Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

1987. január 6., kedd Vezérkar nélkül marad­tak egy hétre a megyében a termelőszövetkezeti;' ■* elnökök, közgazdaság nökhelyettesek, főkö y lök és társulások igazgatói január 4-én Budapestre, a Mezőgazdasági Szövetke­zetek Házába utaztak to­vábbképző tanfolyamra. A szabolcsi szakemberekkel öt MÁV-utaskocsi telt meg Nyíregyházán, hiszen több mint 200-an voltak. A továbbképzés öt napig tart. Január 5-én a megnyitó előadás Szabolcs-Szatmár me­zőgazdaságának 1986. évi ter­melésével, az 1987. évi fel­adatokkal foglalkozott. Elő­adó Gyuricsku Kálmán, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára volt. A további­akban a mezőgazdasági szö­vetkezetek V. kongresszusá­nak határozataiból adódó feladatokról volt szó, majd előadás hangzott el az MSZMP agrárpolitikájáról. A szakemberek az első oktatási napon kaptak értékes infor­mációkat az 1986. évi mérleg- beszámolók elkészítéséhez. öt nap alatt a szabolcsi ve­zetők tizennégy szakelőadást hallgatnak meg, többek kö­zött a mezőgazdasági árpoli­tikáról, a szerződéses kapcso­latokról és gazdasági érdek- védelemről, a hitelpolitiká­ról, az 1987. évi pénzügyi sza­bályozó rendszerről és annak céljáról. Váncsa Jenő mező- gazdasági miniszter előadá­sában többek között a sza­bolcsiakat közelről érintő té­mával, a gazdaságilag elma­radott térségek fejlesztésével is foglalkozik. Lesz fórum is, ahol a kérdésekre országos szakértőkön kívül Szabolcs- Szatmár párt- és állami ve­zetői válaszolnak. Munkásőrgyűlések megyénkben A hét végén Thegyénkben is megkezdődnek a munkás­őr egységgyűlések. A mosta­ni fórumoknak az ad különös jelentőséget, hogy megalaku­lásának' 30. évfordulóját ün­nepli az önkéntes testület. •Mindenütt megemlékeznek az alapítókról és értékelik a testület három évtizedes te­vékenységét. Az ünnepi megemlékezések után kitün­tetések, jutalmak átadására is sor kerül. Január 10-én, szombaton a nyíregyházi egység munkás- őrei tartanak gyűlést. A me­gyei törzs és közvetlen alegy­ségeinek gyűlésére január 17-én kerül sor. Január 24-én a mátészalkai, a fehérgyar­mati és a kisvárdai munkás­őrök tartják meg egységgyű­lésüket. Január 31-én Nyír­bátorban és Vásárosnamény- ban lesz munkásőr egység­gyűlés. Új technológia Tiszaszalkán Megkezdődött a tanítás A Magyar Acél tiszaszalkai gyárában új technológiát ve­zettek be az alkatrészgyártásnál és a felületkezelésnél. Mindkettő növeli a termelékenységet és javítja a minősé­get. Képünkön: Pócs Sándor és Csatlós Zoltán védőgázos hegesztéssel állítja össze az alkatrészeket. Befejeződött a téli szünet: hétfőn az ország valamennyi általános és középiskolájában megkezdődött a tanítás. Az első csengetés egymillió 300 ezer általános és mintegy 237 ezer középiskolás számára je­lezte a kéthetes pihenő vé­gét, s a félév folytatását. Eb­ben a hónapban még mód nyílik a tanulmányi jegyek javítására-módosítására: az első félév ugyanis január 31- ig tart. Az iskolák február 6-ig értesítik a szülőket a diákok első félévi munkájá­nak eredményéről. A tavaszi szünet április 4-től április 12-ig tart majd. Az utolsó tanítási nap az ál­talános iskolákban június 12., a középfokú iskolákban jú­A BESSENYEI GYÖRGY TANÁRKÉPZŐ FŐISKO­LÁN Csizmadia Valéria a tanulmányi osztály vezetője arról számolt be, hogy a de­cember 20—február 10. kö­zötti vizsgaidőszakban több mint kétezer nappali és ezeregyszázon felüli le­velező hallgató ad számot ismereteiről. A hétszázhúsz | most végző hallgató még a í régi tanterv szerint tesz ele­get a vizsgakötelezettségei- ; nek, az alsóbb évfolyamo­sokra már az új tanterv vo­natkozik. Már érezteti ha­tását az új oktatási tör­vény, illetve ennek nyomán az új tanulmányi és vizs­gaszabályzat. Ez általában kedvezőbb feltételeket te­remt a hallgatók számára, és bizonyos mértékig meg­könnyíti a vizsgázást. Ko­moly tehertől szabadulnak meg azok, akik a legalapve­tőbb vizsgaformán, a be­számolón „leverik a lécet”, mivel eddig utóvizsgajegyet kellett váltaniuk, és miha­marabb meg kellett ismétel­ni a vizsgát. Az új szabá­lyok enyhébbek, a beszá­moló nem minősül utóvizs­ga-köteles vizsgaformának, idejéről, módjáról egyénileg lehet dönteni. Jellemző a mostani vizs­gaidőszakra, hogy sokan nem szerezték meg a szor­galmi időszakban a gyakor­lati jegyet, így ők most plusz egy teherrel küzdenek meg. Ugyanakkor jellemző A tanítás a megye oktatási intézményeiben is megkezdő­dött. Képünkön a Nyíregyhá­zi 2-es számú Általános Isko­la 3. a. osztályában készült, ah&l Palcunbi Istvánná tech­nikaórát tartott az alsósok­nak. (cs) nius 5. lesz. Az érettségizők május 8-án mennek utoljára iskolába: az írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tago­zatán május 11-én, a nemze­tiségi gimnáziumokban május 8-án, az esti és levelező ta­gozatokon pedig május 25-én kezdődnek. A rendelkezések szerint a közös írásbeli érett­ségi-felvételi vizsgát május 18-tól kell megtartani. MOM, KEMÉV, HÚSIPAR Növelik az exportot Munkásgyűlések megyénkben Megyénk üzemeiben munkásgyűlések sorát tartják ezekben a napokban. A fő téma: 1987. A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK mátészalkai gyárá­ban január 5-én, hétfőn tar­tották a munkásgyűlést. Bíró Miklós gyárigazgató értékel­te a több mint 1500 tagú kol­lektíva múlt évi munkáját. A MOM mátészalkai gyára a tervezettnél több tíz millió forinttal nagyobb termelési értéket produkált, mely 1986- ban összességében meghalad­ta a félmilliárd forintot. A termékeinek közel negyven százalékát tőkés országok­ban értékesítik. A múlt év­ben a dollárelszámolású ér­tékesítés 20 százalékkal nőtt, nagy részét az év negyedik negyedében kellett szállítani. A legnagyobb exportárbevé­tel a plasztik szemüveg len­csékből, valamint a különbö­ző finommechanikai termé­kekből származott. Az idén a MOM mátészal­kai gyára összességében mi­nimális termelésnövekedést tervez, azonban a tőkés ex­portot újabb húsz százalék­kal szeretnék növelni. Ti­zenkét új gyártmányt vezet­nek be, azok között lesznek új szemüveglencse-konstruk­ciók, illetve két új geodéziai műszer, melyeknek a szak­emberek nagy jövőt jósolnak. A KELET-MAGYAROR­SZÁGI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPA­RI VÁLLALAT építkezésein, munkahelyein is január első napjaiban tartanak munkás­gyűléseket. Január 5-én, a KEMÉV Tünde utcai köz­ponti telepén megtartott gyű­lésen mintegy háromszázan vettek részt. Barabás László, a vállalati pártbizottság tit­kára elsőként a népgazdaság, és azon belül az építőipar helyzetéről szólt, majd a KEMÉV feladatairól tájékoz­tatta a dolgozókat. Megálla­pította, hogy a cég az 1985. * évi veszteségét követően 1986-ban már a tervezettet megközelítő nyereséget, il­letve több mint 700 millió forintos termelési tervet valósított meg. Elhangzott, hogy a vállalat idei kapacitása lekötött és a korábbiakkal ellentétben na­gyobb méretű és értékű sza- bolcs-szatmári beruházáso­kon dolgoznak, de a KEMÉV munkatársai szerte az ország­ban, sőt a szovjetunióbeli Tengizben is tevékenyked­nek. Ez évben tovább javít­ják a munkafegyelmet, a munka hatékonyságát és a termékeik minőségét. Mind­ehhez bizonyos szervezeti és személyi változások is társul­nak. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ÁLLATFORGAL­MI ÉS HŰSIPARI VÁLLA­LATNÁL Tamás Imre, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a cég a múlt évet ered­ményesen zárta. A szarvas- marha-, a sertés- és a juh- felvásárlási, illetve exportter- ve,t is teljesítették. Sőt a ter­vezett 30 ezer sertéssel szem­ben 40 ezret juttattak kül­földre, a legtöbbet a Szovjet­unióba. A húsipari vállalat állatvágási tervei is megva­lósultak. Az ÁHV az idei esztendő­ben önállóan gazdálkodik, ami az egész kollektívára na­gyobb felelősséget ró. A munkafegyelmet a tavalyi ki­emelkedő eredmények után is tovább szeretnék javítani. 1987-ben várhatóan 43 ezer szarvasmarhát és 275 ezer sertést vásárolnak fel, mely­nek jelentős részét exportál­ják. Az állatforgalmi és húsipa­ri vállalat az MSZMP KB no­vemberi határozata alapján intézkedési tervet készített, aminek az állattartókkal, -te­nyésztőkkel a jobb minőségű termékek előállítását előmoz­dító együttműködési program a legfontosabb része. A vál­lalat a jövőben a fogyasztói igényeket jobban ki szeretné elégíteni. Ebben jelentősen segít az 1987 áprilisában in­duló új húsüzem, ahol a ko­rábbiaknál lényegesen több és jobb minőségű töltelékáru­kat készíthetnek, sőt új ter­mékeket is előállíthatnak. (csgy) Négy év alatt két diploma Kétszáz óra — levegőben Vizsgaidőszak a főiskolákon Most első alkalommal vizsgáznak a főiskolások, egye­temisták az új oktatási törvény szellemében. A hallgatók e nagy erőpróbájának tapasztalatairól érdeklődtünk a nyír­egyházi főiskolákon. a másik véglet is: sokan él­tek azzal a lehetőséggel, hogy úgynevezett elővizs­gát tettek, ha a tananyag ütemezése arra alkalmat adott. A vizsgázásnak ezt a formáját a főiskolai ok­tatói kar is támogatja, mert így alaposabb és elmélyül­tebb felkészülésre van mód­juk a hallgatóknak a vizs­gaidőszakban. Eddig még nem tört ki a nagy vizsga­láz, általában a végére tar­togatják a vizsgák időpont­ját, ezért szükséges lehető­leg befolyásolni az ütemezé­seket, hogy időben is ará­nyosabb legyen a terhelés. Mi a mostani mumus? A „listavezető” változatlanul az egyik magyar nyelvtani tantárgy, sok hallgatónak újra kell írnia a dolgozatát. Ezt követően a legtöbb elégtelent a matematika szakosok gyűjtötték, főleg analízis tantárgyból. Jól rajtoltak a két új szakon, a francia és a német nyelv­szakosok. Sikeresen startol­tak azok a tanító szakosok, akik az új képzés értelmé­ben négy év alatt két okle­velet szerezhetnek, tanító— magyar, illetve tanító—ma­tematika szakon, három plusz egy éves nappali és levelező tagozaton. A MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLÁN Kökéndy Ivántól a főigazgatói hivatal vezetőjétől arról kaptunk tájékoztatást, hogy 261 nap­pali és 79 levelező hallgató­juk ad számot tudásáról de­cember 29—január 23. kö­zött. Ügyelve a vizsgák ütemezésére, arra ösztönzi a hallgatókat, hogy lehető­leg a korábbi időpontokra jelentkezzenek, hadd legyen az utolsó hét a teljes pihe­nésé. Itt jóval kevesebben éltek az elővizsga lehetősé­gével, és csak néhány tan­tárgy esetében kerülhetett rá sor. Ezen a főiskolán a „bukkantó” tantárgyak a matematika, a mechanika, a mezőgazdasági repülés és az elektrotechnika. Speci­ális a hatvan repülőgépve- zető-hallgató vizsgája, amelynek egy része a leve­gőben zajlik. A végzős har­madévesek záróvizsgájához 200, levegőben eltöltött óra szükséges. Mindkét főiskolán meg­közelítően azonosak a bu­kási arányok; az eddigi ta­pasztalatok szerint most is a hallgatók egyharmada kényszerül megismételni valamelyik vizsgáját, de ha az utóvizsgák számát néz­zük, akkor elméletileg min­den hallgatóra jut legalább egy. Ugyancsak azonos ta­pasztalat: a korábban al­kalmazott vizsgáztatógépek minden előnyük mellett kárt okoztak a szóbeliség kikü­szöbölésével ; azzal, hogy leszoktattak a nyelv ékes használatáról, de legalábbis hozzájárultak a nyelvi restséghez, vagy a pongyo­la fogalmazás terjedéséhez. Ezért igyekeznek ezeket visszaszorítani. A tanár­képzőn csak a pszichológia és a matematika tesztekhez használják, a mezőgazdasá­gi főiskolán pedig teljesen meg is szüntették a vizs­gáztatógépek működését. XLIV. évfolyam, 4. szám ÁRA: 1,80 FORINT Hart- es állami vezetők értékelései a gazdaságról Tsz-elnökök továbbképzése MA Hivatása: katonatiszt (2. oldal) ★ Kevesebbet, de jobbat (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents