Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
f|| Hétvégi melléklet 1987. január 10. völgynek leereszkedve jól teszi, ha gyakran kinéz az ablakon. A domboldalak, völgyek apró falvai, fehérlő házai 'békességet, nyugalmat sugároznak. A bő vízről maguk a városlakók mondhatnának legtöbbet, hiszen az egykori híres fürdők sem véletlenül lettek és maradtak kedveltek. A termőföld gazdagságáról meg egyenesen kár is beszélni. Csak meg kell ízlelni a szőlőket, egyéb gyümölcsöket, s emlékezni arra, hogy a korabeli feljegyzések szerint „170 fajta körte, 61 féle nemes almafaj, 35 féle barack talélta- tik” ezen a vidéken. Más gazdagságot is rejteget itt a föld. A szén és az uránérc már napjaink nélkülözhetetlen „gyümölcse”. S a Mecsek, ami mindezen gazdagságot rejti, békésen öleli körül a várost, amelynek bármely pontjáról megpillantható. Az oldalába simuló házak — közöttük a több száz éves régiek és a1 vadonatúj modernek — egyre több embernek nyújtanak hajlékot. Ha csak a középkortól kutatjuk alaposabban Pécs történetét, két dolgot kell mindenképpen kiemelnünk. A pécsi püspökség megalapítását, amelyet István király 1009. augusztus 23-án keltezett oklevele bizonyít, s azt, hogy a püspökei sorában található Janus nevű nem más, mint Janus Pannonius, korának Európa-szerte ismert költője, aki Virágzó manduláiéra című költeményében talán a legszebben fogalmazta meg a tavasz üzenetét. A török hódoltságnak sok mindent „köszönhet” a város. A 143 éves uralom a maga képére formálta, keleties hangulatúvá tette, fürdőket, templomokat épített, vagy éppen átépített, mint a belvárosi templomot. A turbánosoik, lófarkasok az egykori templom köveinek felhasználásával saját vallásuknak tisztelgő és helyet adó dzsámit építettek. Előtte a Széchenyi tér, Pécs központja, s egyben kedvelt találkozóhelye. Jól tesüi, aki innen indul sétára. Fiatalok, idősek egyaránt szívesen üldögélnek padjain, kövein. A nyüzsgés szinte világvárosi. A legváltozatosabb rendszámú autók sokaságé, centire kiszámított parkírozó- helyek, divatos ruhába öltözött siető fiatalok, elegáns ráérő felnőttek, galambot etető öregek. És sok-sok virág... Ma már csak a teret körülvevő megannyi üzlet emlékeztet arra, hogy a középkorban itt is, mint mindenütt, vásárok, piacok A pécsi Dóm, Szép fekvés, bő víz, gazdagon termő föld, kellemes éghajlat. Ezek azok a tulajdonságok, amelyeket az egykori utazó Pécs legfontosabb tulajdonságainak tartott. S hogy melyiket becsüli a fentiek közül a ma embere? Valamennyit. X szép fekvésről már a városba igyekezve is bőségesen meggyőződhetünk. Az autóval érkező kellemes úton, hegynek fölemelkedve, A patinás Nádor-szálló. bezárult a hegy gyomra. Vele zokogtak a fák. Zengő zokogásukat azóta őrzi a legenda... Nyaranta a város telve idegennel. A turisták végigjárják a zegzugosat, felkeresik a parkokat, böngésznek a múzeumokban, képtárakban. Azok járnak legjobban, akik a környékre is ellátogatnak. Szigetváron Zrínyi emlékének tiszteleghetnek, s a vár termeiben sétálva személyes benyomásokat szerezhetnek arról, milyen lehetett embernek a költő és hadvezér. A Siklósi várban a pécsi kesztyűgyár történetét bemutató kiállításon hangulatos korabeli zene segít felidézni a régi idők hangulatát. ra, amely végképp megerősítette a Zsolnay család hírnevét. A város legrégibb lakóépületében 'megtekinthető kiállítás életre szóló élménnyel teszi gazdagabbá látogatóit. Innen csak pár perc séta a Csontváry múzeum. Előtte a parkban a festő szobra. Palettáival a kezében mintha a látogatókat figyelné. „Mint iskolásfiú, a könyv nélküli magolást utáltam, a bibliát mesének néztem, s inkább vágytam a szabad természetben a fülemile csattogását hallani s megbámulni egy-egy virágszálat...” — írja önéletrajzában a festő, aki szülőfalujától, Kissze- bertól Párizsig és Görögországig eljutva mindvégig e két dolgot — a természetet és a bibliát kutatta, s rögzítette vászonra. Victor Vasarely múzeuma is fennen hirdeti: Névadója világhírnevet szerezve is megmaradt magyarnak. Pécs gondosan őrzi hagyományait. Múzeumok, gyűjtemények egész sorával várja a hozzá érkezőket. A városépítők dicséretes politikát folytatnak. Nem átépíteni, hanem megőrizni és újraépíteni szeretnék városukat, melynek központja régészetileg és művésizet- történetileg egyaránt szigorúan védett. Közismert gondjuk a település alatt húzódó pincerendszer, amely helyenként a 20 méter mélységet is eléri. Megerősítésüket a 60-as években kezdték el, s az elmúlt évek alatt közel 50 kilométer pincét javítottak ki, vagy tömtek be. így aztán mind ritkábban fordul elő, amire iitt sokan emlékeznek: az utcaseprő kiskoosis- tól, kukástól egy pillanat adatt tűnt el a természet kialakította süllyesztőben. öröm és gond a számtalan műemlék. Szinte nincs olyan épület, amelynek A Saliai utca. Csontváry Kosztka Tivadar szobra • műveit bemutató múzeummal szemben. megbontásakor ne bukkannának megőrzendő értékekre. Egy-egy tatarozás több száz évvel növeli meg az épület értékét. Legutóbb is ■ez tóntémt, amikor a századfordulón épített éklektikus háznál török korban befalazott majd gótikus, kőke- inetes ablakra találtak az építők, akiknek felfedezése során egyszeriben 400 évvel nőtt meg a ház kora. Pécs értékeit nem ellég felsorolni. 'Látni kell őket. Aki nem sajnálja a fáradságot, a központtól távolabb is bőségesen láthat érdekességeket. A Tettye kedvenc kirándulóhely, romantikus romjait italán a fiatalok szeretik legjobban. Már innen is gyönyörű a rálátás a városra, de igazi élményt a tv-torony tetejéről szerezhet az ember. A kellemes, csupa üveg körpresszóból messze eQilát- ni. Az Urán város modem lakóházaira éppúgy, mint a hangulatos, régi utcácskákra. Az eozinmázas Zsolnay Vilmos-emlékkút a turisták kedvenc találkozóhelye. (A szerző felvételei) Pécsett együtt épül a régi és az új. Néha az utóbbival van kevesebb gond. A régi szakmák lassan kihalnak, pedig az egykori paloták megmentése, a régi lakóházak újjáépítése a városlakók eltökélt szándéka. A modern építőipari eljárások mellett ezért is fordítanak nagy gondot a hagyományos építőipari szakmák oktatására. Ha minden a tervek szerint zajlik, pár év múlva ismét dolgoznak a városban épületszobrászok, akik a modern módszerek melllett a régiek alkalmazására is képesek lesznek. _ Pécs a rendezvények városa. Színháza, balettje már eddig is komoly rangot vívott ki magának kulturális életünkben. Űj vállalkozásuk, a pécsi nyári színház, könnyebb darabok bemutatását tűzte céljául. Kovács Éva A belvárosi templomot mindenki dzsáminak ismeri. De mehetünk messzebb is. Féesvárad, NagypBll, Mártania és a szép nevű Zenigővárkony kellemes sétát, sok-sok élményt ígér. A Zengő legendáját maguk a helybéliek mesélik. A fiatalasszonyról, akinek a szellem azt ígérte, annyi aranyat hozhat ki a hegy gyomrából, amennyi a kötőjébe belefér. Hogy az aranyat megszerezhesse, gyermekét letette öléből. Mire visszament volna érte, már A Szentháromság szobor a város közjepe, a tér egykori névadója. A teret körülvevő lakóházak, paloták ma a város középületei. Tanácsháza, bíróság, kollégium működik bennük, régvolt szépségüket megőrizve szolgálják a ma emberét. Nem gond a bevásárlás a közeli utcákban. A Kossuth Lajos és a Saliai utcán üzletek sora 'kínálja a szebbnél szebb portékákat. Dicséretes elgondolást valósítottak meg a város vezetői, amikor e két legforgalmasabb utcát sétálóutcává alakították. Műemlékházak egész sorát újították fel, s Zajlottak. A tér életét nem lehet megunni. Ha mégis, jólesik a pihenés a Nádor szálloda sörözőjében, ahol egy pohár frissítő „senital” mellatit arról is elmélkedhetünk, hogy egykorú hírességek is üldögéltek, oltották itt szomjukat valaha. Az eozin által híressé vált Zsolnay Vilmosra emlékezhetünk a róla elnevezett díszikút előtt. A szecessziós kút ökörfejes vízköpői előtt mindig találni nézelődőt. Maga a kút állandó „modell” is: a turisták kedvenc fotózási helyeként sok-sok országiba eljutott már fényképe. nem csak eligazít, de szemet is gyönyörködtet a sok- sok cégér, amelyek közül nem egy az (eredeti, vagy annak pontos mása. Bőven gyűjthet élményt, aki művészetekre vágyik. Múzeumok, gyűjtemények gazdag anyagait látogathatja sorba. Az évszázados Zsoümay múzeum mára nemcsak Pécsnek, országunknak is hírnevet szerzett. A porcelán-fajansz az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet 'és becsületrendet hozott feltalálójának. Csak néhány évet kellett várni az újaibb csodára, az eozinBarangolás: PÉCS
