bűn­tette, valamint könnyű testi sér­tés vétsége miatt 9 évi fegyház­büntetésre és nyolc évi köz­ügyektől eltiltásra ítélte Bíró Fe­rencet. —­E határozat ellen az ügyész té­ves minősítés és a büntetés sú­lyosbítása miatt, vádlott és védő­je pedig a büntetés enyhítése vé­gett jelentett be fellebbezést. A Legfelsőbb Bíróság újra ér­tékelte az eseményeket, és külö­nös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek Bírót, és a büntetését 13 évi szabadságvesztésre és 10 évi közügyektől való eltiltásra súlyosbította. 2 ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents