Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

t Kelet-Magyarország 1987. január 30. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház — télen. (Császár Csaba felvételei) Caaládl torna, kertbarátok, video Klubok — körök Számtalan szakkör és klub mű­ködik a művelődési házakban, a csillagásztól a kaktuszgyüjtőn át az idegen nyelvi társalgóig. Idő­ről időre új tagokat Is toboroz­nak ezekbe a körökbe. A nyír­egyházi Váci Mihály művelődé­si házban most három klubra, illetve körre hívják fel a figyel­met. A középiskolai előkészítő najzszakkört azoknak ajánlják, akik érdeklődnek az ősszel in­duló képzőművészeti szakközép- iskola iránt. A jazzklubban minden szerdán este hatkor kez­dődnek a foglalkozások. Főleg kistermelőket vonz a kertbará­tok klubja, amely a hónap első és harmadik csütörtöki napjain tart összejöveteleket. Érdekes vállalkozásba kezdett a Városmajor utcai művelődési ház. Családi torna címmel hir­dettek olyan programsorozatot, amelyen unokáktól nagyszülőkig közösen tornázhatnak a család­tagok, szakember segítségével. Feltehetően sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy hetente két alkalommal jobban törődjenek az egészséges életmóddal. Se szeri, se száma a tanfolya­moknak. A Váci Mihály művelő­dési házban most aerobik, disz­kó- és dzsessztánctanfolyam in­dul. Nyelvoktatással is foglal­koznak, angolt, németet és fran­ciát tanítanak középiskolás kez­dőknek. Az SZMT művelődési házában a kézimunkázásnak van nagy hagyománya, a szabó-var- _ró tanfolyamon kívül a gépi hímzőnek is. A KPVDSZ mű­velődési házban balettet, művé­szi tornát, szabás-varrást, an­golt, németet és karatézást lehet tanulni. Videoklubba várják a jelentkezőket a helyőrségi mű­velődési otthonban. A most in­duló klubban a résztvevők a videotechnika valamennyi tudni­valójával megismferkednek, a filmkészítéstől a lejátszásig. Miről ír az Olvasó Nép? r---------;----------­Színháznaptár A Móricz Zsigrriond Színházban a következő napokban azoknak szerez­nek örömet, akik a Feke­te Pétert szeretnék meg­nézni. Ez a zenés vígjáték szerepel a műsoron a kö­vetkező kulturális körké­pünk megjelenéséig. Ma, 30-án este a Moliere-, 31- én szombaton a Molnár Ferenc-, február 5-én, csü­törtökön pedig a Madách- bérlet érvényes. Hétfőn ezzel a darabbal Sátoralja­újhelyen tájol a társulat. A pénteki és szombati előadásokon a színészek és a közönség számára egyaránt különleges él­mény vár. Amint arról ko­rábban beszámoltunk, Si­mon Mari hangszálai meg­betegedtek, és szerepére soron kívüli próbákon ké­szült fel az elmúlt napok­ban Magyar Éva. A fiatal művésznőt elsősorban a gyerekek ünnepelték ed­dig fergeteges tapsokkal, mint a Pinokkió címszere­pének alakítóját. Népszerű szerzők műve­it próbálják jelenleg a színházban. A legköze­lebbi bemutató a Stúdió- színházban lesz Szép Er­nő: Vőlegény című művé­ből február 8-án. Pás- kándi Géza: Lélekharang címmel írt történelmi té­májú drámát. Premier február 14. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjá­ból: Film: a nosztalgiamozi mű­során az 1941-ben készült Behajtani tilos! című film szerepel február 5-én csü­törtökön, négy, hat és nyolc órai kezdettel. A filmet Már- tonjfy Emil rendezte, fősze­replője Simor Erzsi és a lek­városkenyér, amely megala­pozza az ifjú pár boldogsá­gát. Tanácsadás: a pszichológu­soktól 2-án hétfőn és 4-én szerdán öttől hétig lehet ta­nácsot kérni. Zene: pénteken és szom­baton nosztalgia, vasárnap ifjúsági, csütörtökön videó- diszkóban szól a zene, este hattól tízig Valószínű, kevesek olvas­mánya a negyedévenként megjelenő „Olvasó Nép” című folyóirat, az Olvasó népért mozgalom lapja. Érdemes pe­dig kézbe venni a legújabb számot is, amelyben érdekes írói és olvasói portrék szub­jektív vallomások, színes, széles horizontú témák éb­resztenek kedvet az olvasás­hoz. Koncsol László az anya­nyelvről mondja el egy élet tapasztalatával szerzett, időt­lennek tűnő észrevételeit. Beszélgetést olvashatunk Cseres Tiborral, az elmúlt év egyik sikerkönyvének szerzőjével. Közre adja a fo­lyóirat a művelődő közössé­gek munkálkodását Fonyó­don, bemutat néhány meg­szállott, közért munkálkodó embert. Megismerhetjük Ka­rig Sára vallomását a kor­ról, társadalomról, életútjá- ról. Bepillanthatunk Fenákel Judit írói műhelyébe, tanul­ságos élményeket kínál a fiatal jogásznővel készített interjú, aki az USA-ban szerzett „Az összehasonlító jog mestere” címet, kandidá­tus, itthon mégsem tud meg­felelő hatósugarú munkát ta­lálni magának. „Mi etyeki- ek ... ” címmel egy szülész­nőről és egy nyolcgyermekes festőművész anyáról közöl írást a folyóirat, mindketten máshonnan indultak, és eb­ben a kis fővárosközeli falu­ban találtak igazi otthonra, s érdemes elolvasni, mit tesznek a közösségért. „Fel­tárni a nemzettudat állapo­tát” címmel beszélgetést kö­zölnek Juhász Gyula akadé­mikussal, a Magyarságkuta­tó Intézet igazgatójával. Meg­mentett hangszalagok cím­mel pedig Nagy Imre erdélyi magyar festőművész életével, munkásságával ismerkedhe­tünk meg. Kallói programok Változatos programot kínál a közönségnek a nagykállói mű­velődési ház, a legkülönfélébb érdeklődés szerint.' Megalakul a hónap elején az alkoholizmus­ellenes családvédö egyesület, amely az első ülését február 3- án tartja. A Népszínház ezúttal a világhírű örkény-darabot hoz­za el bemutatni, a Tótékat. Ezt játsszák 5-én, délután és este. Nagy a nótakedvelők tábora, ne­kik énekelnek az előadók 8-án. Katona Klárit is sokan kedve­lik, ő 12-én lesz a kállóiak ven­dége. Az Állami Bábszínház a gyermekek nagy örömére érke­zik a nagyközségbe 12-én, és két előadáson mutatják be a Rosszcsont Petit. A népszerű müvészházaspár, Koós János és Dékány Sarolta 18-án lép fel a káliói színpadon. A Móricz Zsigmond Színháznak is lesz itt egy vendégjátéka. Szép Ernő: Vőlegény című szín­művével, 24-én. Folytatódik a filharmóniai sorozat: a Szabol­csi Szimfonikus Zenekar köz­kedvelt ismeretterjesztő előadás keretében vázolja fel az opera történetét, természetesen zenei illusztrációval. És „itt a farsang, áll a bál” — azaz, megkezdőd­nek a szalagavatók. Nagykálló két középiskolája a művelődési házban rendezi meg a negyedi­kesek szalagtűző ünnepségét. Kiállítások Hét végén a kiállítótermek látogatottsága megütő, sók csa­lád választja pihentető prog­ramnak egy-egy tárlat meg­tekintésiét. Január utolsó he­tében igen eltérő a nyíregyhá­zi kiállítóhelyek műfaji kínálata. A Váci Mihály művelődési ház galériájában Polgár Ildikó kera­mikus különleges hangulatot árasztó festett porcelánjait, idol- variációét mutatják be. Két eme­lettel fedtiebb dr. Pintér Nándor főorvos és amatőr képzőművész rajzait, pasztellképeit, egyedi megoldásokkal készült munkáit tekinthetik meg az érdeklődőik. A Lenin tért kiáUftóteremben még látható a nyolcadik orszá­gos természetbarát és turista fo­tókiállítás anyaga. Érdemes föl­keresni a Jósa András Múzeumot ,ls, ahol az állandóak mellett rendszeresek az időszaki kiállí­tások. A képen Polgár Ildikó „Uzsonna” című alkotása, anya­gában színezett porcelán. Fókuszban a reklám Ha nyereményakció — siker A reklámra szükség van, z gazdasági élet nélkülözhetet­len része — a kínálati pia­con egyre nagyobb a szerepe. — A múlt évben kétmillió forintot költöttünk reklámra — közli Bocskai Béláné, a Szabó les-Szatmár Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat piackutatási előadó­ja. — Az említett összeget a különböző dekorációs anya­gokra, a kirakatrendezéshez szükséges eszközökre, kiállí­tások, divatbemutatók, nye­reményakciók megrendezésé­re, újság- és rádióhirdeté­sekre, köztéri táblák, falfes­tések, valamint úgynevezett szóróanyagok elkészítésére fordítottuk. Az iparcikkvállalat évi áruforgalma eléri a kétmil­liárd forintot, tehát ennek az egy ezrelékét költi reklámra. A cégnek Nyíregyházán, Kis­várdán, Záhonyban és Máté­szalkán összesen 64 boltja van. Gond, hogy kevés a szakképzett kirakatrendező, mert a budapesti iskolába a megyéből évente csak egy­két embert vesznek fel. Ke­vés a reklám-propaganda szakember is. — Tapasztalataink szerint a vásárlókat a nyereményak­ciók vonzzák a legjobban — folytatja Bácskái Béláné. — Szerintünk a gyáraknak is szélesebb körű reklámtevé­kenységet kellene folytatni­uk. Csak gond, hogy maga­sak a reklámköltségek. A tejipari vállalat tavaly több mint 1,3 millió forintot költött hasonló célra. Azösz- szeg egyik felét tévé-, rádió- és sajtóhirdetések, a másik felét pedig az árubemutatók, kóstolók emésztették fel. Szendrei István a témával nemcsak mint a Szabolcs Megyei Tejipari Vállalat igaz­gatója, hanem mint a Ma­gyar Reklámszövetség Sza- bolcs-Szatmár megyei szer­vezetének elnöke is foglalko­zik. — Egy vállalat tevékeny­ségének, áruinak hatékony reklámozásához sokféle is­meret szükséges — említi. — Ezért nem árt, ha az adott gyárban, üzemben, intéz­ményben minél magasabb beosztású vezető foglalkozik vele. A reklám az egész vál­lalat életét áthathatja, és az eredményre is nagy hatással lehet. Ehhez a piacot ala­posan meg kell ismernie, a vállalat helyzetét jól fel kell mérni, a fogyasztók igényei­hez rugalmasan alkalmazkod­ni, illetve a kívánságokat be­folyásolni szükséges. Mindez rengeteg munkát, időt, fá­radságot követel. A tejipari vállalat a reklámtevékenysé­get az alapanyag-termelésben is alkalmazza. Szabolcá-Szatmarban sike­rült a tejtermelési kedvet fenntartani, sőt fokozni, kö­vetkezésképpen a lakosságot kellő mennyiségű és minő­ségű tejjel és tejtermékkel ellátni. Ebben a megterve­zett célirányos reklámnak is nagy szerepe vian. A tejipa­ri vállalat az utóbbi évekhez képest megháromszorozta a reklámra fordított pénzkere­tet és Szabolcson kívül az ország más táján is hirdeti portékáit. A közelmúltban az áfészekkel közösen végzett reklám révén a megyében 40 százalékkal nőtt a tejszínes krémsajtok iránti kereslet. A vállalatok, intézmények’ rek­lámtevékenységét a megyei reklámszövetség sokrétűen segíti, de e szakmát Magyar- országon igazából még min­denki most tanulja. Az idős emberekről való gondoskodás társadalmunk egyik fontos feladata. A kö­zelmúltban született központi intézkedések egész sora bi­zonyítja: e kötelességének a tőle telhető módon igyekszik is eleget tenni, csakhogy a „fent” hozott intézkedések a gyakorlatban ..lent” valósul­nak meg. Ezúttal Nagykálló- ban. Fodor János tanácsel­nöknél kerestünk választ ar­ra, hogyan viselik gondját az itt élő öregeknek? Nagykállóban és társköz­ségében, Biriben 1763 hat­van éven felüli idős ember él. Anyagi megsegítésükre az elmúlt esztendőben összesen kétmillió 300 ezer forintot fordítottak. Ebből az összeg­ből 1 millió 500 ezer forin­tot a rendszeres, 700 ezret pedig a rendkívüli segélyben részesülőknek utalták ki. A rendszeres szociális se­gélyt havonta 71-en kapják a rászorulók, akiknek többsége idős, nyugdíjjal egyáltalán nem, vagy csak igen alacsony járadékkal rendelkezik. Rendkívüli segélyt az el­múlt esztendőben jóval töb­ben, 432-en kaptak. A rossz anyagi körülmények között élő idős emberek, akik segít­ségre máshonnan nem szá­míthatnak, évente négy, de legalább két alkalommal szá­míthatnak a tanács segítsé­gére. Helyzetükről egyre gyakrabban a népfront, a Vöröskereszt és a tanácsta­Erdei zajok A nem régen még kirán­dulók, szánkózök vi­dámságától hangos er­dő most kihalt. Min­dent vastagon borít a jég- kéreggel fedett hótakaró. Időnként azonban félelmetes reocsenések törik meg a csendet. — Vad csörtet a sű­rűben — gondolhatnám, ha kevésbé ismerném az erdő hangjait. A faágakra fagyott eső okozta Dusztulás zajai ezek. A kemény tél ostor­csapásai derékba tűrik a fia­tal fákat, de nem kíméUk a több évtizedes faóriásokat sem, melyek közül elsősor­ban a betegek, a korhadtak esnek áldozatul. Lám, a zord időjárás nemcsak az itteni állatállományt tizedeli, a fáknak sem kegyelmez. Sze­rencse, ha az így kidőlő fák csak a telefon- vagy villany­vezetékben tesznek kárt, s nem követeinek emberéletei. Mi, városlakók nyomban felháborodunk, ha fakiter­melésnek vagyunk tanúi — néha joggal, máskor anél­kül. Az erdészek tudják, amit mi nem mindig gondolunk végig: a megöregedett fákat, erdőrészeket időben irtani szükséges, hogy melegítsék otthonunkat, hogy nyers­anyagul szolgáljanak az ipar számára, hogy ne okozzanak kárt vagy tragédiát, s a he­lyükbe ültetett facsemeték majdani lombjai alatt unoká­ink sétálhassanak. gok hívják fel az illetékesek figyelmét. A megsegítésnek, az anya­giak juttatásán kívül más formáját is bevezették Nagy­kállóban. A szociális étkez­tetést mindössze nyolcán ve­szik igénybe. Egyre népsze­rűbb azonban a házi szociá­lis gondozás, bár mértéke még mindig elrharad a kí­vánatostól. Jelenleg 11 idős emberhez kopogtatnak be rendszeresen a házi gondo­zók, akiknek számát a jövő­ben gyarapítani kívánják az illetékesek. Az 1979-ben át­adott öregek napközi ottho­nában hat gondozó és egy szervező dolgozik, ideális kö­rülményeket biztosítva az idős embereknek. 1985 de­cembere óta bővült az ott­hon szolgáltatása, mivel a rászorulók éjszakára is a napköziben maradhatnak. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy az indulás óta hat­nyolc idős ember rendszere­sen igénybe is veszi ezt a le­hetőséget. Azok az idős emberek, akik még jól bírják magu­kat és dolgozni szeretnének, megfelelő munkát találnak a ’85 májusában átadott szo­ciális foglalkoztatóban. Az itt dolgozó nyugdíjas, jára­dékos emberek nem elsősor­ban az anyagiak miatt, sok­kal inkább a társaság, a kö­zösség kedvéért állnak nap mint nap munkába. Kovács Éva Cselényi György Daróczi Mária Nyíregyháza Segély, gondozás, munka Mii mellé Imiitek A tárgyalóteremből Ittas vezetés: kettős halál Hazánkban minden öt baleset közül egyet ittas jáitfnüveziető okoz. A halálos balesetek 20 szá­zalékához van köze az italozás­nak. Ilyen adatok birtokában önlteéntelenü 1 is adódik a kérdés: milyen körülmények váltják ki a fokozódó italozást, hogyan jut valaki odáig, hogy ittasan beül­jön az autóba és vezessen. Az idekívánkozó történet sajnos a szokványos típushoz tartozik. A múlt év július 27-én Fórián László 23 éves nagykállói lakos már a dél utáni óráikban névna­pot iinepelt. Munkáltatója teher­autóját a lakása előtt hagyta, és a nagykállói inségd omlónál lévő bisztróba ment. ahol ismerősei társaságában fél üátar Likőrt fo­gyasztott. Ezután lányokkal ta­lálkozott és szórakozott, akik időközben a kádlósemjéni autó­buszt lekésték. Az ittas Fórián felajánlotta, hogy hazaviszi öket. A lányok erre nem tartották igényt, sőt figyetmeztettéik öt, hogy az ital fogyasztása miatt mondjon le az ilyen szándéká­ról. Fórián nem tágított, megpa­kolta a teherautó vezetőfülkéjét négy utassal, és este 23 óra kö­rül elindult NagykáiUóból Kálló- semjén félé. Mindössze helyzet- jelző lámpát használt, lebet, ab­ban bízott, hogy így ment látják az ittas vezetést. A sebessége körülbelüli 50 kilo­méteres volt. Az úttest jobb ol­dalán előtte Csordás László és Vad Emil gyalogolt, akiket féke­zés nélkül hátulról elütött. A két gyalogos olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy mindketten életüket vesztették. A nagy csattanás következté­ben a gépkocsiban utazók azon­nal szóitok Fóliámnak, hogy a tehergépkocsit állítsa meg. A megállás után az utasok kiszáll­tak. valamennyien visszamentek a helyszínre, majd értesítették a mentőket és a rendőrséget, de a két személy életét megmente­ni már senki nem tudta. A bekövetkezett balesetkor Fó­rián László vénében 2,21—2,37 ezrelék alkoholkoncemtráció volt, ami közepes fokú alkoholos be­folyásoltságot jelez. Fóriá« Lászlót a Nyíregyházi városi Bíróság halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt von­ta felelősségire és emiatt 4 év és 4 hőnapi szabadságvesztésre ítél­te főbüntetésként, mellékbünte­tésként 6 évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. További meüék- büntetósként 4 évre a közti gyek­től is eltiltották. A vádlott és védője felmentésért, illetve eny­hítésért fellebbezett. A múlt év végén tárgyalta az ügyet a megyei bíróság és a vá­rosi bíróság itéfletét helyben­hagyta. így az ítélet jogerős. Ilyenkor azonban mindenkiben felvetődik, mit lehetne, mit kel­lene tenni többet az embert élet értelmétlem pusztulásának meg­akadályozására? Nem elég a szigorú ítélet, mindenki, aki te­heti és van lehetősége rá, aka­dályozza meg környezetűben az ittas járművezetését. Dr Koplányl Mihály közlekedési ügyész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents