Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
Hírhozó H a azt mondom: béke — többnyire közhelyek jutnak eszembe. Nyugalom, csend, építés, szerelem, biztonság. Ha azt mondom: háború — többnyire elcsépeltnek tűnő képek villannak előttem. Lövöldözés, bombák, romok, éhezés, pusztulás. Hogy miért van ez így, nagyon jól megmagyarázható. A háborút nem ismerem — a békét pedig jól ismerem. De ismerem-e igazán? Értem-e? Érzem is? Az én nemzedékem nem ismeri a háború gyötrelmeit, irracionális félelmek se munkálnak bennem, amikor a szédítő magasban szálló ezüst fecske, a sugárhajtású repülőgép hangrobbanása megrázza dobhártyámat — e hang nem idéz más, iszonyodással telt perceket, rettegést, pánikot. Nekem csak egy ismerős, közömbös hang — az előttem járó nemzedéknek pedig kalapácsütés a szívre, az agyra, az emlékekre. Béke van, s én nyugodt vagyok. Csak egy kicsit feszül meg bennem valami, amikor távoli vagy nem is oly távoli országok képeit vetíti elém a televízió: fegyverropogást, halált. S nézem a nagyvárosi utca gyerekeit, akik tizenéves kézzel géppisztolyt markolnak, akik így nőttek fel; nézem az otthonából elűzött családot, a bombák nyomán maradt romhalmazt, a füstöt, a könnyeket. S néha úgy érzem, valami apró, konok madár kopog halántékomon, mely hírt, szörnyű hírt hozott valahonnan, s bebocsátást kér oda, ahol nincs helye. Egy mozdulattal elhessentem a hírhozót, de újra és újra visszajön, kér, könyörög, hozzám akar férkőzni. „Értsd meg, engedd, hogy legalább elmondjam! — kopogja sebesen a riadalmak morzejeleivel. — Ott emberek halnak meg napról napra, és éhesek és félnek és én is félek...” Aztán megszánom, mert rémülten dobog kicsi szíve, közelebb engedem, hogy elmondja, amit nem lehet elmondani: az értelmetlen, esztelen megsemmisülésről, a torz vigyorú halálról beszél. Űj és újabb fegyverekről, melyek fémmadarak hasában, acélcápák gyomrában, föld alatt, mező alatt, város alatt bújnak, vakme- rőbbjeik csillagkalandról álmodnak ... És fenyegetnek! — folyton fenyegetnek. „Félj! — suttogják. — Reszkess! Ne tégy semmit, mert hiábavaló. Mi itt vagyunk — és csak a jelre várunk!" S én félek — de igyekszem nem reszketni. És rázom a fejem, mert minden porcikám tiltakozik az ellen, hogy ne lehetne tenni valamit! Ma összeül a magyar békekonferencia. A küldöttek százai mellett én is ott vagyok. Mi is ott vagyunk! Tarnavölgyi György SZABOLCSIAK AZ ORSZÁGOS békekonferencián. Január 31-én, szombaton tartják a fővárosiban a XI. országos békekonferenciát, melyen negyventagú szabolcsi küldöttség képviseli a megye békemozgalmát. Az Építők Rózsa Ferenc Székházában tartandó országos békekonferenciára a szabolcsi küldöttek január 30-án, pénteken reggel különautóbusz- szal indultak a fővárosba. A megye társadalmát képviselő küldöttséget Soltészáé Pádár Ilona, a népfront megyei titkára vezeti. Képünkön: küldöttek egy csoportja a megyei népfront- székház előtt. Félidőnél a tanév Pénteken véget ért az iskolákban az idei tanév első fele — lezárultak egy időre a nagy feleltetések, a felmérők, a dolgozatírások sorozatának ideje, az osztálynaplók ban már ott állnak — ha egyelőre csak ceruzával írva is — a jegyek. A félévi érdemjegyekről szóló értesítőt a jövő hét végén, február hatodikén osztják ki a megye általános iskoláiban több, mint 83 ezer kisdiáknak, a középfokú intézményekben pedig csaknem 22 ezer tanulónak. A jövő hét folyamán az iskolákban osztályozó értekezleteket tartanak, majd tantestületi tanácskozást, s ezt követően kerülhet a diákság (majd a szülők) kezébe a félévi értesítő — kiben- kiben más érzelmeket keltve ... Összefogásra van szükség Iparfejlesztés az elmaradott térségekben Kiemelt kormányprogram foglalkozik a gazdaságilag elmaradt térségek fejlesztésével. A megyei területi ipari bizottság 11 mikrokörzet helyzetét, lehetőségeit vizsgálta meg, hogy javaslatokat adjon a tennivalókra, a foglalkoztatás bővítésére, az ipartelepítésre. Pénteken délelőtt a nyíregyházi ülésen Kertész István, a Szatmár Bútorgyár gazdasági igazgatóhelyettese terjesztette elő az összegzett tapasztalatokat. Bár a különféle nyilvántartások meglehetős eltéréseket mutatnak, azonban 1990- ig 7—8 ezer ember foglalkoztatását kell megoldani a megyében. A mezőgazdaságból várhatóan négy és fél ezren kerülnek ki, a munkát vállaló fiatalok száma három és fél ezer. Az észak-szabolcsi, szatmár-beregi és dél-nyírségi térség 125 településén okoz elsősorban gondot a foglalkoztatás, mert nincs elegendő munkahely a meglévq üzemekben. Ezekből a térségekből nagy az elvándorlás, s éppen a legjobb szakemberek távoznak. Az ingázás pedig több társadalompolitikai problémát is felvet. Nehezíti a helyzetet a fejletlen ellátó- és közlekedési hálózat is. Egy-egy kisebb tájegység (mikrokörzet) természetes központjában érdemes fejlesztéssel foglalkozni. Csen- gerben a cipőgyár, Tyúkodon a konzervgyár, Tiszaszalkán a Magyar Acélárugyár, Nyír- bélteken a Ganz Mérőműszergyár a nagyobb egység, amely képes fejlesztésre. Mellette a termelőszövetkezetekre hárul melléküzemek formájában a foglalkoztatás bővítése, azonban a központi támogatási alapra beadott pályázatokból is kiderül, hogy sok esetben konkrét, gazdaságilag jól megalapozott elképzelés nélkül szeretnének változtatni, tartós kapcsolatok alig fordulnak elő. A szűkös anyagiak miatt a meglévő épületek, közművek felhasználása indokolt, azonban elfogadható lehetőséget csak Csengerben, Tarpán és Méhteleken tudnak kínálni. A másik akadályozó tényező a szakemberek hiánya. Sem megfelelően képzett munkások, sem az irányításra alkalmas egyetemet, főiskolát végzett szakemberek nincsenek. A kritikus elemzés megállapítja, hogy a hátrányos helyzetet a jelenlegi feltételek mellett igen nehéz csökkenteni. A vitában kitűnt, hogy feltétlenül szükséges a helyi erőfeszítések fokozása, az eddiginél jóval nagyobb összefogás az érintett szervek részéről. Szükséges felgyorsítani a folyamatokat, mert a 15 évre szóló program első éveiben különben nem tudnak eredményeket felmutatni. A viszonylag szűkös központi tárriogatás pedig megköveteli az erők koncentrálását. A vitában felszólalt Szilágyi Antal, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője, aki úgy érzékelte, a közös főbb irányokban már van előrelépés, de nagyobb támogatás kell a helyi elképzeléseknek. Üj gyár építésére kevesebb a lehetőség, ezért a mezőgazda- sági üzemek bázisán szükséges a foglalkoztatást bővíteni. A testület — melyen Kovács Zoltán, a Vulkán Öntödei Vállalat igazgatója elnökölt — elfogadta az idei munkaprogramját is. (lányi) Megkezdődtek a zárszámadások Nyíregyház/ Ságvárí: minden főágazat jói teljesített Eljött a zárszámadó közgyűlések ideje. Ennek nyitányát jelentette a nyíregyházi Ságvári Tsz ünnepsége, amelyet tegnap tartottak a megyeszékhelyen, á Móricz Zsigmond Színházban. Szép eredményekről számolhatott be a kollektíva előtt Leitner István, a szövetkezet elnöke. Az egy évvel korábbi helyzethez viszonyítva árbevételüket tizedével, termelésüket közel nyolc százalékkal növelték. A tagság jövedelmének emelkedése meghaladta a 7 százalékot. Ma már évente átlagban 63 ezer forintot vihetnek haZa a tsz dolgozói. A nyereség majdnem egyharmadával magasabb a tervezettnél. Az 1986-ban végzett munkájuk után mintDöntött a KISZÖV elnöksége a KTB felbasználásárél Milliók korszerűsítésre, feiijításra A KISZÖV elnöksége január 30-án, pénteken Nyíregyházán ülést tartott, melynek napirendjén szerepeit: a lakossági szolgáltatást végző felvevőhelyek felújítására, fenntartására fordított központi támogatási alap (KTA) felhasználása. Az elnökségi ülésről Toldy Katalin, a szövetség pénzügyi osztályának vezetője tájékoztatta lapunkat. A lakossági szolgáltatást segítő Központi Támogatási Alap — vissza nem térítendő hitel — hároméves programjában 28 millió forint állt rendelkezésre. A fejlesztések jól szolgálták a lakossági érdekeket, így pótlólagos fel- használásra az ELITÁSZ, a SZIGMA, a nyíregyházi fényképész—műanyagipari, a mátészalkai szolgáltató és a fehérgyarmati ruházati szövetkezet is kapott a pénzből. Egy korábbi elnökségi ülésen döntöttek arról, hogy a fodrászat, a fényképészet, a gépjárműjavítás üzlethálózatához, felvevőhelyeinek korszerűsítéséhez — figyelembe véve a szükséges ráfordításokat — 70 százalékos hozzájárulást adnak. Most azt vizsgálták, hogyan éltek lehetőségeikkel a szövetkezetek. Megállapították: a rendelkezésre álló pénzt döntően az elmaradt építőiparifenntartási munkák elvégzésére fordították. Néhány szövetkezet a múlt évben tervezett és megkezdett felújítást az idén valósítja meg. A TEMPÓ-nál még az első negyedévben elvégzik az autószerviz épületeinek külső munkálatait, a tetőszerkezetek szigetelését. Tiszalökön a szoígáltatóház és a npi szabó részleg teljes fenntartási munkálatait az első félévben befejezik. A fehérgyarmati asztalosok és a ruhaipariak közös szolgáltatóházuk külső és belső átalakítását tervezik az első negyedévben. Az idei tervekről néhány példa: a három fodrászszövetkezet: a nyíregyházi, a mátészalkai és a kisvárdai a rendelkezésére álló pénzből elsősorban üzlethálózata korszerűsítését kívánja megoldani. A Mátészalkai Autójavító Kisszövetkezet saját telephelyének kialakítását tervezi. Az ELI l'ÁSZ Kisszövetkezet felvevőhelyeinek korszerűsítését oldja meg Nyíregyházán és a megye településein. Az elnökségi ülés felhatalmazta a megyei szövetségét, hogy körlevélben hívja fel a szövetkezetek figyelmét a pótkeretigénylés lehetőségeire. A beérkezett pályázatokat felülvizsgálják és annak alapján dönt majd a KISZÖV elnöksége, a KTA- keret terhére újabb pénzbeli támogatásról. (d. gy.) Lányok, asszonyok a Ságvári Tsz zárszámadó közgyűlésén. egy 34 millió forint eredményt könyvelhetnek el. Az alaptevékenységek bevételi többletét a jó alma- és szilvatermésnek, a napraforgó és rozs rekordhozamának. valamint a tojástermelésnél, és a juhászainál végzett eredményes munkának köszönhetik. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységek között kiemelkedő tervteljesítéssel csak a tárolás és a háztáji termékforgalmazás dicsekedhet, összességben elmondható, hogy valamennyi főágazat hozta azt a teljesítményt, amit tőle elvártak. 1986-ban meghozták gyümölcsüket a korábbi évek erőfeszítései; azok legalábbis, amelyek azt célozták, hogy a szövetkezet egyre „több lábon álljon". Manapság többféle terméket állítanak elő, mint korábban. Olyan áruk termelésével is foglalkoznak, amelyek nincsenek kitéve az időjárás szeszélyeinek. Például üvegcsiszolással, húsfeldolgozással, sör- és húsforgalmazással. Az elhangzottakhoz hozzászólt Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára. Többek között elmondta: lassan hagyománnyá válik, hogy elsőként a megyében ez a tsz rendezi meg a zárszámadó közgyűlését. A legszebb hagyomány azonban az, hogy itt immár évek óta magas színvonalú munka folyik. Az idén egyébként — kevés kivétellel — jól zártaka szabolcs-szatmári tsz-ek. Olyannyira, hogy az 1984-es rekordot is felülmúlták, amiben közrejátszottak véletlen tényezők is, de volt benne tudatosság is. Segített a szövetkezeteken, hogy a szabályozórendszer a mezőgazdaság irányába fordult, helyenként oldva a gazdálkodásban lévő feszültségeket. A cáfolhatatlan eredmények ellenére azonban megmaradtak azok a súlyos gondok, amelyek a megye mezőgazdaságát terhelik. (sztancs) XLIV. évfolyam, 26. szám ARA: 2,20 FORINT 1987. január 31., szombat I MA A KSH jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről (4. oldal)
