Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-16 / 39. szám
XLIV. évfolyam, 39. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. február 16., hétfő FOLYTATÓDNAK A ZÁRSZÁMADÁSOK Mértékletes jöveleiemfelosztás Nem veszélyeztethetjük az elkövetkező éveket azzal, hogy aránytalan adóterheket vállalva osszunk nagyobb részesedést — mondta Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke a csengeri Lenin Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén szombaton.----------------------------------^ Minden év egy óra J övőnk á tét — olvashattuk a közelmúltban annak a széles körű visszhangot kiváltó felhívásnak a címében, amellyel a KISZ Központi Bizottsága az eddiginél áldozatkészebb, eredményesebb munkára hívja fel a szervezett ifjúságot, az egész magyar fiatalságot. Miért tagadnánk: a korábbi években néhány, túlságosan sokat markoló akció — melyek közül egyik-másik az eredményben bizony szegényes volt — már megszokottá vált, amire egyesek csak legyintettek. Vajon születnek-e tettek a tétért ezúttal? — fogalmazódott meg a mostani kezdeményezéskor sokunkban, bár kétségtelen, hogy az ifjú kommunisták nem akármilyen időszakban, s nem akármilyen célok elérését tűzték maguk elé. Nehéz helyzetben van az ország, az életkörülmények — köztük főleg a fiataloké — kedvező változása csupán hiú ábránd marad, ha nem tudunk változtatni minden jó forrásán, az értéket teremtő munkán. Ez egyszerre feltételez fegyelmet, pontosságot, vállalkozó szellemet, megalkuvás nélküli fellépést a tunyaság, a restség ellen. Feltételezi továbbá az áldozatvállalást is. a kézzel fogható cselekvést életünk minden területén. Most Mátészalkáról, a Nyírségi Nyomda ottani üzeméből jött a jelzés: lesznek tettek a jövőért, a tétért. A Zalka Máté KISZ-alapszervezet harmincöt fiatalja azt szeretné, ha a megyében minél több szervezett fiatal csatlakozna az ő ötletükhöz: a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulóját minden fiatal köszöntse 30 óra társadalmi munkával, amit a szűkebb pátriáért, gyermekintézményért, egy utca járdájáért vagy a kenyeret adó munkahelyért teljesítenek a vállalkozó ifjak. Ha a megye valamennyi részén, a munkahelyeken ilyen konkrét célokra váltják fel a jelszóba sűrített kezdeményezést, akkor az ifjúság elismerést, megbecsülést szerez önmagának az egész társadalom előtt. Eközben természetesen sikerül majd eltávolítani haladásunk Vifjából sok, a még meglévő göröngyöt, (a) 's ____________ A közös gazdaság mértékletes jövedelemfelosztására mondta ezt, amikor gratulált a tagságnak a minden eddiginél magasabb, 31 millió forintos nyereséghez. Ma olyanok a szabályozók, tette hozzá, hogy 2 millió további bérért 6—8 millió forint adót kellene kifizetni. Ezzel megfosztanák magukat azok a termelőszövetkezetek a fejlesztési lehetőségektől, amelyek tavaly kiemelkedő nyereséggel zártak. A csengeri Lenin Termelő- szövetkezetben a tagság és a vezetés egymásba vetett bizalma, egysége nagyban hozzájárult az elért eredményekhez. A közgyűlésen a tagok kertelés nélkül tették szóvá a béremelés körüli, már említett problémáikat, de megértették és elfogadták a magyarázatot is. A jó eredmény ellenére nem szűnik meg a csengeri vezetők gazdasági elemző munkája. Tudják, hogy a 31 millióból 25-öt az alma hozott, és lehet még javítani mind az állattenyésztésen. mind a növénytermesztés termésátlagain. A több lábon állás elősegítheti az utat ahhoz, hogy kevésbé függjenek egy ágazat eredményétől. Bánóczi Gyula hozzászólásában kitért arra, hogy mit vár a népgazdaság megyénk mezőgazdaságától. A termékek minőségének javítása elengedhetetlen, a feldolgozottság fokát pedig mindenképpen emelni kell. Csengerben is érzik ezt, ezért készülnek vegyesvállalatot létrehozni egy nyugatnémet céggel, amelynek feladata zöldségés gyümölcsfeldolgozás lesz. Ugyancsak sok még a teendő a költségek csökkentésében. Szabolcs-Szatmár megyében 100 forint költségre átlagosan négy forint ötven fillér nyereség jut, ami elég kevés. Csengerben ez a szám eléri a nyolc forintot, és ez követendő példa lehet sok más gazdaság előtt. A mezőgazdasági kormányzat mindig fokozott figyelmet fordított megyénk sorsára, bizonyíték erre, hogy maga a miniszter is gyakran látogat el hozzánk á helyszínen tapasztalatokat szerezni gond- jainkról-bajainkról. Legutóbb éppen Csengerben találkozott a gazdaságok vezetőivel. Megyeszerte igen magas a mezőgazdaságból megélők száma, Csenger környékén eléri az ötven százalékát is a népességnek. A múlt héten pénteken egyszerre hét helyen is ösz- szehívták a tagságot. A tisz- tabereki Petőfiben, a buji Űj Életben, a nyírpazonyi Zöld Mezőben, az újfehértói Vörös Hajnalban, a nagykállói Nyírségben, a nyírmadai Békében és a tiszavasvári Munkában. Mind a hét nagyüzem nyereséggel dicsekedhet. A felsoroltak közül a nagykállói Nyírség érte el a legnagyobb eredményt, ötvenmillió forintos pozitívummal hagyta maga mögött az 1986- os évet. A jövedelem nagysága annál is tiszteletre méltóbb, mert tavaly ilyenkor „csak" 11 millió forint nyereségük volt. Dicséretes, hogy a Nyírségben egyetlen fő tevékenység sem bizonyult veszteségesnek. Az 1100 tag és az 550 alkalmazott összesen 6 és fél millió forint nyereségrészesedést vehetett fel. A nyírmadai Béke Tsz 168 millió forint termelési érték mellett 36 millió forint eredményt mondhat magáénak. A tények szerint: kiváló hatékonysággal működtek. Külön figyelmet érdemel, hogy növény- és gyümölcstermesztésük hozta a legtöbb jövedelmet. Az alma 9 millióval, a dohány négy és fél millióval, a kukorica hárommillióval javította, növelte a nyereségüket. A fafeldolgozójuknak és a nikecellgyártó üzemüknek is nagy pénzeket köszönhetnek. A tiszavasvári Munka Tsz kicsi, de annál ügyesebb. Mindössze 244 tagjával 23 millió forint nyereséget ért el, mégpedig kizárólag alap- tevékenységből. Növénytermesztésük árbevétele 72 millió, állattenyésztésüké 65 millió forint volt. Szombaton a demecseri Kossuth Tsz-ben is megvolt a zárszámadás, mégpedig nyereséggel. A héten, különösen február 20-ra, péntekre várható a zárszámadási csúcs. Ezen a napon 18 szövetkezet tartja meg ünnepi közgyűlését, köztük olyan nagyok, mint a nagyhalászi Petőfi, a ramocsaházi Rákóczi, a nyír- bogdánvi Kossuth, az újfehértói Lenin, a rakamazi Győzelem, a tiszavasvári Vasvári Pál és a tiszalöki Szabadság. A legnagyobb öröm azonban az, hogy az utóbbi idők legeredményesebb zárszámadó időszaka ez a mostani. A szűkebb pátria szövetkezeteinek túlnyomó része jól dolgozott. Ennek látszatja van, ezt mutatják a szép nyereségek, összesen több mint 800 millió forint. (Esik—Sztancs) A Csepel Művek nyírbátori szerszámgépgyárának alakostest-megmunkáló üzemében a VHN 9B horizontesztergán végzik a legpontosabb műveleteket, mivel a gép egyszázados tűréshatárral képes dolgozni. Képünkön: Papp Sándor az RF 50 fúrógép fúrószánházát munkálja meg. (Farkas Zoltán felvétele) Locs-poi's ma. eső holnap Tisztul a tócsák vize. ami annak a jele, hogy a hó tetemes része elolvadt. Az enyhe idő és az olvadás tovább folytatódik, de a vízhez még az égből is várható utánpótlás. A meteorológusok déli szélről beszélnek és egy arrafelé fáradtan veszteglő ciklonról. Ennek közönhető a képen : is felfedezhető februári ta- » vasz. Nem is sokkal délebbre már virágzik a tözike, nálunk egyelőre még jócskán hó borít az olvadás ellenére mindent. Az elolvadt hó vizéből azért még jégpálya is válhat, mert a hét közepére ismételt lehűlést jósolnak. Addig pedig lehet élvezni a napot — bundában persze —, hiszen ha a tavasz a kertek alatt jár is, azért február közepe van. (F. Z. felv.) Újabb hároméves program a kistelepüléseken Boltfelújítás — támogatással Mire elég, s mire nem 100 millió? 1986-tal befejeződött az a hároméves program, mely a megyebeli kistelepülések boltjai helyzetének javítását tűzte célul. A SZŐ VOSZ által kezdeményezett akció révén — melyben a megyei MÉSZÖV is hatékonyan közreműködött — a három esztendő leforgása alatt 174 üzlet, vendéglátó- hely, Tüzép-telep, felvásárlóhely újult meg. Ez persze távolról se jelenti azt. hogy minden rendben van — sajnos, olyannyira leromlott a megyebeli kisboltok ál-( lapota, hogy sok-sok munka (és idő meg pénz) kell rendbetételükhöz. Ez különösképp vonatkozik a fejlődésben lemaradt, hátrányos helyzetben lévő területekre, melyek sorsával a kormány is külön foglalkozik. Ezért jelentette be az illetékes miniszter a SZÖ- VOSZ-kongresszuson a múlt év végén: az ilyen térségek kereskedelmi hálózata rekonstrukciójához a minisztérium 100 millió forinttal kíván hozzájárulni. Ebből a pénzből persze sokfelé kell adni — pályázati rendszer szerint kívánják tehát elosztani. Azok az Áfész- ek számíthatnak a támogatásra, melyek kis ABC-t, élelmiszerüzletet, vagy élelmet is árusító vegyesboltot kívánnak rendbe tenni az ellátási helyzet javítása érdekében. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a napokban összesítette az elképzeléseket, melyek az elkövetkező három évre vonatkoznak. Mint kiderült: elég lehangoló az összkép. Az elmaradottabb területeken megyénkben ezer lakosra 100 négyzetméterrel kevesebb boltterület jut, mint más, ugyancsak e kategóriába sorolt térségekben az országban (negyedrésszel kevesebb!). Az üzletek harmada igencsak elavult, szűk, régi. Mindemellett az ígért központi támogatással se lehet a három év alatt 65—70 boltnál többet felújítani, illetve kisebb mértékben bővíteni. A támogatás ugyanis legfeljebb a költségek felét teszi ki — a többi pénzt az Áfész-nek kell előteremteni. Illetve! — a helyi és a megyei tanács is hozzájárulhat (ilyen esetben még előnyt is élvez a pályázat a minisztériumi kérelemnél!). Mint tudjuk, sehol sem bővelkednek a pénzben, ám mégis úgy tervezik: a tanácsi támogatás évente három- négymillió lehet a boltrekonstrukcióknál — a többit az Áfész-eknek és a ME- SZÖV-nek kell letenni az asztalra, hogy megkaphassák a minisztérium segítségét. Azt is hozzá kell viszont tenni mindehhez sajnos, ettől a prrogramtól se várhatunk csodákat. Annyi viszont bizonyos: semmiképpen nem szabad kihagyni ezt a lehetőséget, két kézzel kell megragadni minden felajánlott és számba jöhető támogatást — mert ahol a legnagyobb a szükség, ott a legkisebb segítség is sokat nyom a latban. (tgy)
