Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-24 / 20. szám
KM HÉTVÉGI melléklet játékfilmet (mozi- és tévéfilmet) exportáltunk, s nyolcvannyolc nemzetközi filmfesztiválon vettünk részt. 100 játék- és 176 rövidfilmünk 24 díjat, oklevelet kapott. 1984-ben csaknem száz nemzetközi fesztivál közönsége 470 filmünket láthatta — s vihette tovább a legjobb alkotások hírét hazájába. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy míg 1983-ban 19 országban kereken száz magyar filmbemutató vagy filmhét volt, 1984-ben már 57 országban (!) voltak film- hétjeink, szám szerint 111. A külföldön működő kulturális intézetekben ötszáz játékfilmből válogatva tartanak havonta filmbemutatókat, s egy-egy filmstúdiónk (Dialóg, Pannónia, Hunnia) külön válogatással is a moziba járók elé lép. A mind népszerűbbé váló egri film- művészeti nyári egyetemen minden évben egy-egy magyar filmrendező életműve a téma. (1968-ban Mészáros Márta munkásságát mutatták be.) „Ha a szükség úgy 1 Szabolcs belépése a 30 éve (Korabeli dokumentum a levél „A kulturális élet Magyar- országon, főleg ha számításba vesszük, hogy aránylag kis nemzetről van szó, ... rendkívül élénk — nyilatkozta nemrégiben egy hazánkban dolgozó külföldi diplomata. — Tagadhatatlan, hogy Magyarország sokkal nagyobb szerepet játszik a világ kulturális életében, mint ezt lakosságának számaránya, vagy az ország területi nagysága motiválná.” Kétségtelen az is, hogy e szerepünket elsősorban a ze- i nének köszönhetjük. Liszt, j Bartók és Kodály művészete, | Dohnányi és Weiner pedagó- ! giai munkássága, a zenei í alapképzés Kodály-módszere j világszerte ismert. Zenei ' kultúránk hírét neves fcar- 1 mesterek, előadóművészek öregbítik. b ................-TrrnnrerrniT Kétezer koncert Mindez jó alap a kortárs magyar zene bemutatkozási lehetőségeinek növelésére is. A kulturális intézetek évente több mint száz zenei programot szerveznek — kétszáz művész közreműködésével. A koncertigazgatóság szervezésében a komolyzenei műsorokat előadó művészek és együttesek közül 1983-ban 779-en, csoportosan 216-am szerepeltek külföldön. Művészeink évente több mint kétezer koncertet adnak határainkon túl. Csoda-e hát, ha néhány sorban most még említésszerűen is nehéz felvillantani a kínálat sokszínűségét? A múlt év nyarán Berlinben, a Schauspielhaus nagytermében a Budapesti Szimfonikusok néven vendégszereplő MRT-zenekar Liszt A-dur zongoraversenyével és Bartók Csodálatos mandarinjával hódított az NDK- ban, ahol számos város meg- j számlálhatatlanul sok Liszt- hangverseny színhelye, nem ritkán magyar résztvevőkkel. Ugyancsak a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának Lehel György vezényelte koncertje nyitotta meg 1985 végén Csehszlovákiában a magyar kultúra napjait. Magyar napokkal kezdődött az idei nyár Tokióban is. A kortárs zenei esten Jeney Zoltán, Sáry László, Lendvai Ka- milló egy-egy darabja hangzott el a minden iránt oly fogékony japánok előtt. A Yamaha Hall közönsége Pe- rényi Miklós és Lantos István közös koncertjének, valamint Ránki Dezső művészetének tapsolt. A japán Kodály. Társaság magyar kórusfesztivált szervezett. A Debreceni Kodály Kórus, illetve a Téka együttes önálló koncerten mutatkozott be a Felkelő Nap országában, ahol fiatal muzsikusaink is pódiumra kerülhettek. A program színvonaláról Yokei Kono államminiszter is elismeréssel nyilatkozott. A hollandiai St. Herto- genbosh zenei versenyén magyar növendék lett különdíjas. Münchenben és az olasz Senigalliában zongoristák versenyeztek, ott is fiatal magyar muzsikusok kerültek az élre. S még mindig j a bajor főváros: a Fővárosi f Operettszínház már tavaly megalapózta ottani hírnevét, többek között a Marica grófnővel, az idén pedig Lehár Ferenc: A mosoly országa című operettjével, amely heteken át telt házat vonzott a patinás müncheni Deutsches Theaterben. A hatvan előadás alatt még pótszékel ________ ken is ültek, nem csoda tehát, ha a Fővárosi Operettszínház már is bízik a jövő nyári vendégszereplésben, amikor is a Csárdáskirálynő szerepel majd a müncheni belváros színpadán. Persze más a koncertmu- zsifca, és megint más a zenés színház. De megfér egymás mellett, ha mindkettő egyaránt sikeres. Zenei együtteseinknek ilyen sikersorozata volt az elmúlt években NDK-ban: a Győri Balett, a Debreceni Kodály Kórus, az Operaház együttese, valamint a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara visszavárt vendég a baráti országban. És miközben Hamburgban Mandel Róbert zenei virtuozitása bűvöli el a polgárokat, Bulgáriában, a szófiai Zsivkova kultúrpalotában Bartók és Kodály művei csendülnek fel, a Varsói ősz elnevezésű kortárs zenei fesztiválon pedig a második legtöbbet játszott ^ zeneszerző: Kurtág György. Holtidény nincs. Az esztergomi művészeti nyári egyetemen a Kodály-mód- szerről, a zenei oktatás-nevelés gyakorlatáról tájékoztatják az érdeklődőket. Egyikük szerint „a magyar nép páratlanul gazdag előadói gárdát állított ki a világ színpadára, kiváló hangszeres művészeket éppúgy, mint operaénekeseket vagy karmestereket”. Szavait az is igazolja, hogy több nagyváros1 zenei plakátjain olvasható rendszeresen magyar művészek neve, hogy például Kocsis Zoltán és Ránki Dezső rendszeres vendég a salzburgi Ünnepi játékokon, a Győri Balett a bécsi Ünnepi heteken, a Liszt Ferenc kamarazenekar pedig a világ legfontosabb koncertdobogóin. Gyerünk a moziba be! Hogy filmművészetünk milyen szép sikereket ért el az elmúlt években, azt jelzi Szabó István Oscar-díja, és tudjuk a filmfesztiválokról szóló beszámolókból. Tokióból hozott filmplakáton élményeket, értesüléseket hív elő. A japán fővárosban 1985 nyarán megrendezett nemzetközi filmfesztiválon — ahol 40 ország 500 filmje közül válogatták ki a döntőben szereplő 16 alkotást — Gather Péter Megáll az idő című munkájával a zsűri fődíját kapta a fiatal alkotók kategóriájában. A fesztiválon egyébként bemutatták Mészáros Márta Napló gyermekeimnek és Kosa Ferenc Guernica című filmjét is. Ugyanezek az alkotások — már András Ferenc, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós és Bacsó Péter műveinek társaságában — szerepeltek a tavalyi tokiói magyar filmhéten is, ahol a kínálatot negyven animációs filmünk gyarapította. Ez az utóbbi műfaj különösen népszerű külföldön. Februárban a nyugat-berlini filmfesztivál hozott újabb elismerést a magyar animációs filmnek. Varga Csaba munkája, az Auguszta etet Ezüst Medvét, azaz második díjat kapott. Ugyanezen a fórumon a zsűri különdíjjal ismerte el a közelmúltban elhunyt Bódy Gábor munkásságát. A cannes-j nemzetközi filmfesztiválon Bélái István Mi leszek, ha... című filmje mint „társadalmi értékű reklám” a zsűri nemzeti díját kapta. (A Prix Nationalt megelőzően Brnoban diplomával tüntették ki.) Kár, hogy erről a szemléről legutóbb hiányoztunk. Szófiában az István, a király képkockái villogtak a vásznon a magyar filmhét nyitányaként, Glasgow-ban a Balázs Béla Stúdió kísérleti és dokumentumfilmjei, Prágában a Redl ezredes képsorai. Szabó István e filmjének plakátjai Bécsben is hónapokig feketéllettek a Ring hirdetőoszlopain. Velencében az igényes fesztiválközönség is megtapsolta Gothár Péter Idő van és Zol- nay Pál Embrió című filmjét. Noha az olasz filmforgalmazók elsősorban az anyagi hasznot nézik, a Mephistónak. és az Angi Verának így is nagy sikere volt Itáliában. Az Eiffel-torony mozijában Gyarmaty Lívia Együttélése zárta a párizsi magyar napokat, melynek; programjában 23 magyar játékfilm és több rövidfilm szerepelt. András Ferenc, aki korábban a Dögkeselyűvel aratott fesztiválelismerést, szeptember végén A nagy generáció című filmjéért a zsűri különdíját nyerte el a San Sebastian-i nemzetközi filmfesztiválon. Filmnagyhatalom? mmmmmmmmmmmmmmmm És a sort szinte vég nélkül folytathatnánk. Hiszen például 1983-ban 117 magyar Az említettek együttesen vezettek ahhoz a már-már paradox helyzethez, hogy filmjeink híre hovatovább jobb határainkon túl, mint innen. Egy portugáliai film- fesztiválról például így tudósít a Magyar Hírlap munkatársa: „Figueria de Foz-ban, az Atlanti-óceán partján Magyarország még most is filmnagyhatalomnak számít.” Minek- köszönhetően? Szomjas György Falfúró ja, Erdőss Pál Visszaszámlálása, továbbá Xantus János és Makk Károly munkássága révén. Juhani Nagy János _____ - J „Közakarattal elrendeltetik, engedelmeskedni kell” — olvassuk latinul ezt a fájdalmas és kifejező véleményt Szabolcs vármegye maga írta történetében, a Jegyzőkönyvek XI. kötetében. 1644-ben vagyunk, mikor II. Rákóczy György belép a harmincéves háborúba. Sokan és sokféleképpen írtak erről a háborúról, kortársak s a mi kontársainik közt a történészek hosszú sora a legkülönbözőbb szempontok szerint értékelte ezt a hadjáratot. Egy valakit azonban, ahogy az erdélyi fejedelem nem kérdezett meg, éppúgy elfelejti. o mai történetíró is megkérdezni, nevezetesen mi volt a Hétvármegyének a hadjárattal kapcsolatban a véleménye, annak a hét vármegyének, mely ennek az egész háborúskodásnak az igazi tétje volt, melyről Rákóczy minden békeszerződés ellenére uralkodása kezdetétől fogva nem akart lemondani. Szabolcs vármegyére vonatkozóan a megyei levéltár jegyzőkönyve elég anyagot tud szolgáltatni, hogy a fenti kérdést magára vonatkozóan és hitelesen meg tudja válaszolni. Tévedések, torzítások ugyanis a legjobban értékelt forrásokban is vannak. A „Siralmas magyar króniká”-ban Szalár- dy például azt írja, hogy Rá- kóczynak sikerült csaknem teljesen indulásáig teljesen titokban tartania a hadi előkészületeit. Ezzel szemben Bécsben már az előző év novemberében olyan biztosak voltak az értesüléseik, hogy november 29-én kelt, az inszúrrekcióra, a felkelésre való parancsot Szabolcs vármegye december 13- án ki is hirdette. Január közepén azután a parancs mégisV Szombati galéria A győztes BODNAR ISTVÁN: A varjak haiffai Ez már a tél ideje Szavaink belefagyva a sárha Ajtónk alatt süvít a szél Zúzmara ül szemeinkben Szótlanokkal tele a ház Piros maradunk fagytól leterítve A tetőket befedi a hó A varjak hangjában éjszaka Kopog az úton a fekete homok Pislákol tavon a csillag A kerti pad körül vaskerítés Felhők mögött vicsorog a Hold Petkes József akvarellje métlődik s Rákóczy február 2- án iindul meg a fősereggel Kolozsvárról. f Nem nehéz elképzelni, milyen szorongás, félelem és kétségek közt élték át ezt a telet Szabolcsban. Nincs nyoma, de a nemesi felkelésből aligha lett valami. Rákóczy serege február 15-én harc nélkül kezéhez veszi Kálló várát, majd a fejedelem proklamációt bocsát ki. A vármegye február 29-én Pet- neházán tartott közgyűlése meglehetősen hűvösen fogadja a fejedelmi iratot, „őfelségének levelét kihirdetik, melyben felkelésének okait deklarálja,’’ — jegyzi meg röviden a jegyzőkönyvi bejegyzés. Súlyosbította ennek a közgyűlésnek a hangulatát Rákóczy két másik, egyidőben kihirdetett levele. Az egyikben a nemesi felkelés készületi állapotát rendeli el, másrész- bizonyos, egyébként meghatározatlan számú puskás gyalogosok kiállítását azonnal: hatállyal parancsolja, kik menjenek Kemény János melk Szatmár várának ostromára melyet Zoltán Jósa védett (Bizonyára gondolták magukban, hogy harcoljanak rokonaik, komáik ellen? Egy példa Vay Mihály unokaöccsének, í várkastélyt bővítő Vay Péter nek felesége Zoltán Anna volt a szatmári főkapitánynak ta Ián a lánya.) Rákóczy harmadik levelénél a tartalma se volt kevésbe terhes. „Az ágyúk s ezekbe, szükséges dolgok szállításáho, elégséges, — de meghatározat lan számú — szekeret és ök rőt” kért. Sose jöttek vissza a: így elvitt ökrök, se a szekerek A vármegyének ez nagy te her, követeket küld, hogy le alkudják az azonnali szemé lyes felkelést (!) azzal a félté téliéi, hogy készenlétben kel lenniök, „ha a szükség úgy ki vánja”; a porta utáni gyalogo A ~TB| mikor kézh vettem a z richi Magy Történelmi Egyesület me hívóját, s be ne nevem alatt olvastam el adásoin címét, döbbentem ígéretem „bátorságára”. 1 Svájcban, Zürichben, beszélj• ottaniakkal, magyarokna szakembereknek és érdekl dőknek hazám egy darabjár az élet és halál népi felfogás ról, a csekei temető „csónakc „emberalakú” sírbálványair fejfáiról? Megtettem ezt sp nyolhonban Benidormban is szóbanforgó egyesület első c történeti összejövetelén ez májusában, de Zürichben! ez valami más, „félelmet sebb”, meghatározóbb. Zwingli városában a mi században — szabadelvű vez tőinek jósoltából — itt tali menedéket számos politík üldökött, köztük Wagner, ma az első világháború alatt 191 ban Lenin. Ide költözik a j sizmus elől 1933-ban Thom Mann, itt él haláláig a svá, irodalom jelese Gottfried Ki ler, hogy csak villanásnyi emlékeztessem magamat. I is szellemi központ, egyeterr akkor építették, amikor n lünk már a szerb harctéren ( első világháborúban) tudják katonák, hogy nem jönnek fi 2 a krumpliszedésre. Szám múzeuma (köztük a Kunsth us) Európa őskorától napjai kig kiállítóhelyei és raktál régészeti, néprajzi, műtörtéi ti értékeknek. Mindezeken ti menőleg, olyan ország al nem csak emberemlékezet, századok óta sem volt hábo ahova csak „befelé” árami a vagyon, s nem volt érteim len pusztítás, ki- és betelepít átvonulás, front. A Keletiből a Wiener W zer indul. A szerelvényen 315-ös kocsi magyar, hihet len tisztaság, fény, kényele illatos fülkék, mosdók, véc Fülkénként 3—4 utas, Zene és film Kultúránk külföldön U.
