Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. január 7, Elhangzott a lakógyűléseken Száz ötlet a fórumokon December derekán városszerte megkezdődtek a tanácsta­gi beszámoló és lakógyűlések. Fehérgyarmaton 33 válasz­tókerületben adtak számot a tanácsi munkáról, s válasz­tották meg 35 körzetben a lakó- és utcabizottságokat. Sza­bó Istvántól, a városi tanács vb. titkárságvezetőjétől kér­tünk tájékoztatást a gyűléseken elhangzottakról. Mint a titkárság vezetőjétől megtudtuk, több mint száz hozzászóló fogalmazta meg a helybéliek gondjait, tennivalóit, melyek átfogták a város teljes életét. Fehérgyarmat az ideérkező idegenek szemével nézve is üde látványt nyújt. Az intéz­ményesen gondozott parkte­rület városunkban 50 000 négyzetméter. Csak az el­múlt évben 2400 facsemetét ültettek ki közterületre. Dísztér létesül Parkrekonstrukcióra, kar­bantartásra 3 millió forintot kapott a város, így lehetőség lesz a Kisgyarmat utca észa­ki oldalának parkosítására, s ha valaki a környezetvédel­mi hivatal bemutatótermé­hez érkezik, egy kellemes parkban találhat ja majd ma­gát. Megoldják a központi ügyelet előtti tér parkosítását is. Dísztér kialakításába kez­denek a műemlék templom, a szakközépiskola, illetve a Kossuth téri óvoda határolta területen, itt később nagyobb rendezvények megtartására is lehetőség nyílik majd. Meg­oldják a tér hangosítását, emelvényt készítenek, s a viacolor téglákkal borított tér látványa egy ott lévő szo­borral bizonyára megnyeri a városlakók tetszését. Többen szóltak a belvíz- rendezésről is. Az elmúlt év­ben megépült közel 3300 m csapadékcsatorna a Borsodi, Lenin, Damjanich, Rózsa F., Bartók, Dózsa, Bessenyei és Kinizsi utcákban. Jelentős volt az a társadalmi munka, amit ebben az évben végez­tek, a tervezett 5,5 millió fo­rinttal szemben 7 millió fo­rintra rúgott ez az összeg. Ennek jelentős része az a se­gítség, amit csapadékcsator­na építéséhez a lakosság nyújtott, itt előrelépés csak úgy képzelhető el a követke­ző időszakban is, ha a tanács biztosítja az anyagot, a la­kosság pedig társadalmi munkával közreműködik a csatornaépítésben. Gyorsvonattal? A felszólalók közül többen szorgalmazták, hogy a tu- nyogmatolcsi új vasúti híd megépülte után Fehérgyar­mat is kapjon egy gyorsvo­natpárt. Észrevételezte a la­kosság, hogy a Mátészalkáról induló hajnali vonat, amely Budapestig közlekedik, rend­szerint fűt etlen. Sok hozzászóló foglalkozott a fiatalok lakáshoz juttatásá­val is. Az elmúlt ötéves tervi lakásépítési programban ugyan felépült 349 lakás, de ez az igényeket nem elégíti ki. Sor került 93 hagyomá­nyos családi házas, és az OTP útján 12 csoportos kor­szerű családi házas telek ki­alakítására. Ebben az évben 36 család részesült vissza nem térítendő támogatásban, csaknem három és fél millió forintos összegben, s 29 csa­lád részére biztosítottak ka­matmentes kölcsönt csalá­donként 100—100 ezer forint összegben. Sürgette a lakosság a ren­delőintézet bővítését, erre azonban csak á VIII. ötéves terv első évében kerülhet sor. A személyi ellátottság javí­tására addig is gondot fordít a vezetőség, már megoldó­dott a szakorvosi ellátás az orr-fül-gégészeten, a szemé­szeten, a sebészeti osztály urológiai szakterületén és a kórbonctani osztályon. Minő­ségi javulás van a szív-, ér­rendszeri betegek ellátásában és a terhes anyák ultrahang­diagnosztikai vizsgálatában is, de több területen akadá­lyozza a munkát a megfelelő műszerek hiánya. Gáz van? — tették fel so­kan a kérdést, amire azt vá­laszolhatjuk, hogy lesz. A ta­nács illetékesei decemberben jártak Siófokon a Gáz- és Olajipari Vállalatnál, ahol már a tanulmányterv átdol- dozása folyik. Mivel a város üzemei közül is több igényli a vezetékes gázt, így remény van a terv mielőbbi megva­lósulására. Miként az ország e keleti csücskében szinte mindenhol, így Fehérgyarmaton is nehéz a telefonálás. Kuliár Ferenc hivatalvezető elmondta, hogy a helyi 1500 beszélgetésen túl naponta 500 távolsági beszél­getést indítanak Fehérgyar­matról. Ezt alig féltucatnyi kezelő személyzet végzi ha­gyományos kézikapcsolásos megoldással. Lélek ölő mun­ka, amit ezek a lányok, asz- szonyok végeznek. A közel­jövőben várhatóan még több dolguk lesz, ugyanis a városi tanács és a posta közös be­ruházásában megépült föld­kábel lehetőséget ád újabb előfizetők bekötésére, a posta és a Kossuth tér keleti vége közötti részen. A pénzügyi helyzettől függően újabb ká­belfektetésekre kerül sor, sa Nyíregyháza—Mátészalka— Fehérgyarmat távbeszélőhá­lózat fejlesztése részeként a fehérgyarmati műszaki állo­más terület-előkészítési mű­szaki munkálatait is meg­kezdték. Vigyázni a rendre A gyűlések résztvevői kö­zül többen szóvá tették, hogy időnként igen szemetes a vá­ros. Sajnos, a település csak két öreg, egy nyolc-, illetve egy tizennégy éves szemét- szállító kocsival rendelkezik, s azok nem mindig bírják a tempót. Természetesen jóval kevesebb dolguk lenne, ha a városlakók, s az idelátogatók jobban vigyáznának a rend­re. Remélhetőleg az idén már ezzel sem lesz sok gond, hi­szen a tanács január elsejé­től egy függetlenített közte­rület-felügyelőt állított mun­kába, aki él majd bírságolá­si jogával. A saját pénzének pedig senki sem ellensége. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA A VÁCI-NAPOT a hagyomá­nyokhoz híven most is meg­tartották a költő nevét vise­lő fehérgyarmati úttörőcsa­patnál. Filmvetítés, verses összeállítás, ünnepi rajzfog­lalkozás színesítette a progra­mot, s több mint félszáznyi résztvevővel megrendezték a költő nevével fémjelzett sza­valóversenyt is. Mindegyikü­ket jutalomkönyvvel lepte meg az úttörőtanács, s a versenyen legjobban szere­peltek a közelgő nemzeti ün­nepeken a felnőtt közönség előtt is bemutatkozhatnak majd jutalomképpen. A szavalóverseny egy pilla­nata (Molnár Károly felv.) Kacsa, fácán, vaddisznó Bakot ifin— százezret fizetett Nyugatnémet, Svájci és francia vendégvadáiszokat is fogadott az elmúlt eszitendő- ben a fehérgyarmati vadász- társaság, mely csaknem tíz­ezer hektáron gazdálkodik, területük egyebek mellett Nábrád, Jánkmajtis, Vámos­oroszt és Penyige határában húzódik. Mint Fejes Lászlótól, a gyarmati társaság elnökétől megtudtuk, vadászaik egyen­ként kilenc-tíz nap társadal­mi munkát végeztek terüle­tükön : dúvadirtáson vettek részt, vadetetők építésén dol­goztak, s a külföldiek va­dásztatásánál segédkeztek. A nyugati vendégek egyébként mint szerte az országban, itt is kevesebben voltak tavaly a vártnál, ám még így is majdnem kétszázezer forintot hagytak a társaságnál. Fácán­ra, vadkacsára cserkeltek, de puskavégre kaptak egy gyö­nyörű őzbakot is, majd’ száz­ezer forintot fizettek érte. A tízezer hektár természe­tesen nemcsak a pénzes kül­földieknek nyújtott örömö­ket, kiélhették ott szenvedé­lyüket a helybéli vadászok is. A terítéken legtöbbször apróvad szerepelt, de színe­sítette azt az őz és a vaddisz­nó is. Ez utóbbi szerencsére csak váltóvadként fordul elő a gyarmatiak területén, ez­zel is magyarázható a tisz­tesnek mondható apróvad­állományuk — a disznó ugyanis nem kevés kárt okoz a fészekaljakban —, no meg természetesen azzal, hogy a társaság tagjai nagy gondot fordítanak a kisebb testű va­dak védelmére, a rendszeres etetésre Támad a tél Indítópatronok a buszokon December közepén lehul­lott a régen várt hó Szat­máriján is, s elégedetten tapasztaltuk: megindultak a hóekék. A városi tanács kölségvetési üzeme — mint Balogh Csaba fő­könyvelő mondta — a fel­készülést már az ősszel megkezdte. Jelenleg két Zetor- áll hóekével az üzem rendelkezésére, a helyi tsz- től pedig nemrég vásároltak egy műtrágyaszórót, ezzel juttatják ki a sót az utakra. Decemberben újabb gép­hez jutottak, így három hó­tolóval éjjel-nappal takarít­ják az utakat, ha a helyzet így kívánja. Tucatnyi dolgo­zójuk van állandó készenlét­ben, akik manapság felcse­rélték a seprűt lapátra, mert hiába a technika, gyakran adódnak olyan szituációk, amikor nem használ a gép, a szokásos kézi erőre kell tá­maszkodni. Társulásban Az üzem egyébként nemrég belépett egy, a köztisztasá­gért létrehozott budapesti társulásba, melytől nemcsak szaktanácsokat kapnak, de a gépekhez alkatrészt is, a szo­kásosnál jóval gyorsabban. A dolgozók készenlétben vannak éjszaka is, s a hóesés­től függően vonulnak ki az ekékkel. Amikor nincs hó, akkor a szokásos közterület­gondozási, tisztítási munká­kat végzik. A parkírozókat is a költségvetési üzem tart­ja rendben, de segítenek a Volán buszfordulóinak tisz­tán tartásában, s bár már nem az ő területük, a közte­metőnél is megtisztítják ha­vazáskor az utakat. Naponta ezrek utaznak a városkörzetből Fehérgyarmat üzemeibe, üzleteibe, Intéz­ményeibe, Hogy pontosan ér­kezzenek, a Volán dolga, ahol Tél a város szívében a tél, mint mindenütt, komoly próbatétel. Balogh Károly, a kirendeltség vezetője el­mondta, hogy a korábbi évek­ből okulva, a fűtőkályhákat még a késő őszi időben el­helyezték az autóbuszokban, s kijavították az elromlott ablakmelegítőket is. Éjjel nem járatják Mivel távoli településeken „éjszakáznak” járműveik, fontos, hogy reggel (a legna­gyobb hidegben is) időben induljanak a járművek. Az előző években éjjel gyakran járatni kellett a sofőröknek a motorokat, hogy a hajnali in­dulásnál ne legyen gond, most viszont indítópatronok­kal látták el a buszokat. A lakásból kivezetett 220 vol­tos áram segítségével így el­érhető, hogy indulásra kész állapotban légyen az autó­busz, az áramfogyasztási dí­jat átalány formájában ter­mészetesen a vállalat megté­ríti. Próbára tette December első felében hu­zamosabb ideig tartó fenn­akadás nem volt Szatmár közútjain, ám a két ünnep közötti hó alaposan próbára tette az autósokat. A város­ban ugyan nem volt gond, de az alsóbbrendű utakon napokig térdig érő latyak, másutt pedig jégpáncél borí­totta az aszfaltot. A hóekék­nek itt is sokkal gyakrabban kellene járniuk, hogy ne aka­dályozza a tél a közlekedést, hogy ne kerüljenek még ki­szolgáltatottabb helyzetbe az aprófalvak. A mikor negyvenkét év­vel ezelőtt az erdé­lyi bombázások elől Fehérgyarmatra menekült a Németi család, nem hit­ték, hogy végképp e tájon maradnak. Az öt félárva között ott volt Németi János is, aki gyermekfejjel került a pos­tához, s több mint négy év­tizedes szolgálat után a na­pokban ment nyugdíjba, így eleveníti fel a kezde­tet: — 1944 októberének utol­só napjaiban munkásokat kerestek a tönkrement te­lefonvezeték építéséhez a városban, én is jelentkez­tem. Pár hónap alatt meg­építettük a vasúti sínek mellett a vonalat Mátészal­káig. Hálózatszerelő lettem, én, aki asztalos mesterséget tanultam. Pótoltuk Fehér- gyarmat környékén a tönk­rement oszlopokat, vezeté­keket. 1949-ben már vagon­számra jött az anyag, s én raktáros lettem. De mindig vonzódtam az új iránt, vál­laltam a vonalfelvigyázói tanfolyam elvégzését is. A következő „állomás” így Jánkmajtis lett. Emlékidézés közben kör­bejárjuk az Ady Endre ut­cai lakást, s a takaros por­Panyolától le egészen a ha­tárig mindenütt. Időközben édesapám is átkerült, saj­nos édesanyám Nagyvára­don halt meg egy bombá­záskor, s Penyigén egy vasúti őrházban leltünk ott­honra. ötvenhatban nősül­tem, s akkor váltam igazán Négy évtized tán egyszercsak megakad a tekintet egy öreg kerékpá­ron. » — Nem autóval jártunk, mint mostanában — moso­lyog. — Biciklin, teljes „menetfelszerelésben”. Tisz­taberektől Csaholcig, Zajtá- tól Jánkmajtisig. Nehéz, de szép munka volt, s közben megismertem az erdőháti embereket. Volt nekem jó ismerősöm minden faluban, erdőhátivá, akkor már tud­tam, innen nem mozdulok. A titulus időközben vál­tozott, körzetmester lett. A munka is megnövekedett. Bővült a hálózat a térség­ben, a községből város lett. Új vonalak, új technika. Az ember azonban most sem volt nélkülözhető. Különö­sen a katasztrófák után, mint volt a nagy, hetvenes árvíz. Németi Jánost akkor is az élen találtuk. — Hát bizony ... észre sem vettem, elszaladtak az évek. Megbecsültek engem mindig a postánál. Négy al­kalommal lettem Kiváló dolgozó, megkaptam az Ár- vízvédelmi plakettet, nem­rég pedig a Munka Érdem­rend bronz fokozatával tün­tettek ki. Talán ezért is fájt annyira a búcsú. Dehát a negyvenkét év csak nagy idő. XX igasztalja azonban, hogy a posta most is ” számon tartja. Ha­marosan nagy fejlesztések­re, hálózatbővítésre nyílik lehetőség a városban, s e munkáknál jól jön majd az a majd fél évszázados szak­mai tapasztalat, amit Né­meti János szerzett. A ki­vitelezéseknél, a szerelések­nél ott találjuk majd min­den bizonnyal őt is.

Next

/
Thumbnails
Contents