Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

Civilizációs betegségünk Á lúdtalp és a tyúkszem Mindkét betegséget az okozza, hogy az ember lábbe­lit (cipőt, csizmát) kezdett hordani. Az említett betegsé­gek jól ismertek, bár kiala­kulásuk ideje ugyancsak el­térő. Az ok: a cipő A tyúkszem keletkezésének közvetlen kiváltó oka az, hogy a cipő — mivel valahol szűk — nyomást gyakorol a lábra. Ennek következtében a szaruréteg megvastagszik; ez bizonyos fokú védelmet jelent a mélyebben fekvő, fontos szövetek számára. (Előfordulhat az is, hogy a tág cipő dörzsölése okozza a hasonló panaszokat.) Több­nyire a lábujjak kis ízületei fölött fejlődik ki egy kúp alakú megvastagodás, mely hegyével a csonthártya felé nyomul, ezért érintésre is fáj­dalmas lehet. A gyakori, úgynevezett ke­mény tyúkszemek mellett is­merünk puha tyúkszemeket is, ezek többnyire a negyedik és az ötödik lábujj közében keletkeznek. Ezek a dörzsö- lődés és az izzadság követ­keztében fogékonyabbak a gyulladásos folyamatokkal szemben, és könnyep előfor­dul, hogy gombás fertőzésben is megbetegednek. ­A tyúkszemek keletkezésé­nél a kiváltó okot kell meg­szüntetni; a szűk (vagy ép­pen túlságosan is tág) cipőn kívül a meggyűrődött cipőbé­lés, harisnya vagy zokni gyű­rődése, esetleg rossz helyen alkalmazott varrása szere­pelhet kiindulási okként. A megelőzés legfontosabb teendője: olyan kényelmes lábbelit kell hordani, amely megfelel testsúlyunknak, amelyben egyenletesen oszlik el a terhelés, és a láb egyét- len része sincs természetel­lenes nyomásnak kitéve. A dolog természeténél fogva er­re elsősorban új cipő vásár­lásakor, illetve hordásakor kell fokozottan ügyelni. Az időben észrevett, éppen csak kezdődő tyúkszem — megfelelő kezeléssel és „tyúk­szembiztos'’ cipő viselésével — az esetek jórészében még visszafejleszthető, és nyomtalanul eltűnik. A már kifejlett tyúkszem is kezelhe­tő, de minden kezelés legel­ső része: annak a cipőnek a kicserélése, amely a tyúksze­met kiváltotta. A tyúkszem eltávolítása történhet sebészi úton (ki­metszéssel, kikaparással, ki­égetéssel, esetleg ' szénsav- fagyasztásos eljárással). Ezt a műveletet szakképzett pe­dikűrösök is végzik. Mindez nem sikerül mindig úgy, hogy ne keletkezzék seb; en­nek-szakszerű ellátása, a fer­tőtlenít,és elsőrendű fontos­ságú. Sokan előnyben részesítik a fokozatos lehámlasztást; erre ún. szaliciles tapaszt alkal­maznak, amely a szaruréteget fellazítja olyannyira, hogy az idővel magától leválik. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy nehéz az ép bőrt meg­védeni a szalicil nem kívá­natos hatásától. Röntgen- sugárral is A tyúkszem okozta fájda­lom csökkentésére alkalmaz­zák a tyúkszemgyűrűket; ezek alkalmas anyagból (filcből, műanyagból stb.) készült korongok, amelyek közepükön lukasak, s így a tyúkszemnek feszülő lábbeli bőrt távol tartják. Huzamo­sabb alkalmazásuk azonban nagy kiterjedésű tyúkszemet hozhat létre. Nagyon makacs esetekben az orvos röntgenbesugárzás­sal is próbálkozik. Jó tudni, hogy a lúdtalp, a bütyök hajlamosít arra, hogy tyúkszem fejlődjék ki. Ezért célszerű a lúdtalp és más or­topédiai hibák rendezése. A lúdtalpat nevezik boka­s.llyedésnek is. Kialakulása részben azzal magyarázható, hogy valamikor az ember lá­ba (mielőtt két lábra állt) fogásra is alkalmas szerv volt, amely korántsem viselt akkora terhet, mint ma. Va­lóban a láb túlzott megter­helése és a lábizomzat kifá­radása okozza. A lábnak ugyanis két boltozati rend­szere van: a hosszanti és a haránt irányú. Ezt az ízületi tokokon és a szalagokon kí­vül leginkább a lábizomzat aktív munkája tartja fenn. Amennyiben ez az izomzat a túlterhelés miatt kifárad, ezt a szerepét nem tudja be­tölteni. Emiatt lelapul a láb boltozata, ehhez társul a bo­ka süllyedése, bedőlése. Ez könnyen figyelemmel kísér­hető: a lábszár és a láb füg­gőleges tengelye egymással nem derékszöget, hanem el­térő szöget zárnak be. Az elégtelen izommunka miatt a test súlyát majdnem teljesen a többi lágyrész és a láb csontjai viselik. Ennek kö­vetkeztében kopnak a cson­tokat összekötő ízületek, és szétterülnek a láb közép­csontjai, a láb kiszélesedik. A természetellenes terhelés miatt bőrkeményedések, tyúkszemek keletkeznek a túlterhelt helyeken. A lúd- talpas láb vizes lenyomata — például betonon — jellegze­tes: a boltozat helyén is le­nyomat képződik. inkább megelőzni Könnyebb a megelőzése, mint a gyógyítása. Ne ösztö­nözzük a kisgyermeket fel­állásra, járásra. Célszerű a lábizmot erősítő torna. Hasz­nos lehet a betét, ha szakor­vos írja elő. Mivel azonban izomgyengeség az eredendő ok, csak a lábizmok erősíté­sével küzdhető le. Erre jó eszköz a fapapucs, hordása ugyanis minden egyes lépés­nél szükségessé teszi a lábiz­mok megfeszítését. (Ugyan­akkor ebben sietni, óvatlanul járni igencsak balesetveszé­lyes.) Ha fapapuccsal tornáz­tatjuk a lábat, ezt tekintsük gyógykezelésnek, és ne té­vesszük szem elől a baleset- veszélyt. Dr. K. K. Csináld magad! Tárolólapok a lakásban A tarololapokhoz való lyukasztott farostlemezt barkácsboltban szerezhetünk be. A szép fehér, mutatós perforált lapra nemcsak apró. praktikus, mindig kéznél lévő eszközöket, tárgyakat akaszt­hatunk, hanem különböző formájú horgok segítségével olyan ne­hezebb szerszámokat is tárolhatunk rajtuk, amelyek mindegyiké­hez. — alakzatuknak vagy nyelüknek megfelelően — más-más for­májú horgot helyezünk a lyukakba. A szerszámok azonban nehezebbek, éppen ezért a lemezt erő­sen kell a falhoz erősíteni, s hogy a horgokat nehézség nélkül a lemezlap nyílásaiba helyezhessük, a lemez és a fal között körülbe­lül l cm távolságnak kell maradnia. Legcélszerűbb tehát a lemezt lécekből összeállított keretre szögelni. a keret felső részéhez pe­dig stabilan felcsavarozni az akasztókat. A már így elkészített tablót erősen rögzített kampókra függesztjük a falra; ez különö­sen akkor fontos szempont, ha nehezebb eszközöket kívánunk raj­ta tárolni. Fürdőszobába is tehetünk — a B. ábra szerint — horgokon (1) fekvő polcos (2) táblát, amelyen ugyancsak horgokon (3) helyez­hetők el a fogmosó poharak (4) és más szükséges kellékek. Kerül­het a mosdó fölé, mellé. Esetleg kisebb tükröt: is ráakaszthatunk hasonló megoldással. Mint a C. ábra illusztrálja, előszobába, konyhába, hallba is el­helyezhető ilyen kisebb tábla, ezekre igen sok apró holmit akaszt­hatunk (kulcsok, ruhakefék, sörnyitó, gázgyújtó stb.) A D. ábra azt mutatja be. hogyan szereljünk a falécre (5) tar- tószög (6) segítségével perforált lemezt (7). Az emberek csaknem egytize- dét kínozza állandó vagy idő­szakos fejfájás. Receptek jár­nak kézről kézre, tablettákkal kínálgatják egymást, ötletszerű­en szedik a gyógyszereket, ami éppen kéznél van. Természete­sen mindenki szabadulni sze­retne a fájdalomtól. A tünetek pillanatnyi megszüntetésén túl azonban kevesen gondolnak ar­ra, hogy célravezetőbb lenne az okot feltárni, hiszen a fejfájást számtalan dolog kiválthatja. A fejfájások leggyakrabban a koponya külső részében találha­tó fájdalomérzékelő részek in­gerlése következtében keletkez­nek. Sok esetben okoz fejfájást az orr. a fül és a szem környé­kének valamely zavara. Szeren­csére ritkán okoz kínzó fejfá­jást a koponya belsejében zajló kóros folyamat, amely súlyos, esetleg életveszélyes szövődmé­nyekkel is járhat. A fejfájás oka tehát többnyire ártalmatlan, még akkor is, ha a fájdalom za­varja az agy teljesítőképességét, és gyakran jár hányingerrel, szemkápzárázással, szédüléssel s egyéb kellemetlen tünetekkel. Alacsony vagy magas vérnyomás Fájdalmat kelthet az agyhár­tyát és az agy ereinek a falát behálózó idegek izgalma — ma­gának az agyvelőnek' a szövet te ugyanis teljesen érzéketlen. A fejfájást leggyakrabban — elte­kintve néhány komoly beteg­ségtől — gyulladások, dagana­tok. agyvérzés vagy agyérelme­szesedés, az agy ütőereinek a görcse vagy túlzott mérvű kitá­gulása okozza. Az egyik legkín- zóbb, sokakat gyermekkoruktól életük végéig elkísérő fejfájás a migrén. Többnyire csak a fej egyik oldalán, ritkábban a fej­tetőn vagy a tarkó tájékán je­lentkezik a fájdalom, émelygés­sel, fokozott hang- és fényérzé­kenységgel kísérve. A migrént mindig megelőzi egy általános rossz közérzet, néha álmosság, ingerlékenység. A szív tájékán is kellemetlen tünetek jelentkez­hetnek. A fejfájási roham álta­lában két-három órán keresztül tart, de előfordulnak több napig elhúzódó migrénes rohamok is. A migrén a túlhajszoltság, az álmatlanság, a rendszertelen ét­kezés, a szellőzetlen, oxigénsze­gény helyiségben vagy a tűző na­pon való hosszas tartózkodás, s természetesen az átélt izgalmak általános kísérőjelensége. Mind­emellett vannak emberek, akik hajlamosak erre a betegségre, s ez a hajlam örökölhető. A mig­rénes fejfájás családi örökség is lehet — akik ezt tudják maguk­ról, fokozottan igyekezzenek kí­mélő és egészséges életmódot ki­alakítani. A roham olykor meg­előzhető, ha az illető forró víz­ben fejet mos, majd a fejét egy kendővel szorosan körülköti úgy, hogy a halánték ereit ala­posan leszorítja. Ajánlatos a fej és a nyak hátsó vastag izmának erőteljes masszírozása. Fejfájást idézhet elő az ala­csony vagy magas vérnyomás. A magas vérnyomás okozta fejfá­jás inkább a tarkó tájékán je­lentkezik, tompa nyomással kez­dődik, amely kínzó fájdalommá fokozódhat. Tekintettel arra. hogy az embernek, ha dühöng vagy idegeskedik, könnyebben felszökik a vérnyomása, a ma­gas vérnyomásra hajlók, ha te­hetik, kerüljék a felesleges iz­galmakat. Az alacsony vérnyo­más következtében kialakuld fej­fájás hosszabb időre állandósul­hat. Bágyadtság, szédülés kíséri. A fájdalmat az agy hiányos vér­ellátása idézi elő. Akinek fejfájá­sát túlságosan magas vagy ala­csony vérnyomás okozza, első­sorban vérnyomása rendben tar­tására ügyeljen. Feledékenység, fejzúgás A munka közben vagy után mutatkozó enyhe, de gyakran je­lentkező fejfájás olykor az agy­érelmeszesedés első tünete le­het. A betegség előrehaladtával a fejfájások egyre hosszabb ide­ig tartanak. Később olyan kísé­rőtünetek jelentkeznek, mint pél­dául a könnyezés. az emlékezet­Kellemes, divatos: a frottír Kénye Imes, könnyű vise­let. a frottírból készült nyári holmi. A színes, sokféle min­tájú anyag előnye, hogy pu­ha tapintású, jó nedvszívó, jól mosható és hosszú élet­tartamú. Néhány ötlet: a) Leszabott vállű, hátul mélyen kivágott ruha. A nyakába behúzott 2 cm szé­les pántot hátul egy gomb zárja. b) Rövid ujjú, kihajtott fa­zonú, béleletlen kabátka, el­ütő színű monogrammal és övvel. Az ellenzős sapka is frottírból készült hozzá. c) Bő hátú, nagy rátett zse- bes kapucnis, zsinórral meg­kötött strandköpeny, alatta a bikini ugyancsak frottírból készült. Gyöngyös virágok Jó állapotban lévő régi, testhez simuló, gépi kötésű kardigánunkat divatossá te­hetjük szép, egyszerű hímzés­sel. A motívumot selyem- hímző fonallal hímezzük a kardigán egyik felére. A vi­rágok közepére hófehér tek- la gyöngyszemeket erősítünk. Szín variációk: fekete alapra: sárga-fehér-rózsaszín szir­mok, kék szár. Fehér alapra: fekete szirmok és szár. Zöld­re — piros, pirosra zöld. Na­rancshoz — fekete, citromsár­ga. Ehhez az öltözékhez jól illik a fehér szalmakalap és a most nagyon divatos fehér csipkeszoknya. kiesés, a feledékenység, a fej- zúgás stb. Akik hajlamosak a görcsös megbetegedésekre, esetleg kerin­gési zavarokkal küszködnek, fo­kozottan megérzik az időjárás változásait, az úgynevezett hi­deg front betörését és a meleg légtömegek beáramlását. A me- teoropátiás személyek erős fej­fájásról panaszkodnak akkor is, ha felerősödik a szél, vagy ha túlságosan magas a levegő pára- tartalma. Nyugtatóval és görcs­oldó gyógyszerekkel szüntethető meg a frontérzékeny emberek fejfájása. A legtöbb embert a szennyezett levegő okozta fejfá­jás is megkínozza. A mérgező anyagokat kibocsátó gyárak, nagy forgalmú utak, terek, eset­leg autóbuszmegálló közelében lakóknak a tapasztalatok szerint gyakrabban fáj a fejük. Ha sű­rűn járnak sétálni, és amint tehetik, jó levegőjű helyekre kirándulnak, panaszai* ritkul­nak. Fejfájást okozhat a rövidlátás, a messzelátás és a rossz szem­üveg is. Különösen a gyermek­kori fejfájások hátterében talá­lunk látási rendellenességeket, amikor iskolába kerül a gye­rek, és fokozottan igénybe ve­szi a szemét. Megfelelő szem­üveg viselésével elejét vehetjük a panaszoknak, ezért ne késle­kedjünk, s ha gyermekünk fej­fájásról panaszkodik, ne Kalmo- pyrinnel gyógyítsuk, hanem sür­gősen keressük fel vele a szem­orvost. Vigyázat a gyógyszerekkel! A tartós fejfájás az alkati ideg­gyengeség, az idegesség egyik tünete is lehet. Ez az állapoi munka és a pihenés egyensúly- kibillenésének következtében, különféle konfliktusok, kellemet­len élmények hatására alakulhat ki. Fokozott stresszhatásra, fe­szültségre a nyak és a fej iz­mai összehúzódhatnak, s a fej környéki izmok feszülése váltja ki a fejfájást. Az allergia is fejfájást idézhet elő. Azok tehát, akik fokozot­tan érzékenyek bizonyos gyógy­szerekre, ételekre, növényi anya­gokra, elsősorban allergiaellenes gyógyszerekkel szüntethetik meg fejfájásukat. Am a gyógyszerekkel vigyáz­zunk!. Amint látjuk, ahány féle a fejfájás, annyi féle az orvos­ság. Azt, hogy közülük melyik a legmegfelelőbb, elsősorban az or­vos döntheti el. A legcélszerűbb tehát, ha azok. akiket sűrűn kí­noz a fejfájás, mielőbb orvoshoz fordulnak. Egyszerű selyemblúz Három selyemtéglalap: ilyen egyszerű a szabása a képen látható bebújós alkal­mi blúznak. Fontos, hogy a vállhajtásokat pontosan mér­jük ki, mert különben el­csúszik a vállvonal, és a blúzt éppen jellegzetességétől foszt­juk meg. Tetszés szerint két vagy három, esetleg csak egy hajtást alkalmazhatunk, ki­nek mit diktál az ízlése, mi áll jól neki. Egy téglalap blúz eleje-háta, és két tégla­lap az ujjai. Díszítésképpen a hajtásokat fehér vagy szí­nes strasszgombokkal láthat­juk el. Az idei téli színek: li­la, hófehér, fekete, mohazöld, élénkpiros. A blúz anyagául a Mirjam fantázianevű sely­met ajánlhatjuk, amely kap­ható a hazai boltokban. Szöveg és rajz: Pálffy Judit KM HÉTVÉGI MELLÉKLET ]987 január 3 © Mitől fáj a fejünk?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents