Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. január 12. Sapkában aludni? Hóesés a szobában A ma építkezői elég, ha ki­nyitják a televíziót, s megné­zik a reklámot, tapasztalhat­ják, hogy bőséges választé­kot kínál az építőanyag-ipar. Persze nemcsak a televízióban nagy a kínálat, Szaboles- Szatmár megyében is, hiszen a Tüzép-telepek mellett meg­jelentek a magán építőanyag- kereskedők és 1984-ben meg­jelent az ÉPÍTEK, a Kelet­magyarországi Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Közös Vállalat is. Járjon előnnyel A KEMÉV és a SZÁÉV hozta létre ezt a szervezetet olyan szándékkal, hogy ja­vítsák saját készletgazdálko­dásukat, jobban ki tudják használni raktározási lehető­ségeiket, s természetesen el­várják, hogy járjon ez gazda­sági előnnyel is. Amikor a vállalat létrejött, kiderült, hogy nemcsak annyi anyagot képesek beszerezni, amennyi a két vállalatnak kell, így ar­ra is vállalkoztak, hogy a többi kisebb építőipari szer­vezet számára is beszerzik az építőanyagokat. Elvárta ezt az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium is, hiszen gazdaságosabb dolog nagy té­telben rendelni bármilyen építőanyagot egy gyártó vál­lalattól, mintha sok kis szer­vezet Ctsz-építőbirigád, ipari szövetkezet, tanácsi építőipa­ri vállalat) rendel kis tétele­ket és keresi a fuvareszközö­ket, hogy hazaszállítsa az építkezés színhelyére. A vállalat jól debütált: 1985-ben 860 millió forint ár­bevételt értek el, s boltot nyitottak Nyíregyházán, Kis­várdán és Mátészalkáin. Igaz, ezeknek a boltoknak a for­galma még csak 64 millió fo­rint volt, a kisebb építőipa­ri szervezeteknek is csak 80 millió forint értékű anyagot adtak el, de tavaly még ke­vesen tudtak létezésükről. Azt meg pláne kevesen tudták, hogy sok építőanyagot náluk olcsóbban szerezhet be első­A tárgyaló­teremből Könnyű élet — súlyns büntetés A tiszaeszlári Kiss József az­tán igazán nem mondhatja el magáról, hogy megszakadt a munkában.* Legalábbis az elmúlt egy évben, 1985. november 10-e óta ugyanis — amióta munkaviszo­nyát megszüntette — mindössze 15 napot töltött munkával és 4 ezer forintot keresett. Nem is törte magát, hogy megélhetését fedező jövedelemhez jusson — tartósan munkakerülő életmódra rendezkedett be, s szülein, nagy- szülein élősködött. Pedig nyilván próbálták jobb belátásra bírni, csakhát Kiss azt tette, amit kedve tartott, nem azt, amit elvártak tőle. Eme élet- filozófiával magyarázható az is, hogy amikor tavaly június 11-én Tiszanagyfaluban járva motoroz­ni szottyant kedve, egyszerűen felült az első útjába kerülő mo­torkerékpárra. No, nem akarta ellopni a járművet, csak haza akart kerekezni vele — lakása előtt letette, ott foglalta le a rendőrség. A 30 éves, büntetlen előéletű, hegesztő szakképzettségű fiatal­embert a Nyíregyházi Városi Bí­róság vonta felelősségre, köny- nyelmű életvezetéséért. Jármű önkényes elvételének vétségében és közveszélyes munkakerülés vétségében mondták ki bűnös­nek, ezért félévi szabadságvesz­tés büntetésre, valamint egyévi, közügyektől eltiltás mellékbünte­tésre ítélték. Az ítélet jogerős. Egyre népszerűbb Kisvárdán a Gyár utcán tavaly átadott ÉPITEK-bolt. sorban azért, mert csak a tényleges fuvarköltséget szá­mítják fel. Erre az évre merészebb terveket szövögetnek, hiszen az építkezésekhez teljes épí­tőanyag-skálával rendelkez­nek. Remélik, ha az építte­tők megtudják, hogy náluk a téglától a paláig, a fürdőszo­bakádtól a kazánig, a csem­pétől a szőnyegig, betonacél­tól a szögvasig minden kap­ható, akkor többen keresik majd fel boltjaikat. Korrekt kapcsolat Jó és korrekt kapcsolato­kat alakítottak ki az építő­anyagokat előállító vállala­tokkal, többek között a 43-as számú építőipari vállalat ró­mai cserépgyárával, ahonnan például több mint 1 millió cserepet szereznek be. Épp az új hőtechnifcai előírások miatt veitték fel a kapcsolatot a KÖSZIG-gel, s az egyre népszerűbb Mátra gázbeton­ból egy lenakatot kívánnak létrehozni. Árulnak majd itt a KÖSZIG termékei közül salakgyapotot, tőzeggyapotot és csőhéjakat is. Hmit másutt nem találnak Ebben az évben újabb bolt nyitását tervezik, még­pedig Fehérgyarmaton. Már elkezdődtek a tárgyalások az ottani tanáccsal és az építő­ipari szövetkezettel, s ha si­kerül megvalósítani ezt a vál­lalkozást, akkor 1,1—1,2 mil­liárd forint forgalomra szá­mítanak, amelyből a lakossá­gi értékesítés a 200 milliót is elérheti. Tervezik, hogy Nyír­egyházán is nagyobb mérték­ben kapcsolódnak be a lakás­építők kiszolgálásába, olyan szándékkal, hogy kínálják azokat az anyagokat is, ame­lyeket más építőanyag-keres­kedelmi szervezeteknél nem találnak meg az építtetők, így az általuk beszerzett épí­tőanyagok jól bővítik, színe­sítik a választékot. (b. j.) Már varrják az új ruhákat a közelgő báli szezonra a Divat Ruházati Vállalat női méretes szalonjában Nyír­egyházán. Az idő sürget, hi­szen az idei első táncos mu­latságot január 16-án rende­zik meg a Korona Szállóban. Ezen a napon középiskolás diákok: a mezőgazdasági szakközépiskola negyedike­sei tartják szalagavató ün­nepségüket a hotelban. A kö­vetkező hetekben — egészen március közepéig — majd’ minden pénteken szalagavató bálok színhelye lesz a Koro­na. Hagyomány szerint a szom­bat a táncos mulatságok szo­kásos napja. A szállóban — az előjegyzések szerint — csaknem minden hétvégére is jut egy-egy rendezvény. Ja­nuár utolsó napján tartják az autósbált.^A következő hó­nap, a február mind a négy szombatja is foglalt. Sor­rendben először az orvosbál­nak ad otthont az épület. A következő hétvégén a kiske­reskedők, aztán a kisiparo­sok, majd pedig a gazdászok zenés, táncos összejövetelét rendezik meg. A szezon már­cius 14-én a vendéglátósok báljával fejeződik be. Vacsorára kétféle ételsort ajánl a szálló konyhája a vendégeknek. Az egyik me­nüben orosz vitaminkoktélt, udvarmester módra készült, s párizsi körítéssel tálalt bél­színszeletet, hozzá házi ve­gyes savanyúságot, desszert­nek pedig gyümölcspudingot kínálnak. Aki a hagyomá­nyos, magyaros ízekhez ra­gaszkodik, annak előételként bevert tojást ajánlanak ba­konyi módra, utána töltött csirkecombot és natúr szele­Szigorlattal az irigyeltek közé Vizsgáznak a főiskolások Most vizsgáznak Nyíregyháza másik főiskoláján is, a ta nárképzőn. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolán ünnepélyes­nek tűnő csend fogad, pedig jó néhány főiskolás bent tar­tózkodik: folynak a vizsgák. Ezen a nem túl népes lét­számú főiskolán is 261 nap­palis és 79 levelező hallgató tudása méretik meg. Palotai­né Papp Ildikó tanulmányi osztályvezetőt keresem meg azzal, hogy szeretnék az egyik vizsgán részt venni. — Sem­mi akadálya, hiszen az új oktatási törvény értelmében a vizsgákra bárki bemehet — mondja —, válasszam ki, melyiken szeretnék jelen lenni. A repülőgép-vezető üzem­mérnöki intézet harmadéves — végzős — hallgatóinak vizsgáját választom, melynek témája repülőgép-műszerek és elektromos berendezések. A szigorlat kéttagú vizsga- bizottság előtt történik, egyébként is a vizsgajegy már beleszámít az oklevél minősítésébe. Berzeviczy László tanszékvezető-helyet­tes és Fejes Ferenc főiskolai adjunktus vizsgáztat. Tíz hallgató jelentkezett a mai vizsgára. A hallgatók szokás szerint tételt húznak, majd a kidolgozás néma percei kö­vetkeznek. Gintli Zsolt jelentkezik el­sőnek. A távadós kijelző mű­szereket kell ismertetnie. Folyamatosan, magabiztosan beszél, amiből a laikus alig ért valamit. Kormánylapról, generátorokról van szó, jó­magam csak annál a bizo­nyos fekete doboznál, — mely a repülőgép adatait rögzíti — kapom fel a fejem, s jut eszembe, hogy ezek a fiatalemberek milyen ve­szélyes foglalkozást válasz­tottak. Az eredményt csak ké­sőbb, a vizsgáztatások befe­jezése után hirdetik ki. Zsolt szerint négyesre sikerült a felelete. (Jól értékelte ön­magát, később megtudom, valóban négyest kapott.) Egyébként ez a harmadik vizsgája volt, az első kettőre jeles, illetve négyest kapott. Sopronhorpácsról került ide, és MÉM Repülőgépes Szol­gálatnál szeretne elhelyez­kedni. Bódis László a második vizsgázó. A repülőgépmoto­rok üzemi ellenőrzéséről be­szél. Ö is a Dunántúlról ke­rült Szabolcsba, Porrogról, egy kis falucskából, amely felett légifolyosó halad el. Gyermeki vágya teljesül az­zal, hogy a pilóták közé ke­rül ő is. Az eredményhirdetés so­rán megtudjuk, hogy a mai vizsga átlaga 3,2, egy hall­gató kapott jelest, egynek pedig, sajnos, utóvizsgán kell bizonyítani. Búcsúképpen dr. Végső Károly oktatási főigazgató-helyetteshez ko­pogtatok be, aki elmondja: a repülősök a harmadik évben már speciális képzést kap­nak. Az idén többen kerül­nek a repülőgépes szolgá­lathoz mint a MALÉV-hez. (bodnár) tét vegyes körettel és kom- póttal, csemegének pedig gesztenyepürét szolgálnak fel. Éjfélkor korhelylevest, deb­receni páros kolbászt, vagy például tormás virslit tálal­nak — kinek-kinek gusztusa szerint. Mint a női méretes szalon­ban hallottuk, ebben a sze­zonban brokátba, csipkébe, selyembe öltöznek majd a bálozó hölgyek. Divatos a fekete-piros, s a kék-feihér színösszeállítás. Az idén jó­val kevesebb arany díszítés kerül az öltözékekre, mint ta­valy, annál kedveltebb vi­szont a flitter. Hódít a váll­pánt nélküli, erősen dekoltált felsőrész, a szoknya pedig lábszárközépig, illetve boká­ig ér. Az erősen bővülő ru­hák divatját az egyenesebb vonalúak váltották föl — né­hány hölgy pedig a táncos mulatságra is nadrágot ölt majd. Sok szép ruhát varrattak a középiskolás lányok is a báli szezonra. Ök többnyire egyszerű és elegáns holmi­kat: általában sötét szoknyát és világos színű blúzt visel­nek majd a szalagavatókon. Nyíregyházán, a Ságvári-kert- város talán legszebb házsora a Legyező utcán található. Nyil­ván nem véletlen, hogy ezek az épületek 1986-ban „Az év lakó­háza” versengésben díjat nyer­tek. De akkor senki se gondol­ta az áprilisban boldogan beköl­tözők közül, hogy az év lakó­háza bizonyos meglepetéseket is tartogat. A Legyező utca 28—38. számú házban jártam — hat la­kás található itt. Négyszobás mindegyik: a földszinten hatal­mas nappali, fönt pedig három kisebb szoba található. Mondani sem kell, hogy fent rendezték be mindenhol a hálószobákat. A lakók jelenleg azt lesik, hogy merről fúj a szél. Mindig abban a szobában kell ugyanis aludniuk, amelyikben megfelelő a hőmérséklet. Ha északi szél fúj, akkor a déli oldalon ágyaznak, ha déli, akkor az északin. Te­tőtérbe épített szobák ezek, az ablakok rézsűt a mennyezeten találhatók — s itt fúj be a szél, itt esik be a hó. De nemcsak ez a gond: a tető alatti alacsony falak jéghidegek — egyértelmű, hogy baj van a szigetelésükkel is! Sok-sok levél ment már ide és oda — az OTP volt a beruházó, a SZAÉV a kivitelező. Tavaly novemberben megjelentek ugyan a SZAÉV emberei, s tömíteni próbálták az ablakokat, ám nem sokat ért. Hogy pontosan mi a baj, azt természetesen nem az itt lakók dolga megállapítani — ők csak azt tudják, hogy iszo­nyú iramban ketyeg a gázóra, lent normális hőmérséklet van, fent pedig hideg. Van, aki pok­rócot szegez az ablak elé, és sapkában alszik. Az év lakóháza — bármilyen szép kívülről, praktikus beosz­tású belülről, ha jó része télen lakhatatlan, — bizony hajítófát sem ér. T. Gy. KILENCIG TILOS Barikád a tömény előtt Január elsejétől csak 9 óra után lehet szeszes italt vásá­rolni a boltokban. Vannak, akik örülnek ennek, és bizo­nyosan vannak, akik nem. De mit jelent a kereskedőknek? Milk az eddigi tapasztalata­ik az intézkedés kapcsán? A Búza téri ABC közismer­ten frekventált helyen van ebből a szempontból — min­dig jelentős mennyiségű al­koholt adtak el a nyitás utá­ni órákban. Ma már nem: a hattól kilencig betérő vevők fegyelmezetten elkerülik a mámort rejtő fiaskókat. Bár az égetett szeszekhez, ha akarnának sem tudnának közel menni, mert kenyeres állvánnyal eltorlaszolták a hozzájuk vezető utat. Igaz, így naponta több tízezer fo­rinttal kevesebbet hagynak a pénztáraknál. A Hatzel téri fűszerbolt forgalma is jócskán megsíny­li, hogy az alkohollkedvelők kénytelenek elkerülni — eb­ben a hónapban előrelátha­tóan közel 20 százalékkal ke­vesebbet kasszíroz majd be az egység, mint ha szeszes italt is árulna. Itt sem volt probléma egyébként a rende­let foganatosításával — min­denki megértette, hogy köz­érdekből nem kapható kilen­cig szeszes ital. A sóstói fűszerbolt is több mint tíz százalékkal keveseb­bet fog forgalmazni idén ja­nuárban, mint szokott hason­ló időszakban. Ezenkívül ér­dekesen átalakult a vásárlók köre is. Elmaradtak azoik, ákik csak egy-egy „nulla­kettesért” tértek be regge­lente, viszont új arcok jelen­itek meg. Hogy miért? A sós­tói üzletben csak egy eladó dolgozik, sokan úgy gondol­ják, sikerül rávenni: a tila­lom ellenére adjon öl bort, sört, pálinkát. Úgyse látja senki — mondogatják. De hiába. A rendelet, az rende­let! (czg) Májustól az Október 31-e téren Fényújság Nyíregyházán Fényújságot hoz létre várható­an 1987 májusától a leveleki Dó­zsa Termelőszövetkezet Nyíregy­házán, az Október 31-e téren, a már meglévő és most épülő domtoház között. A fényújság formaterveit Sebestyén Sándor szobrászművész alkotta. A kúp alakú tartószerkezeten a terep- szinttől mintegy 8 méterre elhe­lyezendő 7X1 méteres kijelző- szerkezet elektronikus terveit a szabolcsi DIGINFORM Gmk. ké­szíti. A szerkezetet számítógép fogja vezérelni. Magát a fény­újságot a leveleki Dózsa Terme­lőszövetkezet reklámágazata üze­melteti. A beruházás költségei előreláthatóan 1,5—-2 millió fo­rintra rúgnak. A fényújság a vállalatok és intézmények tevékenységét se­gíti, többek között alkalmas lesz a moziműsorok és más kulturá­lis programok, áruházi akciók, valamint különböző árucikkek reklámozására. A kijelző szerke­zeten a fehér fényű betűket a délutáni és az esti órákban je­lenítik meg. A különböző rek­lámszövegek az előzetes tervek szerint naponta 10—12 alkalom­mal lesznek láthatók. A fényúj­ság iránt a vállalatok élénken érdeklődnek, az idei előzetes . reklámmegrendeléseik értéke el­éri a 700 ezer Iforintot. (cselényi) I _____Pénteken: szalagavató Hölgyek brokátban Kezdődik a báli szezon „HA ÉPÍTEK, AKKOR ÉPÍTEK!” Gazdaságosabb kiszolgálás

Next

/
Thumbnails
Contents