Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
2 Kelet-Magyarorsiág 1987. január 28. — Ha nem is olyan híres, mint régen volt, most sincs szégyenkezni valónk — mondja. — A városban lévő 135 állami és szövetkezeti üzletnek tavaly több mint 1,5 milliárd forintos forgalma volt. öt év alatt 27 százalékkal nőtt a bolti kiskereskedelem alapterülete, most 16 ezer négyzetméter és közel 50 százalékkal a vendéglátásé, amely megközelíti a 7 ezer négyzetmétert. Ezenkívül további ötven magánkereskedő színesíti, illetve egészíti ki a kereskedelmi ellátást. Éleimisaer — A lakosság a kereskedelem színvonalát legelőször is az élelmiszer-ellátáson méri le. Mi itt a helyzet? — Az élelmiszer-kereskedelem hálózata megfelelő. Az utóbbi években egy nagy ABC a Szabolcs áruház földszintjén és négy kisebb ABC épült. Megoldott a két új lakótelep élelmiszer-ellátása is. Ezeken kívül további negyven élelmiszerbolt áll a lakosság rendelkezésére. A régebbi boltok egy részét viszont korszerűsíteni kell. Ami az ellátást illeti, alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott az ellátás, bár igaz, hogy esetenként becsúszik valami hiba, s ennek következtében átmeneti áruhiányok adódnak (étolaj, étkezési zsír, rizs, fűszerek stb). A hét végén, illetve a záróra előtt is előfordulnak olykor problémák. — Milyen a ruházati és vegyesiparcikk-kereskedelem helyzete? — Sokat javult a ruházati és vegyesiparcikk-kereskede- lem ellátása is a Szabolcs Áruház megnyitása óta. Van ezenkívül bútoráruházunk, kultúrcikk kisáruház és éppen a napokban nyílik meg a városközpontban a régi Halász étterem helyén egy másik bútorbolt is. Az utóbbi 5—6 évben több rekonstrukciót hajtottunk végre és több kisboltot nagyobbá, korszerűbbé alakítottunk át, így javultak a vásárlási körülmények. A ruházati áruösz- szetétel nem mindig egyezett ugyan teljesen az igényekkel, javult viszont a bútorválaszték, és megszűnt a krónikus építőanyag-hiány. Nagy gondunk, hogy Kis- várdán csak egy üzemanyagMegtartani a vásárlót Kisvárda a két világháború között virágzó kereskedőváros volt. A város ügyes és szorgalmas kereskedői nem csapán Kisvárdának és környékének a lakosságát látták el választékos árucikkeikkel, hanem az elfekvő készleteknek is piacot találtak és így a nemzetközi kereskedelembe is bekapcsolódtak. Ján- vári Gusztávtól, a Kisvárdai Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztályának csoport- vezetőjétől azt kérdeztük, hogy vajon ma milyen a város kereskedelme. Röviden ^ Oj központi körzeti orvosi rendelő építési munkáinak előkészületeit kezdik el az idén. A korszerű, tágas rendelő a régi mellett, a Sallai tér környékén lesz majd, és várhatóan az ötéves terv végére készül el. Központi tanműhely nyílik az Árpád utcai régi 3-as számú iskola helyén. A tanműhely februártól nemcsak Kisvárda, hanem a város- környék iskoláinak a technikai kiszolgálását is megoldja majd. A Családsegítő szol- ^ gálát alakul februárban. Az intézmény nem csupán a harmonikusabb családi életet kívánja majd szolgálni, hanem feladata lesz az ifjúság- és egészségnevelés, valamint idősebbek segítése, patronálása. Kisvárda központi vendéglátóhelyei. • Az idén Kisvárdán is megjelennek majd az egyenruhás városvédők. A közelmúltban döntöttek arról, hogy közterület-felügyelők fogják őrizni a város tisztaságát. A felügyelők helyszíni bírságot is kiróhatnak. töltő állomás van, teljesen elfogadhatatlan. Ráadásul ez az állomás is kicsi. Egy jellemző adat, a kút csak egy napi üzemanyagkészletet képes tárolni, s így naponta fel kell tölteni. Ez még több sorbaállást okoz. Az Áfor úgy tájékoztatott, hogy csak 1989-ben tudja bővíteni a lehetőségeket. Ezt nem fogadhattuk el, területet kínáltunk fel, s társadalmi munkát is felajánlunk, hogy legalább ez az egy töltőállomás mind a két oldalon ki legyen építve. Üzemanyag — A számadatok azt mutatják, hogy jelentősen bővült a város vendéglátásának helyzete. Az idegen és az igényesebb városlakó viszont még mindig úgy érzi, hogy nincs olyan hely, ahol kulturáltan szórakozhatna. — Valóban a hálózatfejlesztés nem járt együtt a kívánt színvonaljavulással. A vendéglátás környezeti kulturáltsága sok kívánnivalót hagy maga után. Annak ellenére, hogy nem túlzottan zsúfoltak az éttermek és presz- szók, mégsem mindig tiszták, kulturáltak. Osztályunk rendszeresen ellenőrzi a vendéglátóhelyeken az osztályba sorolás feltételeit, de az ezt követő színvonaljavulás csak ideig-óráig tart. Szóval itt még sok a tennivaló. — Hogyan váltak be az új üzemelési formák? — Nem egyértelműen pozitívak a tapasztalatok. Több szerződéses üzletbén nagyobb ugyan a választék, s néhány vendéglátóhelyen jobbak a szórakozási lehetőségek. Szeretnék megtartani a vendégeket. Más helyen viszont a megígért színvonalnak nem felelnek meg és csak nagyobb hasznot hozó cikkek forgalmazására törekednek. — Kisvárdán, mint a megye legtöbb településén korábban csak néhány megyei vállalat üzemeltetett boltot. Változott-e a helyzet? — Igyekszünk ösztönözni, a városba csalogatni más kereskedelmi szerveket is, hiszen ez versenyhelyzetet teremthet és így a kereskedelem színvonalának javulásához vezet. így már a tejipari, sütőipari, a megyei vendéglátó vállalat, s a nádudvari tsz is nyitott nálunk boltot. Üj ABC- áruházak Visszatérve e régi híres kereskedőkre, milyenek a maiak? — Többségük tisztességes és a fogyasztói igényeknek megfelelően végzi munkáját. Ám az is igaz, hogy a kereskedői réteg felhígult. Az új üzemelési formák miatt olyanok is dolgoznak a kereskedelemben, akiknek nincsenek kereskedelmi ismereteik és kultúrájuk. Gondolok például a szerződéses üzletek alkalmazottaira. — Milyen hálózatfejlesztés várható a közeljövőben? — Két ABC-áruház nyílik. Az egyik a rosszul ellátott Hármasút környékén, a másik pedig a dohánybeváltó közelében. Kulturális kínálat Több érdekes műsort kínál februárban az Ady Endre művelődési központ. Február elsején a könnyűzene kedvelői Soltész Rezső koncertjét hallgathatják meg. A gyerekeket várják 12-én az Állami Bábszínház műsorával, a Rosszcsont Petivel. Február 19-én Tabi László „Halálos szerelem” című darabját mutatja be a Móricz Zsigmond Színház. Humor a zenében, ez a címe annak a figyelemfelkeltő zenei előadásnak, amit február 20-án mutatnak be. A képzőművészet kedvelői pedig február 23-tól Polgár Ildikó keramikusművész kiállítását tekinthetik meg. A vár télen K isvárda kereskedelmé- "nek, iparának, mezőgazdaságának fellendülése a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben kezdődött el. A városiasodásban nagy szerepük volt azoknak a hazai és külföldi középiskolákban és egyetemeken végzett fiataloknak, akik a szellemi élet felvirágoztatására törekedtek. Közülük való volt dr. Vadász Lipót, aki 27 éves korában szerkesztette meg és adta ki a város első újságját, a „Kisvárdai Lapok" című társadalmi és közgazdasági hetilapot. A lap első száma 1888. február 5-én jelent meg az 1866-óta Kisvárdán működő Berger nyomdában. Az újság 1910 és 1918 között „Felsőszabolcsi Hírlap” címén él tovább. Szerkesztői többször változtak. A lap a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági ügyletek feljegyzései mellett verseket, elbeszéléseket is közölt. Ezt követően 1906-ban jelent meg a „Kisvárda és Vidéke” című társadalmi, közművelődési és szépirodalmi hetilap. A lap rövid életű volt. 1912 szeptemberében szűnt meg. A Kisvárda és Vidéke Egylet hetilapja a „Kisvárdai Friss Űjság” 1911—12 között jelentkezett, majd nevet változtatott, és 1916-ig „Szabolcsi Űjság” néven jelent meg. Szerkesztője a meginduláskor Füredi Ármin volt. Áz újság a helyi társadalmi, gazdasági híranyag mellett tájékoztat az I. világháború első két évének eseményeiről is. 1920-tól a Klein-nyomdá- ból kerül ki a „Felső Szabolcs”, a Kisvárdai Általános Ipartestület hivatalos lapja, melynek szerkesztője Bencs Mihály. Ez a hetilap 1938-ig jelent meg. A lap a kisvárdai gazdasági, társadalmi jelenségek mellett részletesen tájékoztat az egész ország bel- és külpolitikai eseményeiről is. 1937—44-ig jelenik meg a Felsőszabolcsi Gazdakör lapja, ,Jelsöszabolcsi Gazda” című gazdasági szaklap. Szerkesztője Mike János, gazdálkodással kapcsolatos tudnivalókat közöl. 1941—44 közötti II. világháborús eseményekről a Kisvárda és Vidéke című hetilap tudósít. Szerkesztője Vargha János. A felszabadulás idején jelenik meg 1944—45-ben a Szabad Nép" című politikai és gazdasági időszaki lap. Szintén ebben az időben „Észak- Szabolcs” címmel politikai hetilapot indított Diner János. Ebből, mint az előbb említettből egyetlen példány maradt meg. A felszabadulást követően alig egy évig jelent meg a Magyar Kommunista Párt kisvárdai lapja, a „Szabolcsi Szabad Nép". Szerkesztője Komoly Péter, nyomtatták a Klein- nyomdában. A lap képet ad a felszabadulást követő országépítő munkáról, a földosztás problémáiról és a kommunistákra váró feladatokról. JA -tói nincs önálló új- 111 AH ságja Kisvárdának. ■V**™ Magánnyomdái az államosításkor megszűntek. A Felsőszabolcsi Állami Nyomdát 1953-ban Nyíregyházához csatolták. A város múltja iránt érdeklődők, kutatók a felsorolt lapok mindegyikének mikrofilmjeit a Kisvárdai Városi Könyvtárban olvashatják. Dr. Újlak? József né könyvtárigazgató Kereskedelem régen és most A közlekedés gondjai Utak, parkolók Kisvárdán javultak a közlekedés feltételei, de a javulás ellenére még mindig sok a gond — olvastuk az egyik beszámolóban, amit a tanács végrehajtó bizottsága a napokban vitatott meg. A város és környéke között a városközpontban találkozó sugaras úthálózat alakult ki, melynek vonal- vezetése a jelenlegi közlekedési igényeknek sajnos már maradéktalanul nem felel meg. Az úthálózat hossza 6® kilométer, ebből 11 kilométer országos közút. Az utóbbi években sok új út és járda épült, mégis sokfelé található még földút. A tanács .az elkövetkezendő időszakban elsősorban a meglévő út- és járdahálózat állagának megóvására, szinten tartására törekszik, és a járdahálózat további építésében számít a társadalmi munkára. Nem megoldott a gépjárművek várakozási lehetősége a városközpontban. Kevés a szilárd burkolatú parkírozó. A gondok enyhítése érdekében kisebb parkoló épült a városi tanács épülete mögött, amelyet azonban a közlekedők ritkán vesznek igénybe. Két ideiglenes parkolót is kijelöltek a , Rózsa Ferenc utca elején, illetve a Rétközi Múzeum melletti üres területen. A végrehajtó bizottság azt is megállapította, hogy kívánatos a városi tömegközlekedés fejlesztése. Elsősorban a távolabbi területek gyorsabb megközelítése a cél, ezért szükséges a helyi járatok számának és sűrűségének a növelése. Rövidesen új járat is indul, amely a Hármas út környékét kapcsolja be a helyi tömegközlekedésbe, valamint lehetővé teszi a városi köztemető megközelítését. A város belterületén 7 autóbuszvonalon 23 megállóhelyet jelöltek ki, de mindössze csak 5 megállóhelyen építettek fedett várakozót. Kisvárda sajnos még most sem rendelkezik buszpályaudvarral, szükség lenne erre is, de pénzügyi fedezet hiányában építésére a VII. ötéves tervben már nem kerülhet sor. Az oldalt összeállította: BODNÁR ISTVÁN
