Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

1987. január 7. Kelet-Magyarország 3 Ballal, alulról fölfelé, há­romszor, fára kopogja le Csicsák Dezső munkavédelmi előadó, hogy az Érdért Vál­lalat mátészalkai gyáregysé­gében az idén nem történt súlyos baleset. Már az utóbbi három évre büszkék lehet­nek, mert egyre kevesebb úgynevezett esemény zavarta meg a folyamatos munkát. 1983-ban még 20 baleset 402 táppénzes napot „hozott”. Egy év múlva a 14 baleset miatt 640 munkanap esett ki a ter­melésből. 1985-ben 12 baleset fordult elő, ez 732 munka­napkiesést jelentett. 1986-ban nyolc baleset fordult elő és 428 munkanappal kevesebbet dolgoztak le a gyáregység­ben. Noha súlyos baleset évek óta nem történt, azért a csök­kenő számok is figyelmez­tetnek. Általában a kéz szen­vedi el a legtöbb sérülést. Az egyik dolgozó elvágta a ke­zét, a másiknak a rönk csíp­te oda, a harmadik kificamí­totta a bokáját, az egyik dolgozónak az arca sérült meg. Érdekes megállapításra ju­tott a munkavédelmi előadó. A közelmúltban a balesete­ket kiváltó közvetlen okokat kutatta és azt tapasztalta, hogy ősszel és tavasszal, ami­kor a ház, a kert a legtöbb munkát adja, sérülékenyeb­bek az emberek. A hét nap­jait tekintve a hétfő és a péntek vezet a balesetek gya­koriságával. Ez érthető is bi­zonyos fokig, mert a pihenő­nap előtt és után már lazul a figyelem. Ez a magyarázata annak is, hogy a műszak kez­dete és a vége a legveszélye­sebb a balesetek előfordulá­sában. Bár örülhetnek, hogy egy­re kevesebb baleset történik a gyáregységben, mégsem érik be pusztán annyival, hogy remélik, a dolgozók fi­gyelmesebben végzik a mun­kájukat. Területenként vál­tozóan, de legalább két-há- rom havonta tartanak mun­kavédelmi oktatást. Részlete­sen ismertetik azt a balese­tet, amely tipikusnak mond­ható és a vállalat más gyár­egységében fordult elő. Nagy gondot fordítanak az egyéni védőfelszerelések használatá­ra, a szabályos munkavég­zésre. Megbüntettek egy da­rust, mert szabálytalanul ra­kodott. A megrovás anyagi hátránnyal is járt, mert a ju­talom elosztásánál ezeket ko­moly pénzcsökkentő ténye­zőnek minősítik. A munkavédelemre költött forintokat ettől az évtől kezd­ve nem esetlegesen fordítják az éppen égető gondok or­voslására. Egyéves és ötéves időtartamra kell tervet készí­teni. A mátészalkai gyáregy­ségben 700 ezer forintot köl­tenek a VII. ötéves tervidő­szakban a különösen veszé­lyes foglalkozást űzők mun­kakörülményeinek javítására. Többek közt modernizálják a gépparkot új targoncákkal, korszerű faipari berendezé­sekkel. Nagy gondot fordíta­nak az egyéni védőeszközök beszerzésére és azok rend­szeres használatára. A meg­lévő gépek biztonságosabb üzemeltetésére öt év alatt 30 ezer forintot költenek. To­vábbra is az érdeklődés elő­terében áll az egészségügy és az üzemorvosi ellátás bőví­tése. Munkavédelmi propa«- gandána, oktatásra, ' ösztön­zésre az ötéves terv idején 780 ezer forintot költ a gyár­egység. Minden forintot az­zal a szándékkal fordítanak közcélokra, hogy a dolgozó embert, a munkás egészségét, erejét kíméljék. Tóth Kornélia Az új évben a karbantartás után január 5-én ismét megkezdték az üdítő ital gyártását a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzemében. A múlt évben terven felül 3 millió üveg üdítőt készítettek, köztük két új terméket, az ananászt és a bittert. (Elek Emil felvétele) UJ ÖTLETEK, TÖBB AJÁNLAT Lépést válté szolgáltatás Napirenden a szolgáltatások — ez a kifejezés igen sok­szor került az olvasók szeme elé az elmúlt időben, hiszen a különféle lakossági szolgáltatások fejlődése, döccenői, sike­rei vagy hibái nap mint nap érintenek szinte mindenkit. Rövid körképünkben három szolgáltatóvállalatnál kérdez­tük meg: mit fejlődtek idén, mit terveznek 1987-re. Tizenkét szervize van im­már az Elitasz szövetkezet­nek a megyében — idén gya­rapodtak néggyel. Javítómű­helyt nyitottak Vásárosna- ményban, Záhonyban, Máté­szalkán és Tunyogmatolcson is. Így már az egész megyére kiterjed tevékenységük: a tévék, rádiók, háztartási gé­pek, hűtőszekrények, video­magnók javítása. Videomagnók térhódítása 1986 újdonsága az utóbbi ugrásszerű növekedése: míg tavaly alig néhány video­magnót hoztak hozzájuk, idén már sok munkájuk vol/t. Eb­ben persze az is közreját­szik, hogy az egyre népsze­rűbb képmagnók garanciális javításával is foglalkoznak! Ugyancsak idei újdonság a varrógépek garanciás és fize­tő javítása Kisvárdán és Nyíregyházán. 1987-ben már nem a háló­zatukat bővítik, hanem a minőségi munkát kívánják javítani — mondta Németh Balázs, a kisszövetkezet egyik vezetője. Szeretnék csökken­teni a javítások idejét, rö- videbb határidőket vállalni. Dolgozóikat is a minőségi munkára ösztönzik minden lehetséges módon. Emellett saját kereskedelmi tevékeny­ségüket is bővíteni szándé­koznak — Nyírbátorban már árusítanak a szervizben kü­lönféle híradástechnikai cik­keket, a Nyírfa Áruházzal közösen. A Ramovill—Sanyo közös vállalat révén jövőre meglehetősen sok japán ké­szülék kerül az országba — ezek javítására is felkészül­nek. A Ramovill révén egyébként beléptek — másfél milliós tőkével — egy keres­A nyíregyházi Petőfi utcai Patyolat-szalonban. kedőházba, így tovább széle­sedhet kínálatuk. Tovább bővítik székhely egész területén igénybe vehető. Bővítik az idén a hozom- viszem szolgálatot is, mely jelenleg 61 községet érint megyénkben. 1987-ben két új járatot indít a vállalat a szatmári területeken. Ezzel további húsz község népe ve­heti igénybe lakóhelyén a Patyolat szolgáltatásait. Üj üzletek nyitása nem szerepel a tervek között, vi­szont Fehérgyarmaton és Má­tészalkán már januárban új, a réginél tágasabb, korsze­rűbb helyiségbe költözik a felvevőhely. Négy év garancia Exportra készítenek polipropilén alapanyagú bevásárló­szatyrokat a nagyhalászi zsák gyárban. (Jávor László felv.) Manapság már senki sem csodálkozik azon, hogy a Pa­tyolat szalonjaiban, felvevő­helyein vásárolni is lehet: például fonalakat, térítőkét, ágyneműgarnitúrákat, sza­badidőruhákat. Három éve, a szolgáltatások árainak eme­lése után megcsappant a for­galom a Patyolatnál. Ezért kényszerült arra a nyírségi vállalat, hogy — fővárosi pél­dára — 1985 óta árusítással is foglalkozzon. Jó ötlet volt megpróbálkoz­ni az árusítással, hiszen ta­valy már 7 millió forint ár­bevételhez jutott ezáltal a Nyírségi Patyolat Vállalat. Sőt választékbővítéssel: tisz­tított import ruhák forgalma­zásával is próbálkoznak né­hány hete az üzletekben — egyre nagyobb sikerrel. A hagyományos szolgálta­tások közül tavaly a lakossá­gi vegytisztítás iránt mérsé­kelten nőtt, míg a piperemo­sás iránt nem változott az érdeklődés. Közületi mosa­tást és bérágynemű-kölcsön­zést viszont kevesebben igé­nyeltek, mint az előző esz­tendőben. Az új évben új szolgálta­tások bevezetését tervezik. Már januárban bővíteni fog­ják Nyíregyházán a házhoz­szállítást. A szőnyegek mel­lett a vegytisztításra, illetve piperemosásra beadott hol­mikat is házhoz viszik — csekély térítés ellenében. El­sősorban azoknak szeretné­nek ezzel segíteni, akik olyan városrészben élnek, ahol nincs felvevőhely — mint az Örökösföldön is. Természete­sen a házhoz szállítás nem­csak itt, hanem a megye­Felgyorsult a tempó 1986- ban a nyíregyházi Tempó Ál­talános Szolgáltatóipari Szö­vetkezetben. Legjelentősebb részlegében, a Jég utcai autó­motor javítóban például mint­egy 15 ezer jármű fordult meg tizenkét hónap alatt. Három és fél millió forintot fordítottak ebben az üzem­ben arra a célra, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjék — tudtuk meg Kohut István elnöktől. Bővült az úgynevezett hasz­nos terület, új emelőállások létesültek, hatcsápos emelőt vásároltak, új vizsgálósort alakítottak ki. A nyírbogdá- nyi olajfinomító új Olvikor alvázvédőjével kezelt Dáci­ákra pedig immár négyéves garanciát adnak. 1986 újdon­sága a turistagázpalackok töltése is, aminek akkora a sikere, hogy az új esztendő­ben még egy töltőberende­zést állítanak üzembe. Nép­szerű szolgáltatásuk a palac­kok házhoz szállítása, erre a célra három új járművet vá­sároltak, s hamarosan érke­zik a következő is. Tervezik a központi és a mini csere­telepek rekonstrukcióját is. Az említett két fő terület mellett azonban például üve­gezést, rovar- és kártevőir­tást, meghívók, névjegykár­tyák nyomtatását is végzi a lakosság részére a Tempó. Mindezek együtt eredmé­nyezték, hogy 1986-ban 140 milliós árbevétellel és mint­egy tízmillió forintos nyere­séggel zár a szövetkezet. A szolgáltatások fejlesztése folyamatos feladatot jelent. 1987-ben is folytatódik a re­konstrukció, amelynek során belső átalakításokat végez­nek, segédberendezéseket újí­tanak fel, s megjavítják a vízvisszaforgatót, ami kör­nyezetvédelmi szempontból is igen jelentős. A leglátványo­sabb változás pedig az, hogy január elsejétől az autó-motor javító leányvállalatként mű­ködik. Ez a szervezeti válto­zás is a jobb minőségű mun­kát szolgálja, az érdekeltségi rendszer korszerűsítésével. (thp) 13+1 a gyárban — munkakultúra — vándorkiállítás Nagy tét a„kockán” Művelődési tervek — üzemekben Egyre nehezebb helyzet­ben vannak a munkahelyi művelődési szakemberek is jelenlegi gazdasági körül­ményeink miatt. Hiszen köztudott, hogy a kultúra iránti igény fokozatosan háttérbe szorult, ugyanak­kor nagy tét forog kockán: a munkásosztály műveltsé­ge. Márpedig akik ezért fe­lelősséget vállaltak, csak úgy érhetnek el eredménye­ket, ha egyre kutatják az új, járható utakat. Erről érdeklődtünk megyénk né­hány nagyüzemében. A NYÍRSÉG konzerv­ipari VÄLLALAT népmű­velője, Tóthné Munkácsy Júlia több szép feladat meg­oldására készül. Elsőként azt a kiállítást említi, ame­lyet a vállalat dolgozóinak bélyeg- és éremgyűjtemé­nyeiből rendeznek. Mindig sikeresek azok a programok, melyek segítségével a dol­gozók jobban megismerked­hetnek egymás üzemen kí­vüli életével, beszámolhat­nak egymásnak hobbijaik­ról. Komoly érdeklődés vár­ható egy most induló vetél­kedő iránt, amelynek kér­déseit 13 plusz egy címmel a könyvtárosok segítségével állítják össze. A kérdések főként a politikai és a kul­turális élet eseményeivel foglalkoznak. Folytatódik az Igaz ez a szép című bri­gádvetélkedő újabb forduló­ja, amelyen több mint har­minc brigád vesz részt. Rendeznek egy vetélkedőt a szakmunkástanulóknak is, hogy gyarapíthassák irodal­mi ismereteiket. A köny­vek, az olvasás megszeret­tetését szolgálja a már be­vált olvasópályázat és a Könyvről könyvért című villámvetélkedő-sorozat. A konzervgyár egykor híres ifjúsági klubja ma a lehető legkorszerűbb formában él tovább: videós és számítás- technikai klubként, amely igen népszerű a fiatalok kö­rében. Az év folyamán több alkalommal lesz író-olvasó, illetve művész-közönség ta­lálkozó a gyárban, és sze­retnék ismét megrendezni a nyáron az olvasótábort, amelyen tavaly 20 „válla­lati gyerek” vehetett részt. A TAURUS GUMIGYÁR­BAN az év indításakor az aprómunka mellett a köz- művelődés nagyobb léptékű, átfogóbb fejlesztése foglal­koztatja Németh Mihály népművelőt. Ennek két te­rületét elemezte tájékozta­tójában. A munkahelyi mű­velődés előbbrevitele szem­pontjából igen fontos kér­désnek minősül a munka kultúrája. Hogyan lehetne ennek javításáért tenni és a jó módszereket terjeszteni? Vajon a művelődési bizott­ságban a leghivatottabbak tevékenykednek-e, vagy vannak az üzemben továb­bi olyan szakemberek, akik átlátják ennek fontosságát, és tenni is képesek? Ezek a kérdések már fel is vázol­ják a jövőt: felkutatni az ilyen szakembereket, akik­nek szakmai kultúrája min­ta lehpt' követendő gyakor­lat. A másik nagy terület az idén a közéletiség növelésé­nek új megközelítése. A ter­vek szerint egy nyitott klub alakul meg a gumi­gyárban, amelynek nem lesz állandó tagsága, hanem a közönség mindig aszerint jön össze: kit mi érdekel? Általában praktikus kérdé­seket tűznek napirendre, például a gyermekek isko­láztatásával, a közlekedés­sel. az egészségügyi alapel­látással stb. kapcsolatban, és a kérdezettek a terület illetékes szakemberei, pél­dául iskolaigazgatók, orvo­sok lesznek. A havonta egy­szer sorra kerülő klubna­pok lehetőséget adnak az alapos tájékozódásra, amel­lett a közéletiség gyakorlá­sára is. A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL az oktatá- , si csoport vezetője — Csen- geri Istvánná — arról szá­molt be, hogy kevesebb lesz a művelődési rendezvények száma a korábbinál, keve­sebb az érdeklődő is. Ezért elsősorban olyan programo­kat terveznek, amelyek a hétköznapi élethez kapcso­lódnak, politikai és gazda­sági témakörben. Várható­an az idén is több vándor- kiállítás érkezik a vállalat­hoz — ezeknek általában sikerük van. Nagy figyel­met fordítanak viszont a vállalatnál a képzésre, fő­ként a szakmai továbbkép­zésekre. Szakítottak azzal a ha­gyománnyal, amely szerint ötévente évülnek el a szak­mai ismeretek, és ilyen pe­riódusokban szükséges a továbbképzéseket ütemez­ni. Az új szemlélet azt dik­tálja: ahol a termelés szem­pontjából szükséges, ott és azoknak a dolgozóknak szervezzenek tanfolyamot! Húsz tanfolyam indul az idén, ezek között vannak például betanító, tovább­képző tanfolyamok, össze­sen több mint négyszáz dol­gozónak. Tavaly kezdődött el és a napokban fejeződik be a magasépítési műveze­tők tanfolyama, amelynek 18 vállalati és öt „külső” résztvevője országos érvé­nyű oklevelet kap. Baraksó Erzsébet LEKOPOGTA... Egéssgkil munkavédelem

Next

/
Thumbnails
Contents